na de mielőtt

kitalálnánk, hogy mi is az a kategória, amibe Isten tartozik, először is azt kellene tudni, hogy létezik-e egy olyan definíció Istenről, amelyik minden korülmények között megfelelőnek látszik. Azaz lépjünk vissza legalább egy lépést a problémában.

***

A filozófusok által általánosan használt Isten-definíció szerint Isten mindenható, mindentudó és a legfőbb jó. Az viszont könnyedén belátható, hogy ha megvizsgáljuk ezt a definíciót, akkor elletmondásra jutunk. Mert teremthet-e Isten akkora követ, amit ő maga sem tud felemelni? Vagy ha Isten mindenható, tehet-e rosszat – és itt nem csak arra gondolok, hogy fizikailag képes-e rá, hanem arra is, hogy morálisan megengedi-e magának. Mert ha ő a legfőbb jó, akkor nem engedheti meg magának, hogy olyasmit cselekedjen, amiről tudja, hogy nem lesz jó. Arra hivatkozni, hogy ez az ő magasabb szempontjából jó, csak mi nem látjuk, szerintem nem több puszta cinizmusnál. Morális lény-e Isten egyáltalán? Ha kívül esik a kategóriákon, akkor nyilván a morál kategóriáján is kívül esik.

A probléma nem is csak ezzel van, hanem azzal  – és akkor lépjünk vissza még egyet a gondolatsorban – hogy a fenti definíció a bibliai istenképből indul ki, mint amelyik abszolút értelemben igaz. Ha azonban összevetjük a filozófusok Istenét és a teológusok Istenét, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a Biblia személyes Istene, aki elrendeli rengeteg ember megölését az Ószövetségben, nem lehet az a legfőbb jó, akiről a filozófusok beszélnek. És ha már itt tartunk: a filozófia célja az lenne, hogy egy olyan Isten-definíciót találjon,amelyik abszolút értelemben érthető, és nem kultúra-függő. Akkor miért nem egy másik kultúra teológiájából indulunk ki? Vagy lehetséges-e egyáltalán megalkotni egy olyan Isten-definíciót, amelyik mindig, minden körülmények között érvényes?

Aztán ott van Canterbury Anselmus definíciója: Isten az, akinél nagyobb nem gondolható el. Vajon ez jelenti-e azt, hogy ha Isten nem gondolható el (azaz nagyobb az elgondolhatónál), akkor nem is létezik? Ha Isten az a mindenható stb. lény, akkor elgondolható-e az, hogy végtelen és az időn kívül áll? És ha Isten elgondolható, akkor ezzel már le is szűkítettük az értelmezési tartományt, mert megadtunk egy szempontot. És elgondolható-e a szabad akarat és isteni előretudás logikailag feloldhatatlan kettőssége?

Ha Isten az, akinél nagyobbat nem lehet elgondolni, akkor ki az, aki (az istenérv szerint) gondolatban és valóságban is létezik?

Advertisements

3 thoughts on “na de mielőtt

Add yours

  1. Anselmusból kiindulva, itt egy még nagyobb ellentmondás: és mi van akkor, ha Isten maga az, aki/ami nem definiálható? (és minden más igen)

  2. ha Istennem definiálható, akkor álítani se lehet róla semmit, még azt sem, hogy ő az, aki elgondolható legnagyobb. És ha nem tehetünk Istenről érvényes állításokat, akkor csak a negatív teológia m arad.

  3. Ezeken a gondolat pályákon kattogtam a napokban, valószínű egy ihletett pillanatomban majd írok is róla. Szerintem, az isteni eszményt magunknak teremtettük a magunk nagyon szűk látóköréből kiindulva. Egyszerűen a félelmekre keresve választ és gyógyírt. Mostanság a – jóisten- szó hallatán kinyílna a nemlétező bicska a zsebembe, na erről most már tényleg fogok írni. Szép és örömteli napot Nektek!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: