fenomenológia hand out 7

  1. A Korán kialakulása

– a Korán problémakörei:

a. Vannak-e emberi körülmények? kinyilatkoztatás vs. történetiség; lehetne-e szövegkritikai kiadást csinálni?

b. a leírás és szövegformálódás körülményei tisztázatlanok; van ugyan sok muszlim forrás, de azt a nyugati tudományosság nem fogadja el

c. scriptio defectiva és az olvasatok problémája

d. rétegek a Koránban (mi a szerepe az Írásoknak, a qurays dialektusnak, a idegen szavaknak, az esetleges utólagos szerkesztésnek)

 

– csak arabul Korán – a nyelve is szent; sokáig tilos volt fordítani;

– nem olvasott, hanem recitált szöveg; ortodoxia;

– Mekkai és Medinai szúrák: Th. Nöldeke;

– mekkai: rövidek, prófétikusak, bevezető betűk, soha szó, ó, emberiség, Ádám és Sátán, utolsó ítélet, Pokol, Paradicsoma, ayāt as-siğada, vita a sokisten-hívőkkel és a társítással;

– medinai szúrák: ğihad, bírói ítéletek, politikai problémák, ti, akik hisztek, könnyed nyelvezet, vita a keresztényekkel és a zsidókkal

– visszavonható Korán-versek (eltörlés)

– történet: muszlim kutatók vs. nyugati kutatók; hasznos-e a nyugati bölcsészettudomány eredményeit (pl. a történetkritikai módszert) alkalmazni olyan hagyomány-egységeknél, amelyek nem tartoznak a zsidó-keresztény-antik kultúrkörbe

– még Mohamed életében voltak írnokok, az egyik Zaid b. Szábit; először harcolni akart Badr-nál , de Mohamed túl fiatalnak gondolta, úgy nem engedte a csatába (15 éves volt); így elhatározta, hogy azzal nyeri el M. rokonszenvét, hogy memorizálja a Koránt; Mohamed halála után ő lett a legnagyobb szakértő, Abú Bakr, végül Oszmán is őt nevezi ki a bizottság élére

– Buhári hadísz 3810: Hagyományozta nekem Muhammad b. Bassar; hagyományozta továbbá Yahyá; hagyományozta továbbá Su’batu, Qatádára hivatkozva, aki Anasra hivatkozik, Isten tegye őt elégedetté: A Próféta idejében (Isten tegye őt áldottá és adjon neki üdvösséget) négyen gyűjtötték össze a Koránt az anszár közül: Ubaid, Mu’áz b. Dzsabal, Abú Zaid és Zaid b. Szábit. Megkérdeztem Anaszt: Ki az az Abú Zaid? És ő azt felelte, hogy egy az apai nagybátyjai közül.

– az Abú Bakr-i redakció Hafszánál, M. feleségnél köt ki, ezt veszi elő Zaid b. Szábit, amikor Uszmán megkéri, hogy csináljon egy teljes szöveget; e az uszmáni vulgata, ezt másolták több példányban, és küldték el minden nagyvárosba; állítólag a damaszkusi példány megvolt 1892-ig; állítólag a taskenti (Üzbegisztán) Korán és a Topkapi kódex ilyen, Uszmán által küldött Korán

– a a szikladóm feliratai már pontozva vannak!; ez a legrégebben ismert arab felirat, az ismert kéziratoknál is korábbi (72/691–92)

– muszlimok: leküldetett, még M. életében leírták pálmalevelekre, és memorizálták; A társak gyűjtötték össze a szúrákat; 633-ben meghalnak 700-an azok közül, akik fejből tudták a Koránt, veszélybe kerül a tradíció; 653/654 – Oszmán féle standard verzió, majd kipontozták;

– két másik kódex:

a. ʿAbd Allāh ibn Masʿūd – Mohamed belső munkatársa, ő volt az első Korán-tanár, majd Kúfai hivatalnok, ahol a Korán és a hadísz tudósa lett; két dologban különbözik: a szúrák sorrendje; kisebb szövegvariációk; ez csak recitáció-beli különbséget okozott, tartalombeli különbség nincs; Zaid ellen az volt a kifogás, hogy túl fiatal volt, és nem elég tanult, semben ibn Mas’úddal

b. Ubayy ibn Kaʿb – medinai muszlim, Mohamed írnoka; azt mondják róla, hogy plussz 2 szúrát tartalmazott;

– Abd al-Malik (65/685–86/705) alatt kipontozák a szöveget és kiharakázzák; Abu’l Aswad al-Du’ali (mh. 688) összefoglalja az arab nyelvtan szabályait és kitalálja a pontozási rendszert, amit gyorsan bevezetnek kötelező módon (mi a helyzet a szikladómmal?)

– a legkorábban fennmaradt kéziratok: Jemen (kb. 700 körüli a másolat): a szöveg két rétege; felül az uszmáni, alul egy másik variáns (nem tudni, melyik lehetett); 80 folio, hiányos

– a nyugati tudósok mindezeket nem, vagy alig fogadják el;

– a szira problémaköre, a hadíszokban található Mohamed-kép

– a kijelentés okai (asbāb an-nuzūl (أسباب النزول): négy ilyent ismerünk a 11. századból

– fordítások:

1. fárszi: Az első, nem teljes fordítást Salman al-Farsi, Mohamed egyik kortársa készítette még a 7. században, fárszi nyelvre, a teljes perzsa Korán-fordítás a 9. században készült el a Számánidák részére.

2. latin: 1143-ban Robertus Ketenensis (Robert of Ketton) angol szerzetes Lex Mahumet pseudoprophete, azaz “Mohamed, a hamis próféta törvényei”

3. francia, angol: franciára (A. du Ryer, 1647), angolra (G. Sale, 1734).

4. nyomtatott Korán: Pagninus Brixiensis adta ki 1530-ban Rómában, az első kritikai Korán-kiadás pedig a gyakran újranyomott Gustav Flügel-féle változat volt (1834), ugyanő csinált Korán-konkordanciát.

5. kassai fordítás: 19. sz. ; 1947: Hollósi Somogyi József (töredékes); 80-as évek: Simon Róbert, Mihálffy Balázs; 2010: Serdián Miklós, Kiss Zsuzsanna Halima;

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: