fenomenológia hand out 5

Hand out 2014. március 21.   Milyen alapja van a közösségnek?   1. Nemzeti teológia - létezik-e a történelem? - mitologikus gondolkodásmód, amikor a mitologikus idő és a jelen idő azonos idősávban van, nincs történelem, permanens jelenidő; a teremtés ciklikus megismétlése - a történelem elkezdődött valamikor a mitologikus múltban, és egyszer vége lesz - az... Bővebben... →

Reklámok

fenomenológia hand out 4

Hand out 2014. március 7 4. A vallás alanya. A szent ember. Próféta, próféták, kalifa, imám, vallási vezető, qádi, mufti, ulema, politikai iszlám, az iszlám politikai teológiája. Mohamed élete, mint történelem és szimbólum. A képi ábrázolás és a karikatúrák. A megszentelődés lehetőségei. Szúfik, marabútok, az eljövendő imám. Irányzatok, az iszlámjog szerepe, férfiak és nők szerepe.... Bővebben... →

fenomenológia hand out 3

Hand out 2014. február 28.   1. Byrne - a nevek: leírások vagy sem? - közelebb jutunk-e Isten lényegéhez, ha tudjuk a nevét? - megnevezzük a lényegét, vagy predikálunk róla valamit? (a középkor legnagyobb vitája, létező és a lényeg, Avicenna, Aquinói, al-Gazáli, Averroes) - Isten és az antropomorfizmus problémája: képére és hasonlatosságára teremtette az embert... Bővebben... →

fenomenológia hand out 2

Hand out – 2014. február 21   2. A vallás tárgya. A monoteista istenkép, a monoteizmus kialakulásának elméletei. Az iszlám istenfogalma. A három monoteista világvallás isten-fogalmának hasonlóságai és különbségei. Olvasmány: 1. Assmann, Jan: Mózes, az egyiptomi. Osiris, Budapest, 2003. p. 13-76; 2. Bourdieu, Pierre: „A vallási mező kialakulása és struktúrája”, in A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése.... Bővebben... →

az iszlám fenomenológiája – esszétémák

1. A szent fogalma R. Ottonál 2. Assmann és a normatív inverzió 3. Hogyan alkalmazza Bourdieu a marxista fogalmakat a vallástudományra? 4. A próféta Max Webernél 5. Judaizmus és kereszténység viszonya Tatát György Nemzeti teológia c. esszéjében 6. A szent tér strukturálódása Eliade A szent és a profán c. esszéjében 7. A vallástudomány fő kérdései,... Bővebben... →

Áldassál, szent focilabda!

Mivel nem hallgatok Kossuth-rádiót, nem nézek közmédiát, csak innen értesültem nagy megdöbbenéssel és megbotránkozással, hogy Szabó István püspök is részt vett azon a cirkuszon, ami a Pác-só aréna megnyitásával járt. És megáldá azt a kezeivel, közvetítve ezzel Isten kegyelmét minden nemzeti érzésű focilabdának, öltözőnek és átizzadt meznek.Vagy a focistadiont avatók isten nevében gyűltek össze istentiszteletre?... Bővebben... →

fenomenológia hand-out 1.

1. Mi a vallástudomány? -milyen a vallásos ember? általában a zsidó-keresztény vallás alapján gondolkozunk a vallásról, ez egy olyan öntudatlan kulturális reflex, amely befolyásolja az objektivitásunkat - van-e egy használható vallás-definíciónk? Isten, istenek, szent, közösségi élmény, társadalomszervező erő, evolúciós luxus, mágia (mi az a mágia?), szertartások, közös etika, közös dogmák - objektív, leíró eszközökkel vizsgálja... Bővebben... →

az iszlám fenomenológiája

időpont: péntek, 10-11.30 helyszín: D/fsz. 1 kredit: 4 kód: BBN-VAL11-141:12, BBN-VAL-141:12 kurzusoktató: Gyöngyösi Csilla doktorandusz elérhetőség: csilla.nelli.gyongyosi@gmail.com a jegyszerzés módja: vizsga vagy rendszeres olvasmány-, és órai jegyzet beküldés; osztályozás vizsgán: 0-60 % = 1 61-70 % = 2 71-80 % = 3 81-90 % = 4 91-100 % = 5 Kurzusleírás: A kurzus célja kettős:... Bővebben... →

modern rítusok

Ez egy hosszú fejtegetés lesz, akit nem érdekel, az ugorgyon. Ez itt egy gondolatkísérlet, nem pedig egy tudományos igényességgel megírt tanulmány. Így kezelje mindenki, aki olvassa. *** Tételmondat: A mai közbeszéd általános tényként kezeli, hogy a vallásosság a nyugati kultúrában visszaszorulóban van, a szekularizáció megvalósul, nem csak a közéletben, hanem a magánéletben is, sokkal kevesebb... Bővebben... →

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑