hand out 6

1. Neoplatonizmus. CE 3. sz.

– Platón és a korai platonisták, Plótinosz, Ammonius Saccas (aki Plotinos és Órigenész tanítója is volt)
– a platóni kozmológiát ötvözték az egyiptomi és zsidó tanításokkal
– Plotinos tanításait tanítványa, Porphüriosz foglalja össze az Enneászokban
Az EGY
– a lét forrása és az egyedüli létező, mindennek az oka és eredete, a legfőbb jó
– nincsenek attribútumai, mert az már az abszolút limitálása lenne
– folyamatosan létrejön belőle a világ, emanál, anélkül, hogy az Egy megmozdulna, vagy változás lépne fel benne
– dinamikus pantheizmus
– a létezők koncentikus körök alapján egyre kevésbé telítettek az Egy-gyel
– amikor az egy emanál, létrehozza a nousz-t, amelyik tökéletes képe az Egy-nek, de mint létrehozott dolog, teljesen más
– ez még nem fizikai létező, de ez hozza létre a látható világot, ő a Demiurgosz
– a nousz hozza létre a világlelket; ez egyrészt a nouszhoz tartozik, másrészt sok lelket tartalmaz, amelyek a látható világot választják majd
– a lélek az, ami megnyilvánul a látható világban
– az anyag a rossz
– a léleknek vissza kell térni az Egy-be (henosis)
– nincs Sátán, lélek halhatatlansága (pre-exisztencia, halhatatlanság)
– Logosz: a sztoikusoknál és a kereszténységben fut be nagy karriert
– Parmenidész, Platón, Arisztotelész, Pltótinosz:
az ideák: A „harmadik ember”-érvet Platón Parmenidész című dialógusában olvashatjuk. Az érvet Platón állította fel, az elnevezés viszont Arisztotelésztől származik. Az érv segítségével belső ellentmondások mutathatóak ki az ideaelméletben.
Az érv:

Azt hiszem, te ilyen meggondolás alapján gondolod azt, hogy mindegyik idea – mint egység – létezik: amikor sok dolog nagynak tűnik előtted, ha végignézel rajtuk, úgy látszik, hogy egy bizonyos forma azonosan van meg valamennyin: s ezért gondolod a Nagyot: egységnek.

– Igazat mondasz – felelte.

– Ha mármost magát a Nagyot és a többi egyes nagy tárgyat, együtt valamennyit egy pillantással átfogod lelkedben, nemde ismét egy újabb Nagy – mint egység – fog feltűnni, amely által mutatkoznak szükségképpen nagynak mind az előző dolgok?

– Úgy látszik.

– Tehát egy másik ideája a Nagyságnak fog feltűnni, amely magán a :Nagyságon és a benne részesülő dolgokon túl bukkan elő; de mindezeken túl megint egy másik, és őáltala lesznek nagyok az összes előbbiek; és így az ideák mindegyike nem egy lesz, hanem végtelen sokaságú. (Platón :Parmenidész, 132a–b)

Arisztotelész: A „harmadik ember”nek elnevezett érv rekonstrukciója:

  1. Azt állítjuk, hogy két természeti létező (pl. két ember) azáltal hasonló egymáshoz, hogy mindketten részesültek az Ember ideájában.
  2. Nyilvánvaló, hogy az Ember ideája maga is ember formájú.
  3. Tehát az Ember ideája hasonló a hús-vér emberekhez.
  4. De 1. tételünk értelmében a hasonlóság csak a részesedés segítségével magyarázható. Ezért, ha az emberek és az Ember ideája hasonlóak egymáshoz, ez csak úgy magyarázható, hogy részesültek az Ember egy másodfajú ideájában („egy harmadik emberben”).
  5. „A harmadik ember” hasonlósága az előbbi kettőhöz föltételezi egy harmadfajú ember-idea létezését és így tovább a végtelenségig.

Plótinosz: P. azonosítja az ideákat a nousz-szal és a Demiurgosszal – a Létező, a Nousz és az Idea ugyanaz; Platónnál az ideák ideája megoldatlan kérdés; a középső platonizmus azonosítja a Jót (Az állam, az ideák forrása) a Timaiosz Demiurgoszával; Plótinosz viszont a Jót a Parmenidésznél található Egy-gyel azonosítja, amelyik létezik, tehát több; az Egy három princípiuma: a Jó, az Nousz és a Lélek; Parmenidész szerint minden létező magában hordja a szükségszerű létezést; a nemlétből nem keletkezik semmi; így az Egy a létző mögött levővé váli Plótinosznál
– Porpyüriosz: elrendezi Plótinosz életművét, az ő hatására Arisztotelész bekerül a neoplatinikusok kommentált korpuszába, és megírja az Eiszagogé-t, ami bevezetés az arisztotelészi logikába

– Abbászida kalifátus
– a központ nagyon hamar átkerül Medinából Irakba; előbb Kúfa és Bászra, majd Bagdad; a keresztény központ Szíria
– Arisztotelész teológiája: az Enneádok parafrázisa (Ibn Na’ima al-Himsi);az előszót al-Kindi írta; ebben: az Egy, a Nousz és a Világlélek (ezek nem arisztotelészi kategóriák, hanem plótinoszi)

2. a kalám
– dialektikus teológia – teológiai érvek viták és érvek által
– a jogtudósok nem szerették
– a kalám jellemzője, hogy speciális módon kezeli a tárgyát – szükség van vitapartnerre
– qadar, khiláfa, fitna, ta’wíl (a Korán magyarázata), prófétaság, eszkhatológia, muhkamat (világos) és mutasahibat (vitatott), halálos bűn (murtakíb al-kabira) – káfir (aki megérett a pokolra): háridzsiták: ezzel vége; murdzsiták: ő továbbra is muszlim; a bűn nem hat senkire, aki muszlim;
– al-Imran (3) 7 Ő az, aki leküldte hozzád az Írást. Ebben vannak egyértelmű Áják, ezek adják az Könyv anyját (ummul­kiteb), és vannak mások, több értelműek (mutesebihetun). Azok, akiknek a szívében tévelygés lakozik, azt követik, ami többértelmű belőle áhítozván a széthúzást (fitneh), s azt, hogy a maguk szája íze szerint értelmezzék azt. Ám e verseket senki nem tudja értelmezni, csak Allah. Azok azonban, akik szilárdak a tudásban, azt mondják: “Hiszünk benne. Minden a mi Urunktól ered.” Ám csupán azok hajlanak az intő szóra, akiknek van eszük.

qadariyya: hatalmuk van (qudráh) a cselekedeteik felett; sőt, Isten nem szól bele a világ menetébe (teizmus);
dzsabriyya: nincs szabad akarat, minden úgy történik, ahogy Isten akarja
– 68o – Kerbelai csata: Husszain megölése (M. unokája)
–  szabad-e Istenről beszélni, és nem kételkedés-e?
– aql: (tudományos érv), naql: hagyomány
– ithbát: a Korán szó szerinti értelmezése – – tasbih: antropomorfizmus
– ta’wil (interpretáció) – tanzih (transzcendencia)
– aql – naql
– Isten attribútumait logikai úton kell bizonyítani; minden vers, amelyik az attribútumokról szól, a homályos versek közé esik; Málik: feltették neki a kérdést, hogy hogyan ül Isten a trónjára; az, hogy ott ül, világos, az, hogy hogyan, az nem kikutatható, és az erről szóló beszéd újítás;
– Ibn Habnal: a Korán Isten Beszédének, mint attribútuimának egyik tartalma
– Istennek van esszenciája (zát), és öntudata (nafs), és 99 csodálatos neve – a tradicionalisták nem kérdezték, hogy ez hogyan van Istenben
– a logika szerepe: vita Bagdadban Abu Said asz-Sziráfi (979), egy arab filológus és Abu Bisr Mattá bin Yunus (94o), keresztény logikus között; a logika egyetemes eszköz, vagy csak a görög nyelvre igaz
– a trad. azt mondják, hogy a logika a görög nyelv terméke, és nem lehet az Arabra alkalmazni – a logika hitetlenséghez vezet; aki logikával foglalkozik, az eretnek; a másik oldal szerint a logika hasznos eszköz a megértésben; Ibn Hazm szerint a logika nem pótolja a kijelentést, de a logika segítségével meg lehet védeni azt;
– pl. az ok-okozat összefüggést nem lehet kivetíteni az Isten-ember viszonyra, mert ebben a helyzetben a viszony nem szükségszerű (Ibn Hazm felveti az ontológiai istenérv egyik nagy problémáját); Isten összehasonlíthatatlan, semmit sem lehet róla predikálni;

3. A kalám irányzatai

As’ari: ( الأشعرية al-Asha`riyya or الأشاعرة al-Ashā`irah) Abu al-Hasan al-Ash’ari (d. 324 AH / 936 AD). T
– a tudás öt útja: aql, Korán, szunna, idzsmá, qiyász
– Isten egységét és attribútumait teljesen felfogni emberileg lehetetlen
– noha az emberek rendelkeznek szabad akarattal (jóra való törekvés), semmit nem tudnak létrehozni a világban, mert minden Isten akarata (ez jelenik meg Hume és Berkeley filozófiájában is, az okségfogalomban)
– a morális igazságról való tudás a kijelentés alapján érkezik, és nem a priori tudott dolog, vagy nem vezethető le empirikus módon

Athari / aszari
– Athari ( أثري); a szó szerinti értelmezést pártolják, elvetnek mindenféle magyarázatot;

Maturidi (  ماتريدي)
– középút az aql és a naql között – kijelentés, de nem utasítja el az ész használatát, mivel erre maga a szöveg is bátorít
– nem magyarázza túl a szöveget
– elfogadja a hagyomány bizonyítékait (elutasítja a gyenge hadíszokat)
– elfogadja a sari’at
– a hit nem nő, vagy csökken, hanem a kegyesség (taqwa)
– a nem-muszlimok üdvözülnek-e? Isten léte annyira nyilvánvaló, hogy lehetőségük van a hitre (természeti teológia, Acs.17, Római levél)

Murdzsia ( المرجئة)
– a háridzsiták ellenfelei a bűn tekintetében; egyedül Isten dönti el, ki az igaz, és ki nem (reformáció, látható és láthatatlan egyház, üdvbizonyosság)
– az alávetettség fontosabb, mint a jó cselekedetek

Mu’tazila ( المعتزلة‎) – Bászra, Bagdad;
– az abbászida kalifátus alatt
1. at-tawhid: Isten egységének tana; tagadják, hogy istennek lennének attribútumai; Isten ontológiailag teljesen különálló kategória, semmit nem lehet róla predikálni
2. al-’adl – isteni igazság; a rossz jelenléte a világban; szabad akarat; ha a gonosz cselekedetek Istentől vannak (dzsabr), akkor a büntetés értelmetlen; a választás képessége;
3. Al-Wa’d wa al-Wa’id الوعد و الوعيد – ígéret és fenyegetés; Isten nem vonja vissza a szavát (murdzsiták); az ígéret ígéret marad, a fenyegetés pedig fenyegetés
4. Al-Manzilah bayna al-Manzilatayn المنزلة بين المنزلتين – a köztes pozíció; akik halálos bűnt követnek el, nem hívők, de nem is hitetlenek, hanem a kettő között (purgatórium????); a hit tartalma, hogy tudomása van az egyisten létezéséről;
5. Al-amr bil ma’ruf wa al-nahy ‘an al munkar الأمر بالمعروف و النهي عن المنكر – a jó megparancsolása és a rossz megtiltása – (a dolok lehetnek: 1. jók, 2, ajánlottak; 3. közömbösek; 4. kerülendők; 5. rosszak)

– az ember legfőbb kötelessége, hogy az eszét használja
– az emberi intellektus az, ami az embert Istenhez vezeti;
– a kijelentés megérthető, felgogható
– hadísz: a hadísz hitelességének kérdése; amelyeket csak egy vagy két ember hagyományozott, azok alkalmatlanok arra, hogy vallási igazságokra következtessünk, viszont jogalkotásra jók; tartalmi különbségtétel !!!!!!!!

Záhiri: (Ẓāhirī ( ظاهري‎) – jogi és tudományos iskola; Korán, szunna, idzsmá; (szimpatizánsok: Buhári, Tabari, Ibn Hazm, Ibn Arabi)

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: