hand out 7

A kalám kozmológiai istenérve

– Isten, mint első ok
– Arisztotelész, Johannes Philoponus, al-Kindi, Saadia Gaon, al-Gazáli, Ibn Rusd, Aquinói, Sz. Tamás, Szent Bonaventura

– az érv rekonstrukciója:
1. minden létezőnek van oka
2. a teremtés létének van kezdete
tehát
3. a teremtésnek van oka
4. mivel fizikai oka nincs, ezért az ok személyes, és Isten létében keresendő

– az oksági viszonyban visszafelé kell legyen egy első ok
– Arisztotelész: minden mozgás egy más mozgásból származik, ezért kell legyen egy első mozgató
– al-Kindi érvelése:
1. az univerzumnak mindegy volt, hogy létezik-e vagy sem, ezért kellett egy ok, amely a létezésbe hívja (implikálja azt, hogy a világ nem örök, hanem teremtett valóság)
2. Isten egysége; csak Isten egy, minden más a sok kategóriájába tartozik; szubsztancia – akcidencia; egyedül Isten létezése szükségszerű, minden más esetleges, függő, csak bizonyos feltétel teljesülése esetén igaz;
3. nem lehet a végtelenségig visszamenni az időben, kell legyen egy kezdet (AT); al-Gazáli szerint azonban ez elméletileg lehetséges

2. kalám
– Isten attribútumait logikai úton kell bizonyítani; minden vers, amelyik az attribútumokról szól, a homályos versek közé esik; Málik: feltették neki a kérdést, hogy hogyan ül Isten a trónjára; az, hogy ott ül, világos, az, hogy hogyan, az nem kikutatható, és az erről szóló beszéd újítás;
– Ibn Habnal: a Korán Isten Beszédének, mint attribútuimának egyik tartalma
– Istennek van esszenciája (zát), és öntudata (nafs), és 99 csodálatos neve – a tradicionalisták nem kérdezték, hogy ez hogyan van Istenben
– a logika szerepe: vita Bagdadban Abu Said asz-Sziráfi (979), egy arab filológus és Abu Bisr Mattá bin Yunus (94o), keresztény logikus között; a logika egyetemes eszköz, vagy csak a görög nyelvre igaz
– a trad. azt mondják, hogy a logika a görög nyelv terméke, és nem lehet az Arabra alkalmazni – a logika hitetlenséghez vezet; aki logikával foglalkozik, az eretnek; a másik oldal szerint a logika hasznos eszköz a megértésben; Ibn Hazm szerint a logika nem pótolja a kijelentést, de a logika segítségével meg lehet védeni azt;
– pl. az ok-okozat összefüggést nem lehet kivetíteni az Isten-ember viszonyra, mert ebben a helyzetben a viszony nem szükségszerű (Ibn Hazm felveti az ontológiai istenérv egyik nagy problémáját); Isten összehasonlíthatatlan, semmit sem lehet róla predikálni;

3. falszafa

A filozófusok
al-Kindi (mh.87o)
– egyik fordítói kör: Hunayn Ibn Ishaq (8o8-873) és fia, Ishaq ibn Hunayn (mh. 91o) – logikai corpusz, Galénosz orvostud. műve, természettudományos érdeklődés
– művei 9o%-a elpusztult, valószínűleg egyrészt Mutawakkil (821-861) kalifa idejében, aki üldözte a racionálisokat, vagy ha nem ekkor, akkor Hülegü kán idejében (1258, Bagdad ostroma), amikor a Tigrisbe dobálták a könyveket (írja i. Khaldún)
– másik fordítói kör: al-Kindi; ő az arab filozófiai terminológia megalkotója (A definíciókról és a dolgok leírásáról)
– két részre osztja a világot: felső – nem teremtett, láthatatlan // alsó – teremtett – látható
– Az első filozófiáról: a Létező és Isten közé egyenlőségjelet tesz (al-Farábi, és majd Ibn Sziná szerint az első filozófia a létezőről mint létezőről szól, és csak mellékesen Istenről)
– Isten természetéről: elutasítja A. elképzelését, miszerint a világ örök; az érveket Iohannis Philoponustól veszi, miszerint egy teremtett valóság nem lehet végtelen; az idő és a mozgás elkezdődött valamikor;
– negatív teológia: (upanisadok, buddhizmus, ortodoxia, tao)
– wahda: egység; Istenre alkalmazza a kategóriákat: Istenre (az Egyre) semmit nem lehet mondani, mert az már kettő (az, akiről állítom, és az, amit állítok); Ő a tiszta Egy; Istenről nem lehet semmit predikálni, állítani; negatív teológia; al-Kindi ennek ellenére mégis két dolgot állít Istenről: ő Egy, és az egység forrása a teremtményekben; Isten az egyedüli cselekvő, akire semmilyen más cselekvés nem hat; ez a kalámhoz és a mu’tazilitákhoz köti (az attribútumok megtörik Isten egységét)
– kritika: koherensnek látja az egész görög filozófiát
– al-Kindi Arisztotelész-értelmezése a neoplatonikusokon alapul
– sikerül összehangolnia az arisztotelészi, neoplatonikus és teremtésen alapuló elméleteket
– eltávolodik a Korán nyelvezetétől, ennek ellenére számára a teológia és a filozófia is Isten megismerését szolgálja
– minden dologról öt dolog állítható: genus, species, differentia, tulajdonság, akcidencia
– Isten nemcsak a végső ok (A), hanem hatóok is (Ammonius)
– De anima kommentár
– al-Kindi a prófétaságról: a Próféta könnyebben és gyorsabban jut hozzá az isteni üzenethez, és könnyebben adja tovább; a tartalom azonban ugyanaz (!)
– az érzékelhető dolgok befogadása: a próféták ezt befogadhatják álomban az ideákat (ezt majd al-Gazáli kritizálja a Filozófusok inkoherenciájában)
– Nyugaton a természettudományos munkáit ismerik (Optika, Roger Bacon)

al-Farábi (mh. 95o-951), Alfarabius
– logikát tanul (Organon, Második Analitika) Yuhanná b. Haylánnal (keresztény) Bagdadban
– két kiemelkedő keresztény tanítványa volt
– 942-ben Szíriába megy, a Hamdánidák udvarába, Szayf ad-Daula udvarába
– hatást gyakorol Ibn Szinára, Ibn Badzsára, Ibn Rusdra
– művei: a. bevezetések; b. kommentárok (a teljes Organon); c. saját művek
– a Második Tanító
– nem tesz említést sem al-Kindiről, sem ar-Ráziról
– logika és nyelvfilozófia: a logika a nyelv része vagy különálló diszciplína; Af. szerint különálló
– hat princípiumot sorol fel: 1. az első ok (Isten); a másodlagos okok (angyalok); 3. az aktív nousz (Szent Lélek, a kijelentés angyala); 4. a lélek; 5. a forma; 6. az anyag
– az Első Ok szubsztanciájából kifolyólag különbözik minden mástól, és semmi másnak nem lehet ugyanolyan exisztenciája (mert akkor kettejüknek már lenne egy valamijük, amin osztoznak)
– kommentár v. parafrázis: Kategóriák, De interpretatione, Első Analitika, Második Analitika, Topika, Szofisztikus cáfolatok, Retorika, PoétikaPorf. Eiszagogé,
– logika-vita: AF megpróbálja átültetni a görög terminológiát
– a legszisztematikusabb korai gondolkodó
– politikai filozófia; Majmonidész szerint ő a legfontosabb előd;

ar-Rázi (864-925 v. 933), Rhazes

– elsősorban orvosi munkáiról híres
– Timaiosz-kommentár, Apológia
– ő a legkevésbé ortodox az összes gondolkodó közül
– a lélek: szubsztancia, ahogy Arisztotelésznél is
– az önálló gondolkodást többre becsülte, mint a közmegegyezést – mindenki tud gondolkodni, nincs szükség közvetítőre.  (próféta)
– a Próféták az ördögtől valók, csak háborúságot, vérontást és romlást hoznak
– az ész Isten egyetemes adománya – ez Isten vezetése
– Isten, Lélek, Tér, Idő, Anyag – örök létezők
– gnosztikus, neoplatonikus lélek-tan
– az atomizmus természettörvény, nem doktrína (kalám)
– Nyugaton orvosi munkáit ismerik és használják a 16. sz-ig

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: