Szövegolvasás – bevezetés

A Korán kialakulása és története

– csak arabul Korán – a nyelve is szent; sokáig tilos volt fordítani;

– nem olvasott, hanem recitált szöveg; ortodoxia;

– folyamatosan hivatkozik az ÓSZ-re;

– hívószavak: leküldtünk; tévelygés; Tűz; szerződés; túllépték a határokat; Allah nyilvánosságra hozza azt, amit elrejtettek; használjátok az eszeteket; Nap; Kába: Ábrahám, Iszmail; Ábrahám vallása; Ábrahám, a haníf; középútun járó közösség; imairány; végrendelet; böjt; társítás;

– azok, akik hiszenk (zsidók, keresztények, szábeusok), nem fognak szomorkodni

– Mekkai és Medinai szúrák: – mekkai: rövidek, prófétikusak, bevezető betűk, soha szó, ó, emberiség, Ádám és Sátán, utolsó ítélet, Pokol, Paradicsoma, ayāt as-siğada, vita a sokisten-hívőkkel és a társítással; – medinai szúrák: ğihad, bírói ítéletek, politikai problémák, ti, akik hisztek, könnyed nyelvezet, vita a keresztényekkel és a zsidókkal

– visszavonható Korán-versek (eltörlés)

– történet: muszlim kutatók vs. nyugati kutatók

– muszlimok: leküldetett, még M. életében leírták pálmalevelekre, és memorizálták; A társak gyűjtö össze a szúrákat; 633-ben meghalnak 700-an azok közül, akik fejből tudták a Koránt, veszélybe kerül a tradíció; 653/654  – Oszmán féle standard verzió, majd kipontozták;

– a kijelentés kezdete: 610, szúrát al-Iqrá 1-5 (96)

– verbatim kijelentés, a PR-nak nem volt szabadsága, hogy megváltoztassa

– a különbség a hadísz és a kijelentés között: az kijelentés egy különleges állapotban történik

– ez akkor egy szinte teljes egészében szóbeli kultúra; úgy tűnik, ismeri az írásbeliséget, de ez kevesek kiváltsága

– kétféle hagyomány: egyik szerint a próféta megparancsolta, hogy írják le; a másik szerint, hogy az írásbafoglalás csak a halála után kezdődött meg

– az írott hagyomány tilalma

***

Hadíszok

– prófétai hagyomány második része;

– isznád, matn; az angol fordítások kihagyják az isznádot; a hangsúly ezzel áttevődik a tartalomra;

– szahífat Hammam b. Munabbih: Abu Hurayra tanítványa; az első fennmaradt hadíszgyűjtemény

– a muszlimok 2. generációja kezdi összegyűjteni

– korai gyűjtemények:

1. Ibn Shihab al-Zuhri

2. Abu Bakr ibn Muhammad ibn Hazm

3. Musannaf of ibn Jurayj — ?-? CE

4. Musannaf of Ma`mar bin Rashid — ?-? CE

5. Sahifah Hammam ibn Munabbih — 670–720 CE

6. Musannaf of `Abd al-Razzaq al-San`ani — c. 700 CE

7. Muwatta of Malik bin Anas — 760–795 CE

8. Sufyan al-Thawri

A hat kanonikus gyűjtemény:

  1. Szahíh al-Buhárí; a válogatás szempontjai: teljes isznáddal rendelkező hadíszok; a hagyományozók életidejének leellenőrzése, hogy volt-e ténylegesen lehetőségük átadni egymásnak a hadíszt; a hagyományozonak állítania kellett, hogy kitől hallotta a hadíszt; csak azoktól fogadott el hadíszt, akik gyakorolták is a vallást; a fejezetek és a hadíszok elrendezése a hívőt segíti a tájékozódásban, nem pedig a tudományos kutatót.
  2. Szahíh Muszlim; a válogatás szempontjai: a fejezetek és a hadíszok elrendezése a tudományos kutatást segíti; csak olyan hadíszkat vesz figyelembe, ahol két különböző isznád két különböző hagyományozóra megy vissza; feljegyez minden apró különbséget, akár egy betűnyi eltérést is.
  3. Szunán asz-Szugrá
  4. Szunán Abú Dáwud
  5. Dzsámi at-Tirmizi
  6. Szunán ibn Mádzsa

***

A Muwatta

  • 600 marfu` hadísz – amit a Pr. mondott
  • 613 mawquf hadísz – egy társ mondott
  • 285 maqtu’ hadísz – tabiun mondott (a társak leszármazottai)
  • 222 mursal hadísz – nem világos, hogy a társak közül ki hagyományozta, de másképp rendben van

[edit]Distinguishing characteristics

Amin Ahsan Islahi has listed several distinguishing characteristics of the Muwatta[6]:

  1. Its briefness (in size) yet comprehensiveness (in coverage)
  2. Imam Malik does not accept any marfū‘ hadīth (ascribed to the Prophet) if it is not verbatim transmission of the words of the Prophet (he even gave consideration to letters, prepositions and particles like wāw, tā, bā etc. in them)
  3. No acceptance of Hadith from any innovator – this is a stricter standard than many other muhaddithun
  4. Highly literary form of the classical Arabic. This helps readers develop the ability to understand the language of the prophetic traditions.

Szirat ar-rasul

ibn Ishaq (mh. 761 v. 767)

A szíra-műfaj problémái:

1. Elég későiek, úgy tűnik, az iszlám első évszázadában nem született ilyen

2. A sok szíra közötti eltérések

3. A későbbi szírák többet tudnak Mohamed életéről, mint a korábbiak

4. Ellentmondás a nem-muszlim forrásokkal

5. Csodák – tudományosan értelmezhetetlenek

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: