hand out 8

1. A katalógus
– Abu’l-Faraj Muhammad bin Is’hāq al-Nadim ( ابو الفرج محمد بن إسحاق النديم‎), apja al-Warrāq (الورّاق), mh.995 v. 998

1. zsidó, keresztény, muszlim szent iratok és hadísz
2. nyelvtan és filológia;
3. történelem, életrajzok, genealógia és hasonlók;
4. költészet;
5. kalám;
6. fiqh és hadísz.
7. filozófia és szekuláris tudományok;
8. legendák, mesék, varázslás, stb.;
9. egyéb vallások doktrínái (manikheusok, hinduk, buddhisták, kínaiak);
10. alkímia.

2. zsidó kalám
zsidó kalám

1. a természet megfigyelése alapján el lehet jutni istenismeretre
2. ex nihilo
3. a Teremtő teljes mértékben különbözik a teremtéstől
4. az Isten tökéletes egység
5. az emberi morál kategóriái alkalmazhatók Istenre (jó, bölcs, stb.)
– Rambam használja és kritizálja
– Saadia Gaon (Szádja Gáón); hatást gyakorolt Juda Halévire, stb.

– Rambam kritikája:

  1. Az atomok létezése; nincs esszenciájuk,
  2. A vákuum létezése, ahol nincs anyag vagy bármiféle szubszatncia
  3. Az időt alkotó alapvető tényezők oszthatatlanok
  4. Minden test az akcidenciák szubjektuma, azaz minden test rendelkezik akcidenciával;
  5. ez az atomokban található;
  6. Az atomok meghatározott ideig léteznek, mármint az akcidenciájuk; Isten ezeket szüntelenül újrateremti
  7. A testek akcidenciáját ezért folyamatosan újra kell teremteni
  8. Csak szubszatncia és akcidencia létezik, a testek az akcidenciájukban térnek el egymástól
  9. Az akcidenciák egy szubsztrátumon alapulnak. Egy akcidentia nem lehet oka egy másik akcidenciának.
  10. Minden, ami elképzelhető, felhasználható értelmi érvként.
  11. Minden végtelen lehetetlen.
  12. Az érzékek tévedhetnek, ezért az empirikus bizonyítás nem biztos.

A tisztaság testvérei (اخوان الصفا‎ Ihwān aṣ-Ṣafā)
– klasszikus középkori titkos társaság, rangokkal
– a nevüket a Kalila és Dimna mesegyűjteményből vették, valószínűleg
– összesen két forrásből tudjuk, hogy léteztek Bászrában
– nagy hatást gyakoroltak pl. Ibn Arabira
– zenéről, asztronómiáról, matematikáról, logikáról, természettudományokról, kijelentésről, lélekről, lelkiségről
– megpróbálták a neoplatonizmust összhangba hozni az iszlámmal, a hermetikus irodalommal, a gnózissal
a dialektikával, az arisztotelészi logikával; kapcsolat a mu’tazilitákkal
– 52 fejezet négy könyvben; a 4 nem véletlen; szent szám: páros, az első nem prímszám, négyszög, a neoplatonikus filozófiában kiemelkedő szerepe van; négy elem (Empedoklész); illetve Hermész Triszmegisztosz száma is a négy;
– vannak benne tanmesék
– plótinoszi triád
– a teremtő (al-Bārī) emanálta az egyetemes intellektust (al-‘Aql al-Kullī), az a világlelket (al-Nafs), az a prima matériát (al-Hayūlā al-Ūlā), amelyik a természeti rendet.  természet (al-Tabī’a), the Absolute Body (al-Jism al-Mutlaq), a szféra (al-Falak), a négy elem (al-Arkān), a világban létezők (al-Muwalladāt): állatok, ásványok, zöldségek, stb.
– elvetették az ideatant, és visszatértek Arisztotelész szubsztancia-akcidencia tanához
– a teremtéstanuk elég közel áll a mai evolúció-elmélethez (már amennyire egy középkori elmélet ehhez közel állhat)
a. matematika
b. természettudomány
c. lélektan és elmetudomány
d. teológia

Ibn Sziná (ابن سینا)

– 98o-Afsana (Bokhara mellett), izmá’ilita családból – 1o37
– Hanbalita jogtudósnál tanul
– Nátili, tíz éves korában: Porphyriosz: Eiszagogé;
– Euklidész, Arisztotelészi korpusz
– kommentátorok
– jegyzetek és az érvek rekonstrukciója
– orvos lesz, a Számánida dinasztia uralkodó hercege beengedi a könyvtárba, ahol elolvassa és kivonatolja a régieket, de hogy pontosan mit, nem tudni
– 18 éves korára befejezi tud. tanulmányait

1. Mi a lélek és hogyan oka a testnek?
– visszatér Arisztotelészhez és A. kommentátorához, Aphrodisziaszi Alexandroszhoz: a lélek és a test egyszerre válik létezővé
– halál után tovább létezik (Platón)
– felfedezi, hogy Arisztotelész írásai nem teljesen konzisztensek, ami a test és lélek kapcsolatát illeti
– a kommentátorok harmonizálása: 1. először Ariszttelészt önmagával; 2. Arisztotelészt Platónnal
– Arisztotelész De Anima: entelekheia; sokan kommentálják már az ókorban; Ammonius: a lélek egy létező, mégpedig aktuális létező (nem potenciális)
– al-Shifá: filozófiai szumma
– lebegő ember érv: ha nem használhatod az érzékeidet, van-e öntudatod? Ibn Sziná Azt mondja: igen; úgy tűnik, hogy a lélek azonos ezzel az öntudattal (ld. Descartes)
– Ibn Sziná célja teljesen más volt, mint Descartes-é: a lélek anyagtalanságára akarta felhívni a figyelmet
– a lélek továbbélése a halál után vs. a si’iták testi feltámadása

2. Esszencia és létezés
– mu’tazilita dolog-értelmezés (shay): lehet létező: mawdzsúd; nem létező: ma’dúm
– a nemlétező dolog problémája: a nemlétező dologisága (sayiyya al-ma’dúm): mi is pontosan egy nemlétező dolog? hol van? Istenen lebül, vagy kívül? ami aztán létezővé vált (Korán 16,4o) a lehetetlen dolgok még csak nem is nemlétező dolgok (semmiből való teremtés)
– al-farábi: a létezés és a dolog nem felcserélhető fogalmak: Zayd igaz ember; Zayd úgy létezik, mint egy igaz ember; de Zayd nem egy olyan dolog, ami igaz ember;
– Ibn Sziná azt mondja: hogy különbözőképeen beszélünk egy dologról, mint egy tárgyról, és egy dologról, mint létezőről
– ha a dologról, mint tárgyról beszélünk, úgy beszélünk róla, hogy a lényegiségére mutatunk rá, a macskának a macskaságára; ha úgy beszélünk róla, mint létezőről, akkor arra mutatunk rá, hogy van (nem pedig arra, hogy miben különbözik minden egyébtől)
– a dolog és a létezés egyszerre ugyanaz, és egyszerre különböző
– mentális dolgok: pl. a macskaság, csak az elmében léteznek; a valódi dolgok a valóságban léteznek (pl. az én macskám)
– mi a dolgok esszenciája, lényege? (máhiyya) és mi az, hogy létező? (wudzsúd)

3. Az önmagában való létezés szükségszerűsége
– különbséget tesz a szükségszerű létezés és a lehetséges létezés között
– a. önmagában, szükségszerűen létezik (Isten)
– b. szükségszerűen létezik, az okozója (külső) által
c. lehetségesen létezik

A szubsztancia és az akcidens

Arisztotelész – ahogy az az Organonban néha előfordul máshol is – azonban mindezt lét- és ismeretelméleti alapokra is helyezi.

  1. Ti. kimondta, hogy bizonyos dolgok nem mint rész vannak meg valamiben, ennek ellenére attól külön, amiben megvannak, mégsem létezhetnek. Ezeket a félig létező, félig nem létező (önállóan nem létező) dolgokat nevezték el később akcidentális dolgoknak (Arisztotelésznél συμβεβηκóς „szümbebékosz”), röviden akcidensnek.
  2. Ám vannak önálló létezők is, például ilyen a legtöbb konkrét egyedi dolog.

Ezeket Arisztotelész úsziának (ουσíα) nevezte, később és elterjedt nevük szubsztancia.
Arisztotelész kutatásai során a szubsztancia két alapvető és karakterisztikus tulajdonságát fedezi fel. Az egyik, hogy a szubsztancia nincs alanyban, azaz önállóan létezik; a másik, hogy ellentétes tulajdonságai lehetnek. Ez utóbbi semmi másra nem mondható, csak a szubsztanciára.
A Katégoriák akcidensekre vonatkozó megállapításait összegezve úgy látszik, az akcidensek alapvetően kétféle szerepet tölthetnek be. Egyrészt járulékos tulajdonságailehetnek a szubsztanciának (fehérség, jövőbeniség stb.); másrészt pedig olyan birtokai, melyek nem mint egy rész vannak a szubsztanciában (tudás). Az akcidensek nyelvileg is különböznek a szubsztanciától (ti. hogy általában melléknevek, vagy nem főnévből képzett főnevek; és nemigen lehetnek mondatok alanyai), ezen kívül nem léteznek önállóan, csak mint valaminek a járulékos tulajdonságai, továbbá ha egy akcidens állítható egy szubsztanciáról, akkor meghatározása nem állítható, míg ez utóbbi a melléknévként-tulajdonságként használt szubsztanciákra nem igaz (például ha egy bizonyos ember fehér, állítható róla az hogy fehér, ettől még a „fehér” tulajdonság meghatározása, fogalmi lényege nem állítható róla – különben az ember nemcsak fehér, de fehérség is lenne – ám ha egy bizonyos emberről mondjuk, hogy ember, akkor nemcsak az „ember” szó, de e szó jelentésének meghatározása is állítható erről az emberről, például hogy kétlábú, tollatlan stb.).
A szerint a két szempont szerint, hogy egy név állítható-e valamiről, és hogy önállóan létezik-e (igaz-e, hogy „nincs alanyban”), vagyis a név általánossága és lényegisége szerinti két-két lehetőség kombinációi alapján négyféle név létezhet:

  1. Az egyediek és önállóan létezők az egyedi szubsztanciák. Például Arisztotelész, egy konkrét ló;
  2. Az egyediek, de nem önállóan létezők az egyedi akcidensek, például egy bizonyos fehérség (=egy adott fehér folt fehérsége, mivel a fehérség nem egyadott része a fehér foltnak, de mégis a sajátja olyannyira, hogy a folttól elválasztva nem is létezhetik. A folt mintegy az anyag, a fehérsége pedig a forma);
  3. Az általánosak, de mégis önállóan létezőek az általános vagy másodlagos szubsztanciák. Bár Arisztotelész, a szubsztancia kategória jellemzésekor (5. fejezet, ld. lentebb) fejtegetésekbe bocsátkozik arról, hogy a másodlagos szubsztanciák kevésbé léteznek, mint az elsődlegesek, az egyediek, de azért még létezést tulajdonít nekik. Ma azt mondanánk, az ide tartozó nevek leginkább az általános fogalmak nevei.
  4. Az általánosak, de önállóan nem létezőek az általános akcidensek: például tudás, emberség mert ezek csak valakié vagy valamié lehetnek.

– a létező
a. szubsztancia – nincs alanyban, azaz önállóan létezik; lehet az anyagban vagy nem;
a.1. anyagban van
a.2 nincs anyagban
a.2.1. maga az anyag
a.2.2. az anyaggal együtt van
a.2.3. se nem maga az anyag, sem együtt az anyaggal

– négyféle szubsztancia:
1. az anyag formája (ahogy a lélek van az anyagban) (a.1)
2. anyag forma nélkül – abszolút anyag, amelynek nincs aktuális létezése, hanem csak egy mentális konstrukció (a.2.1)
3. anyag és forma összetettsége – ahogy egy ember az anyag és forma összetett egysége (a.2.2)
4. forma, anyag nélkül (Isten) (a.2.3)

b. akcidencia – minőség, mennyiség, viszony, idő, hely, állapot, akció és reakció

– egy dolog létezése szükségszerű vagy lehetséges (kontingens)
– szükségszerű létezés: nem lehetséges, hogy másképp legyen 1+1 = 2; ha a dolog, amihez tartozik, nem létezik, logikai lehetetlenség lép fel; ha azt mondom, hogy Isten, ezzel egyúttal a létezést is állítom; nem lehetséges logikailag azt mondani, hogy Isten nemlétező; (az ontológiai érv egyik hibája); nem lehetséges a tagadása
– lehetséges létezés: jövőre a tél hidegebb lesz.

– a szükségszerű létezés vagy önmagánál fogva tartozik a dologhoz, vagy másnál fogva;
– az égés szükségszerű, de nem önmagában véve, hanem két dolog találkozása miatt: az egyik, ami képes égetni, és a másik, amelyik képes égni
– ami önmagától fogva szükségszerű, annak nem lehet más oka
– a lehetséges létezők nem lehetnek örökkévalók sem szükségszerűek, mert magukban hordozzák a lehetségességet
– ez vezet Istenhez, mint egyetlen önmagában szükségszerű létezőhöz – Első ok

Al-Gazáli 1o58-1111 (ابو حامد محمد ابن محمد الغزالی)

– A filozófusok inkoherenciája
– három dolgot minősít takfírnak (hitetlenségnek):
1. a testi feltámadás tagadását
2. azt, h Isten az egyedi dolgokat csak általános értelemben ismeri
3. és a világ örökkévalóságának tanát; ISZ: a világ, noha Isten az oka, vele együtt örökkévaló

– nem tudják bizonyítani sem a teremtést, sem a lélek spiritualitását
– Istenben az esszencia és a létezés egy és ugyanaz
– Isten akarata által magát potencialitásba fordítja
– okság: nem független Isten akaratától
– az oksági viszonyok látszólagosak, és arra a szokásra vezethetők vissza, hogy az emberi elme két hasonlóan történő dolgot összekapcsol (Hume)
– Isten létezése egyedi; negatív teológia; isteni attribútumok: különböznek Isten esszenciájától
– potentia absoluta et ordinata Dei: Ockham, Duns Scotus, Aquinói; Isten képes arra, hogy extra legem cselekedjen, de nem teszi, mert a gondviselésével igazgatja a világot; teremthetett volna jobb világot is

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: