fenomenológia hand out 2

Hand out – 2014. február 21

 

2. A vallás tárgya. A monoteista istenkép, a monoteizmus kialakulásának elméletei. Az iszlám istenfogalma. A három monoteista világvallás isten-fogalmának hasonlóságai és különbségei. Olvasmány: 1. Assmann, Jan: Mózes, az egyiptomi. Osiris, Budapest, 2003. p. 13-76; 2. Bourdieu, Pierre: „A vallási mező kialakulása és struktúrája”, in A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Bp. 1978. p. 165–236.

 

1. A monoteizmus kialakulásának elméletei

– a vallás: világmagyarázat (a tudomány is az, kérdés, hogy mennyi hit kell a tudományhoz)

– alapvetően kétféle típusú elmélet: materialista és teológiai

– materialista: nem számol Istennel/az istennekkel, a vallás eredetét a társadalomból, az ember pszichéjéből, a megfogható és tudományos módszerekkel vizsgálható valóságból vezeti le;

– a vallás egy egyetemes emberi igény (nincs vallás nélküli társadalom), koherens, a tudományos valóságtól sokszor eltérő világmagyarázat, amin keresztül a megmagyarázhatatlan jelenségek megmagyarázhatóvá válnak; beteljesíti az ember pszichológiai igényét a determinizmusra, kizárja a véletlent, mint felfoghatatlan magyarázatot, minden jelenségnek helyet talál; a vallás akkor kerül válságba, amikor a külvilág feloldhatatlan ellentmondásba kerül a világmagyarázattal, vagy megszületik egy jobb, értelmezhetőbb világmagyarázat

– evolúciós luxus: a vallás evolúciós szempontból luxusnak számít; pszichológiai szempontból viszont nem az. az emberek jelentős részének szüksége van valamiféle mentális mankóra az olyan problémák miatt, mint a szenvedés, a halál, a rossz, a véletlen

– kétféle világmagyarázat: ez a világ a világok lehető legjobbika (csak történt vele valami, ami elrontotta), ; ez a világ maga a rossz, amiből ki kell emelkedni, meg kell szüntetni

 

a. Assmann – normatív inverzió, ellenségkép megalkotása; a zsidóság ellenvallás: ami az egyiptomi vallásban tabu, az a zsidóságban vallási parancsolat; politeizmus-monoteizmus; bika-kultusz – ; képtisztelet – idolátria

– a monoteizmus lényege ez a megkülönböztetés, ameltről George Spencer Brown beszél;

– mi és ők; mmi, az igazak, ők, a hamisak; ez a megkülönböztetés a politeizmusban nem érvényes; mózesi (monoteista) megkülönböztetés

– politeizmus: fordítástechnika; az istenek közötti funkcionális ekvivalencia

– a zsidóság vallási zsenije ez a megkülönböztetés; forradalmi vallás, prófétikus

– ezt próbálta dekonstruálni a vallástudomány kezdeti szakasza, úgy téve, mintha nem történt volna meg a megkülönböztetés, viszont képviselve a maga „civilizációs felsőbbrendűségét”, mint megkülönböztetést

 

b. Bourdieu

– monoteizmus,mint szociális evolúció

– a világvallások kialakulása a városi társadalomhoz köthető; mi az a világvallás?

– a vallás társadalmi funkciója felől közelíti meg a kérdést

– milyen szerepet tölt be a vallás egy társadalomban, hogyan fonódik össze a hatalommal

– a vallás: erőszak (ez meglehetősen marxista megközelítése a vallásnak); ez egy nagyon népszerű elmélet, hogy az okos kisebbség megvezeti a buta többséget, de ez azt feltételezi, hogy a többség buta

– a vallás racionalizálódása városias kultúrát feltételez, és papságot (ez az iszlámra pl. nem igaz)

– osztálytagozódás, civilizáció, monoteizmus

– vallási tőke: az a vallási minőség,amivel egy kisebség rendelkezik (a szent megközelítésének módjai; ő ezt elítélendőnek tartja, mint a tőkés elnyomás egy formáját, de ha választani lehetne, hogy mindenki pap akar-e lenni, akkor ezt viszonylag kevesen választják)

– a vágyak szimbolikus manipulációja

– szakemberek és laikusok érdekei teremtik meg a feszültséget

– a szakembereknek el kell titkolniuk politikai érdekeiket

– önáltatás, mint a hit alapfeltétele

 

– kritika: túlságosan legyeszerűsít

 

2. Monoteizmus-típusok

  1. szigorú monoteizmus, monolit – zsidóság, iszlám, unitarizmus; kizárólagos lojalitás
  2. monoteizmus, mint szentháromság és megtestesülés – kereszténység
  3. az EGY, az idea, a mozdulatlan mozgató és az ősok/ öregisten, eredet, kezdet, de különben politeizmus
  4. indiai monoteizmus, monolátria; mi spec. csak egyikhez kötődünk, de tiszteljük a többit is; a görögök is;
  5. kivétel: Aton; politikai vallás;

 

3. Az iszlám monoteizmusa

– szigorú értelemben vett monoteizmus; tartalma:

  1. tawhíd ar-rubu’biyya – hit Isten úrságának egységében
  2. tawhíd al-ululiyya – hit abban, hogy egyedül csak Istent lehet imádni
  3. tawhíd al-aszmá wasz-szifát – Isten nevei (attribútumai) ugyanazt a valóságot fejezik ki;

– sirk, társítás (شرك): képtisztelet, Isten egységéhez való társítás, ateizmus

– musrikún: azok, akik társítanak

– Isten egyedülvalósága, örökkévalósága (vs. a Korán örökkévalósága, Rázi 5 örök eleme, istennevek, mint attribútumok)

– tawhíd: Isten egységének megvallása, Isten egységének tana

– Isten egy darab; nem tudnak mit kezdeni a szentháromsággal; Jézus próféta

– Mohamed egész egyszerűen nem értette a szentháromságtant / vagy csak olayn keresztényekkel találkozott, akik

– a krisztológia alapvető problémái: Krisztus kettős természete;

– monofiziták: Krisztus velünk nem conszubsztanciális

– ebioniták: Jézus ugyanolyan ember volt, isteni természet nélkül

– doketisták: Jézus spirituális lény, aki csak úgy tűnt, mintha testi volna

– Kalkhedoni zsinat (451): Jézus kettős természete (egy emberi és egy isteni), elegyítetlenül és elválaszthatatlanul egyesül egy természetté

– homoousios: egylényegű

– miafiziták: két természet egyesülése egyben

– nesztoriánusok: Jézusban két természet van, egy isteni és egy emberi, nincs isteni megtestesülés

 

  1. Az iszlám hitvallásai
  2. saháda – Nincsenek más istenek, csak Isten, és Mohamed az ő prófétája.
  3. szúrat al-ihlász (112): Mondd: “Ő Allah, az egyedüli,Allah, a Kitartó! Nem nemzett és nem nemzetett, És nem fogható hozzá senki sem.”
  4. a trónvers al-Bakara 255: Allah – rajta kívül nincs más isten – az Élő, és a Gondoskodó. Nem vesz rajta erőt szendergés, sem álom. Övé minden, ami az egekben és a földön van. Ki az, aki engedélye nélkül közbenjárhatna Nála a Feltámadás Napján? Tudja azt, ami előttük van, és azt, ami mögöttük van. Ők (a teremtményei) azonban nem fognak föl semmit az Ő tudásából, kivéve azt, amit Ő akar. Trónusa átöleli az egeket és a földet. Megőrzésük nem görnyeszti meg őt. Ő a Magasztos és a Hatalmas.
Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: