A klasszikus etióp nyelv

A kasszikus etióp nyelv és írás

A klasszikus etióp nyelv, a gecez (Gragg 1997; Gragg 2004) az afroázsiai nyelvek (régebben: sémi-hamita, ld. Huehnergard 2004) egyik ágát képviselő sémi nyelvekhez (Hetzron 1997) tartozik. A sémi nyelvek három jelentős csoportja közül (kelet-, közép- és délsémi) a délsémi egyik alcsoportját alkotó etiópiai nyelvekhez sorolható; legközelebbi rokonai a mai Eritreában és Etiópia északi részén beszélt Tigré és Tigrinya nyelvek (Hetzron 1972). Az Etiópia északi részén fekvő Akszúm város és vidékének nyelve; legelső írásos emlékei az i. sz. 4. századból valók; beszélt nyelvként legkésőbb a 10. században kihalt, de megmaradt a 19. századig Etiópia egyetlen írásos nyelvének, és máig a monofizita Etióp Egyház liturgikus nyelve.

A klasszikus etióp flektáló nyelv; az ige jelentését a három (estleg több) mássalhangzóból álló váz, a gyök hordozza; a különböző igemódokat és igeneveket a mássalhangzók közé beékelt, változó értékű magánhangzók segítségével képzi. Az eredeti sémi főnévragozás leegyszerűsödött. A főnév szintaktikai szerepét a főnévragozáson kívül mondatbeli pozíciója, illetve prepozzíciók jelzik. Szintaktikai struktúrája alapján nominatív-akkuzatív nyelv (mint az összes afroázsiai nyelv). Jelzős szerkezetben általában a jelző, birtokos szerkezetben mindig a birtokos áll második helyen. A klasszikus etióp két nyelvtani nemet, hímnemet és nőnemet különböztet meg.

A mondatrészek sorrendje VSO (ige – alany – tárgy).

Nyelvtörténet és nyelvváltozatok

A 14. század körül a korábban keletkezett etióp irodalmat nyelvileg átdolgozták és egységesítették, így nyelvváltozatok nem különíthetők el. Kivételt képeznek az akszúmi feliratok (4–9. sz.), amelyek a nyelv valamivel korábbi fázisát képviselik. A legkorábbi hosszabb felirat, Ézáná király trilingvis sztéléje (Uhlig 2001) ugyanazt a szöveget tartalmazza görög, korai gecez és egy szándékosan archaizáló gecez változatban.

Szövegemlékek

Ézáná király legkorábbi felirata még pogány; de uralkodása alatt megtörtént a kereszténység bevezetése Etiópiában (vita tárgyát képezi, hogy több, vagy csak egy Ézáná király uralkodott-e, vö. Schneider 1984). A 4–5. sz során a Bibliát és néhány alexandriai (Szt. Athanasziosz: Szt. Antal élete; Szt. Pachóm kolostorszabályzata; Alexandriai Kürillosz művei) vagy Alexandriában olvasott (Hermasz: A pásztor) keresztény irodalmi művet lefordítottak gecezre (Hastings 1994, 5–11). Jelentős csoportot képeznek az ószövetségi apokrifek (Hénoch könyve, Jubileumok könyve), amelyek teljes egészükben csak gecez fordításban maradtak fenn (a görög, latin és szír, illetve a Holt Tengeri tekercsek között talált eredeti héber és arámi változatok töredékesek). A klasszikus etióp irodalom virágkora csak későn, a 16. században kezdődik.

Írásrendszer

A klasszikus etióp írást (Haile 1996) a 4. században a dél-arab írásból fejlesztették ki (Daniels 1997). Míg a dél-arab írás, a legtöbb sémi íráshoz hasonlóan, abdzsad (csak a mássalhangzókat jelőlő ábécé), addig a klasszikus etióp írás abugida típusú: maguk a betűk a mássalhangzókat; ugyanezeknek a betűknek szabályos alakváltozásai a vokalizációt (a következő magánhangzót) jelölik (pl. bármelyik betű jobb alsó sarkához hozzáadott hurok az e magánhangzót jelöli). Az etióp írás, a délarab (és az összes sémi) abdzsadtól eltérően, balról jobbra halad. Ézáná király trilingvis feliratán (Uhlig 1988) az archaizáló gecez szöveget délarab írással, a korai klasszikus etióp változatot vokalizálatlan etióp írással írták; de még Ézáná uralkodása alatt megjelent a vokalizált etióp írás (a hosszabb akszúmi feliratok közül hat délarab, három vokalizálatlan etióp, és négy vokalizált etióp írással készült). A számok jelölése a görög ábécé betűivel történeik.

Kutatástörténet

Az etióp tanulmányok megalapítója Hiob Ludolf (1624–1704), (első szótár és nyelvtan: 1661; a szótár átdolgozott kiadása: 1699; a nyelvtan átdolgozott kiadása: 1702, ennek reprint kiadása: 1986). Több mint egy évszázadnyi hiátus után August Dillmann (1823–1894) tulajdonképpen újraalapította az etióp nyelv kutatását; nyelvtana, szótára és szövegkiadásai máig referenciaműveknek számítanak. Az ő munkásságának köszönhetően az etiopisztika központja a 19. században és a 20. sz. elején Németország volt (a jelentős tudósok életéhez l. Haberland 1986).

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: