Taha Huszein: Napok

1. Milyen volt a műben leírt falu?

2. Miről énekelt a vándorköltő?

A járókelők körülfogták a vándorköltőt, aki furcsa, lágy dallammal énekelt Abū Zayd-ról, Khalīfá-ról és Diyāb-ról. Néha megismételtettek vele egy-egy dallamot, ami nagyon megtetszett nekik. Egyszerű, csendes ének.

3. Hogyan kezdődött a falusi reggel a családban?

Az apa miután felébred, elvégzi a szertartásos mosdást, elvégzi a reggeli imát, elolvas egy fejezetet a Koránból, megissza kávéját, és elindul a dolga után.

Miután a  sejk kilépett a házból, a gyerekek kiugráltak fekhelyükről, és zajongani, és játszani kezdtek.

4. Milyen varázslatos dolgok jártak a fiú fejében éjjel és nappal?

Azt hitte, hogy éjszaka a ház minden zeg-zugából előbújnak a szörnyek, akik nappal, ha világos van, a föld alá bújnak, de ha már mindenki nyugovóra tért, és a lámpák kialudtak, ismét előlopakodnak és vad táncot lejtenek, és a házat furcsa kiáltozásuk, suttogásuk tölti meg. >> lefedett arccal aludt, h a szörnyek ne tudjanak bebújni a takarója alá.

Úgy hitte, hogy az öntözőcsatornánál van a világ vége. Benne krokodilok és óriáshalak élnek, a hal lenyelheti a gyerekeket, akik ha épségben eljutnak a gyomrába, ott megtalálják a varázsgyűrűt, melyet elég egyszer megforgatni az ujjon, máris 2 dzsinn jelenik meg szolgálatra, és teljesíti a kívánságokat.

Az Ezeregyéjszaka egyik történetében megjelenő varázspálcát akarta varázslat útján megszerezni. (lsd.: 22!)

5. Mi történt a híres középkori vak költővel? Mik voltak furcsa szokásai?

Abú l-Alá al-Maarrí (973-1057). Azt mesélik, hogy egyszer szőlőlekvárt evett, és lecsurgatta vele a ruháját, de nem vette észre. Mikor az előadását akarta megtartani, az egyik tanítványa megkérdezte tőle, hogy: csak nem szőlőlekvárt evett? Ettől kezdve nem evett soha többet szőlőlekvárt élete végéig.

Még szolgája előtt sem volt hajlandó étkezni. Egy pince volt az ebédlője, szolgája ide hozta az ételt, és eltávozott.

Egyszer egy tanítványa az aleppói dinnye finom ízét emlegette előtte. Abú l-Alá is meg akarta kóstolni, azonban a szolga nem a megszokott helyre tette (a pincében), a sejk pedig restellt kérdezősködni, így a dinnye ott maradt, nem tudta megkóstolni.

6. Milyen történeteket meséltek egymásnak apja baráti körében?

Elbeszélések az iszlám hódításairól, és hadjáratairól; Antara és Az-Zāhir Baybars kalandjai; kegyes férfiakról szóló legendák; szent dolgokról írt könyvek.

(részletek felolvasása valamelyikük házában).

7. Mit ír a Zikr-ről?

A falu népe szerette a szúfi szertartásokat; egy-egy zikr alkalmából számosan összegyűltek. A kisfiú nagyon élvezte ezeket az összejöveteleket, a szertartás során elhangzó közös énekeket, rejtélyes verseket.

8. Hogyan írja le az író a Korán-iskola (kuttāb) életét?

A tanár az ajtótól jobbra, egy közepes méretű zsámolyon ült, úgy hogy mindenkinek el kellett haladnia előtte, aki belépett.

Le kellett venni a sarut, ha beléptek a kuttāb-ba.

A tanító, Szajjidná is vak volt.

Egy falubeli árvagyerek vezette a tanárt a faluban, ha vhova menni akart. A háza és az iskola közötti utat pedig 2 tanítvány kíséretében tette meg, útközben énekeltek.

Vigyázó: megtanítja írni és olvasni a gyerekeket, vigyáz rájuk, hogy ne csavarogjanak el, és ne játsszanak. Helyettesíti a muallimot. Napkelte előtt kinyitja az iskolát, kitakarítja, a du.-i ima után bezárja. Az iskola jövedelmének ¼ részét kapja (a többit a tanító).

9. Mit tud a Burda című műről?

= köpeny. Busziri († 1294) arab költő dicshimnusza Mohamedhez.

10. Mi volt a tanár szokásos jutalma a Korán sikeres megtanítása esetén?

Enni-, és innivaló, ruhafélék, pénz.

11. Hány része (ğuz’) van a Koránnak? És hány szúrája?

30 rész, 114 szúra.

12. Nevezzen meg hat szúrát, amit a könyvben emlegetnek!

– Irgalmas szúrája

– Költők szúrája

– Hangya szúrája

– Történetek szúrája

– Próféták szúrája

– Szövetségek szúrája

13. Melyik 3 kairói mecsetet emlegeti a kisfiú?

Azhar mecset egyetem; Szajjidná l-Huszajn mecset; Szajjida Zajnab mecset.

14. Mi a muszlim szentbeszéd neve és szerepe?

Khutba. Rövid, ünnepélyes beszéd, a pénteki közös ima alkalmakor.

15. Mit tud a könyvben versbe szedett nyelvészeti műről?

Alfijja. Ibn Malik († 1273) nyelvészeti munkája.

A kisfiúnak az Azharból hazaérkező bátyja ajánlja, hogy felkészüljön az egyetemre.

16. Milyen „tudós” emberek éltek a faluban?

4 tanult ember volt a faluban:

– írnok az egyházi bíróságon. Az Azharban végzett, de nem szerezte meg sem az álim (tudós), sem a kádi címet. A hanífí rítust követte.

– a mecset imámja. A pénteki beszédeket tartotta, és vezette az imát.  Kegyes és mélyen vallásos embernek tartották, szinte szentként tisztelték.

– máliki irányhoz tartozó sejk. Már egyáltalán nem foglalkozott a tudománnyal. Kint dolgozott a földeken és kereskedett. Sohasem büszkélkedett.

– a kisfiú bátyja, aki az Azharban tanult. Őt választották többször is kalifának a Próféta ünnepén.

+ misztikus sejkek

17. Mit ír a misztikus sejkekről?

Lenézik a többi tudósokat, mert könyvekből szerzik a tudásukat.

Igazi tudásnak csak a belső megismerést tartják. Egyes-egyedül Alláh ülteti ezt a szívekbe, könyvek segítsége nélkül, sőt az sem baj, ha az ember nem tud írni-olvasni.

Különböző irányzatokat képviseltek, és eszerint osztották fel a követőiket is. Versengés folyt közöttük.

Vidéken könnyen költözködtek az emberek, és megesett, hogy az egyik testvériséghez tartozó család egy másik misztikus kör területére költözött. Ilyenkor a testvériség vezetője évente egyszer útra kelt, hogy meglátogassa követőit. Sosem ment egyedül. Nyomában valóságos kis hadsereg haladt, és épp ezért túl sokan voltak ahhoz, hogy vonaton, vagy hajón utazzanak, így kénytelenek voltak ló-, öszvér-, vagy szamárháton megtenni az utat, ami több falun át vezetett.

Azokban a falvakban, ahol követőik voltak, nagy „csinadratta” fogadta őket, megvendégelésükhöz terítőkkel borították az egész utcát (az egyiptomi parasztok a földön guggolva esznek, az „utca” pedig csak keskeny köz az alacsony vályogházak között), letáboroztak, majd egy idő után tovább mentek. Ellenben, ahol valamely másik testvériség hívei éltek, ott óvatosabban viselkedtek.

Amikor pedig megérkeztek egy-egy családhoz, vendégül kellett őket látni, ami nagy kiadásokat, eladósodást jelentett a családnak, ráadásul a vezető sejk mindig magával vitt valamit. Ezek a látogatások különösen a háziasszonyt viselték meg, mert rá hárult minden feladat, minden tennivaló, de ugyanakkor egy ilyen látogatás nagy megtiszteltetésnek számított.

18. Ki volt ῾Umar ibn Fāriḍ?

Misztikus arab költő a 13. sz.-ban.

19. Ismertesse az író anyja által elbeszélt mekkai történetet!

Egyszer az anya apja Mekkába zarándokolt nagyanyjával és Khálid sejkkel. A sejk már 3x megtette a zarándoklatot, meg az apja is, de a nagyanyja akkor volt velük először. Amikor befejezték a hağğ-ot, elindultak Medinába.

A nagyanyja egyszercsak megbotlott, és elesett, és úgy megütötte a hátát, h nem tudott továbbmenni. Erre a fia a vállára vette, és vitte. Khálid sejk javasolja, hogy -, mivel a nő Alí fiának nemzetségéből, a Próféta családjából származik, tehát egyik ősét jött meglátogatni-, tegyék le Medinában a Próféta mecsetében egy sarokba, és az ősök majd eldöntik, mi legyen vele.

A férfi otthagyja, mire anyja lábra áll, és elkezd szaladni utána, és együtt körüljárták a mecsetet.

20. Mit ír a Próféta álombeli látásáról?

„Akik láttak engem álmukban, valóban engem láttak, mert a Sátán nem veheti fel az én alakomat.”- Mohamedtől származó mondás. Hadísz.

Közönséges emberek is láthatják a Prófétát álmukban, a szentek és jámbor férfiak előtt pedig ébrenlétükben is megjelenik.

21. Milyen könyveket árusítottak a faluban?

A könyvárusok elárasztották a falvakat és a vidéki városokat könyvekkel. Ezek a könyvek hűen tükrözték az akkori falu gondolatvilágát.

– szentek életrajzai

– az iszlám hódításainak és hadjáratainak története

– vallásos fohászok

– elbeszélések Mohamed születéséről

– szúfi költők verseinek gyűjteményei

– könyvek ékesszólásról, nevelésről / legendákról, csodás történetekről

– történetek a Banú Hilál és a Banú Zanáti törzsek hőseiről.

– Korán

– „A varázslat nagy megismerésének napja” c.

– „A macska és az egér” c.

– Ad-Diyarbi könyve (mágus-misztikus)

22. Melyik Ezeregyéjszaka-beli történetről ír és mit?

„A baszrai Haszan”.

Egy varázslóról szólt, aki a rezet arannyá változtatta, egy várról, amely egy hegy mögött magas oszlopokon emelkedett, csaknem az égig, és a dzsinnek 7 lánya lakott benne.

Haszan hosszú és veszélyekkel teli utazást tett a dzsinnek országába.

Varázsbot: ha megkopogtatják vele a földet, az megnyílik és 9 dzsinn terem ott és áll a varázsbot tulajdonosának szolgálatára.

23. Mit ír a tavaszünnepről és mi az arab neve?

Samm an-naszím: a tavasz kezdetét hirdető ünnep.

Pénteki napján a finom ételek, a szombati napon a tojásfestés és fogyasztás állt a központban.

A fakíhok ilyenkor fehér papírokat egyenlő kis darabokra vagdalták, a cédulákra az arab ábécé négy betűjét írták, összehajtogatták őket, és megtömték velük a zsebüket.

Szombat reggel felkeresték barátaik, ismerőseik házát és szétosztották őket a ház népe között, és kérték, hogy még éhgyomorra mindenki nyeljen le belőle négyet, mert azok megvédik majd őket a pusztító khamszín gonoszságától, de különösen a rejtőző szembetegségektől. Az emberek mindezt sárga, vagy piros tojással köszönték meg.

Más célból is vágtak fel darabokat a „Korán-imerők”. A hosszú és széles csíkokra a Próféta hagyatékát írták rá: „Taha örökölt két imakönyvet, egy kézimalmot és egy botot…”, és felsorolták az összes jól ismert tárgyat, amelyet a Próféta hátrahagyott. Aztán elmondtak egy fohászt. A papírdarabkákat amulett, vagy talizmán-alakúra sodorták, és a házakban szétosztották az asszonyok és a gyerekek között. Fizetségül pénzt, kenyeret, ostyát, vagy édességet kaptak.

Az asszonyok elhitték, hogy ez megvédi majd őket a sátánfajzatok gonoszságaitól. De, a biztonság kedvéért, ha a szél fújni kezdett, Samm an-naszím ünnepén a démonok távoltartására levágott hagymát akasztottak a ház ajtajára, és egész nap csak sózott babot ettek, és más ételhez nem nyúltak.

24. Hogyan nevezik a Korán díszes olvasását?

25. Hogyan írja le a könyv az áldozati ünnep előkészületeit?

„Í dal-adhá”, az Áldozatok ünnepe, melyet-, mint a fentieket is- nagy sürgés-forgás, a ház feldíszítése, kenyér- és süteménysütés jellemez. Mindenki csinosítja magát, szabóhoz, és sarukészítőhöz járnak.

26. Hogyan írja le a gyászt és a temetést?

Az apa fogadja kint a szomszédok részvételét, és válaszolgat a kérdésekre. Az anya akislány holtteste mellett gyászol. Körülötte ülnek a lányai és a szomszédasszonyok. Minden mozdulatát utánozzák.

Idegen emberek elviszik a kislány testét a temetőbe. Csak az apa megy, hogy eltemesse a kislányt.

A báttyja halálakor a férfiak lecsukják a szemét, összekulcsolják a karját, betakarják arcát. (Ekkor felejtik benn a kisfiút a szobában halott bátyja mellett).

A holttestet lemossák, majd férfiak kiviszik a temetőbe.

27. Hogyan írja le a szerző az Azhar-beli sejk előadásait?

A sejk hangja halk, de határozott, amiből gőg, önelégültség cseng ki. Felesleges szóvirágok. Kissé éneklő hangon beszélt. Természetellenes, mesterkélt.

„értjük, gyerekek?”- ismételgeti.

28. Hogyan élt a szerző Azhar egyetemista korában?

13 éves volt, mikor Kairóba küldték, h bölcsészetet és vallástudományt tanuljon.

Szegényes öltözet.

Heteken, hónapokon keresztül egy tál ételen élt, azt is két részre osztotta. A felét reggel, a másik felét este ette meg.

Sokszor hetekig azon a kenyéren élt, amit az Azhar mecsetből kaptak a diákok. + néha „fekete méz”.

Nélkülözések közben beletemetkezett a tanulásba.

Szüleinek nem mondta el sanyarú sorsát.

29) Milyen házban lakott, amikor az Azhar Egyetemre járt?

A kapu napkeltétől napnyugtáig volt nyitva, az esti ima után már csak egy kisebb ajtón lehetett bejutni a házba. A lépcsőfeljárat nem volt túl keskeny és nem volt túl széles, kőlépcső volt, de mivel soha nem takarították, vastag földréteg borította. Az első emeleten munkások, árusok laktak, a kisfiú és bátyja a második emelten élt.

A lakásba belépve először az előszoba tárult elénk, ahol háztartási felszereléseket tartottak, a második, belső szoba volt a tanulás, a mindennapi élet színtere. Balra gyékény, rajta szőnyeg: a kisfiú fekvőhelye. Bátyjáé kényelmesebb: volt még rajt védőtakaró, gyapotderékalj, ágyterítő.

30) Mondja el „Zijád és a rabszolgája” történetét! Ki írta? Mi a mű címe?

Dzsáhiz: Al baján va t-tabjiín (a világosság és magyarázat könyve) az ékesszólásról

Zijádnak meséli rabszolgája, hogy kaptak ajándékba egy vadszamarat – Himár vahs), de mivel a mély „h”-t nem tudja kiejteni „vas” lett belőle. Zijád felszólította, hogy mondjon „air”-t, az is azt jelenti. A szolga itt az első torokhangot hagyta ki, így „hímvessző” lett belőle. Zijád végül így szólt: Akkor mondd, hogy „imár”!

31) Írja le a fiú útját a lakhelyétől a mecsetbe!

Az utcán balra kávéház volt, ahonnan mindig meleg levegő áramlott felé, jobbról Al-Haddzs Firúz, a kereskedő vízipipájának hangja ütötte meg a fülét.

/ Délelőtt mindenféle babot árult, délután sajtot, olajbogyót, mézet, halat, éjjel pedig buja gerjedelmeket ébresztő portékákat. /

Balra fordult, s egy hosszú, szűk utcában találta magát, ahol mindig hatalmas embertömeg imbolygott, s üzletek sorakoztak szegényeknek, gazdagoknak külön-külön. Határozottan próbált lépkedni, de sokszor lökdösték, s ilyenkor botladozott. Megint balra fordult, s a Denevérek utcáján haladt végig. Ez egy piszkos, kacskaringós sikátor volt, tele nyomorral, és különös hangokkal. Itt sétálva mindig erős szívdobogása támadt.

Ezután egy csendes utcácskába lépett: balra a Szajjidná Huszajn mecset, jobbra pedig édességek voltak.

A Borbélyok kapuja után végre beléphetett az Azhar udvarába.

32) Hogyan folyt az élet és a tanítás az Azharban?

A hajnali ima után körben ülve várták az álmos diákok a sejkeket, s ilyenkor ők is fáradtan kezdtek bele előadásaikba. Délben már határozottabb hangot ütöttek meg, olykor kifejezetten támadó stílusban elemezték, hasonlították össze a munkákat. Ilyenkor viták is kialakultak a tanárok és a diákok között, egészen megélénkült az élet a mecsetben. Óra végén a kisfiú várta kísérőjét, aki aztán szó nélkül kézen fogta, s a következő előadás helyén letette, akár egy bútordarabot.

/ A hadísz-órákon nem értette, hogy a sejk miért nem tér rá a hadíszra, ami őt nagyon érdekli, miért kell fárasztani őket azzal a sok névvel előtte. /

33) Milyen volt egy hétköznap otthon?

Az egyedüllét volt bánatának legfőbb forrása. Bátyja már koradélután átment máshova a barátaihoz, ahonnan mindig áthallatszott a nevetgélés, a vita, a tanulás, a teázás zaja. Nem merte soha megkérni fivérét, hogy vigye magával, pedig nagyon vágyott rá. Tudta, hogy elutasításra találna. Miközben sóvárgott, rendszerint álomba merült, pedig emlékezett, édesanyja szerint a délutáni alvás egészségtelen. Bátyja elé tette a vacsorát, és bement az egyetemre egy késői órájára. Ekkor mindig finom ételt ehetett (kenyér, sajt, édesség). Alig várta, hogy testvére hazaérjen, csak ilyenkor tudott megnyugodni. Máskülönben rémképeket látott, és furcsa zajok gyötörték (rágcsálók, rovarok). Különös, hogy ezek a félelmek mindig csak ilyenkor, bátyja hazatértéig találtak rá.

34) Milyenek voltak a pénteki napok?

Péntekenként nem volt előadás. Első alkalommal szokatlan zajra lett figyelmes. Bot kopogását, és Allah nevének emlegetését hallotta. Egyszer csak az ő ajtajukon kezdtek dörömbölni. „Mozgás… meddig akartok henyélni… Szépen vagyunk, ha a diákok délig alhatnak, anélkül, hogy idejében elvégeznék az imádkozást… lusta disznók!” – kiabálta valaki. Nevetés hallatszott mindenfelől.

Ő volt Haddzs Ali bácsi. Az öreg túl volt már a 70-en, Alexandriából származott, régen kereskedésből élt, és mindig életvidám volt. Ilyenkor, pénteken, a gyerekekkel töltötte szinte az egész napot. Ez nekik is kikapcsolódást, szórakozást jelentett. A fiúk bevásároltak, ő pedig főzött nekik.

A vak kisfiú mindig szeretettel emlékezette rá vissza, bár ezeken az alkalmakon is mindig rettegett, hogy figyelik evés közben, s kinevetik. Az öreg pillantását is magán érezte folyamatosan.

(később elköltöztek, szétszéledtek, már alig látogatták az öreget, s egyszer halálhíre érkezett)

35) Mit tud Kab ibn Zuhajr-ról és verséről?

VII. század, Mohamed kortársa, verset írt kedveséről, Szuádról.

„Bár szemből karcsúnak tűnik,

mekkora hátul a fara!

Alakján nem találsz hibát:

kis mell s kerek far – jókora!”

Az Ali bácsi lakásával szemben lakó férfi mondta el nekik, aki igazi kéjsóvár volt.

36) Milyen órákat hallgattak a diákok? vallásjog, retorika, iszlám történet, nyelvtan

37) A három leggyakoribb versmérték, amit a szerző említ:

baszít, váfir, tavíl

38) Mit mondanak a muszlimok, ha valaki meghal?

„Allahhoz tartozunk, és hozzá térünk vissza.”

39) Hogyan folyt a diákok órahallgatása akkoriban?

Boldog aranykor volt:

Nem ellenőrizték szigorúan sem a tanárok, sem a tanulók munkaidejét, nem írták elő, hogy hány órát hallgassanak, nem vonták felelősségre a későn érkezőket. Tehát a szabad akarat, az önkéntesség szelleme uralkodott. A munka szeretete, a szorgalom ösztönözte a diákokat, nem a vastörvények, vagy a büntetéstől való félelem.

40) Milyen retorikai könyvet említ az író, és ki volt a szerzője?

Talkhísz (Összefoglaló), Kázvini (1338) munkája a retorikáról

41) Ki az a IX. századi filológus, akinek a műve említésre kerül?

Al-Mubarrad: Kámil (Tökéletes)

42) Mit tud arról a sejkről, aki a fiú házában lakott?

Jómódú férfi volt túl az 50-en, bár betéve tudott mindent, és nem is járt órákra, nem tudott megküzdeni a záróvizsgával. Néha segített, mesélt nekik. Hazamenni nem akart, hiszen az szégyen lett volna. Sem diák, sem tanár nem volt.

43) Ki volt Abú Tartúr?

Egymás között hívták így.

Mindig éjfélkor bukkant fel a házban, reggelre eltűnt. Maga volt a Sátán. Betegség járt a nyomában, s a tanulók lelkében elültette a kísértés bűnös gondolatait. Tulajdonképpen egy gonosz démon volt.

44) A felvételi vizsga az Azharban:

A kisfiú aznap kapta meg az értesítőt, hogy jelenjen meg a bizottság előtt, ismételni sem maradt ideje.

Színhely: Vakok kápolnája.

„Na, gyerünk, vaksi!” szólították meg. Elkezdte a Barlang szúráját, de rögtön közbevágtak, és a Pók szúráját kérdezték. Ennél is megakasztották.

„Elmehetsz, vaksi!”

A pedellus fonalat kötött jobb karjára, s ezt egy hétig, az orvosi vizsgálatig kellett viselnie. Az orvos a bemetszés után 15 évesnek ítélte (alsó korhatár), pedig csak 13 volt.

Kezdte úgy érezni, hogy sem a vizsgabizottság, sem a vizsgáló orvos nem végzi lelkiismeretesen munkáját.

45) Hogyan írja le a szerző a Szajjidna Huszajn mecset környékét?

Árusok, padok, gyékény…

A denevér járta sikátor helyett a Khán Dzsafari utcán is oda lehet jutni.

Mindig elmondta a nyitó szúrát, amikor elhaladt a mecset előtt.

46) Hogyan telt el az első éve?

Ha unokatestvére eljött hozzá Kairóba, megszűnt magánya. Együtt jártak órára, olvastak, beszélgettek.

Bátyja szűkmarkúan mérte a pénzt. (1 piaszter / nap; 4 cipó fejadag)

Unokatestvérével édességet, gyümölcsöt ettek, míg volt rá pénzük.

Sok dolgot már tudott, amit az órákon hallott. (A könyörületes… 9 olvasata)

Megszerette Kairót, de mindig örömmel ment haza, ha tehette.

47) Mit tud Ta’abbata Sharrán-ról, az-Zamakhsharí-ról, Szíbavajhi-ról?

T.S.: VI. századi pogánykori arab költő

–          az ő műve okán zördült össze egyik tanárával, s többet nem járt arra az órára

Z.: (1143), Al Mufasszal (Az elosztott), Az irodalmi arab nyelvvel foglalkozó filológus.

S.: (792), perzsa származású arab költő, nyelvész, műve: Al-Kitáb (A Könyv J )

48) Mit tud Dzsamílról és Buszajnáról?

Híres szerelemespár, az arab Rómeó és Júlia.

49) Mit tud Ali Dzsurdzsániról? Mely műve van említve?

„Isaghogé” kommentárja. Ezen tanulták a logikát.

50) Mit tud a Hamásza című versgyűjteményről?

Abú Tammám (845), pogánykori arab ódákból; Tabrízi

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: