fenomenológia hand out 3

Hand out 2014. február 28.

 

1. Byrne

– a nevek: leírások vagy sem?

– közelebb jutunk-e Isten lényegéhez, ha tudjuk a nevét?

– megnevezzük a lényegét, vagy predikálunk róla valamit? (a középkor legnagyobb vitája, létező és a lényeg, Avicenna, Aquinói, al-Gazáli, Averroes)

– Isten és az antropomorfizmus problémája: képére és hasonlatosságára teremtette az embert

 

2. Isten nevei az Ószövetségben

– hasém: a tetragrammaton; senki nem tudja pontosan, mit jelent; a létigével van valamilyen kapcsolatban;

– Mózes Isten nevét kérdezi: vagyok, aki vagyok

– Isten nevei:

a. „tulajdonnevek”: Él, Eloah, Elohim, Él eljón (Magasságos Isten), Él-saddaj, Él-Ólám

b. a tetragrammaton: JHWH; Jah;

c. ehje eser ehje – vagyok, aki vagyok; él háj; elohim hajjim; élő Isten;

d. rejtőzködő Isten;

e. örökkévaló, egy, transzcendens, de mégis jelenvaló; magasságos; erős; cebáót (mindenható); szent; mindentudó,

f. úr, király, teremtő, bíró, tanító, kegyelmes, megbocsátó, védelmező

3. Isten nevei az Újszövetségben

– krisztológiai tartalmú nevek

a. Apa, baszileosz,

b. logosz, doxa (dicsőség), dünamisz, onoma, létező, egy

c. küriosz, messiás, krisztósz, emberfia, Isten fia,

d. közbenjáró, megbocsátó,

e. paraklétosz

 

4. Isten nevei a Koránban

  1. a legnagyobb név – Allah
  2. Istennek önmagára vonatkozó nevei
  3. Istennek az emberekkel való viszonyra vonatkozó nevei

 

ÓSZ ÚSZ Iszlám jelentés
Él, Eloah, Elohim theosz Allah Isten
Él haj hó dzón al-Hajj az élő
risón waaharón hó protos kai hó eszkhatosz, alpha kai to o mega, al-awwal wa-l ahir az első és utolsó
ehad ho theosz monosz, eisz al-ahid, ahad egy
mibbal’aday eyn elohim   la ilaha illa-lah rajta(m) kívül nincs Isten
qádós ho hagiosz al-quddús a szent
salóm   al-szalam a béke
  pantokrátor málik al-mulk mindenható
boré   al-bári a teremtő
sofét ho krisztész al-hakim az igaz bíró
ór to phósz al-núr a világosság
  hó alétheiosz a-haqq az igazság
ehje ego eimi al-qajjúm vagyok
       
ruah to pneuma tou hagiou Gábriel arkangyal Szent lélek

 

 

5. Isten egysége és attribútumai/tulajdonságai, istenérvek, természetes teológia

–           Isten, mint első ok – Arisztotelész, Johannes Philoponus, al-Kindi, Saadia Gaon, al-Gazáli, Ibn Rusd, Aquinói, Sz. Tamás, Szent Bonaventura

–           az érv rekonstrukciója:

1. minden létezőnek van oka

2. a teremtés létének van kezdete

tehát

3. a teremtésnek van oka

4. mivel fizikai oka nincs, ezért az ok személyes, és Isten létében keresendő

–           az oksági viszonyban visszafelé kell legyen egy első ok; Arisztotelész: minden mozgás egy más mozgásból származik, ezért kell legyen egy első mozgató

–           al-Kindi érvelése:

1. az univerzumnak mindegy volt, hogy létezik-e vagy sem, ezért kellett egy ok, amely a létezésbe hívja (implikálja azt, hogy a világ nem örök, hanem teremtett valóság)

2. Isten egysége; csak Isten egy, minden más a sok kategóriájába tartozik; szubsztancia – akcidencia; egyedül Isten létezése szükségszerű, minden más esetleges, függő, csak bizonyos feltétel teljesülése esetén igaz;

3. nem lehet a végtelenségig visszamenni az időben, kell legyen egy kezdet (AT); al-Gazáli szerint azonban ez elméletileg lehetséges

 

6. attribútumok

a. mu’taziliták: Isten ontológiailag különálló kategória, semmit nem lehet róla predikálni

b. al-Gazáli istendefiníciója: al-malik: esszenciája és exisztenciája nem függ semmi mástól, csak önmagától, míg minden más tőle függ

c. Avicenna: van-e bármilyen dolog önmagában véve? létezik-e a tiszta létezés? nagyobb-e az, ami csak az elménkben létezik, mint az, ami az elménkben és a valóságban is létezik? a létezés az, ami önmagában van, az exisztencia pedig ehhez adódik hozzá, amikor megvalósul a tényleges létezés

modalitások: szükségszerű, lehetséges, lehetetlen

d. az Egy: nincs más esszenciája, csak a létezés; logikailag nem lehet több, mert akkor kell legyen valami differentia, ami megkülönbözteti őt a másiktól

e. ontológiai istenérv:

1. isten a legnagyobb, amit el tudunk képzelni

2. Isten elképzelése létezik az elménkben

3. ami a valóságban és az elménkben létezik, az nagyobb, mint az, ami csak az elménkben létezik

4. Ha Isten az elménkben létezik, akkor – mivel ő a legnagyobb – a valóságban is létezik.

5. Mivel nem képzehetünk el nagyobbat Istennél, ezért Isten a valóságban is létezik.

 

7. negatív teológia

– J. Scotus Eriugena: nem tudjuk, micsoda Isten. Isten maga sem tudja, micsoda isten. Mert ő nem egy valami, hanem meghalad minden létezést.

– Isten definíciójában benne van a létezés maga.

– sem a létezés, sem a nemétezés, úgy, ahogy mi értjük, nem akamazható Istenre.

 

8. az as’arita teológia

– a Korán és a hadísz magyarázata csak a régi magyarázatokra támaszkodhat

– Isten tanulmányozása a 99 nevén keresztü (a Korán s a hadíszok melett)

– Isten per se felfogása lehetetlen

– noha az emberek redekeznek szabad akaratta (szabad intenció), teremteni nem tudnak semmit (és ezze véget ér a tudomány)

– taqlíd: utánzás (a morális tudás utánzással jön létre, példát kell venni az elődökről; az elődök jobbak voltak, a világ nem előrefelé, hanem a káosz felé halad)

 

9. Ibn Tajmijja

– el szerette volna kerülni az antropomorfizmust

– Isten neveinek „szó szerinti” értelmezése: tasbih (hasonlóság), takjif (anélkül, hogy feltárnánk, hogyan létezik Isten) , ta’atil (a nyilvánvaló jelentés tagadása) és ta’weel (másodlagos jelentés adása) nélkül.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: