Ó-és Újszövetségi kortörténet. Történelmi áttekintés és korrajzok.

1. Ó-és Újszövetségi kortörténet. Történelmi áttekintés és korrajzok.

1. Ószövetség

– az ÓSZ. zsidó felosztása: Tóra, Próféták, Iratok; keresztény felosztás: történeti könyvek, tanító könyvek, próféták

– kánon: palesztinai kánon, alexandriai kánon; ősz. végső lezárása a Kr. u. 7o. körül; jamniai zsinat: Kr. u. 9o-1oo k.  palesztinai kánon. alexandriai kánon: LXX (bővebb válogatás, deuterokanonikus könyvek)

– Qumrán: Eszter könyvét kivéve mindegyikből vannak rézletek (kialakult kánon)
– Vulgata (Jeromos), masszoréták (VI. sz. )

– Kairói kódex, Aleppói kódex, Leningrádi kódex (ez a mai szövegkiadások alapja, 1oo8)

– görög fordítások: Aquila, Theodotion, Szümmakhosz, Hexalpa (Origenész), vatikáni kódex, Sínai kódex, Alexandriai kódex

– targum: arámi fordítás

2. A Törvény

– Mózes 5 könyve; a bibliakritikáig a szerző Mózes

– kialakulási elméletek: 1. korábbi okmányelmélet (Eichorn, Ilgen): két fő forrás: Jahvista, Elohista; 2. töredékelmélet (Geddes, Vater, Wette): töredékek, amiket redaktorok kapcsolnak össze; 3. kiegészítő elmélet (Wette, Ewald, Delitzsch): alapirat az Elohista, a többi kiegészítés; 4. újabb okmányelmélet (Hupfeld): két Elohista, egy Jahivista

– Wellhausen: négy forrás: Jahvista, Elohista, Deuteronomista, Papi

– Wellhausen után: 1. újabb okmnyelmélet; 2. formatörténeti iskola (Gunkel, Rad): hexateuchos; nem okmányok, népi és egyéb hagyományok; 3. hagyománytörténet (Noth): szájhagyomány; 4. formatörténet (Rendtdorf, Blum): elutasítják az okmányok létezését;

– hagyományformák: őstörténet; monda; novella; jog (kazuisztikus, apodiktikus);

– a források: 1. Papi írás: sematikus, legitim kultusz és papság, törtélemem és törvény összefüggése, a Szentség törvénye (Lev.17-26); 2. Deuteronomista hagyomány (Gen-2Kir): teológikus-tanító; redakció; a DT eredetileg Mózes beszédeiek gyűjteménye; Jósiás vallási reformja; szövetség eszméje, kiválasztás-teológia; 3. Elohista: Elohim, dublettek, erkölcsi érzékenység, nevén nevezés; 4. Jahvista: Isten az egész emberiség Istene, üdvösség, ígéret;

– dekalógus: teológiai és erkölcsi jelentőség, morális, és nem jogi törvény

3. Próféták

– Deuteronomisztikus történeti mű (Gen.-2Kir.): forrásai: királykrónikák, évkönyvek; Isten megjelenése a történelem eseményeiben, a zsidó nép küldetése (és állandó elbukása); végső formája a fogság után; Józsué: bevonulás Izraelbe; Bírák: a kezdeti harcok; 1-2Sám: a két államalapító király, Saul, Dávid; 1-2Kir: a maradék királyok a fogságig;

– a VIII. sz. prófétái: Ámosz: hamis bizonyságtudat ellen Isten bűntetése; Hóseás: Isten ismerete, Hóseás házassága, mint példa; új kezdet; Ézsaiás1: tanítás Sionról, Dávid háza; Mikeás: Isten ítélete, új kezdet;

– a VII. sz. prófétái: Náhum: Asszíria, mint a kegyetlenség és az isteni bütetés jelképe; Sofóniás: Jahve napja, az üdvösség reménye; Habakuk: a káldeusok megjelenése Isten bűntetése; Abdiás: ítélet a népek felett; Jeremiás: az ember elkötelezettsége Isten iránt; Isten és a nép kapcsolata;

– a fogság prófétái: Ezékiel: látomások az új Jeruzsálemről; Deutero-Ézsaiás: Jahve a történelem és teremtés ura, az egyetlen Isten, üdvözítő Isten, Jahve Szolgája (messiás)

– próféták a fogság után: Haggeus: Zerubbábel, teokrácia; 1Zakariás: Isten megbocsát, és lakóhelyéül a Siont választja; Trito-Ézsaiás: kultusz és társadalmi igazságosság; 2Zakariás: Messiás; Jóel: természeti csapások, Isten ítélete és kegyelme; Jónás: ítélet Ninive felett;

4. Egyéb iratok

– Zsoltárok, Jób, Példabeszédek, Rut, Énekek éneke, Prédikátor, Siralmak, Dániel, Ezsdrás, Nehémiás, 1-2Krónikák

5. Újszövetség

– az ÚSZ. felosztása: történeti könyvek, levelek, Jelenések

– A Biblia kanonizációja a 397-es III. Kárthágói Zsinaton zárult le

– Jézus semmit sem írt, minden, amit az apostolok írtak, kánoni tekintéllyel bír.

– A történetkritikai bibliakutatás álláspontja szerint az egyes iratokat később a kor szükségletei szerint átírták, kihagytak vagy betoldottak részeket. Születtek olyan iratok, amelyek nem őrződtek meg, másokat megőriztek, azonban módosítottak rajta.

– Az Újszövetség könyveinek feltételezett keletkezési ideje: 50 előtt: Pál 1. és 2. tesszaloniki levele; 50-es évek közepe: Pál több levele (Galatáknak írt levél, 1. és 2. korintusi levél, római levél, a filippieknek és a Filemonnak írt levél); 60-as évek eleje: Pál kolosszei és efezusi levele

60-as évek közepe: Márk evangéliuma, Pál több levele (Títusznak, Timóteusnak 1. és 2.), Jakab levele; 70-es évek: Máté evangéliuma, Lukács evangéliuma, Apostolok cselekedetei, Zsidókhoz írt levél és Péter 1. levele; 90-es évek: János evangéliuma, Jelenések könyve, János levelei (1., 2., 3.); 100 után: Péter 2. levele

– Szerzői : A négy evangelista apostol  (illetve a hozzájuk kapcsolódó tanítványi kör, akik az adott apostol hagyományaiból ihletődnek, Márk a Péteréből); Márk és Lukács nem voltak Jézus személyes tanítványai, de Péter és Pál kezessége mellett műveik éppoly kánoni értékkel bírtak, mint Máté vagy János apostoloké. A levélíró apostolok: Pál, Péter, Jakab, Júdás.

– Ősi kéziratai: Az Újszövetség 27 könyvének eredeti kéziratai elvesztek. A legkorábbi fennmaradt újszövetségi kézirat, a 125 körül Egyiptomban készült Ryland-papirusz János evangéliumának egy töredékét őrizte meg. A legkorábbi fennmaradt kódex pedig a 4. század első felében keletkezett Codex Vaticanus.

– Ősfordításoknak nevezik az újszövetség szír, latin és kopt nyelvű ókori fordításait. A szír és a latin 200 évvel régiebbek a koptnál. A szír fordítások közül a legismertebb a Peshitta. A latin fordítások közül a legismertebbek a Vetus Latina és a Vulgata (az előbbi javított változata). Két kopt fordítást ismerünk: az egyiket a 3. század közepéről és egy másikat néhány évszázaddal későbbről.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: