Az iszlám világ történelme

forrás: Weiss-Green: Az arabok rövid története; Kőrösi Csoma Társaság, Budapest, 2009. p. 205-249

Arab területek a mamlúk korban 125o-1517

– három, döntő fontosságú esemény:

1. a nomád mongolok meghódították Irakot és Iránt

2. Egyiptomban a Mamlúk hatalom felemelkedése

3. felbomlott az Almohád birodalom, helyette három állam: Zayyánidák, Marinidák, Hafszidák

– Irak hanyatlása megnövelte Egyiptom fontosságát

A mongol invázió

– korszakhatár a klasszikus kor és a késői középkor között

– Batu kán halála után Berke, a testvére felveszi az iszlámot – muszlim mongol birodalom

– 1258-ra Hülegü (Dzsingisz unokája) vezetésével elfoglalják egész Iránt és elérik Bagdadot

– Hülegü nem veszi fel az iszlámot, nyíltan előnyben részesíti a nem muszlim lakosságot (különösen a keresztényeket, Hülegü főfelesége nesztoriánus)

– 126o – a szíriai Ayn Dzsalút-nál vereséget szenvednek a Mamlukoktól, ez a mongol hódítás határa

– ezután a Mamlukok kiűzik őket Szíriából

– az új mondol állam főárosa Tabriz (Kelet-Azerbajdzsán), második legfontosabb városa Khurászán

– Hülegü halálával utódai (és a dinasztia) neve Il-Khán

– a 6. ilkhánida uralkodó, Dzsázán tér át az iszlámra

A Mamlúk uralom létrejötte

– 1249-ben meghal al-Malik asz-Szálih, az utolsó ayyubida uralkodó, aki Egyiptom történemének addigi legnagyobb rabszolga-katona (mamluk) csapatait hozta létre

– bahrí: a Nílus köznyelvi nevéből; a Nílus egyik szigetén állomásoztak

– 127o – megverték IX. Szent Lajos seregeit

– amikor asz-Szálih fia, al- Muazzam megjelent Kairóban, saját mamlukokat hozott, ami feszültséget okozott

-125o-ben megverték, és asz-Szaláh feleségét, Sadzsar ad-Durr-t támogatták, aki hozzáment Aybaqhoz, aki a katonai vezető volt

– hosszas hatalmi villongások után al-Malik az-Záhir Baybars lett a győztes, aki 17 évig uralkodott

– ő a mamluk rendszer tényleges megalapítója

– a mamluk rendszer fő rendezőelve, hogy a legerősebb uralkodik, aki el tudja foglalni a trónt

– emellett a dinasztikus rendezőelv is igyekezett érvényre jutni

– 1382-ig dinasztikus elv, azután a urdzsi mamlukok szerzik meg a trónt

– jellemzők: a katona réteg idegen jellege; a mamlkukok gyerekei ki voltak zárva a hadsereg reguláris egységéből; a helybeliek csak a segédcsapatokba léphettek be; a reguláris csapatok utánpótlása a rabszolgapiacról történt; ahhoz, hogy mamluk legyen, előtte rabszolga kellett legyen; a mamlukok fiait polgári pályára kötelezték; a felemelkedés legfontosabb szempontja a rátermettség; a katonasgot az iqtá-rendszerrel tartották el: minden vezető egy adott terület adójövedelmt kapja, ezért cserébe fenntart egy csapatot; nem öökölhető;

Politikai fejlemények a Bahri-mamlukok idején

– Szíria megerősítés a mongolok miatt, a keresztények kiűzse Palesztinából

– szövteség az ilkánidákkal az aranyhorda ellen, szövetség Bizánccal és az itáliai városállamokkal

– szunnita iszlám védelmezői

– Baybarsz visszahelyezte a kalifát a tisztségébe, de ez nem volt tényleges hatalom, viszont a szunnitáknak fontos volt;

– a Hidzsáz is a mamalukok politika fennhatósága alá kerül

Gazdasági helyzet a Bahri mamlukok alatt

– katonai arisztokrácia, iqtá-rendszer

– a városi életet é a közigazgatást a saját kezükbe vették

– a korábbi vagons réteg jelentőége csökkent, minden városban mamluk helytartó s katonaság

– piacok kiépítése és bérbeadása

– a föld kizsákmányolása visszavetette a mazőgazdasági termelést

– az első észázadban gazdasági fejlődés, okai: 1. hatékony kormányzás; 2. közegészségügy fejlődése; 3. munkaerő-bevándorlás keletről; 4. a pénzügyi rendszer stabilitása; 5. folyamatos kereskedelem Európával

– béke és biztonság

– kevés járvány és éhínség, megnő az élettartam

– megnövekedett lakosság

– arany Nyugat-Afrikából, ezüst Közép-Ázsiából, luxustermékek Indiából

– a keresztények kiűzése (Akkó bevétele) miatt meggyengültek a kereskedelmi kapcsolatok, VIII. Bonifác embargót vezetett be (senki nem tartotta be)

Vallási és kulturális élet a mamlukok idején

– hagyományok megőrzése

– kevés önlló alkotás

– 1. a mongol fenyegetés dacára megőrizni a muszlim civilizációt; 2. elszigetet más szellemi központoktól; 3. szeldzsukok szunnita öröksége (konzervatív, szunnita iszlám, medreszék, ulémák)

– a Korán és a szunna Isten végs kinyilatkoztatása, a saria a kinyilatkoztatás allásilag legtökéletesebb formája, szufi misztikusok mérsékelt irányzatai, szövetség a katonai arisztokráciával

– az ulémák legitimálták a hatalomátvétel erősakos módját, ha az uralkodó fenntartja az umma egysgét és békéjét

– a kalifátus helyreállítása

– kommentárok, összefoglalók, életrajzok (ibn Hallikán), topográfiák (al-Maqrizi), népi irodalom (Baybarsz, Antara, Ezeregy éjszaka), al-Busziri: A köntös (Burda)

– asz-Szuyuti, ibn Taymiyya

A birodalom hanyatlása a Burdzsi mamlukok idején

– alapítója Barqúq (1382)

– burdzs: a kairói citadella;

– a dinasztia másik neve dzsarákisa: cserkesz; jellemzően ebből az etnikumból származnak

– politikai és gazdasági változás

– elvetették a dinasztikus elvet, helyette a legerősebb elve

– sok rátermett uralkodó, de politikai bizonytalansg

– gazdasági hanyatlás okai: 1. bubópestis Szíriában é Egyiptomban; hét véente kitörö járványok; 2. éhínség a Nílus 14o3 és 14o4-es alacsony áradása miatt; 3. akadoik a nemesfém-ellátás, főleg az ezüst; 4. szíriai és egyiptomi ipar visszaesése a munkaerő csökkenése, a nemesfémek hiánya és az európai ipar fejlődése miatt; 5. Timur Lenk szíriai hadjárata (14oo);

– a pénzhiány miatt elkezdték eladni az iqtá-földeket

– állami monopóliumok 1423 után (Barsbay szulátn, cukor), gabona, fűszerek

– végső csapás: portugálok (közvetlen kereskedelem Indiával, ezzel a mamluk fűszerkereskedelem hanyatlása), oszmánok (tűzfegyverek)

Észak-Afrika

– az almohád birodalomnak három utódállama: zayyánidák, marinidák, hafszidák (idhárom berber alapítású)

– marinidák 1465-ig uralták Marokkót, utánuk a Wattászidák

– zayyánidák és hafszidák: közép- és kelet-Magrib, tőlük az oszmáok foglalják el

– állandó probléma a beduin lakosság

– hafszida állam tunéziban: 1229-1574, alapítója Abú Hafsz Omár al-Hintáti

– 1277-polgárháború

– a hafszida állam második virágzása 1357-1448 között (Abúl Abbász)

– marinidák: Banú Marin törzs (dél-keleti Atlasz); vezetőjük Abú Yahyá; elfoglalják Mekneszt, Fezt, majd Marakest; két jelentős uralkodó: Abúl Haszán Ali, és fia, Abú Inán (14. sz.); málikita szunnita hagyományok; fuqahá, medreszék, szentek, szúfizmus, népi vallásosság; meghonosították Mawála Idrisz imám kultuszát;

Az Oszmán Birodalom felemelkedése

– a mongol-török beáramlás nagyfokú bizonytalanságot keltett

– sokan Anatólia ésaki-nyugati sarkában telepedtek le

– a mongol hódítás elpusztította az ikóniumi szultánságot (Rúm), aminek a helyét kisebb fejedelemségek (gházi államok) töltötték be

– Sögüt fejedelemség Oszmán nevű katonai vezető irányításával, Oszmán hívei nem egy törzsből származtak, hanem gházi harcosok voltak

– felemelkedésének okai: 1. jobb stratégiai helyzet; 2. kiemelkedő uralkodók; 3. a folyamats és sikeres adjáratok más gházi harcosokat is odavonzottak

Az első oszmán birodalom (1326-14o2)

– Európa felé terjeszkedés

– 1389 – Edirne (Drinápoly), 1389 Rigómező, 1396 Nikápoly a keresztesek ellen

– szultán ar-Rúm

– timár-birtokok: az iqtá-rendszer mintájára; köteles volt az adóból adózni, és katonaságot fenntartani (szpáhik)

– ha a Balkánon a keresztény előkelők megadták magukat, megtarthatták birtokaikat

– janicsárok: hadifoglyokból származó katonaság

bukását az okozta, hogy kelet felé fordult, amivel magára haragította a muszlim előkelőket, a gházikat, és Timur Lenket, aki legyőzte őket Ankaránál 14o2-ben

A második Oszmán Birodalom (1413-1918)

– terjeszkedés Európa, majd kelet irányába

– devsirme: törvényes gyermekrablás

– II. Bajazid alatt már az egész bizánci birodalom az övék volt

– folytonosság Bizánc és az oszmáok között, Kostantinápoly a székhely – átvettek birodalmmi intézményeket

– egyike a földbirtok-alapú birodalmaknak, és a puskapor és a tüzérség használata miatt emelkedett fel (más ilyenek a szavafidák Iránban, a mogulok Indiában, és a cári Oroszország)

A szafavidák hatalomrajutása Iránban

– Azerbajdzsánból származik, kezdetben szunnita szúfi közösség (szafawiyya), ami Syah Szafi ad-Dínről kapta a nevét

– két fontos változás: 1.az alida elkötelezettségű szunnita szúfi dervisrendből egyértelműen siita közösség lett; 2. a szellemi irányultságú vallási közösségből birodalomszervező, teokratikus állam

– Ismáil sah a siita hitelveket perzsa és arab nyelvű alattvalói vallásává tette

– összeütközésbe kerül az Oszmán birodalommal, Csaldirán síkságán (1514) vereséget szenved, de ezzel az oszmánok nem tudták megtörni a szafavida államot

Szíria és Egyiptom, Irak, Jemen oszmán meghódítása

– 1516 – Aleppo; lázadás és oszmán katonai fölény miatt Mardzs Dábiqnál a csata a mamlukok teljes vereségével végződött

– Szelim ekkor olya sátust ajánlott fel a mamlukoknak, mint Libanonnak, de kétszer is elutasították, így 1517-ben Szelim az egészet elfoglalta

– Irakot 1534-ben foglalják el, öt tartomány: Sahrazúr (kurdisztán), Moszul, Bagdad, al-Baszra, al-Ahsá (tengerpart)

– Jemen: a portugál veszély miatt meg kellett szilárdítani a kereskedelmi útvonalak fölötti uralmukat

– Jemen két része: a hegyvidéken jeentős ellenállás, amelyet a zaydi szekta imámja vezetett, 1572-re sikerül az oszmánokna megszilárdítanni a hatalmukat

– a partmenti területeken kedvezőbb volt a fogadtatás, itt általában sáffita szunnita lakosság volt

Észak-Afrika oszmán meghódítása

– spanyol-portugál fenyegetettség, a spanyolok megvetették lábukat Észak-Afrikában, ahol a hanyatló berber államok kis ellenállást tanúsítottak

– amikor Algír lakosait elérte a fenyegetés, egy Arudzs nevű kalózhoz fordultak

– Arudzs megmentette a várost a spanyoloktól, majd ő lett a város szultánja, utóda Hayr ad-Dín Barbarossa, aki elfogadta Szelim főségét, cserébe a beglerbég címért (főadmirális, a diwán tagja)

– visszafoglalták az észak-afrikai part főbb városait (Tripoli, Tunisz)

1578-ban az oszmánok közvetlen ellenőrzésük alá vonták a területet, három tartomány

– 1549- Szaadi dinasztia, 1631-től napjainkig az alawi/filáli dinasztia

A szultánátus

– öt fő birodalmi intézmény: szultánátus (milkiyya), bürokrácia (kalamiyya), kicstár (máliyya), hadsereg (sayfiyya), vallási intézmények (ilmiyya).

– a szultánátus megőrzött néhány dolgot a gházi hagyományokból: családi kormányzás, de a családon belül a legerősebb elve; a szultán a hadsereg főparancsnoka és a diwán feje

– a diwán tagjai: főminiszter, pénzügyminiszter, közigazgatás feje,a hadsereg vezetője, muszlim vallási vezetők, főadmirális, janicsár-aga

– az ulama a kormányzás részese volt, bár eleinte nehéz volt a szunnita sáriát érvényre juttatni, mert az oszmán család olyan körökből származott, ahol  népi vallásosság, a szufizmu és a siitizmus mélyen áthatotta a gondolkodást; mikor megalakul Iránban a siita állam, az oszmánok áttértek a hanafita jogra

– rendeletekkel történő kormányzás is oszmán-türk örökség

A devsirme-rendszer

– katonák és írnokok utánpótlása

– a devsirme: gyermekadó (8-18 év közötti tehetséges fiatalemberek), főként a Balkán-félszigeten

– olyan fiatalok, akik megfelelő szellemi sé fizikai adottsgokkal endelkeztek

– iskolák Edirnében és Konstantinápolyban: körülmetélték, áttérítették, majd vizsgálatok sora

– a legtehetségesebb 1o %-ot kiválogatták, és különleges kiképzésben részesítették őket a palotaiskolákban (hagyományos muszlim tantárgyak: Korán-tudományok, hanafita jog, klasszikus arab és török nyelv, logika, matematika, történelem, zene), innen gyakornok, majd felelmelkedés

– a maradék 9o %-katona lett

– soha nem szabadították fel őket

Az oszmán közigazgatás

– diwán

– hivatalos levelezés, adószedés, tartományi kormányzás, kincstár (nyilvántartás, könyvelés, könyvvizsgálat, vallási alapítványok, adók beszedése (zakát, dzsizja, haradzs)); felügyelte a piaci felügyelőket, kivetett különleges adókat

– a muszlimokra kivetett adókat a timár- és iltizám-rendszer alapján szedték be; a timár-birtok nem örökölhető, 1o %-ot kell befizetni a befolyt adókból, szpáhi-katonaság fenntartása

– iltizám-rendszer: adóbérlő (multazim), aki 1o %-ot tarthatott meg magának

– hivatalnokok: wáli: kormányzó; daftardár: kincstárnok, adószedő; multzaim: adóbérlő; janicsárpasa;mindegyik a szultánnak felelt, egymás ügyeibe nem volt beleszólásuk

Az oszmán hadsereg

– janicsárok; a devsirme-rendszerből; nem engedélyezték nekik a házasságot; 1o1 hadtest, parancsnokuk az aga, aki tagja a diwánnak;

– szpáhik: a timár-birtokok katonasága, házasodhattak, és gyermekeiket is adhatták katonai pályára

– hadiflotta: a műhely Galatában volt; görög, itáliai és arab hajósok;

A muszlim oktatás

– az ilmiyya feladata a hit terjesztése és a saria értelmezése és betartása

– két szitű iskolarendszer: maktab: alsó szintű Korán-iskola; medresze: felső szintű mecset-iskola (Korán, vallástudományok, teológia, jog, kalligráfia, logik, filozófia, csillagászat)

– 1331 – első mecsetiskola Iznikben (Nicea)

– a medresze diákjai igyenes lakás és élmlmezés mellett még valami pénzt is kaptak; tanítómesterek, qádik, írnokok lettek

a kádik nem jogi feladatokat is elláttak: adóösszeírás hitelesítése, építési tervek, piaci felügyelők ellenőrzése, árszabályozás;

-egy idő után hierarchikus rend, központosítá, megszűnik a szellemi függetlenség és informalitás

A millet-rendszer

– minden vallási közösség egy milletbe rendeződött, akinek a vezetőjét a szultán nevezte ki (pátriárkák, főrabbik), saját jogszokásaikat érvényesítették, a vezető szedte be az adókat, volt saját oktatási rendszere, temetőket, alapítványokat, kórházakat és szegényházakat működtetett

– vallási, adminisztratív és kulturális közösség

– görög ortodox, zsidó, örmény

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: