a régi arabok értékei és intézményei

  1. a régi arabok értékei és intézményei

–         carab: a beduin szó szinonimája; tevetenyésztő pásztorok, akik a félsziget nyugat, északi és a középső részein éltek;

–         dél-arábiaiak: a félsziget déli részén élő lakosság, csak az iszlám előtt időszaktól arabok

–         al-cāriba (العربة): Qaḥṭān (قحطان) leszármazottai, akik Délről vándoroltak be;

–         al-mustacriba (المستعربة): cAdnān (عدنان) leszármazottai, őslakosok a félszigeten

–         dél-arábiai nyelv: szábeus

–         a tkp. arab területet két civilizációs központ határolta: északon a Termékeny Félhold, délen Dél-Arábia

–         északon Bizánc: 395-1453 és a szászánida Perzsia (227-642)

–         qabīla (قبيلة): törzs

–         qawm (قوم): klán

–         caṣabiyya (عصبية): a törzs iránti feltétlen szolidaritás

–         karam (كرم): nagylelkűség; a legfontosabb beduin érték a vendégszeretet mellett

–         ḍayf (ضيف): vendégszeretet; a legfontosabb beduin érték a nagylelkűség mellett

–         cirḍ (عرض): becsület; arra kötelezte az erősebbeket és gazdagabbakat, hogy szolidárisak legyenek a szegényebbekkel és gyengébbekkel

–         nasab (نسب): genealógia; törzsbeli leszármazás; a történeti hagyomány és a költészet alapja; endogámia volt szokásban;

–         mawāli (موالي): kliens; egy másik törzsből való személy menedékjoga és védelme; de másodrangú személyek, gyakran megakadályozták a beházasodásukat a nasab tisztasága miatt

–         ġazwa (غزوة): portyázás; a vagonszerzés jogos módja;

–         sūq (سوق): piac; fegyverszüneti időszak;

–         maǧlis (مجلس): törzsi tanács;a törzs véneiből állt

–         šayḫ (شيخ): a törzsi tanács szószólója; vezetői tulajdonságai: tapasztaltség, bölcsesség, bátorság, ékesszólás, becsületesség, nemeslelkűség; első az egyenlők között, jogköre főleg a külpolitikára vonatkozik; szerepe nagyrészt reprezentatív;

–         ḥilf (حلف): törzsi szövetség; ideiglenes, amikor betöltötte feladatát, azonnal felbomlott; vezetőt a gyengébb törzsből választottak

–         dawla (دولة): ország; az cAbbászidákig nem jelent országot; eredeti értelme fordulat, forradalom;

–         curf (عرف): szokásjogon alapuló törvény

–         ḥākim (حاكم): döntőbíró

–         ǧāhiliyya (جاهلية): az iszlám előtti kor, aka. pogányság

–         balāġa (بلاغة): ékesszólás

–         faṣāḥa (فصاحة): nyelvben való jártasság

–         mufāḫara (مفاخرة): költészeti verseny

–         mucallaqāt (معلّقات): hét arany óda, egy költészeti verseny győztes versei, amiket antológiába gyűjtöttek és kifüggesztettek

–         qaṣīda (قصيدة): terjedelmes óda, bonyolult időmértékes rendszerrel és rímképlettel

–         mušrikūn (مسركون): sokistenhívők

–         ǧinn (جنّ): természetfeletti lény, szellem

–         tawāf (تواف): a Kába körbejárása

–         wuqūf (وقوف): táborozás a zarándoklat alatt

–         ḥarām (حرام): tilos; minden szent és sérthetetlen dolog, de főleg a szentély és annak közvetlen környezete

–         kāḥin (كاحن): jövendőmondó

–         a törzsek jellemzői: hatszáz fővel működtek a leghatékonyabban; túlnépesedéskor klánokra bomlottak;

–         vendéglátás és nemeslelkűség eszméje

–         kívülállóknak menedékjog és védelem

–         május-júniusban térnek vissza nyári szálláshelyeikre

–         a teve háziasítása kb. BCE 1000 körül – képesek lettek átszelni a sivatagot

–         a vagyon és hatalom mércéje: az állatok száma, a nyári víznyerők birtoklása, a téli legelőkhöz való hozzáférés

–         a rablóhadjárat és váltságdíj-szedés a vagyonszerzés elismert módja

–         békés gazdasági kapcsolatok a piacokon – fegyverszüneti időszak

–         a törzs nyári heti piaca állandó piachellyé alakulhatott

–         távolsági kereskedelmi útvonal: a tömjénút (Jementől Szíriáig, és onnan Rómába)

–         a beduin törzsek őrzők, karavánvezetők, állomásokat és piacokat működtetnek – kiskereskedő réteg

–         a törzs intézményei: törzsi tanács, sejk, törzsszövetség, szokásjogon alapuló törvény, vérbosszú, döntőbíró, kitaszítottak, befogadott idegen

–         kultúra: költészeti versenyek; ékesszólás, jártasság a nyelvben, antológiák

–         vallás: sokistenhit, dzsinnek, szellemek, istenek, Kába, ábrahámita hagyomány (más, mint a Bibliában); fatalizmus; jövendőmondás;

–         állandó szentélyekben kockakövek, törzsi istenségeket jelképező bálványok (Ṣancā’, Naǧrān, Mekka)

–         szentély körbejárása, imádkozás, táborozás, állaáldpzat, sajátos öltözék – ezek egybeestek a helyi vásárral; fegyverszüneti hónap: vallási és kereskedelmi célja is volt

–         a szentély területén minden élőlény menedékjogot élvezett

–         sémi népek eredete: két elmélet; a. Winkler-Caetani szerint a sémi népek őshazája az Arab-félsziget, innen rajzottak ki; előbb volt a nomadizmus, utána a letelepedés; a kivándorlást a túlnépesedés következétben fellépő éhínség okozta; b. drop-up (lemorzsolódás)-teória: a nomadizmus késői jelenség; a nomádok a Termékeny Félhold letelepedett népességéből származnak, és miután háziasították a tevét, elmentek a sivatagba

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: