Miért nem csinál semmit az iszlám?

islamic-house-1.jpg

 

Bármilyen, ISIS-szel kapcsolatos hír alatt ez az első kérdés. Mármint közvetlenül azután, hogy lebarbározzák őket. Ebben a posztban kérdéseket és esetleges válaszokat fogok keresni ezzel kapcsolatban.

1. Egyrészt ez a kérdés rossz. Ha a kereszténységről lenne szó, azonnal látnánk, hogy maga a kérdés mennyire abszurd: mikor volt Amerikában az emlékezetes Korán-égetés, vagy amikor Közép-Afrikában keresztények ölnek muszlimokat, senki nem teszi fel a kérdést, hogy a kereszténység (sic!) miért nem ítéli el ezeket a barbár cselekedeteket. Ez főleg abból adódik, hogy tudjuk, hogy a dolgok nem így működnek, sokféle kereszténység és sokféle felekezet van, és egy európai keresztény nem hibás azért, hogy a kereszténység nevében gyilkolnak, sőt, maga a kereszténység – már ha létezik ilyen fogalom, így, en bloc – sem hibás. Akkor miért hibás egymilliárd muszlim, ha az iszlám nevében gyilkolnak? Miért hibáztatunk egy nagyon bonyolult, és alighanem fiktív közösséget (nem vagyok benne biztos, hogy a muszlimok közössége, mint olyan, egy létező halmaz) azért, mert vannak köztük őrültek meg fanatikusok?

2. Mert ez kódolva van a vallásukba, ez az erőszak. És itt mindeki a dzsihádra gondol, anélkül, hogy tudná, mit jelent. Az általánosan elfogadott európai vélemény szerint azt jelenti, hogy az iszlám ki akar irtani mindenkit, aki nem muszlim. Mivel ez egy bonyolult kérdés, és maguk a muszlimok sem értenek egyet abban, hogy mi a dzsihád, ezért erről fogok írni egy külön bejegyzést valamikor. Előljáróban csak annyit, hogy aki a Korán-verseket abszolút értelemben értelmezi, a kontextusuk nélkül (amihez sokat kell olvasni, és nem csak az internetet), az pont ugyanazt a hibát követi el, mint az, aki az Ószövetségből azt a következtetést vonja le, hogy akkor a rajtakapott házasságtörőket meg kell kövezni, mert az van oda írva. A Korán egy 1400 éves szent könyv, hatalmas, egyelőre főleg arabul elérhető exegetikai hagyománnyal, másodlagos vallásos irodalommal. Nem lehet ettől eltekinteni, és kiragadni Korán-verseket, amelyek a mi véleményünket támasztják alá. Egy szent könyv sem függetleníthető az utána jövők szellemi munkájától. Szóval aki azzal érvel, hogy a Koránban benne van az ölésre való felszólítás, az menjen, és vágja le a jobb kezét, mert Jézus azt mondta.

3. Nincs olyan, hogy “az iszlám”. Egyrészt, mert az iszlám is azzal kezdte a pályafutását, hogy három részre szakadt, másrészt pedig – bár van néhány világos szabály, az öt pillér például – a szunnita iszlám legnagyobb előnye és egyben legnagyobb fogyatékossága is, hogy felnőttnek tekinti a tagjait, akik a Korán olvasása alapján le tudják vonni maguknak a következtetéseket, és ezért nincs szükség papságra. (A siítákról most nem beszélek, főleg azért, mert nem értek hozzá.) Az iszlám egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy mindenki úgy muszlim, ahogy tud: ez a vallási kötelességek, társadalmi elvárások, képzettség, hely, és még nagyon sok minden más függvénye. Egészen a közelmúltig az a probléma, hogy egy muszlim kérdőre von egy másik muszlimot, hogy miért úgy muszlim, ahogy, egész egyszerűen nem létezett. Erről is szeretnék majd bővebben írni egyszer. Ezért az olyan jelenségek ellen, mint a fundamentalizmus, illetve a terror, lehetetetlen egységesen fellépni, mert az egységes fellépéshez nincsenek intézmények, amelyeknek a véleménye mindenkire vonatkozna, az értelmiség hangja nem feltétlenül jut el mindenkihez, és ha el is jut, senkinek nem kötelező hallgatni rá.

4. Többen felismerték, hogy ez a közösség valódi problémája, és tenni kell ellene. Én ezt látom a legfontosabb fejleménynek az utóbbi időben, hogy a muszlim értelmiség egy része a maga eszközeivel (tanítás) tenni szeretne a szélsőségek ellen. Igyekeznek cáfolni muszlim szempontból az ISIS “érveit”, és igyekeznek azon, hogy a közbeszédben (facebook, twitter, stb.) megjelenjenek azok a hangok, amelyek eddig rejtve voltak, vagy nem kaptak sajtónyilvánosságot, és amelyek a “mérsékelt iszlámot”* tartják az igazi iszlámnak, még akkor is, ha ez az “igazi iszlám” fogalmilag nem létezik. Szerintem a legfontosabb feladat ebben a munkában az, hogy ismereteket adjanak át: elsősorban a maguk fiatalságának, hogy a vallási ismeretek birtokában ne lehessen őket vallási propagandával bepalizni, másrészt a szélesebb közvéleménynek. Nem szabad elhanyagolni az ismeretterjesztés fontosságát, mert ez által lesznek olyanok, akik közvetíteni tudnak, akik értik és értékelik mind a két kultúrát.

5. Európai iszlám? Valós cél lehet-e az, hogy létrejöjjön egy ún. európai iszlám, azaz az iszlám egy olyan szellemi vonulata, amelyik nem csak magából az iszlámból és a keleti kultúrkörből (szokások, törzsi társadalom, politikai viszonyok), hanem az európai kultúrából is profitál? Össze lehet-e egyeztetni az európai kritikai gondolkodást, a kritikai értelmmiségi szerepét és az iszlámot? És nyerhet-e bármmit is az európai civilizáció az iszlámmal való találkozásból? Én nagyon remélem, hogy igen. Mindenesetre ha van életcélom, ami kétséges, ez mindenképp ide tartozik: ébren tartani a párbeszédet, érteni és megérteni, magyarázni és beszélgetni. A peripatetikus módszer az egyetlen, amivel szerintem legyőzhető a butaság, ha egyáltalán; agresszivitással nem győzhető le.

* A kifejezés önmagában marhaság, de egyelőre nincs jobb. A “mérsékelt iszlám” ugyanis azt mondja, hogy az ISIS nem muszlim, és ebben valószínűleg igaza van, mert alapvetően nem vallási indíttatású, hanem politikai, a vallási felszín csak a propaganda eszköze.

Advertisements

16 thoughts on “Miért nem csinál semmit az iszlám?

Add yours

  1. “senki nem teszi fel a kérdést, hogy a kereszténység (sic!) miért nem ítéli el ezeket a barbár cselekedeteket”
    Mar hogy nem tenne fel, pont ez lenne a lenyeg, hogy az egesz egyhazat, es azzal egyutt a vallast felellossegre vonjuk a bunukert.

  2. Az erőszak azon a ponton van kódolva az iszlámba _is_ (és más vallásokba is), hogy egy abszolút igazságban hisz. Az inkvizíció, az IS és az emberiség egyéb hasonló projektjei pusztán komolyan veszik azt az elképzelést, hogy van egy végső igazság (mégpedig a hitüké), amelyet persze érvényre kell juttatni (hiszen nem emberbarát dolog hagyni, hogy mások tévedésben maradjanak és elkárhozzanak!). Azon tökéletesen meddő vitatkozni, melyik iszlám az “igazi”, hiszen hitkérdésről lévén szó, ez eldönthetetlen, azzal meg abszurd vádolni az IS-t, hogy az övék nem igazi iszlám – ők azok, akik tényleg a szó szoros értelmében holtkomolyan gondolják a vallásukat. Ehelyett éppen azt kell belátni, hogy a vallás, mivel hit kérdése, esetleges. A világ nagy szerencséjére azonban a muszlimok zöme _sem_ veszi annyira komolyan a vallását, hogy ölre menjen érte.

  3. Valószínűleg a nyugati kultúrkörbeli beállítódás tetet fel velünk ilyen kérdéseket.
    Viszont vannak talán egyetemes értékek (pl.emberélet), ami miatt nem a vallások és kultúrkörök közti eltérő értelmezés a fontos, hanem az erőszak egységes elutasítása. Ebben az összefüggésben pedig nem értelmetlen az arab országok, és az iszlám vallástudósok felelősségéről beszélni az IS elleni harcban.
    Ajánlok egy könyvet a témában:

    A szerző Jon Stewarttal beszélgetett a könyvről itt:
    http://thedailyshow.cc.com/videos/lhwhnp/ayaan-hirsi-ali

  4. Nem az eroszak kotelezo, hanem az a problema, hogy szeles tomegek szerint az iszlamert meghalni dicsoseg. A keresztenyseg is ilyen volt a felvilagosodas elott, legyel keresztes lovag, menjel haboruba, haljal meg, ez az eleted celja, a tulvilag, a mennyorszag. Az iszlam felvilagosodast keressuk, ahol a mennyorszagba nem az a premium feature feltetele, hogy hany hitetlen gyaurt oltel meg. Ahol 5 eves gyerekek nem azzal jatszanak, hogy hogyan fognak fegyverrel harcolni es masokat megolni, es meghalni. Az iskolai tanarokat keresem, akik ezzel ellentetes szellemben nevelik a gyerekeket. Azt a kozvelemenyt keresem, amelyik Gazaban eliteli a raketakat kilovoldozo tinedzsereket, es ami helyett tomegek hibaztatnak mindenkit, kiveve oket.

  5. (a 444-ről idetévedve) Itt a történetben az ISIS annyira muszlim, mint amennyire magyar a focihuligán, (vagy mint amennyire xyz csapat szurkolója) vagy mint amennyire keresztény a náci, mint amennyire árja a német, mint amennyire “nemzeti” egy kormány, mint amennyire keresztény a lovag Bizáncban, mint amennyire felsőbbrendű egy nép a másikkal szemben, (vagy mint amennyire joga van a munkáltatónak a munkavállaló által megtermelt profit teljes egészére) hogy ezzel jogot formáljon az erőszakra, annak burkolt, vagy nyílt formájában.
    Hogy egy társadalomban ezek az erőszakformák mennyire elfogadottak erkölcsileg, az nagyon különböző lehet.

  6. Én nem értek egyet azzal, hogy a fundamentalista, szó szerinti, illetve bizonyos kiragadott helyek abszolúttá tételét azonosítsuk a vallás komolyan vételével. Pont ez a probléma, hogy a kettő közé egyenlőségjelet tesznek. Egy vallás nem egyenlő a fundamentalista értelmezésével, vagy azok halmazával, akik a szöveget kizárólag szó szerint, illetve a hagyománytól függetlenül értelmezik.

  7. is-hez csatlakoznék a véleményemmel, már egy jó ideje motoszkál a fejemben, hogy igen, úgymond a kereszténység nevében is követtek el ennél sokkal szörnyűbb tetteket, de évszázadok társadalmi fejlődésével ettől jórészt sikerült megszabadulni. Az állam és az egyház szétválasztása, a nyugati (félve írom ide, liberális) demokráciák kialakulása a meggyőződésem szerint a nyugati, keresztény egyházaknak is javára vált sok tekintetben. Sajnos, az effajta változások léptéke nem években mérhető, kívülről biztosan nem kiváltható/irányítható, ezért én a magam részéről nem várok gyökeres változást a saját életem során, bármíly szomorúan is hangozzék ez.

  8. Kedves Csilla!

    Örülök ezeknek a soroknak. A kérdés az iszlám körül tényleg fontos és remélem, sokan kapcsolódnak be a beszélgetésbe. Egy-két kérdés a fenti állításokkal kapcsolatban azért felmerült bennem. Nyilván azzal a visszafogottsággal, hogy tudom, ez egy rövid cikk, ahol sok gondolatodat nem tudtad kifejteni, és hogy én most úgy szállok vitába, hogy nincs közel sem akkora ismeretem a témáról mint neked.

    A cikked egy-egy állításában a nyugati gondolkodás és világnézet elfogultságát látom. Az, hogy nincs olyan, hogy iszlám, a vallási relativizmusból indul ki. A te (tudományos/kutatói) megközelítésed szerint nincs megfogható középpontja annak, amit “iszlámnak” nevezünk. Három részre szakadt, és egyénekből, illetve kisebb közösségekből áll, akik nincsenek egységben az iszlám jelentését illetően. Ami persze szöges ellentétben az átlag muszlim nézőpontjával, aki hisz a abszolútumban, és legkevésbé sem értene egyet veled. Hacsak nem értelmiségi, de tapasztalatom szerint – és ezt te is írod – a muzulmán értelmiségiek nem vezetői a muzulmán közösségeknek.

    Vagyis a te szempontodból az iszlám megfoghatatlan, egy gyakorló muszlim szerint viszont megtapasztalható és körülírható abszolút igazsággal és célokkal rendelkezik. Tapasztalatom szerint elég megszólítani akár egy, az előírásokat felületesen gyakorló, de muzulmán hátterű (ezért magát legitim muszlimnak tartó) nyugati egyetemen tanuló diákot ahhoz, hogy rögtön lássuk, hogy számára ez a valóság. Neked nem ez. Egyetemi oktatóként Európában. Nyugati, nem kevésbé markáns világnézettel. A te szemszögedből tehát igaz, amit állítasz, de maguk a gyakorló muszlimok százmilliói nem így élik meg. Nekik van olyan, hogy iszlám. Látják valahogy. És egy ilyen kérdésben nem a vallási szkeptikus világnézete, hanem a vallását gyakorlók szemszöge a mérvadó. Egy szűk kisebbség – világi, keresztény és muzulmán hátterű gondolkodók – esetleg úgy látják mint te. De ez nem lehet a kiindulópont, mert neked és nekem a muzulmán világ valóságát kell megérteni, főleg egy háborús helyzetben.

    Vagyis miért kéne úgy néznem az iszlámra, ahogy te lefested, és miért nem úgy, ahogy a követőinek milliói megélik. Mert ha az iszlám az abszolút igazságban gyökerezik, akkor a muzulmán joggal hiheti, hogy van értelme törekedni annak az igazságnak a megértésére (erről szól majd másfél évezred exegézise). De ha így van, akkor nem a muzulmán értelmiség értelmezési kísérletei, hanem Allah szava (a Korán medina szúrái) és Mohamed példája a mérvadóak. És ebben az ISIS következetes. A muzulmán gondolkodók – és velük együtt a nyugati értelmiségiek – pedig sokszor nem.

    tisztelettel: Dávid

  9. Hello

    Bár annak tűnhet, de nem ellentmondeni akarok, inkább a véleményedet kikérni.
    Nekem az a benyomásom, hogy az iszlám vmiért sokkal durvább szinten képes fanatizálni embereket mint kb bármi más. Öngyilkos merénylők előfordultak a történelem során sokszor sok helyen de nem ilyen mennyiségben és ennyire kor és adott esetben társadalmi rétegtől (utóbbiban nem vagyok biztos) függetlenül. (még a pénz se fanatizál ennyire, mondjuk sok értelme nem lenne öngyilkosnak lenni pénzért :)
    Ami leginkább meglepő számomra, hogy képes bevonzani nyugati kultúrában felnőtt embereket is akiknek adott esetben semmi köze eredetileg ehhez a valláshoz (meg lehet csömörleni a konzumerista liberális társadalomtól, na de ennyire?). De már a bostoni merénylők története is meglepő volt, akik közül a még élő fiatalabb gyerek átlag amerikaiként nőtt fel, még kirkesztett sem volt, füvezett stb aztán az utolsó időkben eléggé megváltozott, bár sok barátja észre se vette. Jó a családdal ott sem volt minden rendben, de akkor is fura.

    Lehet mondani persze, hogy 500-1000 évvel le vannak maradva a nyugati kultúrától és a keresztesek ugyanezt csinálták anno, csak közben Európa felnőtt. Ez sztem csak félig igaz: az ahogyan az iszlám hívei képesek néha magukat vagy családjukat feláldoznia cél érdekében durván elüt attól hogy elmentek a keresztesek bebaszni csapatosan és közben legyilkoltak pár embert ha úgy esett jól. Leegyszerüsítés ez persze, de van alapja és a lényeg hogy ők nem egyedül vállalták a kockázatot/áldozatot.

    Kérdés tehát hogy miért lehet ez így, a durva fanatizmus amit egyes embereknél képes kialakítani az iszlám?

  10. Kedves Dávid. Az iszlám hiányát úgy értettem, hogy nincs egy darab, mindenki számára ugyanúgy működő iszlám. Annyi iszlám van, ahány muszlim. Ezt persze nem fejtettem ki, mert máshol megtettem már sokszor, és nem akartam magam ismételni. Abban az értelemben, ahogy te írod, valóban létezik, de én nem is ezt kérdőjeleztem meg, hanem a címben levő iszlám-értelmezés mögötti tartalmat.

    Azt senki nem kérdőjelezi meg, hogy az iszlám alapja a Korán és a szunna (kivéve néhányan, de ezeket most hagyjuk.), és hogy ezek mérvadóak a muszlimok viselkedésére nézve. Nem csak a medinai szúrák. Allah szava, mint olyan, több kategóriából áll, ezért is van szükség exegézisre: vannak homályos részek, amik magyarázatra szorulnak. Ebből a magyarázatból nő ki az egész muszlim tudományosság. Azt gondolni, hogy ez minden különösebb magyarázat, háttértudás, iszlám-tanulmányok nélkül érthető, nagyon félrevezető. Egy átlagos európai, mint én, akár egy egész élet munkájával is csak a felszínét fogja megkarcolni, és tizedanyira sem lesz művelt, mint bárki filozófus vagy teológus a középkorból. A jelenkori tudás beláthatatlan, az ember csak egy kis szeletét ismerheti az átlagosnál jobban.

    Az ISIS nem következetes, mert több olyan dolgot is tett, ami az iszlámban szigorúan tilos:
    1. magára vonatkozatta a szejjid kutb-i problémát: azaz egy ember nem beszélhet az egész iszlám nevében. SZK pont ezt tette, és muszlim szempontból ez az egyik legfőbb probléma vele. AZ ISIS (és még mások is) ezt teszik: azt mondják, hogy ők az igazi iszlám, és minden más muszlim káfir, ami – mint kijelentés – önmagában kimeríti a káfírság definícióját. Ezzel kapcsolatban van egy hadísz, ha gondolod, előkeresem .

    2. A kalifátus. Ez ugye egy örök probléma a 3 muszlim felekezet között, de abban azért mindenki egyetért, hogy senki nem kiálthatja ki magát kalifának.

    3. A gyilkosság és erőszak, illetve a kisebbségek üldözése, kényszer a betérésre. Ld. ehhez az omári egyezséget.

    4. A Korán és a hadíszok kizárólagos, fundamentalista, az iszlámjoggal szembenálló, egyes passzusokat kiragadó értelmezése.

    5. A túlzás, mint vallási kategória. A vallás túlzásba vitele is iszlámellenes.

    És még lehetne sorolni. Ettől függetlenül az emlegetett hadísz szerint, ha jól emlékszem, csak saját magáról mondhatja egy muszlim, hogy nem muszlim, másról nem, mert azzal a szava visszahullik rá. Szóval ez egy saját farkába harapó kígyó.

  11. Kedves Örs, nekem semmi problémám az ellentmondással, amig a beszélgetés nem megy át gyűlölködésbe, mindenkinek lehet más véleménye.

    Szerintem a fanatizálódásnak elsősorban társadalmi, és nem vallási okai vannak: az arab társadalmakban elsősorban a hihetetlenül sok fiatal, akinek nincs kilátása egy jó életre. Néhány kivételtől eltekintve, mint az olajsejkségek kivételezett rétegei, nagyon sokan élnek valami hihetetlen szegénységben, úgy, hogy a tévében azt látják, hogy az ún. nyugati civilizávió milyen gazdagságban él. A turistákon is ezt látják. Az iskolák olyanok, amilyenek, politikusaik pedig nem jobbak, mint nálunk.

    Az európai, sokadik generációs bevándorlók problémáját már sokan leírták: egyrészt ők már nem ismerik személyesen azt, amiből a felmenőik elmenekültek, másrészt a saját társadalmukba sem tudnak beilleszkedni; ennek nagyon sokféle oka lehetek. Az eléggé köztudomású, hogy a bevándorlók integrációja a jelenlegi formában nem túl sikeres, valamit tenni kell Európában is.

    Szerintem a terrorizmus és az ISIS alapvetően egy társadalmi, és nem szigorú értelemben vett vallási kérdés. Van vallási vetülete is, mint az arab világban mindennek, de az, hogy az iszlám teszi ilyenné őket, durva leegyszerűsítés. A többi másfél milliárd muszlimot miért nem teszi ilyenné?

    Én azt az értelmezést, hogy az “iszlám le van maradva”, elutasítom, azért, mert egyrészt szerintem nincs egy lineárisan fejlődő világcivilizáció és egységes paraméterek, ami alapján mérni lehetne, és csak az európai nézőpontból tűnik úgy, hogy le vannak maradva, másrészt az ilyen leegyszerűsített összehasonlítás két, eltérő paraméterekkel rendelkező, eltérő utat bajáró civilizáció között mindig félrevezető. Az iszlámot önmagából, és nem az európai nézőpontból kell megérteni. Ilyen alapon azt sem lehet mondani, hogy Európa felnőtt, és szerintem a középkor sem volt sötét, mert ez is csak egy utólagos értelmezés, mégpedig a felvilágosodás korából.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: