Ezeregyéjszaka

1. 1001 éjszaka jellegzetességei, műfajai: Ma már nem olyan népszerű, mint a 19.sz.ban. Az arab világirodalom nem tekinti komoly irodalomnak. Hosszú hősi epika, mesék, misztikus hitvallás történetei, alsóbb néprétegek krónikái, retorikai viták és hatalmas mennyiségű vers található benne.

2. Mikor írodott? 10. sz. ban már volt, a 15. sz.- ra nagyjából kialakult, de a 19. századig variálódott.

3. leghíresebb történetei: Szinbád, Aladdin, Ali baba, és a kerettörténet Szelecrezádíval.

4. Nyelv és fordíthatóság: Nehézségek: Központozás hiánya, tagadás, stb. Szókincséhez nincs megfelelő szótár: sağ ̔ ez is nehezít. A szövegben lévő versek fordítása is problematikus. Nincs egy hiteles kézirata sem.

6. Az első francia fordítás: Antoine Galland, ő tekinthető hiteles forrásnak. 1701, Szinbád történetének fordítása. Kiigazította, magyarázta a történeteket, átstilizálta, a pornográfnak ítélt részeket kihagyta a versek többségével együtt.

7. Az első szövegkiadások: 1814/18 Kalkutta 1.

1824-43 Breslav szöveg

1835 Būlāg kiadás

1839/42 Kalkutta 2.

8. Angol fordítások: Edward William Lane a būlāgi kiadás jó részét lefordította. Sir Richard Francis Burton, Iden Payne munkája lapján, a Kalkutta 2. szövege alapján.

Joseph Charles Mardrus,  būlāgi kiadás és mások alapján, francia fordítás (16 kötetes), 1924-ben angolra fordították (félrefordították, a kor ízlése alapján teljesen átírták a történeteket).

9. Magyar fordítások: Vörösmarty Mihály 1-16. kötet, Szalay László 12. , 13-14.ig Lencsés L. József, 17-18.ig Szabó Dávid. Kállay Miklós 1921-24. Honti Rezső, 1961 és Vajkay Lajos. Prileszky Csilla 1999-2000.

10. Lane véleménye a mű születéséről: Perzsa hatás, de arab történetek, 1500 körül írta az 1. vagy 2. arab szerző.

11. Zotenberg véleménye: 22 kézirat marad fenn az 1001 éjszakából, mind megvizsgálta. Megvizsgálta az egyiptomi kéziratokat is, amelyek 1800 körül születtek, össze vannak keverve a történetek, nincs semmi értelmük.

12. Középkori munkák az 1001 éjszakáról: al- Mas ̔ īdī , megemlíti, hogy vannak hindi, perzsa, és görög lefordított történetek, Hazar Afsaneh (ezer történet). Ibn an- Nadīm: Katalógus, ő is említ perzsa könyveket és elmondja a kerettörténetet.

13. Muhsin Mahdi munkássága: 1959-1984 között dolgozott a régi 1001 éjszaka kéziratainak összevetésével, szavanként, pontról-pontra. Megállapította a szíriai és az egyiptomi kéziratok ősét, 270 180 éjszakája, tervszerű felépítés, gondos tervezés.

14. A szerzőség kérdése: Közös szerzőt nem lehet bizonyítani. Mahdī, egy szerző, egyetlen kéziratára vezette vissza az összeset, de az 1001 éjszaka esetében nem biztos, hogy ilyen valaha is létezhetett. Egyetlen 13. sz.i szíriai ősre vezeti vissza az egészet.

15. Szíriai, egyiptomi kéziratok: Szíriai: gondosan megtervezett történetek. Egyiptomi: összevissza, összefüggéstelen történet hegyek. Mind a két kézirat tartalmaz egy történetet, 3 öregember meséi, a szíriaiban csak 2nek a története van meg, a 3. pedig csak az egyiptomiban található meg.

16. A kereskedő és a  2 rabló története: Álcázzák magukat, csatlakoznak a kereskedőhöz, hogy megöljék és kirabolják. Mind a ketten akarják a vagyont, ezért kölcsönösen megmérgezik egymást, meghalnak, a kereskedő megmenekül.

17. Szóbáli vagy írásbéli terjesztés? Nincs egyértelmű válasz. A 14. századra a történetmondó helyettesítette a mimikust a piacokon. A takács, a felesége és a lovas katona története eredetileg lehetett egy többszemélyes komédia, amit a piactéren adtak elő a középkorban.

18. Motívumok vándorlása az ókortól az 1001 éjszakáig. Buddhista/hinduista motívumok: Lehet óegyiptomi motívum is. (Odüsszei, Kirké állattá varázsolja Odüsszeusz társait). Szinbzád, óriással találkozik, akit megvakít ( Iliász, Odüsszeusz – Polüphemosz).

Döntő bizonyíték nincs az indiai eredetre, mert India befogadott, nemcsak átadott történeteket. Hasonló körülmények, hasonló történeteket hoznak létre.

19. Az 1001 éjszaka kapcsolata más művekkel? Farağ ba ̔ d aš-šidda, öröm és szomorúság után (minden jó, ha a vége jó). 1001: „Az elpusztított ember, aki gazdag lett újra egy álom révén.” Višwār, le nem írt szóbéli történeteket akar közölni. 1001: a Bormakidák nagylelkűségéről szóló történet a koldusok és a vándormesélők kedvenc témája lehetett.

20. A történetmondók szerepe? Hivatásos történetmondó ritkán szerepel az 1001 éjszakában. (továbbadás:történetmondók írástudatlanok)

21. Utcai szórakoztatás: A fantasztikus történetek mellett a miliő feltehetően hiteles volt. Amikor árusokról, utcai csavargókról, koldusokról és bűnözőkről meséltek akkor tudtak saját tapasztalataikból meríteni. A későbbi újramesélők nem ismerték a helyszínt, nincsen benne hiteles részletek a városról, szemben a damaszkuszi-kairói történetekkel. Pl.: A hordár (kizárólag szíriai árukat cipel) és a 3 lány története . Az üzletek leírása nagyon pontos és részletes az 1001 éjszakában. Az 1001 éjszaka leírásait megerősítik a kairói Geniza feljegyzései is.

22. Az alvilági élet az 1001 éjszakában: Bűnösök és megcsalók bőségesen megtalálhatók benne. Tolvajok általában házba törnek be. Fojtogató rablók. Mas ̔ ūdī, Bagdadban visszavonult tolvajok rendőrök lettek, hisz jól ismerték a módszereket és az eltüntetőket egyaránt, nála osztoztak a zsákmányon.

23. Középkori szerzetesek és bandák: Cayyārīn (csavargók bandái) időnként védelmi pénzt kértek boltosoktól. Bűnözők egy csoportja : Tufajli, hívatlanul megjelentek nagy lakomákon. Futuwwa(fiatalság) szervezetek, szervezett csavargók voltak, fel lehetett őket bérelni egyes területek rendszabályozására, zavart okoztak, védelmi pénzt szedtek. „Futuwwa tesmek” gyülekező helyek. Harāfīs, az emírek védnöksége alatt álltak és a mesterek adományaiból éltek. A koldusok ezernyi titkot tudtak, amivel pénzt lehetett kiszedni az emberekből.

24. Akábítószeres rablás motívuma: Lane: koldusokról, nappali nyereségüket éjjel hasisszívásra költik. 1001: A kazi és a bang erő ( a szultán érdeklődik a hasis iránt). Kábítoszerek használata az 1001 éjszakában: az áldozat elkábítása és kirablása. Kábítószert használó rablók: mubanniğ (2es törsz, aktív participium).

25. Nők szerepe az 1001 éjszakában: Többnyire a nők a mozgatórugók. Szerelmi történetek sokasága, női alakok nagy szerepet játszanak, számos estben uralkodó lények, bizonyos típusok kirajzolódnak. A nőalakok rendkívül nagy változatosságot mutatnak a cselekményben betöltött szerepük, társadalmi helyük szerint.

26. Női mellékszereplők: a, Anyák: áldozatos segítője, lányos anya elsősorban a lány becsületének őre. b, Anyapótló jóságos öregasszonyok: alacsonyabb rangú, szegény nők, érdek nélkül segítik a hőst vagy hősnőt. c, Hűséges rableányok, koldusleányok (fiatal nők): A hősök belső szolgálattevői, urukat vagy úrnőjüket nemcsak odaadóan szolgálják, hanem aktívan kezdeményezően segítik céljukat. Eszesek, találékonyak. d, Ármányos kerítőnők (öregasszonyok), szegények, a pénzért, a felemelkedésért végzik szolgálataikat, minden elvetemültségre képesek, mesterei a megkörnyékezésnek, férjek kijátszásának, együgyü szerelmes ifjak kifosztásának.

27. A csábítás (kelléktára a szépség) és a fényűző környezet: A csábító nők általában gazdagok, függetlenek, sok esetben férjes nők. Virágnyelv, jelképes üzenetek ( a férfi sokszor nem érti meg), lakoma, étel, ital, illatszerek. Csábító nők típusai: Kegyetlen, bosszúálló nő (pl. ̔ Azīz és Azīza – elveszíti férfiasságát) és uralkodó, hatalomvágyó nők.

28. Női főszereplők: ̔ Alī Ṧār és Zumurrud története: az 1001 éjszakában legárnyaltabban megrajzolt, legelragadóbb hősnője. Nūrad-Dīn  ̔ Alī és az övkészítő Marjam: Zumurrudhoz hasonló, sokkal kevésbé rokonszenves figura. Szemrebbenés nélkül öl, nemcsak idegeneket, hanem családtagjait is, egész hullahegyeket hagy maga után.

29. Tragikus sorsú nőalakok: Abrīza ( ̔ Omar ibn an-Nu ̔ mān és fiai c. történetben) bizánci királylány, a történet kegyetlenül bánik vele, nyomtalanul, halála utáni elégtétel nélkül tűnik el.

30. A művelt rableány alakja: Nem szolgálattevő, főúri háremekbe szánt, nagy gonddal nevelt, pallírozott lány. Egy – egy ilyen lány óriási pénzekért kelt el, és a kalifák és vezírek számára „státuszszimbólumot” jelentett egy – egy ilyen híres rableány. Pl.: Tawaddid, a jemeni férfi és hat rableánya c. történetben).

31. A női ideál külsőre nézve: Nagy hangsúly a termet arányosságán, kecsességén. Szem: bársonyos, fekete, bűnös pillantás. Éjsötét hajzuhatag. Termet: magasság: 5 láb, alabástrom tagok, gránátalma kebel, karcsú derék, domború csípő, arcon rózsapír).

32. A női ideál belső tulajdonságokra nézve: Szellemesség, fortélyosság,kezdeményezés, aktív szerep, hithűség, bátorság, leleményesség.

33. Hārun ar-Rasíd és Tawaddid története: Hārun ar-Rasíd megkérdezi Tawaddid-ot, hogy mely tulajdonságokban jeleskedik. Válasz rá: grammatika, verstan, Korán). A kalifa összehívatott egy tudós vizsgáztató bizottságot, egy –egy tudományágban kérdezgetik a lányt. A kalifa 100 ezer dínárt ad érte a gazdájának, visszaadja neki a lányt, meg a lánynak ad még 500 dínárt.

1001 éjszaka történetei:

Sahriár király és öccse, Sáh-Zemán király története: Sáh-Zemán a perzsiai Szamarkandban uralkodott. Sahriár megkérte öccsét, hogy látogassa meg. Sáh-Zemán el is indult, de rájött, hogy otthon hagyott valamit. Hazament. A felesége egy fekete rabszolgával hált. Megölte őket, majd elment bátyjához. Sáh-Zemán látta, ahogy bátyja felesége megcsalja őt. Elmondja neki mit látott. A két testvér elhagyja a kastélyt. Dzsinn, nő – rájöttek, hogy a dzsinn-t még nagyobb bántalom érte, mint őket, visszatértek a kastélyba. Sahriár megölette a feleségét és 3 éven át mindennap megöletett egy lányt, miután elvette szüzességét. A vezír egyik lánya : Sehrezádé, megkéri apját,hogy adja hozzá a királyhoz, de a vezír nem akarja ezt, mert attól tart, úgy fog járni, mint a szamár meg az ökör a gazdájával.

A szamár, az ökör és a parasztgazda története: A kereskedő értett az állatok és madarak nyelvén. Ökör panaszkodott a szamárnak – szamár: pihenjen 2-3 napot úgy, ahogy ő tesz, mintha beteg lenne. Ezt hallotta a gazda. Feleség: ha elmondja neki a titkát, akkor meghal. Ezért összegyűjtött mindenkit,hogy végrendelkezhessen. Kakas: neki 50 felesége van, bezzeg a gazdának csak 1 és mégsem tud vele boldogulni. A gazda erre jól megverte a feleségét, majd boldogan éltek, míg meg nem haltak.

Sahriár király és öccse, Sáh-Zemán király története (folyt.) A vezír lánya végig hallgatta a mesét, de nem tágított. A kastélyba ment, megkérte a hugát, hogy jöjjön oda majd és kérje, hogy meséljen. Ez így is történt és Sehrezád mesélni kezdett.

A teherhordó és a 3 leány története: Vásártérben (Bagdad): egy nő és egy teherhordó, miután mindent bevásároltak, eljutottak egy házhoz. Széplány üdvözölte őket. Beléptek, egy 3. lány feküdt a terem végében. 3 félszemű koldus kopogtatott, beengedték őket, ettek, ittak, beszélgettek. Hārun ar-Rashíd és Dzsáfár és Massur csatlakoztak a társasághoz, azzal a feltétellel, nehogy olyat halljanak, amiben nem lesz köszönet. Mégis megkérdezik a lányoktól, hogy mégis minek csináltak olyan furcsa dolgokat, mint 7 fekete rabszolgával összekötöztették a kiváncsiskodókat – ház úrnője hallani akarta honnan jöttek.

Az első koldus története: az apja király volt. Unokatestvére megkérte őt egy szívességre a temetőben. Unokatestvérét egy lány – sírba lementek, majd neki össze kellett ragasztani a sír köveit. Úgy ahogy volt. Másnap már megbánta, de a sírt nem találta. Vissza akart menni apjához (akit megöltek), de elfogták. A vezír elé vetették, akinek régen véletlenül kilőtte szemét, így a vezír szándékosan kinyomta a szemét. Ki akarta végezni a hóhérral, de a város szélén elengedte. Nagybátyjához ment és elmesélte neki mi történt vele és hogy hol van a nagyobb fia, és megkeresték együtt a sírt, megtalálták benne a fiút és a lányt (akit szénné égettek, testvérek voltak). A vezír rátámadott a koldus nagybátyjának székhelyére. A koldusnak lenyíratta a szakállát, nehogy felismerjék, majd álruhát vett felés elhagyta a várost. Itt találkozott két idegen tárával, rájuk esteledett és ide érkeztek.

Második koldus története: Király, az apja is király volt. India királya kérte őt, hogy látogassa meg. 1 hónapon át voltak a tengeren. Útonállók: sokan elmenekültek, ő is, pár ember meghalt, szabó műhelyébe ért, aki befogadta. Fát vágott nála, így élt egy éven keresztül – egyszer a fejszéje egy rézkarikába ütközött – ajtó volt. Bement, lement a lépcsőn és egy lány volt ott, akit egy dzsinn tartott fogva. Megjelent a dzsinn, ő elmenekült, a lányt, pedig verni kezdte, hogy kivallassa. Az ifrit megtalálta a favágót, elvitte a lányhoz, kényszerítette őket, hogy levágják egymás fejét. Nem tették meg, az ifrit megölte a lányt. A férfinek megmondta, hogy milye büntetést vállalhat. Végül majommá változtatta – 1 hónapon át vándorolt, majd felszállt egy hajóra. A király szép írásaihoz embert keres, de a majom írása tetszik neki a legjobban – a kastélyba hívatta. A király megetette, megitatta, a majom 2 szer megverte sakkban. Hívatta a lányát, aki felismerte, hogy a majom egy ember. A király megkérte a lányát, hogy változtassa vissza emberré a majmot. Mikor megkezdte a műveletet, előjött az ifrit – sokáig harcoltak, ebben a harcban vesztette el egyik szemét. Végül a lány győzött az ifrit felett, visszaváltoztatta a majmot. A lány meg elégett. A király távozásra kérte az embert (2.koldus). Ekkor elindult, leborotválta a szakállát, sokáig vándorolt, míg végül Bagdadba érkezett és találkozott az 1. koldussal.

Harmadik koldus története: Ő is király és apja is király volt. Szeretett hajózni és bejárni a környező szigeteket. Egyszer messzire kerültek, és a kapitány azt mondta, hogy mind meg fognak halni – hegy miatt—így is történt. Odasodorta őt a hullám a hegyhez – felért a hegyre, ekkor álmot látott. Rézíjjal lője le a lovast, majd jön érte valaki egy csónakkal és majd hazaviszi, csak ne mondja ki Allāh nevét. Mindent így csinált, csónakba szállt, de mikor meglátta a szigetet Allāh-ot dicsőítette hangosan—elsüllyedt a csónak, ő meg úszott. Elérte a szigetet—egyszer csak egy hajó közeledett és rakományát a sziget közepén lévő csapóajtó alá rakták. Egy ifjú, azért volt ott, mert megjósolták, hogy ő megöli. Tényleg megölte, de teljesen véletlenül. Felment,látta, hogy jön a hajó, ezért elbújt egy fa levelei között. Ott maradt a szigeten, ott élt egy hónapon át. Észrevette, hogy a sziget nyugati felénél apad a tenger—szárazföld. Elment arra és egy várkastélyhoz ért. 10 ifjú vezette be, ők minden éjjel szénnel és korommal feketítették be magukat és nincs jobb szemük. Nem értette miért, erősködött, hogy mondják el. Végül annyit mondtak, hogy egy madár elviszi őt a belsejébe valahova, ott lesz egy kastély, ahova bementek és azért nincs meg az egyik szemük. Ö elment és bement a kastélyba. Ott 40 fiatal lány volt, minden éjjel választhatott kivel akar lenni. Így ment egy éven át. Nekik el kellett menniük, rábíztak 40 kulcsot, amely 40 szobát nyit, de a 40.-et nem nyithatja ki. Minden szobát kinyitott, a 40.-et nem. Majd végül kinyitott, mert túl kíváncsi volt. A lóra ráült, az felrepült és mikor letette kiverte a fél szemét. Innen el kellett mennie, majd Bagdadba érkezett, leborotválta a szakállát és koldussá lett. (Kalifa, Dszafar, Mannur). Eltávoztak mindannyian, a kalifa meghívta magához a koldusokat és maga elé hozatta a 3 lányt, a 2 kutyát.

Az első lány története: Mind a 3an egy apától, de más-más anyától születtek. A legfiatalabb, az idősebbek nagy útra indultak férjeikkel, de koldusszegényen tértek haza. Újra férjhez mentek és a két férfi kijátszotta őket és kifosztotta őket. Együtt hajóútra indultak – letértek az útból és egy furcsa városba érkeztek—minden lakosa fekete kővé volt változtatva. Bement a kastélyba, ott is mindenki kőből volt… nem talált ki, viszont talált egy ifjút, akinek az apja a király. Mindenki a tüzet imádta, nem Allāh-ot. Rábeszélte az ifjút, hogy jöjjön el velük. Testvéreit irigység fogta el. Bedobták őket a tengerbe. Az ifjú megfulladt. A lány egy szigetre vetődött, megmentett egy siklót egy óriáskígyótól – dzsinn leányát. Elhozta a cuccait a hajóról, nővéreit fekete kutyákká változtatta. Mindennap 300 korbácsütést kell rájuk mérni, különben őt is átváltoztatja.

A második leány története: Nagy vagyont szállt rá (férjhez ment). Megígérte az öregasszonynak, hogy elmegy az esküvőre (ürügy volt, a lánynak van egy fivére, akinek megtetszett az a lány és így csalták hozzá), összeadták őket, a fiú feltételt szabott neki, meg kellett esküdnie, hogy nem fog más férfit szeretni és választani. 1 hónapig ment a dolog, majd elment a bazárba, ahol az áruért cserébe csókot kért a kereskedő. Végül belement, de az megharapta. Észrevette a férje, először meg akarta öletni, majd megvesszőzte, visszavitte saját házába a lányt, ahol azelőtt lakott. Odaköltözött nővéréhez, akivel apjuk és 2 kutya van.

Ekkor a kalifa kérdezte az első leányt, mi van a dzsinn-leánnyal…–hajfürt elégetése, megjelent. A kutyákat visszaváltoztatta. El-Amin ( Hārūn ar-Rāshídfia vesszőzte meg a lányt), a harmadik lányt hozzáadta a 3 koldushoz. El –Amin-hoz visszaadta a leányt,újra felépítették a házat. Az élelembeszerző lányt, pedig a kalifa vette el feleségül.

Apró történetek és anekdoták: a, A kapzsiság bűntetése: Harím ar-Rashíd – álmatlan, szolgája Masszír – Ibn al- Káribi megnevetette a népet, Harím ar-Rashíd magához hívatja. Akármit kap, abból Ibn al-Káribi 1/3, Masszír 2/3 részben részesüljön. A kalifa azt mondta, hogyha nem tudja őt megnevettetni, akkor három ütést kap. Nem tudta megnevettetni – 1 ütést ő kapott, 2őt Masszír – a megállapodosákon elnevette magát – 1000-1000 aranyat adott nekik.

Harún ar-Rasíd, Dzsáfár és Abu Júszuf, a kádi: Harím ar-Rasíd és Dzsáfár együtt boroztak, Dzsáfár rabnője kellett a kalifának. Harím ar-Rasíd 3 szor is elválik Zubeidától, ha nem adja el, vagy nem ajándékozza neki a lányt. Dzsáfár 3szor is váljon el a feleségétől, ha eladja. Kádihoz mennek ezzel. Az egyik felét add el a kalifának és a másik felét ajándékozza neki. Így egyikük sem szegi meg az esküjét. Mikor a rableány megjelent, a kalifa nem akart várni addig, amíg a törvényes határidő letelik. Abu Júszuf összeházasítja a lányt, rögtön el is válnak és akkor nem kell várnia többet a kalifának. A mamlúk azonban nem akart válni – a lánynak adományozta a mamlúkot, így érvénytelen lett a házasság.

Omar ibn al-Khattáb és a fiatal beduin: Omar ibn al- Khattáb a nép között élt, igazságot osztott, jött 3 fiatal, 2 vonszolta a 3.at—ő megölte az apjukat és elégtételt vettek. A 3. a tevével együtt sétált, az egyik teve átlógott a falun kívülre és az öregember megdobta kővel—a teve meghalt—visszadobott kővel – az öreg is meghalt. Kért három napot  a fiatal beduin, hogy öccsének elmondja, hol van a pénz, aztán visszajön. Vissza is jött – ezért nem ölték meg.

A csirkefogó és a tökfilkó: A tökfilkó egy szamarat vezetett maga után. A csirkefogó el akarta lopni, ezért a szamarat társainak adta, ő meg beállt a tökfilkó mögé mintha szamár lenne. Azt adta be  a csirkefogónak, hogy megátkozták, de úgy látszik, hogy most visszakapta emberi alakját. A tökfilkó elengedte, mikor ment a piacra szamarat venni, meglátta a régi szamarát és megmondta neki, hogy ő többet meg nem veszi.

Egy Hátim at-Tái-legenda: Csúnyán temették el és lányokat ábrázoló szobrok voltak körülötte. Dhú al-Kurá – a Hátim, a te vendégeid leszünk. A király tevéjét levágták és megsütötték. Adí, Hárim fia hozott magával plusz 1 tevét, Dhú- nak adta amiért az apja megölte az övét.

Harún  ar-Rasíd és a perzsa Ali meg a tarisznyája: Hárím ar-Rasíd Dzsáfárt kérte meg, hogy hozzon olyat, aki felvidítja – hozta Alit, aki mesélni kezdett. Volt egy legény a tarisznyáját vitte (kurd), egyszer csak egy ember kikapta a kezéből és azt mondta, hogy az ővé. A kádihoz mentek. Mind a ketten elmondták mi van benne. Kádi: beszédetek hülye! Kinyitották, semmi különös nem volt benne, Ali a kurdnak vágta aztán elment. A kalifa jót nevetett és Alit megjutalmazta.

Sahriár király és Sehrezád történetének befejezése: Sehrezád közben 3 fiúgyermeket szült, kérte a királyt, hogy kegyelmezzen neki. A várost feldíszítették, nagy öröm volt mindenütt. A király hívatta a történetíróit és írnokait és megparancsolta nekik, hogy írjanak le mindent, ami vele és feleségével történt. Ez lett az 1001 éjszaka meséi, 30 kötet, az egészet a kincstárban helyezték el.    

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: