amoriták, asszíria

Amorititák

Az amoriták, vagy amurruk, amurrúk, emoreusok (héberül ’emōrî,egyiptomiul Amar, akkádul Tidnum vagy Amurrūm, sumerul MAR.TUvagy Martu) ókori sémi nép volt a Közel-Kelet en. Sémi nyelvet beszélő törzsek, első említés róluk Kr. e. 1000. körül történik. Számos városállamot alapítottak Észak-Szíriában és Észak-Mezopotámiában. Ők adták az Asszír Birodalom legjelentősebb népességét. Tőlük ered az arameus nyelvalfabetikus, írott változata, amely évszázadokig a Közel-Kelet legjelentősebb nyelve volt. Ezen a nyelven beszélt Jézus, és a mai napig is használatos párDamaszkusz környéki faluban.

Történetük

3. évezred második felétől az Eufrátesz folyótól nyugatra nagy területeket népesítettek be. Többek közt velük kellett harcolniuk a Kánaánba érkezőzsidóknak. A név nem csak a nép, hanem a vallás megnevezése is volt: az amoriták Amurru istent imádták.

A korai babilóniai feliratok szerint az amoriták földje nyugatra terült el és, magába foglalta Szíriát és Kánaánt. Az amoriták többször játszottak történelmi főszerepet.

Az amoriták eredetileg egy bennszülött törzs volt észak Szíriában, nyelvük a modern héberrel volt rokon. A korai bronzkor alatt (Kr. e. 3200 – 2000.) fejlett városállamaik voltak – mint Ebla, Karkemisz és Jahmed (ma Aleppo). A városokat erős falak védték a támadásoktól, míg az épületek az építészet magas színvonaláról tanúskodnak. Az amorita városállamok kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat létesítettek dél és kelet mezopotámiai városállamokkal. Ezekre a kapcsolatokra bizonyíték, hogy a fejlett amorita művészet és építészet hatott a Mezopotámiaira, ők viszont az ékírástimportálták Dél-Mezopotámiából. A későbbiekben az amorita városállamok kereskedelmi kapcsolatokat létesítettek Kánaánnal és Egyiptommal is. AztánKr. e. 2300-ban számos városállam pusztult el Szíriában, beleértve Eblát is, valószínűleg egy hadjárat során, amelyet a dél mezopotámiai Akkád királyság indított a leigázásukra. Kr. e. 2000-től azonban már ők jelentettek komoly veszélyt Mezopotámia városállamaira. De nemcsak fenyegették, hanem fokozatosan meg is telepedtek a két folyó közt, és számos királyságot alapítottak. Leghíresebb királyságuk Babilon volt, leghíresebb királyukHammurapi (Kr. e. 1792 – 1750), aki Babilon hatodik királya volt.

Kr. e. 2. évezredben a Szíriában maradt amorita népesség eltünt, mivel aHettita Birodalom uralma alá került, és csak a Kr. e. 12. században bukkan fel újra, a Hettita Birodalom bukása után már arameusok néven.

Asszíria

Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és azEufrátesz felső szakasza között. Asszíria Assur városáról (rajta keresztül pedigAssur istenről) kapta nevét, mely az itt kialakuló asszír államok egyik legfontosabb városa, és hosszú ideig fővárosa volt. Ma Irak része.

Földrajza

Asszíria legfontosabb folyója a Tigris, illetve annak mellékfolyója, a Felső-Zábvolt. Éghajlata miatt nem volt szükség öntözéses földművelésre, elegendő csapadék esett a mezőgazdaság fenntartásához. Ezen a területen feküdt minden asszír főváros: az ősi Assur, KalhuNinive és a rövid ideig használtKár-Tukulti-Ninurta és Dúr-Sarrukín.

Története Óasszír kor

A legkorábbi időkben Assur városában és környékén élt egy akkád nyelvűnépesség, akiknek a nyelve az idők folyamán fokozatosan az egyik nagy dialektussá alakult a babilóniai mellett. Óasszír korról a Kr. e. 2. évezredelejétől a Kr. e. 18. század közepéig beszélhetünk, de hiba lenne Óasszír Birodalmat vagy Asszír Óbirodalmat emlegetni, mivel ebben az időben Assur zömmel kereskedéssel foglalkozó lakói csak gazdasági szempontból játszottak domináns szerepet a Közel-Keleten, összekötve Mezopotámia délebbi régióitAnatóliával. A királyi hatalom ekkor névleges volt, csak az amurrúszármazású I. Samsi-Adad (Kr. e. 1813 – Kr. e. 1781) nevéhez köthetünk nagyobb hódításokat. Ezeket azonban nem tagozták be, ráadásul nem sokkal a hódító halála után elvesztek Assur számára.

Az ezt követő időszakban Assur és vidéke az Óbabiloni Birodalom vazallusa, majd a hurri Mitanni alattvalója lett. Anatóliában is megszerveződött aHettita Birodalom, így a kereskedelmi dominanciát soha többé nem lehetett kiépíteni.

Középasszír Birodalom

Az asszírok újbóli felemelkedésére a Hettita Újbirodalom kialakulásával és Mitanni széthullásával párhuzamosan került sor. A Kr. e. 14. században I. Assur-uballit vetette le a mitanniak igáját Asszíriáról, utódai alatt pedig jelentős hódítások történtek. Ezúttal valóban birodalom – igaz, még csak network-típusú – jött létre. A fénykor a Kr. e. 13. század volt, erre az időszakra tehető I. Adad-niráriI. Sulmánu-asarídu és I. Tukulti-Ninurtatevékenysége. Ezt követően trónviszályok ingatták meg a birodalmat. Ekkoriban a tengeri népek vándorlásai tönkretették a bronzkorivilágkereskedelmet és meggyengítették Egyiptomot, a muskik megdöntötték a Hettita Birodalmat, az arámiak pedig elárasztották a Közel-Keletet. Mindebből az asszír területek kimaradtak, csak közvetett hatásaikat érzékelték. I. Tukulti-apil-Ésarra nyugati hódításai (elért a Földközi-tengerig) révén a magterületek érintetlenül maradtak asszír kézben az elkövetkező zűrzavaros időszakban is.

Újasszír Birodalom

Kr. e. 10. században új felemelkedés kezdődött Asszíria számára. A középasszír korból örökölt militarista szellemiség jegyében új hódítások indultak. A Kr. e. 9. században II. Assur-nászir-apli reformokat hajtott végre a hadseregben és a közigazgatásban, ám ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, sőt a Kr. e. 8. század első felében jelentkező válságnak részben okaiul szolgáltak. Végül III. Tukulti-apil-Ésarra idején stabilizálódott a helyzet, és utódai, II. SarrukínSzín-ahhé-eriba és Assur-bán-apli minden irányba terjeszkedtek és győzelmeket arattak. Az Újasszír Birodalom magába olvasztotta Babilóniát, Szíriát és Palesztinát, egy időre meghódította Egyiptomot, kiiktatta Urartut és Elámot – azaz a kor vetélytárs nélküli szuperhatalmává vált.

Bukása mégis rohamos gyorsasággal következett be. A folyton lázongó Egyiptomot már nem lehetett tartani, Elám megszűntével az iráni népek akadálytalanul törhettek nyugatra, Urartu végzetes meggyengülése pedig a szkíták és kimmerek számára nyitott zöld utat. A lakosság emellett folyamatosan lázongott, elsősorban a nagy történelemmel és kultúrával rendelkező, alárendelt de mégis bálványozott Babilóniában, ahol számos káldvetette meg a lábát. Az arámi vándorlást követően a nomád arabok is megjelentek a térségben, gátolva a rendezett kereskedelmet. Az oly gyakran alkalmazott deportáció már nem segíthetett. Az utolsó évei során trónviszályban meggyengyült Asszíriát az Újbabiloni Birodalom és az iránimédek kényszerítették térdre. Ezt követően sosem éledt újjá, csak nevében: olykor a császárkorban a Római Birodalom is birtokolt egy Assyria nevű keleti provinciát.

forrás: wikipédiawikipédia

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: