Babilónia

Babilónia Babilónia ókori történelmi régió Dél-Mezopotámiában, a Tigris és azEufrátesz alsó szakaszánál. Sumer és Akkád területét foglalta magában. Babilónia Babilon (az ismeretlen jelentésű presumer Babilla szóból átetimologizált akkád név Báb ili, azaz Istenek Kapuja) városáról kapta a nevét, mely az itt kialakuló Ó- és Újbabiloni Birodalom fővárosa, valamint a terület kulturális centruma volt. Ma Irak része. Története Birodalom az Eufrátesz és Tigris között, Babilon székhellyel. Mezopotámiának ez a... Continue Reading →

Reklámok

amoriták, asszíria

Amorititák Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî,egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.TUvagy Martu) ókori sémi nép volt a Közel-Kelet en. Sémi nyelvet beszélő törzsek, első említés róluk Kr. e. 1000. körül történik. Számos városállamot alapítottak Észak-Szíriában és Észak-Mezopotámiában. Ők adták az Asszír Birodalom legjelentősebb népességét. Tőlük ered az arameus nyelvalfabetikus, írott változata, amely évszázadokig a Közel-Kelet legjelentősebb nyelve volt. Ezen a nyelven beszélt Jézus, és a mai napig is... Continue Reading →

akkád birodalom

Akkád birodalom Az Akkád Birodalom a sumer területektől északra helyezkedett el, melynek központja Akkád város volt, Kis és Babilon közelében, melyet a sumer királylistaszerint Sarukkín alapított. Pontos helye nem ismeretes. Neve először az agadei dinasztiának a felirataiban tűnt fel. Az akkádok szinte egyidőben telepedtek le aTigris és az Eufrátesz folyók közti síkságra. Hamarosan városállamokat hoztak létre, majd I.Sarrukín, Agade (jelentése sumer nyelven "tűzkorona, tűzkoszorú") város királya, a dinasztia... Continue Reading →

sumer vallás és istenek

Vallás A sumerek vallása igen nagy hatással volt a környező kultúrákra, népekre. Az írás elterjedésével megjelentek az ősi vallási íratok, amelyek segítségével le tudták jegyezni a mitologiai hiedelmeiket. A kézműipar a templomokat kezdte mind magasabb fokra emelni. Megjelentek a lépcsős piramisok, a vallási szobrok és az istenek képmásai, melyeket tisztelni tudtak. A templomokban áldozatokat mutattak... Continue Reading →

mezopotámia fogalmak

Enúma elis: (akkád: „amikor fönn", modern cím: Teremtés-eposz), a Kr. e. II. évezred második felében íródott akkád mitológiai eposz. A mezopotámiai kozmogóniai és teogóniai elképzelések rendszeres, epikus formájú előadása hét táblán (hét könyvben). Cselekménye: „Amikor fönn nem volt neve az égnek, alant a földet nem hívták nevén", azaz a káosz korában csupán Apszú és Tiámat... Continue Reading →

asszír és babiloni istenek

Asszír istenek Assur: Assur város istene, teremtőisten, hadisten, jelképe a kard Ninlil: Assur felesége Ninurta: Assur és Ninlil fia, had- és vadászisten Serua: Assur és Ninlil lánya Istár: harc- és csataistennő, győzelemistennő, jelképes állata az oroszlán Adad (Ramman): időjárás-isten, a vihar, mennydörgös, az eső istene, bikán lovagol Nuszku: tűz- és fényisten, jelképe a lámpás Babiloni... Continue Reading →

Mezopotámiai névjegyzék II. – Újaszír kor, Újbabiloni kor

Újasszír kor (Kr.e. 911—612) II. Adad-nirári (Kr.e. 911—891) asszír király trónralépése. Ezzel az évvel indulnak azok az egészen Kr.e. 648-ig folyamatos limmu listák, amelyek az újasszír kori (és az egész közel-keleti) kronológia alapját szolgáltatják. Ő az az asszír király, aki elkezdi Asszíria hatalmát kiterjeszteni az ezredfordulón Észak-Mezopotámiába bevándorló és ott államokat aálkotó arámi törzsekre. Vele... Continue Reading →

Mezopotámia földrajza

2008. október 4., Ókori Kelet történelme 1/3. Komoróczy Géza dolgozat mához 2 hétre falvak és városok az ókori mezopotámia 1-2, Michael Roaf + ami ehhez kapcsolódik többi könyvben; helikon – magyar könyvklub Az ókori Mezopotámia földrajza - alluviális síkság – folyami síkság, árterület; inkább az alsó szakasza a folyamoknak - sztyeppe – ritka, alacsony növényzettel,... Continue Reading →

Mezopotámia fogalma

2008. szeptember 26., Ókori Kelet történelme 1/2. Komoróczy Géza Mezopotámia fogalma - változik a történelem folyamán - Μεσοποταμία – az ókorban nem volt használatos, nem volt egységes elnevezése - Hérodotosz használja először: az Eufratész nagy kanyarja által körbevett területre; az Akhaimenida dinasztiától kezdve nicnsenek egységes területek - perzsául Babirus, az Akhaimenida dinasztia egy tartománya; Fársz... Continue Reading →

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑