Clive Holes: Az arab nyelv

  1. Bevezetés

0.1  Hol beszélnek arabul?

Az arab húsz különböző közel-keleti és afrikai országban egyetlen, vagy társhivatalos nyelv.

Marokkó, – Algéria, – Mauritánia, – Tunézia, – Líbia, – Egyiptom, – Szudán, – Dzsibuti, – Szomália, – Szaúd-Arábia, – Kuvait, – Bahrain, – Katar, – Egyesült Arab Emirátusok, Omán, – Jemen, – Jordánia, – Szíria, – Irak, – Libanon.

Anyanyelve az izraeli arab állampolgároknak; a palesztinoknak, és a 19. század vége óta arabul beszélő közösségeket a Közel-Keleten kívül is találunk. Pl.: USA

– a Korán szent nyelve à minden muszlim

– 1974. január 1-je óta az ENSZ egyik hivatalos nyelve.

– anyanyelvi beszélők: kb. 200 millió

– Észak –Afrikában (Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia) elszórtan élnek berber dialektusban beszélő kisebbségek, bár alapvető tudásuk van a helyi beszélt arab nyelvről, többnyire kétnyelvűek. A francia gyarmatosítás nyomán néhányuk háromnyelvű.

Irak: kurd (perzsához közel álló, indoeurópai)

Szudán: bantu

Szíria: arámi (néhány faluban)

Ezek a nyelvi kisebbségek őrzik az arab-iszlám hódítás előtti állapotokat.(7. század közepe)

– A arab uralom alól felszabaduló szomszédos területeken maradt arab „nyelvi törmelékek”:

Iráni Khuzistan tartomány (Arabistan)

Afganisztán: Balkh

Egykori Szovjetunió: Üzbegisztán

Dél-Törökörszág: Siirt

Dél-Szahara peremvidéke: É-Nigéria, Niger, Mali, Csád

Görögország, két falu Cipruson, Málta!

Hogyan állíthatjuk, hogy etnikailag különböző, és földrajzilag távol eső területeken „arabul” beszélnek?

– Az elkülönültség ellenére hatékony kommunikáció. KULLUH ’ARABI:Y = It is all Arabic.

à inkább politikai, kulturális kijelentés, mint nyelvészeti.

0.2  Az arab nyelv változatai

Minden anyanyelvi beszélő először a saját dialektusát tanulja meg. Minél távolabbi dialektusokat hasonlítunk össze, annál nagyobb különbségeket fedezhetünk fel.

Évtizedekig – sőt, ma sincs másképp – sokféle alkalom adódott a különböző dialektusokat beszélők érintkezésére. Pl.: Mekka; külföldi egyetemek: Egyiptom, Szíria, Irak; gazdaság

Mindennapos szembesülés azzal, hogy más dialektust beszélő, más szellemi háttérrel rendelkező emberekkel kell kommunikálni.

a)      CLA (Classical Arabic): a kinyilatkoztatott Koránnak, isten szavának nyelve, ezért, állandó, megváltoztathatatlan, tökéletes.

–          imádkozás, – Korán részleteinek megtanulása, recitálása, – gazdag, szegény, iskolázott, analfabéta: egyaránt ismeri, mindenki érti. Általa jelenthető ki az a tény, hogy az egymás számára egyébként érthetetlen dialektusú anyanyelvűek, mind ’arabul’ beszélnek.

b)      MSA (Modern Standard Arabic) / MLA (Modern Literary Arabic)

–          a klasszikus arab leszármazottja, szókincsében, kifejezéseiben megváltozott, egyesített, pánarab formája az arab nyelvnek.

–          Leírt nyelv, televízió, politikai beszédek, oktatás

Az araboknál nincs szisztematikus terminológiai megkülönböztetés a kettő között: ?AL’ARABI:YATU LFUSHA  = eloquent Arabic

Az MSA mindig ott van, mint egy nyelvi gyűjtőedény, amiből meríthetnek, mikor szükségük van egy-egy szóra, kifejezésre.

–          néhány dialektusnak kifejezett presztízse van: Kairó, Damaszkusz

Az MSA a nyelve az írásnak, és a formális beszédnek,

az arab DIALEKTUS a hétköznapi kommunikációnak.

 

Chapter 1

Az arab történetének gyors áttekintése

 

–          hosszú történelem: hatás a fejlődésére à mai nyelvi szituáció

 

1.1  Az arab, mint sémi nyelv

–          sémi nyelvcsalád: ÉNY, ÉK, DNY > ’Levant’: modern Szíria, Libanon, Izrael, Jordánia egyes részei); Közép D Irak, az Arab-félsziget és Etiópia

Az arab a DNY-i ág része.

328.: Első írásos lelet: Nemarai sírkőfelirat (Szír sivatag)

 

1.2 Az arab az iszlám hajnalán

– 6-7. század, nomád törzsek Arábiában,

– szájhagyomány útján terjedő költészet; viszonylag késői korból van írásos lelet

ßà néhány nyelvész szerint kimutatható: összehasonlítva más akkori sémi nyelvekkel (pl. arámi) a pre-iszlám költészet CLA-ja a ragozás rendszerének magas kidolgozottságát, alaktani gazdagságot mutat. (vitatott!)

A nyelv, amit az arab törzsek elterjesztettek a Közel-Keleten és É-Afrikában a 7-8. században a hódítások során, a modern dialektusok alapját képezte.

1.2.1 Pre-iszlám költészet

Az egyetlen közvetlen bizonyíték az arab Muhammad (570-632) előtti nyelvi struktúrájára a szóban tovább hagyományozódó költészet, melynek első példányai a 6. század elején keletkeztek, és csupán a 8. század közepén kezdték el gyűjteni őket D-iraki nyelvészek: (Basra, Kufa) A versek (QASA:?ID ’odes’) általában rövidek (ritkán hosszabb, mint 120 sor)

–          cél, ok: törzsi, elégia, panegyricus, szatíra

–          nyelvi furcsaságok, különlegességek, archaizáló formák à mindegyik a szóbeli eredetre utal (homéroszi tradíció)

Az akkori nem poétikus nyelvhasználat (beszélt/írott) feltérképezésére nem használható forrásként, hiszen folyamatos változáson ment át a hagyományozódás során.

–          a versekben található nyelvi különlegességek lehet, hogy az egyes törzseken belüli dialektusokra utalnak

–          nehézség: a vers nem hétköznapi kommunikáció (más nyelvezet)

a)      Versteegh, Fück hipotézise: a szóbeli költészet szintaktikailag és morfológiailag az akkori arab köznyelvvel, és a nem költészeti írott nyelvvel azonos. Pl.: esetvégződés ejtése

Sok nyelvész keresett fel a 9. századtól kezdve írástudatlan beduinokat, hogy bebizonyítsa: még mindig a nyelv ősi, eredeti formáját beszélik. ßà

b)      Zwettler cáfolata

Ha ez így van a 9. században, akkor két évszázaddal előtte is így kellett lennie.

à elmélet megdöntése: korai szerkezeti azonosság a poétikus és nem-poétikus arab között

–          heterogén eredet

–          társadalmilag elismert művészet, mely továbbörökítette az archaizmusokat

–          nem azonosítható tehát akkori (7.sz. eleje) dialektussal, de Közép- és Kelet-Arábia nyelvéből gyökeredzik. à ettől  a nyugati része a félszigetnek kissé eltért: HEJAZ (Mohamed erről a területről származott!)

–          fontos szerepet játszott a törzs életében

1.2.2 A Korán (QUR?A:N ’olvasás, recitálás’)

–     a Koránnak köszönhetően kezdett el az arab nyelv a félszigeten kívül is terjedni

–     azonos nyelvészeti problémák

–     A muszlim hagyomány szerint Isten Mohamednek (610-632), a QURAYSH törzsbeli, 40 éves, írástudatlan mekkainak lett kinyilatkoztatva, Gabriel által.

M: ’Olvass!’ G: ’Nem tudok olvasni.’ Ez még egyszer megismétlődött, végül az angyal elmondott neki egy szúrát. (’S:URA of the blood-clot)

Extázis/ álomtalanság

à kinyilatkoztatások az elkövetkezendő 23 évben.

A prófétaság korai szakaszában (Mekka) eltérő karakter, mint később (Medina)

a) ritmusos próza, rövidség, (egy istenben való hit, és abban, hogy Mohamed az ő prófétája; Ítélet napja, stb.)

b) hosszabb, prózaibb, jogi, társadalmi, politikai kérdések à mai iszlám jog alapja

622: HIJRA: Mekkából Medinába, kis csoport követő

A Korán szövegeinek összegyűjtése és kanonizálása néhány évvel a Próféta halála után még nem készült el.

– muszlim recitátorok megölése, kis iszlám közösség veszélybe kerülése

A gyűjtés a még élő Korán recitátoroktól a YAMAAMA harc (633) után kezdődött, az első kalifa (iszlám közösség vezetője), ABUU BAKR idején, és folytatódott az elkövetkezendő 20 évben.

Abu Bakr utódai: ’UMAR IBN AL-KHATTAAB; ’UTHMAAN IBN ’AFFAAN:

651-re megváltozott a politikai helyzet: Szíria, Irak, Perzsia, Egyiptom meghódítása

à különböző Korán-olvasatok, vita a szent iratok lényegéről à el akarták dönteni egyszer és mindenkorra

A 3. kalifa: ’UTHMAAN IBN ’AFFAAN idején (7.sz. közepe) A Korán gyűjtése befejeződött, és az egész birodalomban elterjesztették azzal az utasítással, hogy minden Korán, ami nem egyezik vele, elégetendő.

–     A Korán a másik forrás – a korai költészeten kívül – az arab nyelv középkor előtti állapotára.

ßà éles különbségek közöttük:

a) Korán: írott, ritmusos próza, metrikai rendszeresség hiánya, a versegységek végén: végső ’pausal’ mássalhangzó; ?A:YA (= vers) egyszerűsége

b) vers: végső mgh; profán világ; impresszionizmus, sorok érzelmi sűrűsége, tömöttsége; a szórend változtathatósága; gyakran misztikus szókincs, szerzője mágikus tulajdonságokkal bír; verstani tradíciók követése

à „Az arab nyelvet tanulók könnyebbnek találják a Korán, mint a versek megértését.”

–          bár más célból, de mindegyik emelkedett előadásmódot igényel

A költészet nyelve a 7. század végére egy sajátos nyelvvé alakult (CLA= ’ARABI:YA). Archaikussága révén különíthető el a beszélt nyelvtől.

Morfológiailag a Korán nyelve majdnem teljesen egyezik a nyugati (Hejaz) területek költőinek nyelvezetével, és szintaktikailag is van néhány bizonyíték nyugati hatásról.

Valószínűleg Mohamed egy már létező arab-típust választott, mely ismerős volt követőinek, de nem volt egészen az ő nyelvjárása.

–          fontos a végső rövid mgh-k ejtése, intonáció, mondathangsúly stb. recitálás közben ßà alany összekeverése a tárggyal, stb. Még akkor is ki kell mondani, ha nélküle is egyértelmű, hiszen a Próféta szavának érthetősége nem függhet ettől.

1.2.3 A modern beduin dialektusok

–     a modern dialektusok, ahol a TANWI:N (főnév határozatlanságának jelölése) felbukkan, mindig ’beduinok’, soha nem ’városiak’

–     legkonzervatívabb (megtartás!) Közép- és Kelet-Arábia

–     többször előfordul formális kifejezéseknél pl. közmondások, versek stb.

A dialektusokban használt tanwi:n eltérő lehet.: -in; -an; ßà -un; -an; -in CLA-ban.

Összefoglalva, feltételezik, hogy a modern tanwi:n a 10., talán már a 7. században is használt beszélt arab nyelv továbbélése a legkonzervatívabb modern dialektusokban.

 

1.2.4

Az iszlám hódítás idején az arábiai nyelvi helyzet:

Fő hasadás Arábia nyugati (Hejaz) valamint közép és keleti része (Najd à költészet nyelvi alapja) között.

–          a korabeli beszélt arab nyelvről nincs közvetlen bizonyítékunk, de valószínűleg kisebb morfológia és szintaktikai különbségek voltak közöttük.

 

1.3  Az arab nyelv térhódítása

–          7. század második fele: egy arab-iszlám birodalom kiépítésének kezdete à 8.század elejére: Spanyolországtól Perzsiáig

à kölcsönös nyelvi impressziók

1.3.1        A nyelvi szituáció a hódítások előestéjén

1.3.1.1  Szíria (ASSA:M)

–          ma modern Szíria, Libanon, Izrael, Jordánia

–          az arab hódítás előtt több évszázados bizánci uralom

–          hellenizáció hatása: görögül beszélő hivatalnokok, kereskedők

–          földművesek: az arámi különböző dialektusai

–          nomád arab törzsek: legeltetés a városokhoz közel; helyi kereskedőkkel való kapcsolat; Bekaa völgy (ma Izrael része): letelepedett arab törzsek

Segítette az arab terjedését: /térkép: 16.oldal/

a)      több évszázados kereskedelmi kapcsolat (arámi-arabà közös sémi gyökerekà az arab elfogadása a hódítókkal való közös nyelvként)

b)      keresztény arabok, kevert közösségek, bizonyos fokú kétnyelvűség

c)      görög kultúra ’bukása’

1.3.1.2  Irak

Hasonló helyzet, mint Szíriában

–          a moder Irak alapja: Mezopotámia

–          határok: perzsa Szasszanida Birodalom; Zagrosz-hegy; sivatagban: arab törzsek

–          lakosság: vidéki, keresztények, zsidók, zoroasztriánusok

–          Pahlavi (Old Persian)

1.3.1.3  Egyiptom

–          soknyelvűség

–          éles határvonalak a társadalmon belül:

–          a) Nílus-völgy, Delta-vidék földműves lakossága (többség)

c)      ugyanitt: városi lakosság (fv.: Alexandria)

d)     a megművelhető földterületek szegélye: Sínai-félsziget, Vörös-tenger partja: keresztény, koptul beszélő lakosság

A hódítás idején már vannak arab közösségek (Sinai, Sharqiya, Qena)

A hódítás után is jelentős ideig a kopt maradt a többség beszélt nyelve, valamint koptot használtak a liturgikus, és az adminisztratív nyelvben is (a görög mellett!)

1.3.1.4. Észak-Afrika

–  Egyiptomhoz és Szíriához hasonlóan, névlegesen, bizánci fennhatóság alatt állt.

– berber törzsek à berberül beszélő lakosság à hegyi berberek: az arabizáció és iszlamizáció ellenére a mai napig megőrizték kulturális és nyelvi identitásukat.

1.3.2 A hódítás korai nyelvi eredményei

Bár a 8. század elejére az birodalom Spanyolországtól Perzsiáig terjedt, a soknyelvű terület arabizációja fokozatosan lezajló folyamat eredménye.

1.3.2.1 A pidzsinizáció hipotézise

Versteegh: elképzelés, hogy az arab, amit a törzsek magukkal hoztak Arábiából (bármilyen fajta is volt – Versteegh szerint azonos a költészet ’arabi:ya-jával) pidzsinizáción ment keresztül. A meghódított területek lakosságával a hódítók olyan nyelven beszéltek, ami sem arab, sem a helyiek anyanyelve nem volt, hanem egy bizonyos pidzsin, a kettő keveréke. Idővel ez a pidzsin ’creole’-lá válhat – születéstől fogva beszélt nyelv – mivel a hódítók és leszármazottaik vegyes házasságokat kötnek a helyi nőkkel. à ’creolised Arabic’, mint első nyelv

ßàAz arab irodalom nem árulkodik a hódítás társadalmi és politikai következményeiről, sem bármiféle pidzsinizációról, kreolizációról, és későbbi dekreolizációról. Igaz, alkalmanként beszél a helyiek előforduló nyelvtani hibáiról.

LAHN (h alatt pont) AL’A:MMA = az egyszerű emberek sítlushibái

–          Az ’arabi:ya nyelvtana csak a 8. század végén lett szabályozva

–          A közvetlen bizonyítékok a nem irodalmi arab struktúrájáról az iszlám korai századaiban: kancelláriai dokumentumok, szerződések, személyes levelek, számlák; Egyiptom, Szíria: megbízható datálás: 800-ból valók. Nyelvészetileg Hopkins elemezte őket.

Óriási jelentőség:

a)      írott anyag, mielőtt még bármiféle nyelvtan lett volna megállapítva

b)      nem irodalmi forrás à mindennapos nyelvi használat

c)      nagy mennyiségű

helyesírás: hiányzó diakritikus jelek à valószínűleg eltérő kiejtések

Hopkins: „ majdnem minden esetben eltér CLA-tól,… kétségkívül Middle Arabic irányába megy el, tipológiailag rokon a legtöbb modern dialektussal… ez a tény arról árulkodik, hogy a mai hétköznapi arab (dialektusok) használata mélyen gyökeredzik.”

–          A nagy mennyiségű, datálható leletet nehéz a pidzsinizáció elméletével összeegyeztetni.

–          640-800: nyelvi űr

–          8-9. század fordulója: A beszélt és nem-irodalmi írott arab hasonlít hozzám bár nem azonos azzal az arabbal, amit később úgy hívnak: ’klasszikus arab’ à dokumentált középkori: Middle Arabic, ami modern városi dialektusok alapja

A 800-tól kezdődő 12 százados fejlődés alatt nem volt semmilyen kizökkenés, vagy változás, inkább egy hosszú fejlődés a mai helyzet eléréséig.

A pidzsinizáció mindig valamilyen drasztikus visszaeséssel, szerkezeti egyszerűsödéssel jár.

Modern példa: Dél-Szudán: arab-pidzsin, mely az egyiptomi dialektuson alapszik. Fonológiája: poszt-veláris hangok eltűnése ( ﻍ ; ء; h:pont alatta:-)

–          A pidzsin a kommunikációra való törekvés eredménye a nyelvközösség ( főleg arámi, kopt, berber) és a kívülálló (arab) között.

à feltevés: kopt-arab, berber-arab stb.: egymástól eltérő pidzsinek, eltérő kreolok à ezek lennének az alapok? Később dekreolizálódnak? (Versteegh) ßà a nyelvészeti tények ellentmondanak a hipotézisnek

/ 48.jegyzet: az egyetlen középkori arab pidzsinről való jelentés: 1982-ben, Egyiptomban látott napvilágot. A spanyol-arab földrajztudós: AL-BAKRII kézirata (7. század közepe) a mauritániai Maridi városának fekete lakosairól/

–          valójában a dialektusok mind ugyanolyan módon térnek el a CLA-tól. (mai napig tipológiai hasonlóság)

–          A hódítások utáni első századokban a lakosság körében kevesen tudtak írni-olvasni, a hódítókat is beleértve. Csak egy szűk rétegnek volt szükséges. Pl: adógyűjtés, egyéb adminisztráció /51.jegyzet/

▪ Korán iskolák alapítása (KUTTA:B) /52.jegyzet/

▪ későbbi emigráció a Félszigetről à ’tiszta’ arab beáramlása a nyelvi olvasztótégelybe /53.jegyzet/

–          valószínű, hogy a hódítóktól az arabot, mint idegen nyelvet tanulták, szerkezeti rombolás nélkül

–          a helyi vezetést meghagyták: ez a hivatalnoki réteg nyilvánvalóan írástudó volt, Egyiptomban és Irakban kétnyelvű: görög/ perzsa; Szíriában görög

–          lehetséges, hogy közvetlenül a hódítás után az egy nyelven beszélő kereskedők, farmerek az érkezőkkel való kereskedelemre törekedtek, így kialakult egy bizonyos fajta természetes keveredés a kommunikáció során, de a városban bizonyos, hogy úgy beszéltek arabul (talán olyan helyiek segítségével, akik tudtak arabul), ahogy az araboktól hallották.

1.3.2.2 Arabizáció az egyes területeken

a) Egyiptom

– kopt vezetők meghagyása ß az adó bizánci alapjai

– nincs szervezett térítés

– iszlám első százada: 8 millió kopt, 80 000 arab(Fustaat-ban)

– 8. sz. eleje: az arab kezd dominálni az írott dokumentumokban a kopt és a görög helyett. ß  beáramlás Arábiából; szélesebb körű társadalmi kapcsolatok, vegyes házasságok

– iszlamizáció folyamata (vidéken sokkal lassabb) / 1673: egyes falvakban még mindig koptul beszélnek/

b) Szíria

– kevésbé dokumentált

– nagyobb számú görög lakosság, Egyiptomhoz hasonlóan jóval kevesebb az arabok száma (kb. 40 000); és nincs térítés a 8-9. századig

– arab telepesek: Damaszkusz, Aleppo, Jeruzsálem

632: Yarmouk csata

750: az Omayyad-dinasztia hanyatlása után arab betelepülés

– falvak: arámi

– városok: Arab, arámi, görög à a különböző etnikai csoportok között az arab lett a ’lingua franca’, az arámi visszaszorult: zsidó lakosság liturgikus nyelve

– keresztény arab törzsek már a hódítás előtt (arab használata vallási szövegekben is)

– a legjobb ellenpélda a pidzsinizáció hipotézisére az arab-arámi hasonlóság miatt, mely a közös gyökerekből adódik

Arab-arámi kétnyelvűség: a városon kívül sokáig tartotta magát: arámi használata otthon és más arámiul beszélőkkel, arab használata nyilvános helyeken.

Az arab presztízse (’lingua franca’!), s a tény, hogy az iszlám szent nyelve à arámi kiszorulás

d) Irak

– hosszútávon: teljes arabizáció (akárcsak Szíria)

– kevés keresztény arab törzs, a lakosság nagy része arámiul beszélő keresztény vagy zsidó, + pahlavit beszélő vidéki szasszanida nemesség

– szintén az adó miatt főként nincs erőszakos térítés

– Szíriával ellentétben Arábia egész területéről közvetlenül a hódítás után nagyszámú arab betelepülés, új – teljesen arab városok- alapítása:

KUFA (Közép-Irak) és BASRA (Dél-Irak)

– hamar az arab válik dominánssá: ’lingua franca’

– iszlám: politikai, gazdasági motiváció

(hegyvidéki kurd törzsek: iszlám felvétele, de a mai napig nyelvi kisebbség)

d)     Észak-Afrika

– Bizánc

– független berber törzsek, néhány katolizált

à miután mindenhol sikerült meggyőzni a berber törzseket az iszlámhoz és az arabokhoz való csatlakozásról, csak azután vált elképzelhetővé a harc felvétele Bizánccal

Legelső áttért törzsek: Tripolitania, Tunézia, Marokkó ßà névleges, csak a politikai hatalom stabilitásának elérése után kezdődött meg a szisztematikus térítés ( 717-720)

(hegyvidéki berber törzsek: iszlám felvétele, de a mai napig nyelvi kisebbség)

– a beáramló arabok nem csak a városokban telepedtek le à jelentős nyelvészetileg: arab gyors terjedése

Összegzés: ▪ Hódítás előtti kapcsolat az arabokkal

– Észak-Afrika kivételével mindenhol megjelentek a perifériákon több évszázadon át

▪  Iszlám

– a legkevésbé jelentős

▪ Urbanizáció

– a hódítók városokat alapítottak és foglaltak el à többnyelvűség

ßà vidéki lakosság: ellenállóbb

▪ Migráció, asszimiláció

– kisebb hódító seregek; – Arábiából való törzsi beáramlás frissítő         hatása

 

1.4  Modern dialektusok, MSA fejlődése

a) Törzsi dialektusok: Old Arabic = OA

b) ’arabi:ya: pre-iszlám költészet, Korán

Legfőbb különbség: a 7. század végén valószínűleg az OA kezdte elveszíteni a végződéseket. Ebben szerepet játszott az, hogy hogyan tanulták meg a meghódított területeken.

–          fennmaradt szövegek ezekről a területekről

–          más használat: keresztény, muszlim, zsidó / hétköznapi szituáció, irodalom, vallás

–          Kufa, Basra: Irak, Abbaszida-dinasztia (850-1258), nyelvészek tevékenysége kezdetét veszi

IBN KHALDUUN (14.sz.):

„ Az arabok elhagyták a Hejaz-területet, nem arabokkal kerültek kontaktusba… a művelt emberek féltek, hogy a Korán és a hagyományok többé nem lesznek érthetőek az emberek számára.”

–          az általános normák kodifikációja a második jelentős lépés, a Korán kanonizálása után, a muszlim közösség összekapcsolására

’arabi:ya első nyelvtana: 8. század vége: AL-KHALIL, és perzsa, muszlim tanítványa: SIBAWAYHI

–          az iszlám jog alapjai – a Korán és a Próféta lejegyzett mondásai alapján – olyan nyelvi jelenségeket tartalmaznak, amik örökérvényűek

–          ?I’RA:B = esetvégződések a főnevek és igék végén

–          A hellén kultúra iránti érdeklődés à fordítások

Az akkor alapított Baghdadban: fordítóiskola: görög, szír munkák, főként tudományosak

ßà hiányzó terminológia!!! (filozófia, orvosságok)

–          egyre szélesebb körű igény a fordításokra, de nincs segítség, hogy mi alapján ültessék át az egyes kifejezéseket az arab nyelvbe

–          (955: a földrajztudós, AL-MUQADDASI összegyűjti a birodalom különböző részein, különböző műveltségű emberek által használt arab dialektusok közötti különbségeket – fonológia, szókincs, grammatika

–          Arab irodalmon belül is széles skála:

1122: BASRAN AL-HARIRI (maqa:ma:t): ritkán használt szavak, archaizmus, csak a kor elitje számára érthető

1253: BAHA’ Al-DIN ZUHAYR: kevésbé formális stb.

A skála folytatódik egészen BANI HILAL-ig, ’ANTAR-ig, akik az alacsonyabb társadalmi osztályokat célozták meg.

Tehát, a 13.század közepére a nyelvi helyzet eléggé összetetté válik.

A beszélt arab nyelv az egész birodalom területén eltéréseket mutat földrajzi és társadalmi szempontból egyaránt, és ez a szociolingvisztikai helyzet a 19. század elejéig tartotta magát, egészen addig, amíg az arab világ először szoros kapcsolatba nem került Európával.

– török: katonai, mezőgazdasági, helyi adminisztrációs stb. szavak, kifejezések átvétele ßà az ’arabi:ya lefektetett szabályaira természetes nincs hatással

– Szíria, Libanon: a keresztények a 17 század óta kapcsolatban vannak Európával (pápaság)

– Egyiptom: 1798: Napóleon legyőzi a memeluk törököket Alexandriában (1801-ig francia uralom) à politikai változások: a török szultán által küldött (franciák ellen harcoló) sereg vezetője a fiatal albán: MAHAMMAD ALI à 1807: Egyiptom pasája; az elkövetkező 145 évben ők vezették az országot (1952. július 23)

à M.A. missziók Franciaországba, és Európa más területeire, tájékozódás a modern oktatásról, jogról, mezőgazdaságról stb. à zatérés à szókincshiány!

à hosszú távú redszert kellene kialakítani az új szavak átemelésére

1836: Kairó: School of Languages (35.o, ha valakit a pontos helyesírás érdekel)

Egyiptom hivatalos lapja: AL-WAQA’I’ AL-MISRIYA

(RIFA’ A RAFI’ AL-TAHTAWI jelentősége)

à  bizonyos fajta írott arab nyelv

Az arab, mint az egység szimbóluma:

RASHID RIDA (1865-1935):

„A vallás védte a nyelvet és a nyelv védte a vallást…minden muszlim nyelve.”

1836: Egyiptom egyetlen hivatalos nyelve (előtte a török is)

ßà Angol, francia, német, görög: továbbra is használatos speciális szavak esetében,     a modern arab terminológia szegénysége miatt

1882: az angolok elfoglalják Egyiptomot

1898: az angol a hivatalos nyelv

Egyiptom (1921), Szíria (1932): Akadémia alapítása a nyelvészeti problémák megoldására

à ’ARABI:YA : az egyetlen ’igaz’ változata az arabnak, a beszélt dialektusok hamisak

à a nyelvújítás csakis az analógia (QIYA:S) elve alapján történhet (alap: konzervatív nyelvészeti tradíció)

– szavak pl. mikroszkóp, hangosbemondó, propeller stb.

Akadémiák munkája: a nyelvközösség van amit befogadott, van amit nem.

Ok: voltak szavak, amik már benn voltak a köztudatban, ezeket nem váltották fel másra, vagy egyszerűen nem fogadták el a felkínált archaikus kifejezést

Hogyan lehetne modernizálni úgy, hogy az egyszerű emberek is elfogadják?

(- háttér: egyes területeken 90 % az analfabéták aránya)

a) A morfológiai és szintaktikai bonyolultság oldása à könnyített ’arabi:ya, ami közelebb áll a beszélt dialektusokhoz /92.jegyzet/

b) Dialektus használata az ’arabi:ya helyett

à mindegyik szemben állt a „cultural history”valJ

 

1.5  A jelenlegi nyelvi helyzet

Az arab ’demokratizációja’ a 20. század második felében történt, de nem

Nyelvi akadémiák, vagy központi rendeletek következtében, hanem természetes úton.

MSA-ra hatás:

–          oktatás, analfabetizmus csökkenése

–          fordítások à idegen frazeológiák, szavak

–          nemzetközi média

MSA és  regionális dialektus keveredése – egyes társadalmi rétegeknél – más-más arányban. à kommunikáció

–          MSA oktatása az iskolában: tananyag: MSA-n

–          Média: anélkül, hogy a néző, hallgató tudna róla, az MSA szavai, kifejezései, kiejtése beléivódik, és helyettesít beszédében bizonyos elemeket

–          Lakosság vándorlása à különbségek egy generáción belül is

a)      tanulatlan, idősebb generáció: hajlamosabb csak a saját dialektusát használni

b)      fiatalabb generáció: iskola: MSA ßà otthonról hozott dialektusát (melynek az adott helyen presztízse van) szintén tudja

–          minden modern arab nemzetállamban a főváros nyelve a mérvadó, mint standard.

Miről beszélünk, kinek, milyen körülmények között. Pl.:

a)      Nyomtatott formában nem megjelenő, televízió műsor bizonyos problémákról, minden néző uo. nemzetiségű: nemzeti dialektus

b)      Hírek, vallási műsorok: csak a ’beszélt MSA’ elfogadott

c)      Politikai karikatúrák, gyermekműsorok: írott dialektus

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: