az iszlám szektái – reni vendégbejegyzése

B6

 

Szektáknak a muzulmánoknál azokat a különálló, néha egészen nagy létszámú csoportulásokat nevezzük, melyek egymástól elzárt, elkülönült vallási szervezeteket alkotnak.
A muzulmán szekták keletkezését és fejlődését gazdasági, társadalmi és politikai okok idézték elő.

A SZEKTÁK LÉTREJÖTTE:

Mohamed (Béke legyen vele!) haláláig az iszlám világ egységes volt, nem voltak külön irányzatok, sem szekták. Mohamed (Béke legyen vele!) a tiszta iszlámot terjesztette, tehát ő nem volt sem síita, sem szunnita, ő csak egyszerűen muszlim volt. Ez a jelenség, a szektásodás akkor kezdődött, amikor Mohamed (Béke legyen vele!) meghalt és a muzulmánok elkezdtek vitatkozni arról, hogy ki legyen az utódja. (Az első három khalifa megválasztásán vitatkoztak).
Hogy megértsük a muszlim szekták keletkezésének történetét egy kis történelmi utazást kell tennünk vissza a múltba.

Mohamed (Béke legyen vele!) halála után nagyon nehéz idő következett. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy életműve semmivé váljon. Ugyanis nem gondoskodott utódja kijelöléséről. Mohamed (Béke legyen vele!) után az első khalifa Abu Bakr lett, aki a Próféta (Béke legyen vele!) közvetlen családtagjai közül került ki. /Abu Bakr a Próféta (Béke legyen vele!) kedvenc feleségének Aisának az apja volt/. Két évig uralkodott, 632-634-ig.

A második khalifa is a családtagok közül került ki. /Mohamed (Béke legyen vele!) másik feleségének Hafszának az apja, Omar/. Uralkodása 634-644-ig tartott. Omar volt az a khalifa, aki elkezdte összegyűjteni a Korán fejezeteit.

A harmadik khalifa Oszmán vagy más néven Othmán /a Próféta (Béke legyen vele!) két lányának a férje volt/. Oszmán 644-656-ig volt uralmon.

A negyedik khalifa Ali, a Próféta (Béke legyen vele!) unokatestvére volt.

Muávija, Oszmán khalifa második unokatestvére, hadvezér és politikus is egy személyben, aki Ali egyik ellenségei közé tartozott, bosszút akart állni rajta. Ugyanis az a hír járt, hogy Ali állt Oszmán khalifa meggyilkolásának hátterében. Ez a hír ugyan nem volt igaz, de Muávijának kapóra jött, hogy Ali ellen hangolja a népet. Később Alinak Muávijával is meg kellett küzdenie. Ali követői és az ellene harcolók (Oszmán pártja), akik Oszmán meggyilkolását akarták megbosszulni összecsaptak. Egy csoport muszlim hivő azonban azt látta jónak, ha mindkét párttól visszavonul. Ebből ered nevük is kharidzsiták = kivonulók. (Róluk még később szólunk). A csata végül is döntetlenül végződött. Majd később következett egy két éves háború, ami arra serkentette a kharidzsitákat, akik egységesen gyűlölték Ali híveit és ellenfeleit is, hogy három vezért, Alit, Muáviját és Amrt (Amr szír származású hadvezér és politikus) megöljék. Egy pénteki imán ugyanazon a napon megpróbálták megölni őket. Ali belehalt sérüléseibe, Amr és Muávija azonban hamar felépült. Ali 656-661-ig uralkodott.

AZ ELSŐ SZEKTÁK KIALAKULÁSA:

Az iszlámon belül több szakadás ment végbe, mégpedig tanítási különbségek miatt. Így viszonylag hamar szétvált a szunnita és a síita ág. Később pedig a síiták maguk is több ágra bomlottak. Közülük az egyik a síita központi tanoktól legtávolabb álló csoport az iszmaeliták szektája. Az iszmaelita szektából további tanítások miatt szakadtak le a drúzok.

Az iszlám sok dogmatikus fejlődésen ment keresztül, e fejlődés során számos olyan kérdés merült fel, és sok olyan választ fogalmaztak meg, amelyben nem tudott mindenki megegyezni. Azok a kisebb csoportok, akik nem fogadták el az újabb válaszokat, magyarázatokat, azok rendszerint kiválnak a nagyobb közösségekből és kisebbségbe szorulva, kisebb vallási csoportokként élnek tovább.

A szekták keletkezése során először 3 párt alakult:

1. kharidzsiták = kilépők,
2. síiták = Ali pártját követők,
3. és azok, akik Muávija köré csoportosultak, később ezekből alakultak ki a szunniták.

A szunniták a legtisztább szunnát Mohamed (Béke legyen vele!) cselekedeteit, hagyományait követelték megtartani. A szunniták elismerik mind a 4 ortodox khalifát.

A szektásodás Mohamed (Béke legyen vele!) halála után kezdődött, ekkor két csoport kettévált. Az egyik váltig az állította, hogy csakis Mohamed (Béke legyen vele!) utódai, rokonai, családtagjai köréből kerülhet ki az új khalifa.
A másik csoport pedig, szabad választásokat követelt, hogy ily módon válasszák meg új vezetőjüket. Az előbbiek lettek a síiták, az utóbbiak pedig, a szunniták.

A SIITA SZEKTÁK KIALAKULÁSA:

Az imámita siita iszlám volt az az alap, amelyet az évszázadok folyamán a síiták összes többi áramlata és szektája kialakult. A közöttük lévő doktrinális eltérések az imámok számára és személyére korlátozódtak.

Az első szakadás a VII. században ment végbe, az akkor kivált kajszaniták szektája azonban a XI. században megszűnt.

A következő szakadás Zeid nevéhez fűződik, akit hívei az 5. imámmá kiáltottak ki. Ők a zeiditák, Jemen térségében telepedtek le, ahol ma is túlsúlyban vannak.

A legnagyobb, legjelentősebb szakadás a VIII. század közepén következett be, amikor a siiták 6. imámja Dzsáfár megfosztotta idősebbik fiát Iszmailt az öröklési jogtól. Az ezzel egyet nem értők Iszmail köré tömörültek és őt a 7. és egyben utolsó imámmá nyílvánították. Így lettek az iszmaiiliták.

Az iszmaiiliták egy csapata kivált Karmattal az élén. Egy másik szekta a druzoké lett. (ez a szekta a X.-XI. században született a fátimida Hakim kalifa uralkodása alatt Egyiptomban)

Musztanszir fátimida kalifa a XI. század végén megfosztotta idősebb fiát Nizárt az utódlási jogtól, s ez egyszerre két siita szektát is szült. A fiatalabb fiú Musztail hívei a musztaliták, Nizar hívei pedig, a nizáriták.

A XI. században alakult ki az alaviták (anszariták) szektája, több vallás és kultusz keverékéből.

A XVII. század végén Iránban a siita Aszhári sejk reformálta meg az imámita siizmust, követői a sejkiták.

A XIX. Század végén megjelenő bábiták mozgalmának vezetője a szudáni Mohamed Ahmed. Egy bábista – Beháulláh = Allah ragyogása – mahdivá nyilvánította magát. Ő alapította meg a behárták szektáját.

A siizmus ügyét az irániak azért is felkarolták, mert annak tanai közelebb álltak az ő hagyományaikhoz, hiszen a perzsa királyságot hagyományosan isteni intézménynek tartották. Magát a királyt isteni férfiúnak tartották, aki isteni hódolatot érdemel alattvalóitól. A perzsa muszlimok az iszlám királyság felfogásába ezeket az elemeket vették bele.

A siizmusról elmondhatjuk, hogy alig van dogmatikai rendszer, amelyben ilyen sok szekta lenne.

SIITÁK:

E szekta Mohamed próféta (Béke legyen vele!) családjából eredezteti magát. A próféta veje Ali volt a siita vallás megalapítója. Halála után fiai terjesztették tovább tanait.

Ali követői hozták létre az iszlámon belül a siita irányzatot, siat Ali, vagyis Ali pártját. A siiták Mohamed (Béke legyen vele!) vérszerinti rokonát, Alit tették meg vezetőjükül.

Majd Ali leszármazottai, követői lettek az alidák. Ezek később pártba tömörültek, ők képezték Ali pártját, ők a siiták. A siiták legfőbb vértanúja Alinak a második fia Huszein.

A siita csoport követői azt állítják, hogy a közösség vezetője örökli Mohamed (Béke legyen vele!) tulajdonságát, ember fölötti képességekkel rendelkezik.

A siiták felekezetéből túlzó pártok jöttek létre, melyek az imámokat az emberek fölé emelték, isteni jelleggel ruházták fel és az istenség inkarnációjának mondták. Ilyen pl. az aliiláhi szekta.

A siiták nem ismerik el Oszmán 3. kalifa uralkodásának jogosságát. Az imám törvényei a döntőek.

A siita imámot fedhetetlennek és csalhatatlannak, a törvény egyedüli „letéteményesének” tartották. A siiták úgy gondolták, hogy a régi imám prófétai lelke átszáll az új imámra.

A siiták számára nemcsak Mohamed, hanem Ali szentsége is fontos. A szélsőséges siizmus megalapítója Abdallah Ibn Szabáh. A siiták általában 12 szent imámot tartanak számon, akiknek tisztsége öröklődött. A siiták csakúgy mint a szunniták elfogadják a Korán szövegét. A szunnát is elismerik, elsősorban azokat a részeket, amelyeket hitelessé a Próféta (Béke legyen vele!) családtagjaitól való származásuk tett.

A siizmuson belül is felbukkan egy sor jelentősebb áramlat. A siiták döntő része az imámitákhoz tartozik, akik hisznek mind a 12 imám létezésében. Kisebb részük kb. 20 % az ahbariták, a Koránt és az Ahbar gyűjteményt tartják az iszlám jog fő forrásának, és nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a vallási tekintélyek véleményének. Az imámiták nagyobb része éppen ezt a tekintélyt tartja az igazság legtekintélyesebb forrásának. Az imámita siita iszlám volt az az alap, amelyben az évszázadok folyamán a siiták összes többi áramlata és szektája kialakult. A közöttük lévő doktrinális eltérések csak az imámok számára és személyére korlátozódnak.

Siiták definíció: Olyan irányzat az iszlámban, ami a Koránt veszi alapul, valamint azt, hogy az uralkodó, a Prófétától (Béke legyen vele!) származzon az Ali ágon. Alinak az utolsó ortodox kalifának buzgó követői. Véleményük szerint csak Mohamed (Béke legyen vele!) családjából, illetve azok leszármazottaiból lehetnek kalifák. Mivel Ali, a Próféta (Béke legyen vele!) egyetlen férfi rokona volt, a siiták szerint így csak az ő utódai jöhetnek számításba.

A siita tanok követői az idők folyamán több ágra szakadta. Ma többnyire Iránban, Dél-Irakban és Jemenben élnek.

SIITA IMÁMOK:

1. Ali Ibn Abi Tálib (+ 661)
2. Hasszán (+ 669)
3. 3. Husszein (+ 680)
4. Zain Al-Ábidin (+ 712)
5. Muhammad Al-Bákir (+ 734), Zaid (+ 740) /zeiditák = ötösök/
6. Dzsafar Asz-Szádik (+ 765)
7. Mászá Al-Kázim (+ 799) Iszmáil (+ 760) /iszmáiliták = hetesek/
8. Ali Ar-Ridá (+ 818)
9. Muhammad At-Taki (+ 830)
10. Ali An-Naki (+ 868)
11. Hasszán Al-Aszkari (+ 873)
12. 12. Muhammad Al-Mahdi (+ 879) /dzsafariták = tizenkettesek/

KHARIDZSITÁK:

Mint tudjuk ők az Ali hívei közül kiváló, kivonuló csoport, akik nem ismerték el, hogy Mohamed (Béke legyen vele!) utódját a családjából, rokonai közül válasszák meg. A kharidzsiták a szabad választást tartották helyesnek és a közösség vezetésére nem alkalmas emberek leválthatóságát hirdették.

Ali és Muávija között lefolyt harc után 12000 harcos otthagyta Ali táborát. Ezután sem Alit, sem az Omajjadokat nem ismerték el jogos kalifáknak.

Az Ali és Muávija pártjától elpártolók az imámi méltóság betöltésére nézve mindkét felekezettől eltérő tant vallottak.

A szekta a későbbiek folyamán 4 nagyobb csoportra oszlott. Ez a négy csoport a vallási kérdésekben több ponton eltért egymástól. Gyakran lázadoztak, és felkeléseket szerveztek.

Kharidzsiták definíció: Elvonulók, ez a szekta, amely a sziffini csata után szakított Alival, és az arab nemességgel szembenálló népi ellenzék lett. Az iszlám eredeti tisztaságát hirdették. A kharidzsita mozgalom gyengülésének oka a belső egyenlőtlenség volt. Ennek következtében a szekta több alszektára és kisebb csoportokra bomlott.

A KHARIDZSITÁK NÉGY CSOPORTJÁNAK ISMERTETÉSE:

Azt vallották, hogy a kalifai méltóságnak, függetlenül a származástól a hívők legkiválóbb tagjára kell szállnia, akit a hívők szabadon választhatnak. Később szakadás következett be soraikban, négy nagyobb csoportjuk alakult ki.

A négy szekta közül az egyik legismertebb a szufritáké. Vezetőjük Ibn Asz-Szaffár volt. A szufriták nem tekintették istentagadóknak a harctól távolmaradókat, ha egyébként a vallás és a hit dolgában egyetértettek velük. Szemben álltak az azrakitákkal, mert a szufriták elfogadhatatlannak tartották a hitetlen, nem igazhívő nők és gyermekek megölését. A szufriták az iszlám közösséggel való együttélésre törekedtek. Hitértelmezésük közel állt a szunnitákéhoz. Később maguk is több alcsoportra oszlottak, és egyesültek a ibáditákkal. Alapelvük a testi és lelki tisztaság.

Az ibádíták irányzatának megalapítója valószínűleg Gábir Ibn Zajd volt. Az általa képviselt eszme azonban Abdallah Ibn Ibád tevékenységében teljesedett ki, tőle kapta a nevét. Ibád tagadta Azrak azon nézetét, hogy a kharidzsiták ellenfelei pogányok. Ez az irányzat még közelebb van a szunnitákéhoz, mint a szufritáké. Vagy fél tucat alcsoportra bomlott. Az ibáditák egy része Omán térségében, Líbiában, Tunéziában és Dél-Algériában a Mzab területén él. Igen türelmes, mérsékelt szekta.

A kharidzsiták egy meg nem alkuvó csoportja az azrakiták, vezetőjük Náfi Ibn Al-Azrak. A VII. században keletkezett. Azt vallották, hogy a hitetlenekké vált muszlimok kiskorú gyermekét is halállal kell büntetni szüleik vétkeiért. Ez a szekta hamarosan vereséget szenvedett.

A negyedik nagyobb kharidzsita csoport a negditák, ők csak rövid ideig léteztek.

A kharidzsiták legfontosabb tanítása az eleve elrendeltséget tagadó szabad akarat elve.

SZUNNITÁK:

Azok a muzulmánok, akik teljességgel és feltételek nélkül elfogadták a szunnát, a haditht és a sáriát, és az általuk elismert, jóváhagyott viselkedési normákat, ők lettek az ortodox iszlám hívei. Őket kezdték a IX. századtól szunnitáknak nevezni. A muszlimok többsége, kb. 90 %-a szunnita. A szunniták származástól függetlenül választják vezetőjüket. Vagyis ez a megválasztás hagyomány szerint történi, a hagyomány arabul szunna, tehát ők a szunniták. A szunniták a prófétai szokások fő megőrzői. A szunniták vezetőjüknek, kalifájuknak nem tulajdonítanak emberfeletti hatalmat és nem azt vallják mint a siiták, hogy Allah kiválasztottja. A közösség vezetőjének emberi tulajdonságai vannak, hiszen ő is csak egy ember a sok közül. A szunnita kalifa különbözik a siita imámtól. A szunnita elmélet szerint a kalifa csak helyettese a Prófétának (Béke legyen vele!) a muzulmán közösség (umma) élén. A kalifa nem testesít meg semmiféle nagyságot, de mégis ő a szellemi és világi vezető. Nem a törvény forrása, mint az imám, de a törvény őre.

Szunniták definició: Ortodox muszlim irányzat, mely szerint az élet minden jelenségét a Korán és a Próféta (Béke legyen vele!) hagyományai, cselekedetei és kijelentései, a Szunna határozza meg. Évszázadokon át széleskörű, éles vitát folytattak a siitákkal. A jog szerinti államrendet tartják meghatározónak. A Koránt és a Szunnát, Mohamed (Béke legyen vele!), illetve társainak kijelentéseit tartalmazó gyűjteményt tartják kötelezőnek.

KAJSZÁNITÁK:

A VIII. században Huszein halála után néhányan Kajszánnal az élen, Huszein féltestvérét kiáltották ki 4. imának. Voltak, akik nem Huszein fiát Alit, más néven Zein Al-Ábidint ismerték el 4. imámnak, hanem Alinak egy másik feleségétől származó gyermekét Mohamedet. Ezt az irányzatot egy Ali által felszabadított rabszolga, Kajszán képviselte, híveit kajszánitáknak nevezték. Kevesen csatlakoztak a mozgalomhoz, ezért a XI. században megsemmisült.

ZAIDITÁK:

A siizmushoz tartoznak, az imám kiválasztásától eltekintve alig-alig különböznek a szunnita családtól. Alapítója Zajd Ibn Abdallah Ibn Al-Huszajn volt. A tan tényleges megalapítója viszont Al-Kászim Ibn Ibrahim Ar-Rasszi. Az 5. imámtól kezdve más-más személyeket jelölnek meg jogos utódjukul. Türelmesek a szunnitákkal, közel állnak az ortodox iszlámhoz, előnyben részesítik a választott imámokat. A hit és a tett egységét hangsúlyozzák.

Zaiditák definició: Siita párt, ők az 5. imámot tartják Hahdinak vagyis messiásnak, aki majd egy idő múlva visszatér és az iszlám világ élére áll. Iránban, Irakban, Szíriában és Jemenben élnek.

MURDZSITÁK:

Az iszlám egyik legrégebbi szektája. Azt tanították, hogy a törvények megszegése nem zárja ki őket az igazhitűek soraiból. Megértő, toleráns irányzat. Szervezője: Abu Muszlim. Nem a Próféta (Béke legyen vele!) családjából akartak kalifát választani.
Dogmájuk: Az embereket nem tetteik, hanem hitük alapján kell megítélni, ami Allah dolga.

ISZMAILITÁK VAGY ASSZASZINOK:

Siita felekezetű szekta. Nevét Dzsafar Asz-Szádik imám egyik fiáról Muhammad Ibn Iszmailról kapta.
Hetesek szektája, mert 7 imámot tartanak számon. A 7. imámtól kezdve más-más személyeket jelölnek meg jogos utódjukul. A szekta tagjai kedvelték a hasist, s e kábítószer révén szörnyű kegyetlen gyilkosságokat hajtottak végre. A hasis szóból ered az assasina elnevezés, jelentése: orrgyilkos. Az iszlám tanokat nagy erőkkel ingatták meg. Tanuk nyíltan ellentétben állt az iszlám alaptörvényeivel. Hitük Ali istenítése és a lélekvándorlás körül forog. Alinál többre tartották Muhammad Ibn Iszmailt. Dogmáikat szigorúan titokban tartották mások előtt. Rendkívül bonyolult tanításaik voltak, még maguk között is csak egyes számára érthetők, lényege a Mahdi, vagyis a messisás várása. Rendszerük szerint minden létezőnek ős oka a szellem, az anyagot, pedig a szellem szüleményének kell tekinteni. Tanításuk szerint a szent könyvekben olvasható prófétai megnyilatkozásoknak rejtett, titkos értelmük van, amelyet az egyszerű hívő nem foghat fel.

Iszmailiták definició: Siita szektamozgalom Alit és hat utódját imámként tisztelték. Úgy tartották, hogy a 7. imám Muhammad Ibn Iszmail eltűnt és mint megváltó fog visszatérni. Fő céljuk a Mahdi várása, aki majd meghaladja tetteivel Mohamed művét. Az iszmailita írásmagyarázók, a Korán minden szavában, sőt betűjében valamilyen belső, titokzatos értelmet fedeztek fel. Ideológusaik bonyolult vallásfilozófiai rendszert dolgoztak ki a buddhizmus néhány fontos tétele alapján. Olyan tanítást hirdettek, hogy a világon minden egyes ember közvetlen kapcsolatban áll az Istennel. Kisebb csoportjaik megtalálhatók Szíriában, Libanonban, Irakban, Iránban, Szaud-Arábiában, Bahrainban, Egyiptomban és Jemenben.

KARMATÁK:

12-es siiták, a IX. században keletkezett szekta. Vezetőjük Hamdán Karmat. A siita iszmailita felekezetből elágazott csoport a fatimidákból ered. Nevük egy Mezopotámiában és Perzsiában élt földművestől ered, akit Karmat néven ismertek. Ősi iráni elképzeléseket vallottak a világ ciklikus fejlődéséről. Szélsőséges fanatizmus jellemezte a Karmatákat, lerombolták Mekkát és megbecstelenítették a Kába követ. Vezérük Abu Táhir Mekkába nyomult és a fekete követ magával vitte Lahszába a mai Bahreinbe, ahol a szent tárgy 930-951-ig maradt. Nem nagyon adtak a vallási rítusokra, később el is törölték azokat. A parancsolatokat pedig érzéketlen, jelképes, képletes formákban magyarázták. Ma Bahreinben megtalálhatók követőik.

MUTAZALITÁK:

Az iszlámban az elpártolók, elvonulók szektája. Alapítójuk Vaszil Ibn Atá és Amr Ibn Ubajd. Megalapítottak egy filozófiai iskolát a IX. században. Az első elismert teológusuk Ibn Atá volt, aki az értelmet tette meg a hit alapjává. Akaratszabadságot hirdetett és elvetette a Korán kinyilatkoztatások öröktől fogva való létezését, és azt állította, hogy a Koránt az emberek alkották. A mutazaliták Isten minden emberi tulajdonságoktól mentes egységét hirdették. Tanításuk 5 fő tétele közül említést érdemel, hogy a nagy bűnökért ki lehet valakit zárni a közösségből, de hitetlennek mégsem tekinthető.
Dogmájuk: az iszlám tant a filozófiával egybe akarták olvasztani. Ellentétben álltak az ortodoxiával és ellenségeknek tekintették az ortodox iszlám követőit. A mutazalitizmus hanyatlása Al-Aszari teológusnál kezdődik. Ő azt állította, hogy a Korán öröktől fogva van, s emellett a szunnát is forrásként kell használni.

KADARITÁK:

Ez a szekta hitt az emberi szabadságjogban. Az emberi szabadságjogot az isteni hatalommal szembe állították. Elvetették az eleve elrendelés elvét. Azt hangoztatták, hogy az ember maga irányítja a sorsát és maga felelős cselekedeteiért is, ezért üdvössége és elkárhozása is önmagától függ. Az iszlám első filozófiai iskolája a kadariták nevéhez fűződik. Főleg Szíriában terjed el.

SZUFIK:

Az iszlám misztikusai, aszkétái a szufik. A szufik első vallási közösségei már a VIII. század elején megjelentek Kufában, Bászrában és más iraki városokban és gyorsan telterjedtek az Ibériai félszigettől Ázsia keleti térségéig. Szellemi atyjuk Haszan Al-Baszri (Baszari). A tudásra és az ismeretekre igyekeztek választ keresni. Arra törekedtek, hogy önsanyargatással összeolvadjanak Allahhal, feloldódjanak benne, s így ismerjék meg az isteni igazságot.
Ez a muszlim misztikus irányzat, amely eltérően Mohamed (Béke legyen vele!) tanításaitól, az emberi értelem számára megközelíthetetlen istenség fogalmával szemben Allahot földön túli tökéletes embernek tekintette, és a világszellem és az emberi lélek közötti elválaszthatatlan kapcsolatban hitt. Az iszlám törvényekből telesen kivetkőztek és mára már csak külsőleg állnak a muzulmán hit képviselői között. Az iszlám tanokat eretnekségnek tartják. Az Istent önmagukban keresve, fontos szepont lelkük belső tökéletesedése. A XI. századtól számtalan szufi rend alakult az iszlám világban. Afrikában legalább 8, Ázsiában kb. 6 rendjük jött létre. A szufizmusból jöttek létre a Dervisrendek a XI. századtól. A dervisek nagy haszonnal űzték a jóslást, a jövendőmondást, a kuruzslást. A derviseknek több fajtája léptezik, pl.: Kádirija, Tidzsánija, Hamalija, Rifáita. Különböző módokon kerültek aszkétikus állapotba. Voltak köztük keringő dervisek, meditáló dervisek és üvöltő dervisek.

Szufik definició: Misztikus iszlám irányzat buddhista elemekkel. Nevüket durva gyapjúruhájukról, a szuf-ról kapták. A filozófiát előtértbe helyezték (buddhista hatások) és a misztikum felé fordultak, e tanokat hangoztatták. Nagyobb fontosságot tulajdonítottak a belső érzésre támaszkodó szándéknak, mint az ájtatos cselekedetek végrehajtásának. Szellemiségi lények. Céljuk, hogy minden dologról lemondva közvetlenül összeolvadjanak Allahhal és megkíséreljék az isteni igazság megismerését. Azt állították, hogy közelii kapcsolatban vannak az Istennel és közvetlenül érintkeznek vele. A szufizmust a XI. században a különböző irányzatoktól Abu Hamid Muhammad Al-Ghazáli, a szufizmus egyik kiváló művelője tette újra az ortodox iszlám számra is elfogadhatóvá.
A szufizmus fontos eleme lett az ortodox iszlámnak. Híveik Iránban, Irakban és Törökországban élnek.

ALAVITÁK VAGY NUSZAIRITÁK VAGY ANSZARITÁK:

Alapítója Nuszairi a IX. században hozta létre a szektát. Ibn Nuszajr Irakban élt. Titokzatos szekta, Aliban Allah inkarnációját tisztelték és Mohamed Próféta fölé helyezték. A vallási rítusokat alig veszik fegyelembe. Sokat merítettek a kereszténységből és a régebbi vallásokból. Szertartásaik nagyon hasonlítanak a keresztényekére, pl. áldozás kenyérrel és borral. Hisznek a lélekvándorlásban. Szerintük a jó emberek lelkei összeolvadnak az isteni Aliéval, a rossz lelkek, pedig az állatokba szállnak át. A Koránt jelképesen, belső értelme szerint magyarázzák. A 12. imámot a felekezet nem ismeri el.

Alaviták definició: Siita szekta, akik Alit istenítették. Azt tartják, hogy lelkük valamikor csillag volt, amelyet Ali beléjük helyezett, és a szentéletűek lelke ismét csillaggá válik. Zárt közösségben élnek, Anszárija néven is ismerik őket. Követői Szíriában, Libanonban, Irakban és Törökországban vannak.

JAZIDI SZEKTA:

Vallásuk a régi mezopotámiai vallások, valamint az iszlám keveréke. Vallásos szokásaikat féltékenyen titkolják az idegenek előtt. Szentélyükbe más vallásúak nem léphetnek be. A Kurdok szektája. Jazid nevét vették fel. Különféle filozófiai irányzatok összehangolása.

KALÁM IRÁNYZAT:

Alapítója Asari élt 873-935-ig. Nevük jelentése a kalám szó = ige. Szorgosan tanulmányozták az arabra fordított görög és hellenisztikus filozófiai műveket.
Tanuk: össze akarták egyeztetni az eleve elrendelés és a szabad akarat tanát. Szerintük a Korán öröktől fogva létezik, az ellenkező tanítás hirdetőit, pedig eretnekeknek nyilvánították.

IMÁMITÁK VAGY DZSAFARIJÁK:

Siita felekezet, akik Fatima 11. unokájáig Haszan Al-Aszkeriiig vezetik vissza magukat. Muhammad Al-Hajdit a 12. imámot tartják az utolsó imámnak. A 11. kalifának a fia Mohamed, tehát ő a 12. kalifa, még, mint gyerek eltűnt az Abbaszida kalifa üldözői elől. Ez a szekta azt tartja, hogy ő a rejtőző kalifa, és visszavárja az idők beteljesedése után, mint messiást. Ő lesz az egyedüli jogos uralkodó, ő fog a muszlim világ élére állni. E tant vallja a siiták túlnyomó része, ezért 12-esekenk nevezik magukat. Van két kisebb csoportjuk, alszektájuk. Az Ahbariták csak a Koránt és a legendákat (ahbart) fogadják el. Az Uszuliták pedig csak a legfőbb vallástudósok véleményére hallgatnak. Perzsiában fejlődött ki a 12-es siiták szektája, ma iráni államvallás.

DRÚZOK:

Mikor Hakim egyiptomi fatimida kalifa kinyilatkoztatta, hogy az istenség benne öltött testet, látta, hogy az egyiptomiak közül senki sem követi, ezért eltűnt. Eltűnése előtt két perzsa követőjét bízta meg tanításának hirdetésével. Hamzát és Darazit. Az egyiptomiak érdektelensége miatt Szíriába mentek. Hamza meggyilkoltatta Darazit, ezután Aleppó környékére tette át prédikátori tevékenységét. Azért, hogy elkerülje a szekta belső vitáját, később be is szüntette a hittérítést. Gyakran összeütközésbe került a Nuszajritákkal és az Iszmailitákkal, de csaknem mindig győztesen kerültek ki. A drúzokat csak 1968-ban az Al-Azhar által kikiáltott fetve ismeri el muzulmánoknak. (Fetve = a mufti döntése, szakvéleménye)

Alapítójának Darázit és kortársát Hamzát említik. Szíriában és Libanonban elterjedt tikos szekta. Siita tanokat vallanak, de ez az iszlám tanításaival gyökeres ellentétben áll. Alapítójuk az isteni lény megtestesülése, Ali családjából. Al-Hakim fatimida egyiptomi kalifát istenítették, Isten megtestesülésének tartották. A drúzok hite szerint Al-Hakim nem halt meg, hanem az emberek bűnei miatt eltűnt, rejtőzik valahol és egyszer majd visszatér. Az iszlám szertartások törvényeit nem sokba veszik. Tanaikat más hitűek elől szigorúan eltitkolják. Vallási könyveik nehezen hozzáférhetők. A drúzok az iszmailitákból ágaztak le, Aga Kán nizárjai. Rendkívül harciasak a szunnitákkal szemben.

A drúzok 4 fontos hittétele:

1. Annyira eltávolodtak az iszlámtól, hogy már magukat sem tartják az iszlám hívőinek és a többi muszlim sem tartja őket muzulmánoknak.
2. A Koránt nem ismerik el Szent Könyvnek. Hamza és Darazi írt egy szent könyvet, ők ebben hisznek és a Koránt visszautasítják.
3. Hisznek a lélekvándorlásban. Ez a tanítás vagy Indiából származik, vagy a régi egyiptomi hellenisztikus vallásból vették át. Szerintük a meghalt személy lelke 2 nemzedéken keresztül még létezik és egy isteni próba alatt él, utána kerül csak a paradicsomba vagy a pokolba.
4. A vallás a szektán belül is titkos. Csak egyes kiválasztott személyek juthatnak a vallási tételek és könyvek megismeréséhez. A kiválasztást szokták életkorhoz, életmódhoz, erkölcshöz kötni. A fiatal drúzok nagy részét nem avatják be a vallásba. A titkos tudás birtokosai azok, akik kb. 40 éves korukig tanulnak. A tudásukat önmaguknak tartják meg, még híveikkel sem osztják meg.

Drúzok definició: Al-Daraziról elnevezett szíriai-libanoni iszlám szekta, amely Al-Hakimban Allah megtestesülését tiszteli. Al-Hakim eltűnt és rejtőző imámnak, Mahdinak nyilvánították. Nem nagyon alkalmazzák az iszlámra jellemző rituális szertartásokat. A próféták és a tiszteletre méltó törzsi, vallási vezetők rangsoráról is igen különös tanaik vannak. Türelmesek más irányzatokkal szemben. Nagy szerepet tulajdonítanak a szellemi vezetőknek. Zárkózottságuk hozzájárult fennmaradásukhoz.

NAZARITÁK ÉS MUSZTALITÁK VAGY ASSZASZÍNOK:

A XI. században Musztanszir fátimida kalifa két fia Nizár és Musztali közötti összeütközés során létrejött irányzatok. Először a Musztaliták kerültek hatalomra, de elmenekültek Indiában. A Nizáriták Észak-Iránban telepedtek le, itt hozták létre szektájukat. Harcoltak a hitetlenek ellen, fiatal híveiket fanatikusokká nevelték. Hasissal kábították őket, és azt szuggerálták beléjük, hogy a hitért elszenvedett halál a legnemesebb, és így jutnak el a legrövidebb úton a paradicsomba. Később a Nizáriták is Indiában vándoroltak. Követőik vannak Kelet-Afrikában is.

HODZSÁK SZEKTÁJA:

A szekta feje Szultán Mohamed Sah Aga Kán. Világszerte nevezetes személyiség volt, 1877-1957-ig élt. Angliában folytatott főiskolai tanulmányokat, ez határozta meg szokásait és ízlését. A perzsa Asszaszinokból származnak, kis létszámú szekta, és Indiában a Nizáriták szektájából szakadtak ki. Az Asszaszin szekta 1957-ben elhunyt főnöke Egyiptomban az Aga Kán mauzóleumában nyugszik.
Tanuk: emberfölötti tiszteletben tartják Haszánt és tőle származtatják magukat. Legtöbb híve Indiában és, de követői vannak Ománban és Kelet-Afrikában is.

MAZDAKITA SZEKTA:

Vezetője Bábek. Vörös szektának is emlegetik, mivel ez volt Bábek kedvenc színe Bábek tanok = Mazdakita tanok.
Irán területén működött, ma már megszűnt.

RÁFIDITÁK:

Siita jellegű szakadár muszlim szekta.

SEJKHITÁK:

A XVII. Század végén Iránban a siita Aszhái sejk alapította szekta.
Tanuk: az emberiség és a messiás közötti közvetítő megjelenését hirdették, majd a Mahdi eljövetelét.

VAHHABITÁK:

A XVIII. Században az Arab félszigeten Muhammad Ibn Abd El-Vahháb alapította szekta. A legmerevebb ortodox iszlám irányzat. Az iszlámot meg akarták tisztítani a népies hagyományoktól, ami a szunnával nem egyezik. Még Mohamed sírjának tisztelete ellen is szenvedélyesen felléptek.
Céljuk: az eredeti tiszta iszlám visszaállítása.
Az új vívmányokat elvetették, aszkéta életmódot éltek. A szektából kifejlődött egy Vahhabita állam. A XX. Század elején Adb El-Aziz Ibn Szaud létrehozta a Vahhabita államot, Szaud-Arábiát.

AHMEDIJA:

Siita irányzat, szembefordul az ortodox iszlám tanaival. A XIX. század végén Indiában alapította meg Mirza Gulám Ahmed az Ahmedija szektát. Magát messiássá nyilvánította. Tanítása sokat átvett a kereszténységből, Jézus tanait követik. Fő célja a különböző vallások összebékítése volt, később tanításaiban erőteljesen eluralkodtak az iszlám elemek. A szekta üldözötté vált és kiközösítették az iszlám vallásból, mert az ortodox muzulmánok szerint az Ahmediják nem Mohamed, hanem Jézus követői.

Ahmedija definició: Ahmedijának vagy más néven Quadianiaknak = az ortodox muzulmánok szerint a vallás hitszegőinek nevezik őket. Mirza Gulám Ahmed, a vallás megújításának a szükségességét bizonygatta. A vallási újítás lényege, hogy elvetette a dzsihádot és, hogy a hithű muzulmánok kövessék engedelmesen az angolok mutatta utat. Punjab (Pandszáb) a szekta központja. Elterjedt Iránban, Afganisztánban, Ázsiában és Afrikában. Híveik ma főleg Pakisztánban élnek.

BÁBISTÁK:

A szekta keletkezése: Az 1840-es években Perzsiában létrejött új szekta. Alapítója az iráni Sirázból származó kereskedő Mirza Ali Muhammed. A vallásos miszticizmust tanította és hirdette. Vallásos előadásokat tartott, amely az iszlám közönséges felfogásától eltért. Elragadó ékesszólásával rajongásig lelkesítette hallgatóit. Az iszlám reformátorának tartotta magát. Mirza Ali Muhammed eredetileg a száz évvel korábban keletkezett Sejkhi szekta tagja volt. Magát Bábnak, vagyis kapunak nevezte, amely elvezet az Istenhez, mint a nyitott kapu. Egy új Koránt írt arab nyelven a Bajánt (Nyilatkozat), valamint számos vallástani tanulmányt. Isten- és világfelfogása a szellemi kisugárzásból és az érzékfeletti világból ered. Mirza Ali Muhammed az iszlám számos rituális törvényét korlátozta. Például a tiszta-tisztátalan dolgok közötti különbséget eltörölte. A fő hangsúlyt a vallás szellemi felfogására helyezi. A más vallásúakkal szoros kapcsolatot tartott fenn. Legfontosabb reformja a nők társadalmi felszabadítása, megszűnteti a fátyol viseletét. Viszont megnehezíti a vallást.

A Bábi irányzat difiniciója: A 12-es siiták továbbfejlesztett irányzata. 1844-ben alapította Mirza Ali Muhammed. Azt hirdette, hogy ő maga a Mahdi, valamint, hogy a bábon keresztül az emberekhez eljut az iszlámnál sokkal tökéletesebb új vallás. Baján (Nyilatkozat) című könyvében kifejtette a Bábizmus alapelveit. Eltörölte a mecsetek kötelező látogatását, a hívők közös imádkozását, sőt a vallási szertartásokat is. Tanítása szerint mindenki tetszés szerinti időben és helyen imádkozhat. Az említetteken kívül csak keveset lehet tudni tanairól. Később két felekezetre oszlottak. A Szubhi Ezel nevű Mirza Jahja vezette csoportra Bagdadban és a Beháji vagyis Huszein Ali /Beháulláh/ felekezetére. Több irányzat található még Irakban, Iránban, Törökországban és Cipruson.

A II. BÁB:

A szudáni Mohamed Ahmed 1843-ban született. 1879-ben pontosan ezer évvel a 12. rejtőző imám eltűnése után Bábnak nyilváníttatta magát. Az állította, hogy ő a megváltó, aki utat nyit az igazságosság előtt. Később 1881-ben a Ramadán ideje alatt Mahdivá kiáltotta ki magát, és még ugyanebben az évben Szudánban megalapította a Mahdista államot. Könyvében az egyenlőség elvét hirdette. Harcias reformprogramja és hívei számának növekedése miatt üldöztetések vártak rá, ezért Szudánból Irakba menekült. 1885-ben halt meg.

BEHÁIZMUS:

A Bábizmus ellensúlyozására jött létre a Beháizmusnak nevezett vallási irányzat. A Beháizmus megalapítója a bábista mozgalom egyik híve Mirza Huszein Ali volt, aki a Báb utódjának vallotta magát. Bagdadban kezdte meg működését a helyi bábisták között. Azt hirdette, hogy ő a Báb által utódként emlegetett „isteni kinyilatkoztatás”, a nagy vallásalapító művének befejezője. Épp ezért fel is vette a Behá-ulláh=Isteni Fényesség nevet. Később, pedig az Isten megtestesülésének, élő istennek tartotta magát. Tanításának alaptételeit a Kitáb Akdasz=Szentebb Könyv tartalmazza, amelyet a XIX. Század 70-es éveiben írt a palesztinai Akkában. A könyv a szerző véleménye szerint fölöslegessé teszi a Koránt és a Bajánt is. Behá-ulláh 1892-ben halt meg Akkában. Halála után fia Abbász Effendi lett (Abdul Behá= a Fényesség Szolgája) néven a beháisták vezetője. Élt 1844-1920-ig. A Kitáb Akdasz szerint az emberek függetlenül fajuktól, nemzetiségüktől és társadalmi helyzetüktől valamennyien testvérek. A könyv eltörli a körülményes muzulmán szertartásokat, mert elvonják a dolgozókat a munkától, de védelmébe veszi a kényelmet, sőt a fényűzést. Szigorú büntetéseket helyez kilátásba, pl. börtön, a magántulajdonhoz való jog megsértőinek. Véleménye szerint a szabadság csupán az állatok sajátja, az ember köteles engedelmeskedni a mindenkori törvényeknek. Főleg az irániak lettek lelkes hívei a Beháizmusnak. A beháista tanok kedvező talajra találtak különösen az Egyesült Államokban és Németországban is.

A 25 ISZLÁM SZEKTA IDŐRENDI SORRENDJE:

657: Kharidzsiták
661: Siiták, Szunniták
VII. század: Kajszaniták, Zeiditák, Murdzsiták
VIII. század: Iszmailiták, Karmaták, Mutazaliták, Kadariták, Szufik
IX. század: Alawiták vagy Nuszajriták más néven Anszariták, Jazidi szekta
X. század: Kalám irányzat
X. – XI. század: Imámija vagy Dzsafarija, Drúzok
XI. század: Musztaliták, Nizariták
XII. század: Hodzsák szektája
XIII. század: Mazdakita szekta
XIV. század: Ráfiditák
XVII. század: Sejkiták
XVIII. század: Vahhabiták
XIX. század: Ahmedija, Bábisták, Beháiták

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: