A sí’ita-szunnita ellentét eszkalálódása

03-saudi-embassy-fire-in-iran.w529.h352.jpg

 

Folyamatosan frissül.

Minden úgy kezdődött, hogy Szaúd-Arábia kivégzett egy sí’ita ajatollahot, aki a 2011-es tüntetések alkalmával az uralkodóház ellen prédikált. Szaúd-Arábiában ez kimeríti a terrorizmus fogalmát, ahol elég könnyen dobálóznak ezzel a fogalommal, hiszen olyan is volt, hogy autót vezető nőket tartóztattak le ugyanezzel a váddal.

A történet persze nem tegnapelőtt kezdődött, hanem a Próféta halálával: a szakadás oka az volt, hogy ki, és főleg milyen alapon legyen a Próféta utóda, azaz a kalifa. A muszlimok egy része Abú Bakrot, a Próféta apósát támogatta, aki az első kalifa lett, míg a másik része Alít, a Próféta vejét, aki a negyedik kalifa lett. Amíg Alí és a Próféta családtagjai a Próféta temetését készítették elő, addig a medinai vezetők összegyűltek és megválaszották Abú Bakrot. Aztán meggyilkolták a harmadik kalifát, aki ellen az volt a vád, hogy a saját családtagjait előnyben részesíti, és ezzel kitört az első polgárháború, majd, miután Alí kalifa lett, őt is meggyilkolták, és ezzel létrejött az omajjád kalifátus, amit Muáwijja, egy olyan kalifa vezetett, akinek az apja a Próféta legnagyobb mekkai ellenfele volt.

Azóta a létrejött két független irányzat szinte folyamatos kofliktusban, esetenként háborúban is áll egymással. Ez politikai, államszervezési és dogmatikai háború egyszerre. Ennek egy jelenkori állomása az, ami most történik.

Előzményként hozzá kell tenni, hogy a Közel-Keleten az utóbbi néhány évben aggasztó módon eszkalálódott a sí’ita-szunnita ellentét, ami kisebb részben szól a dogmákról, nagyobb részben viszont a felekezeti hovatartozás úgy működik, mint Európában a nacionalizmusok:

Jemenben proxiháború zajlik, ahol Szaúd-Arábia a szunnitákat, Irán a sí’ita húszikat támogatja. Jemen az arab világ egyik legszegényebb országa, és még Szaúd-Arábiában is nagy felháborodást kelt, hogy a leggazdagabb ország a legszegényebb ellen visel háborút, ahelyett, hogy az ISIS ellen harcolna, amelyet viszont sokan támogatnak a királyságban, de pontos adatok erre nézve nincsenek.

Szíriában szintén proxiháború zajlik, ahol Irán (a Hezbollahhal együtt) Bassár el-Aszadot, Szaúd-Arábia pedig az Aszad-ellenes milíciákat támogatja, akikről senki sem tudja, mennyire állnak közel a szintén szunnita ISIS-hez, amelynek az iszlám-értelmezése viszont elég közel áll a Szaúd-Arábiában államvallásként működő wahhábita iszlámhoz.

Szaúd-Arábiában az arab tavasz idején jelentős rendszerellenes tüntetések voltak, főleg a keleti régiókban, ahol a sí’ita kisebbség van többségben.

Bahreinben, ahol szunnita család uralkodik a sí’ita többség felett, véresen és erőszakosan elfojtották az arab tavasz hatására kitört tüntetéseket, amikor sí’iták követeltek maguknak több jogot.

Irakban szintén proxiháború zajlik: az amerikaiak által támogatott sí’ita kormányt Irán is támogatja, hogy az ISIS ellen küzdjenek. Szaúd-Arábia a szunnitákat támogatja, akik nem tudni, milyen kapcsolatban állnak az ISIS-szel (de egy jelentős részük bizonyára támogatja őket), de nem szeretik a sí’ita kormányt, és visszasírják Szaddám Husszein rendszerét, ahol a szunniták nyomhatták el a sí’itákat.

Izrael egyrészt szövetségese Szaúd-Arábiának a sí’iták ellen (Hezbollah), másrészt nem érdekelt abban, hogy egyik irányzat is túlságosan megerősödjön, így vagy az egyformán erős, vagy az egyformán gyenge Iránban és Szaúd-Arábiában érdekelt, amelyek egymással vannak elfoglalva, és nem a palesztin üggyel.

A sí’iták és a szunniták egy jelentős része nem tartja a másikat muszlimnak.

Minden ország tart a saját kisebbségeinek lázadásától. Azt nem tudni pontosan, hogy az Irán által rendszeresített kivégzéseken hány szunnita prédikátort végeztek ki.

Az elmúlt időszakban számos mecsetet (sí’itát és szunnitát vegyesen) ért öngyilkos támadás.

Ami az elmúlt három napban történt:

  1. Szaúd-Arábia, minden nemzetközi nyomás ellenére, kivégzett egy rendszerkritius sí’ita ajatollahot, terrorizmus  vádjával. Ezzel a szaúdiak nem viccelnek: egy költőt is halálra ítéltek hasonló váddal, aki szintén kritizálta a rendszert. Szaúd-Arábia ezzel petárdát dobott a saját sí’ita kisebbsége közé, akik amúgy is másodrendű állampolgárnak érzik magukat a királyságban. Emellett az éves zarándoklaton történt tömegpánikban rengeteg volt a sí’ita áldozat. Az Öböl-menti országok persze támogatják Szaúd-Arábiát a “terrorizmus elleni harcban”.
  2. Irán már a zarándoklat alatt élesen bírálta a szaúdi házat, akik az uralkodásukhoz szükséges vallási legitimációt abból nyerik, hogy ők a Két Szent Mecset (al-Haramejn), Mekka és Medina őrzői, és minden évben lebonyolítják a zarándoklatot. Ha ez a képességük megkérdőjeleződik, alapjaiban kérdőjeleződik meg az uralkodásuk legitimitása. A kivégzés után Irán ismét nagyon élesen bírálta Szaúd-Arábiát, amely erre behívatta az iráni nagykövetet.
  3. Spontán tüntetéseken felgyújtottak két szaúdi nagykövetséget Iránban.
  4. Szaúd-Arábia kiutasította az oda delegált iráni diplomatákat.
  5. Több, szunnita vezetés alatt álló ország követte Szaúd-Arábia példáját: Bahrein, Szudán és az Egyesült Arab Emirátusok, amely ugyan nem utasította ki az irániakat, de jelentős mértékben csökkentette a diplomáciai kapcsolatait.

 

Mi várható?

  1. Szaúd-Arábiának tenni kell valamit, hogy térségi hatalmát biztosítsa: a jemeni háború nem halad sehogy sem, saját belső feszültségeit nagyon nehezen és egyre nehezebben kezeli, és az uralkodóházon belül is nagy feszültségek lehetnek. A legrosszabb forgatókönyv, hogy kitör a polgárháború. Legalább három oldal várható: sí’iták, az ISIS-t támogató szunniták és az uralkodóházat támogató szunniták. Hogy ez a két csoport mekkora létszámú és milyen befolyással rendelkezik, senki sem tudja biztosan. Várható nemzetközi támogatók: USA, esetleg titokban Izrael.
  2. Iránnak tenni kell valamit, hogy térségi hatalmát biztosítsa: a sí’iták még orosz támogatással sem állnak sehol győzelemre. Irán legföbb stratégiája, hogy a szunita vezetés alatt levő sí’ita kisebbségeket támogatja, ami már nem először okoz nemzetközi kofliktust. Ha Szaúd-Arábiában eszkalálódik a helyzet, azaz fellázad a sí’ita kisebbség, és az állam fellép ellenük, Irán be fog avatkozni: vagy nyíltan, vagy kevésbé nyíltan. Bahreinben ugyanez a helyzet, és minden olyan országban, ahol van sí’ita kisebbség. A legrosszabb, ami történhet: újra visszaállítják a nemzetközi szankciókat, jelentős társadalmi feszültséget okozva ezzel Iránban. Várható nemzetközi támogatók: Oroszország.
  3. Törökország vívja a maga háborúját a kurdok ellen, akik függetlenek szeretének lenni, de ezt mind a három ország, Törökország, Irak és Irán is erősen ellenzi. Törökország szintén meghatározó térségi hatalom akar lenni. A legrosszabb, ami történhet: kitör a polgárháború a kurd kisebbséggel.
  4. A kurdok akár jól is kijöhetnek ebből az egészből, ha mindenki más, aki eddig befolyással volt az államalapítási igényükre, mással va elfoglalva. Kérdés, hogy a kurd függetleségért nem túl nagy ár-e egy átfogó közel-keleti konfliktus.
  5. A szír kofliktus megoldása elhalasztódik, ha a felek, akik a tárgyalóasztalnál kellene üljenek, továbbra is egymással háborúznak, és ebbe a regionális hatalmak is bekapcsolódnak. Ez újabb szír és iraki menekültáradatot fog eredményezni.
  6. Az ISIS megerősödik.
  7. Oroszország és Amerika újabb proxiháborúba kezd a Közel-Keleten.

 

Beteljesedni látszanak a Próféta szavai, aki az egyik hadíszban azt mondta:

 

Hagyományozta ‘Amr b. Uszmán b. Sza’íd b. Kaszír b. Dínár al-Himsi; továbbáhagyományozta ‘Abbád b. Júszuf; továbbá hagyományozta Szufján b. ‘Amr b. Rásid b. Sza’d, ‘Auf b. Málikra hivatkozva, aki azt mondta:
Mondta Isten Küldötte (Isten tegye áldottá és adjon neki üdvösséget):
– A zsidók hetvenegy pártra szakadtak, egy lesz a mennyben, hetven a pokolban. A keresztények hetvenkét pártra szakadtak, amiből hetvenegy lesz a pokolban, egy a mennyben. És arra esküszöm, aki Mohamed lelkét a kezében tartja, hogy a népem (umma) hetvenhárom pártra fog szakadni, egy lesz a mennyben és hetvenkettő a pokolban. És megkérdezték tőle:
 – Ó, Isten Küldötte, kik ők?
 – A többség –  felelte a Próféta. 
(Ibn Mádzsah 3992, haszan, Darussalam kétnyelvű kiadás)
Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: