Babilónia

Babilónia Babilónia ókori történelmi régió Dél-Mezopotámiában, a Tigris és azEufrátesz alsó szakaszánál. Sumer és Akkád területét foglalta magában. Babilónia Babilon (az ismeretlen jelentésű presumer Babilla szóból átetimologizált akkád név Báb ili, azaz Istenek Kapuja) városáról kapta a nevét, mely az itt kialakuló Ó- és Újbabiloni Birodalom fővárosa, valamint a terület kulturális centruma volt. Ma Irak része. Története Birodalom az Eufrátesz és Tigris között, Babilon székhellyel. Mezopotámiának ez a... Continue Reading →

akkád birodalom

Akkád birodalom Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylistaszerint Sarukkín alapított. Pontos helye nem ismeretes. Neve először az agadei dinasztiának a felirataiban tűnt fel. Az akkádok szinte egyidőben telepedtek le aTigris és az Eufrátesz folyók közti síkságra. Hamarosan városállamokat hoztak létre, majd I.Sarrukín, Agade (jelentése sumer nyelven "tűzkorona, tűzkoszorú") város királya, a dinasztia... Continue Reading →

sumer történelme

Sumer történelme: Sumer (Akkádul: Šumeru; Sumerül: KI-EN-GIR, "Fényúr országa" az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és aPerzsa-öböl által határolt területe, mely a mai Irak déli részén ésKuvaitban található. Nevét lakóiról, a sumerokról kapta. A legkorábbi sumer kultúrát Ubaidról, felfedezésének helyéről nevezték el. I.e. 5000 táján a folyók partján és a mocsarak mellékén földművelők jelentek meg. Az az útvonal viszont,... Continue Reading →

intézményes változások és Mekka az iszlám előtt

intézményes változások az iszlám előtt (CE.300-600) -         két közösség: Bizánc iránt elkötelezett Ġasszánidák (Banū Ġassān), akik részben letelepedtek, és a szászánidák irán elkötelezett Laḫmidák (Banū Laḫm, vagy Manāḏira), al-Ḥīra központtal (Eufrátesz alsó folyása); két erő fenyegette őket: a nomádok és a két birodalom -         Dél-Arábia arabizálódik -         Kinda törzsszövetség a szászánidák és a himyáriták közt... Continue Reading →

Dél-Arábia és a karavánvárosok

dél-arábia (BCE 1000-3oo) -         Dél-Arábiában több virágzó állam: Sába (Šeba), Macīn, Qaṭabān, Ḥaḍramawt; városállamok -         a mezőgazdasági virágzást a klíma a földrajzi fekvés tette lehetővé -         teraszhálózat, gátak, monszun, tömjénút, az északi nagy karavánvárosok uralma (BCE 300-CE 300) -         Nagy Sándor halála és az iszlám felemelkedése között a terület politikailag széttagolt -         hellenisztikus dinasztiák (Ptolemaidák,... Continue Reading →

a régi arabok értékei és intézményei

a régi arabok értékei és intézményei -         carab: a beduin szó szinonimája; tevetenyésztő pásztorok, akik a félsziget nyugat, északi és a középső részein éltek; -         dél-arábiaiak: a félsziget déli részén élő lakosság, csak az iszlám előtt időszaktól arabok -         al-cāriba (العربة): Qaḥṭān (قحطان) leszármazottai, akik Délről vándoroltak be; -         al-mustacriba (المستعربة): cAdnān (عدنان) leszármazottai, őslakosok... Continue Reading →

Belső-Ázsia

Belső-Ázsia - Xiongnu (hiung-nu, sziung-nu) Birodalom („ázsiai hunok”) A kínai civilizáció az eurázsiai steppeöv keleti végével volt határos, már történetének korai időszakában is különböző nomád törzsekkel alakultak ki kapcsolatai. Az eurázsiai steppéken az első igazán jelentős, egy uralkodó által irányított birodalom Kína északnyugati szomszédságában jött létre a Kr. e. 3. században, a xiongnuk vezetésével. A... Continue Reading →

Az oszmán birodalom és a török köztársaság

AZ OSZMÁN BIRODALOM ÉS A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG Az oszmánok állama mintegy hat évszázadon keresztül állt fent. Egy kis határ menti bégség­ből három világrészre kiterjedő hatalmas birodalom lett, melynek csillaga tüneményes gyor­sa­sággal ívelt felfelé, majd a zenitre érve egyre inkább kezdtek kiütközni gyengeségei, melyek hosszas agónia után végül bukásához vezettek. Közben számos alkalommal igye­kez­tek refor­mokat bevezetni,... Continue Reading →

India a mongol hódítástól a gyarmatosítás koráig

III. Királyságok a VI. századtól a XII. századi Ghúrida hódításig 1. Vardhanák, Csálukják, Pallavák (VI–VII. század) kb. 535–585   I. Pulakésin Csálukja uralkodó megalapítja a dinasztia későbbi székhelyét Bádámiban, és lóáldozattal (asvamédha) hirdeti ki függetlenségét a Kadambáktól. VI. század vége   A bráhmana Haricsandra megalapítja az első Gurdzsara királyságot Rádzsputánában, egyéb Gurdzsara családok pedig kisebb fejedelemségeket hoznak... Continue Reading →

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑