fenomenológia hand-out 1.

1. Mi a vallástudomány?

-milyen a vallásos ember? általában a zsidó-keresztény vallás alapján gondolkozunk a vallásról, ez egy olyan öntudatlan kulturális reflex, amely befolyásolja az objektivitásunkat

– van-e egy használható vallás-definíciónk? Isten, istenek, szent, közösségi élmény, társadalomszervező erő, evolúciós luxus, mágia (mi az a mágia?), szertartások, közös etika, közös dogmák

– objektív, leíró eszközökkel vizsgálja a vallásokat, fenomenológiai érdeklődésű, a vallás egy jelenség,és megpróbálja ezeket a jelenségeket elhelyezni és értelmezni

– elméleteket alkot a vallások kialakulásáról, fogalmairól, működésről, filozófiai érdeklődésű

– összehasonlító vallástudomány – össze lehet-e hasonlítani a vallásokat?

– három alapvető típus: monoteista, politeista, isten nélküli

– Wallace kategóriái: egyéni vallás; sámánisztkus: vallási haszon a lényeges, személyes tekintély; közösségi: törzsi, klán-alapon szerveződő közösség, a vallási tekintélyt a leszármazás biztosítja, pl. ókori zsidó vallás; ekkleziasztikus: agrár-államokban;hierarchikus, központosított, állam az államban;

– Ruzsa: hódító, ájra, férfi-központú vs. letelepedett, mágikus, nő központú (India)

– nem homogén kategóriák, egy kategóriával nem írható le egy egész vallás, történeti, társadalmi, funkcióbeli körülmények befolyásolják

– az a vallás sikeres, amelyik alkalmazkodni tud ezekhez a körülményekhez úgy,hogy a lényegét megtartja

– vallás és szekularizáció, ki lehet-e iktatni a vallást a nyilvános terekből? milyen kapcsolatban van a vallás és a hatalom, vannak-e közös minták, és ezek általános minták-e, amelyek az emberek viselkedéséből fakadnak, vagy a vallásos gondolkodás termeli ki őket?

-létezik-e közös vallásos nyelv, azaz egy bizonyos jelenség ugyanazt jelenti-e (ez lehetne egy alap az összehasonlításra), Jung: vallásos tudattartalmak, amelyek adott esetben öröklődhetnek is

-a nyelv viszonya a valláshoz: meghatározza-e a nyelv logikája, hogy milyen lesz az adott vallás?

 

2. A vallástudomány kapcsolódó tudományai

vallásfilozófia

vallásjog

vallásszociológia

vallási néprajz

vallási antropológia

valláspszichológia

vallástörténet

a vallás kulturális antropológiája

politikai teológia

teológia

filozófia

 

3. A három nagy vallástudományi iskola

 

1. a vallás kialakulásának nagy elméletei, primitívek vs. fejlettek, pozitivizmus, tárgyi anyag gyűjtése, keresztény szempont

2. nagy összefoglaló munkák, a primitívek egyenjogúsodása, objektív szempontok

3. kulturális diverzitás megértése és propagálása

 

a. német – evangélikus-református, filozófia, lélektan,

b. francia – zsidó-katolikus, majd marxista, szociológia, kulturális antropológia

c. angol – anglikán, néprajz, nyelvészet

d. iskolán kívüliek

 

4. Rudolf  Otto, és a Szent fogalma

 

– azzal, hogy predikálunk valamit az istenségről (Isten 99 csodálatos neve), azzal racionális módszerrel beszélünk valami olyasmiről, aminek a definíciójához tartozik az irracionalitás

– érzés és racionalitás: ez a kereszténységben 2000 éve folyó vita

– megismerhető-e valami, ami irracionális? a kereszténységnek nagy számban vannak fogalmai, de az a kérdés, hogy ezek leírják-e kielégítő módon a transzcendens valóságot

-a tárgynak valamilyen módon felfoghatónak kell lennie, mert másképp nem állíthatnánk róla semmit

– kérdés, hogy az állítások, amiket teszünk,valóban a tárgyról szólnak-e

– negatív teológia: semmit nem lehet Istenről állítani. a. csakakkorderülki Isten lényege,ha mindennel kapcsolatban megfogalmazzuk, hogy ez nem ő; ez a végtelenbe vezet, értelmetlen; b. semmit nem állíthatunk Istenről, kivéve,amit ő állít magáról (kijelentés)

-racionalizáló hajlam: csak úgy tudunk beszélni valamiről,ha racionalizáljuk;a nyelv kapcsolata a gondolkodással;

-van a vallásban valami sajátos, irracionális minőség: ez a szent; ez az értékelés sajátos kategóriája; hogyan lesz egy tárgy szentté?

– szent: erkölcsös, tökéletes jó; ez hamis; a szent: irracionális többlet, erkölcsi kategória nélkül; önmagában nem jó és nem rossz, hanem más. ez az, ami minden vallásban benne van. kivétel-e a buddhizmus ebből a szempontból?

– a numinózus elemei:

1. teremtményérzet; (függőség, hála, félelem, bizalom, áhitat), saját jelentéktelenségünk érzete a numinózus társaságában; ez az érzet egy rajtam kívül álló „tárgyra” vonatkozik, amit mégis valamilyen módon belsőnek érzékelek; innentől kezdve, hogy bennem llétezik, teljesen mindegy, hogy létezik-e avalóságban, vagy sem

2. tremendum, irtózás – mivel racionálisan nem ragadható meg, csak a vallás alanyának érzésein keresztül, de ezt szinte lehetetlen megfogalmazni,mint ahogy lehetetlen egy hitetlen embernek, akinem rendekezik ezzel abelső tapasztalattal, elmagyarázni, hogy ki Isten, és miért szükségszerű számomra ez az egész, miért áll rajtam kívül, miért kényszer

– Isten haragjának semmi köze az erkölcshöz, azt veszi célba, ami túl közel kerül hozzá, és nem jogosult a megközelítésre (frigyláda)

-aki az Istenséget racionális predikátumai alapján gondolja el, azezt a haragot önkényesnek látja

– Isten maga és az emberek közé helyezi Gábrielt és Mohamedet, soha nem szól egyenesen, mert ez elviselhetetlen; szúfi tariqa,megközelítés állomásai

– a szentet megközelíteni csak hosszas készülődés és felvezetés után lehet (Kába)

3. majestas, abszolút fölény – az a lét, amit Isten él, minden más,az emberi is, semmi (keresztény misztika vs. buddhizmus)

4. energia – teremtés, fenntartás, pusztítás, újjáteremtés, stb.

5. egészen más – olyan valami, ami egészen más, de ami hallatlan érdeklődést vált ki belőlünk

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: