Vannak dolgok, amihez nem elég a jóindulat

Vagy ahogy otthon mondanák, helybe ment a pofért. Nem akarom az áldozatot, azaz őt hibáztatni, természetesen, de szerintem ez a rendszer, így ahogy van, kudarcra van ítélve.

Volt ez a cikk az indexen, ahol egy szociális munkás beszélt a menekültekkel kapcsolatos tapasztalatairól. Sokan a történetből azt szűrik le, hogy ugye, megmondták, az integráció lehetetlen feladat, legjobb lenne visszazsuppolni őket oda, ahonnan jöttek. Mi ment félre?

  1. A segítő szakmák, azaz bármi, ahol emberekkel kell dolgozni, nem végezhetők tárgyi és pszichológiai tudás nélkül. Ha a embernek illúziói vannak azokkal kapcsolatban, akiken segíteni akar, nem fog tudni rajtuk segíteni. Az első és legfontosabb dolog azzal tisztába kerülni, hogy kik is azok, akiken segíteni akarunk és miért van szükségük a segítségre.
  2. Ahol bárki, bármilyen emberekkel dolgozik, agresszióval fog találkozni. Ez lehet nyílt vagy kevésbé nyílt, frontális, szembe történő vagy a háta mögött történő. Ha valaki ezzel nincs tisztában, és nem tudja a személyiségét ettől az agressziótól függetleníteni, az nem fog tudni segíteni. Ha minden agressziót magára vesz, és a személyisége elleni támadásnak él át, nagyon rövid ideig fogja tudni csinálni. Arról nem is beszélve, hogy ebben a helyzetben mekkora társadalmi és kulturális különbségek vannak az agresszió kimutatásával kapcsolatban.
  3. Az agresszió kevésbé látható formája, amikor az, akin segíteni akarsz, megpróbál beavatkozni a személyiségedbe és személyesen érintetté tenni a történetében. Ez is lehet tudatos vagy kevésbé tudatos. Olyan emberként, mint aki álltam a történet mind a két oldalán, azaz voltam segített és segítő is, állítom, hogy aki segítségre szorul, az meg fog próbálkozni ezzel a trükkel, függetlenül attól, hogy egyébként morálisan mennyire becsületes. Ő nem a szakembert fogja látni benned, hanem a barátot, aki elutasít, és meg fog próbálni érzelmileg befolyásolni. Ezt minden esetben el kell kerülni, mert ha az ember bevonódik, az nem szakmai viszony többé. Nagyon kínos, de mégis szükséges, hogy az ember elutasítsa a barátságra való törekvéseket és az érzelmi játszmákat. Ha hagyja magát bármilyen érzelmi játszmába bevonni, gyakorlatilag vesztett.
  4. Világosan tisztázni kell a viszonyokat, sokszor. Ehhez szükséges némi autoritatív magatartás is, főleg ilyen helyzetben. Az világosan látszik, hogy sok bevádorlónak egész egyszerűen fogalma sincs az európai rendszer működéséről, az udvariasság funkciójáról. A metakommunikáció a két társadalmi csoport között egész egyszerűen nem működik. Azoknak, akik ilyen helyzetbe kerülnek, meg kell azt tanítani, hogy hogyan érvényesítsék az akaratukat és a tekintélyüket egy olyan emberrel szemben, aki ezt nem veszi adottnak. Nem csak a bevádorlókat kell tanítani, hanem azokat is, akik velük foglalkoznak.
  5. A segítőknek szüksége van segítőkre. Az minden segítő számára egyenes út a depresszióhoz, önértékelési zavarhoz vagy kudarcélményhez, ha nincs egy “lelkigondozója”, aki nála tapasztaltabb, aki vele szemben a szakember, és aki megértő és rásegítő magatartásával átvezeti őket a nagyon nehéz emberi helyzeteken. Ha ezt egy intézményrendszer nem biztosítja, akkor a segítés szinte teljesen kudarcra van ítélve.
  6. Tudni kell, hogy az a célunk, hogy segítsünk ezeknek az embereknek. Az a cél, hogy megtanítsuk őket európaiul, hogy beilleszkedhessenek a társadalomba. Első lépésben viszont olyan kommunikációs módszereket kell alkalmazni, amelyeket ők is megértenek. Elvárni tőlük, hogy egyből tudják, szerintem irreális, hiszen ez az, amit meg kell nekik tanítani. Az ő nyelvükön beszélni azt is jelenti, hogy úgy viselkedni, hogy ők is értsenek belőle (ehhez kellene egy kulturális antropológus, aki felkészíti a segítőket erre a roppant nehéz kommunikációs helyzetre). Ha valaki úgy értékeli, hogy ez a saját személyiségének feladása, akkor valószínűleg nem alkalmas erre a pályára.
  7. A bevándorlók, főleg a fiatal fiúk jelentős része elvesztette mindenféle társadalmi korlátját, kötődését. Ez nem mentség, csak magyarázat. Teljesen hamis képük van a nyugatról, ahol valószínűleg most járnak először. Mit is láttak eddig belőle? Amerikai akciófilmeket és gazdag turistákat? Emellett sokan jönnek szélsőségesen traumatikus környezetből. Éveket töltenek bandákban, menekülttáborokban., sokan harcoltak is valamelyik oldalon, valószínűleg öltek is, vagy láttak embereket meghalni. Ez sem mentség, természetesen. De addig, amíg a segítők nem ismerik fel, hogy ezek milyen komoly mentális és szociális viselkedési zavarokat okoznak, addig nem fognak tudni segíteni. Azok a vádak, amelyeket a szociális munkás felhoz a menekültek ellen, mind arról tanúskodnak, hogy ezeket a szempontkat senki nem vette figyelembe, és nem dolgozott ki olyan protokollt, amely egyrészt megvédi a segítőt és a segítő személyiségét, ami nélkül a hatékony munka elengedhetetlen, másrészt nem mérte fel a tényleges problémákat és nem készült fel a know-how-ból, hogy pl. Amerikában hogyan gondoznak és próbálnak a társadalmi együttélésre alkalmassá tenni bandába szerveződött fiatalokat.
  8. A történetben nyilvánvaló, hogy a szociális munkás hölgynek irreális elvárásai voltak a bevándorlókkal szemben, és amikor a valósággal találkozott, nem tudta kezelni a helyzetet. Ebben elmondása szerint semmilyen segítséget nem kapott, így ő sem tudott érdemben segíteni. A történet így neki személyes kudarc, de kudarc azoknak is, akiknek a hölgy segítségére lett volna szüksége.
  9. A segítés/lelkigondozás egy szakma. Nem elég hozzá a naív jóindulat, sőt, a jóindulat időnként illúziókba kergeti az embert, ami megzavarja a tisztánlátását. És nem utolsósorban, az a jó segítő, aki saját magával tisztában van, nincsenek (vagy jól karban vannak tartva) az önértékelési zavarai, ép, egészséges, érzelmi értelemben is felnőtt.
Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: