Az ókori Egyiptom kronológiája

(az évszámok egyéb jelzés nélkül Krisztus előtt értendők)

kb. 700000-7000 BP            Paleolitikum

kb. 8800-4700                    Szaharai neolitikum

kb. 5300-3000   Predinasztikus kor

Neolitikum-Nagada III.

Alsó-Egyiptom                    Felső-Egyiptom

5300-4000 Neolitikum

4400-4000                                        Badári-kultúra

4000-3200 Maadi-kultúra

4000-3000                                        Nagada-kultúra:

4000-3500                                        Nagada I (amrai)

3500-3200                                        Nagada II (gerzei)

3200-3000 Nagada III/0. dinasztia, egész Egyiptom. 0. dinasztia: vitatott kronológiai és területi megosztás. A korszak végének jelentősebb uralkodói közé tartozik Zehen, Szerek (Skorpió) és Narmer. Az egyesítés ideje és módja vitatott. Az írás kifejlődése a IV. évezredben.

kb. 3000-2686   Korai dinasztikus kor

I-II. dinasztia

3000-2890         I. dinasztia

Aha, Dzser, Dzset, Den, Merneith, Anedzsib, Szemerhet és Ka uralkodása. Az írás széleskörű elterjedése. Memphisz megalapítása, ettől kezdve székhely és adminisztratív központ.

2890-2686         II. dinasztia

Hetepszehemui, Ráneb, Ninetjer, Uneg, Szened, Peribszen, Haszehemui uralkodása. Valószínűsített lázadás Peribszen idején, majd az erősen centralizált állam kialakulásának nyomai.

kb. 2686-2160   Óbirodalom

III-VIII. dinasztia

2686-2613         III. dinasztia

2686         Nebka (2686-2667) trónralépése.

2667         Dzsószer (2667-2648) trónralépése.

2648         Szehemhet (2648-2640) trónralépése.

2640         Haba (2640-2637) trónralépése.

2637         Huni (2637-2613) trónralépése.

A nagy építkezési programok kezdete.

2613-2494         IV. dinasztia

2613         Sznofru (2613-2589) trónralépése.

2589         Hufu (Kheopsz, 2589-2566) trónralépése.

2566         Dzsedefré (2566-2558) trónralépése.

2558         Hafré (Khephrén, 2558-2532) trónralépése.

2532         Menkauré (Mükerinosz, 2532-2503) trónralépése.

2503         Sepszeszkaf (2503-2498) trónralépése.

A nagy építkezések hatnak a gazdaság és az adminisztráció fejlődésére. Nomoszközpontok kialakulása. Államilag szervezett távolsági kereskedelem és expedíciók (nyersanyag-behozatal). A király halotti kultusza már egyszerre több központban is.

2494-2345         V. dinasztia

2494         Uszerkaf (2494-2487) trónralépése.

2487         Szahuré (2487-2475) trónralépése.

2475         Noferirkaré Kakai (2475-2455) trónralépése.

2455         Sepszeszkaré Ini (2455-2448) trónralépése.

2448         Ránoferef (Noferefré, 2448-2445) trónralépése.

2445         Neuszerré Iszi (2445-2421) trónralépése.

2421         Menkauhór (2421-2414) trónralépése.

2414         Dzsedkaré Iszeszi (2414-2375) trónralépése.

2375         Unisz (Unasz, 2375-2345) trónralépése.

Ré felemelkedése állami istenné. A Piramisszövegek megjelenése Unisz idején. Az Ozirisz-vallás széleskörű elterjedése.

2345-2181         VI. dinasztia

2345                 Teti (2345-2323) trónralépése. Uralkodása alatt a székhely Teti piramis-városába, Dzsed-iszutba helyeződik, majd utódai még délebbre helyezik.

2323         Uszerkaré (2323-2321) trónralépése.

2321         I. Pepi (Meriré, 2321-2287) trónralépése.

2287         Merenré (2287-2278) trónralépése.

2278                 II. Pepi (Noferkaré, 2278-2184) trónralépése. Uralkodásának második felében krízis, a helyi hivatalnokok függetlenedése.

2184         Nitikret (Nitókrisz, 2184-2181) trónralépése.

Expedíciók. Núbiaiak alkalmazása határőrségekben és expedíciókban. II. Pepi uralkodásában gazdasági hanyatlás, a hatalom meggyengülése. V-VI. dinasztia: a nomoszi hivatali funkciók örökletessé válnak. A hangsúly eltolódása a fővárosról a többi központ felé.

2181-2160         VII-VIII. dinasztia

Számos uralkodó rövid uralkodási idővel, köztük több Noferkaré. A korszakra vonatkozóan az Abüdoszi királylista ill. a koptoszi Min-dekrétumok szolgálnak forrással. Királyok Herakleopolisz Magnából, de hatalmuk nem terjed ki Felső-Egyiptomra. Klímatikus változások nyomai.

kb. 2160-2055    I. Átmeneti kor

IX-X. dinasztia (herakleopoliszi)

XI. dinasztia Thébában

2160-2025         IX-X. dinasztia (herakleopoliszi)

I. Heti (Meriibré), II. Heti (Nebkauré), III. Heti (Uahkaré) és Merikaré uralkodása. A kronológia nem tisztázott.

2125-2055         XI. dinasztia (thébai)

(Antef kormányzó.)

(I. Mentuhotep, az Ős [Tepy-a] uralkodása.)

2125         I. Antef (Szehertaui, 2125-2112) trónralépése.

2112                 II. Antef (Uahanh, 2112-2063) trónralépése. Uralkodása alatt összetűzés a herakleopolisziakkal.

2063         III. Antef (Nahtnebtepnofer, 2063-2055) trónralépése.

A Koporsószövegek megjelenése. A helyi vezetők hatalmukat több nomoszra is kiterjesztik, és a helyi isten főpapjaivá válnak. Théba felemelkedése.

kb. 2055-1650    Középbirodalom

XI. dinasztia (egész Egyiptom)

XII-XIV. dinasztia

2055-1985         XI. dinasztia (egész Egyiptom)

2055                 II. Mentuhotep (Nebhepetré, 2055-2004) trónralépése. Uralkodása alatt Egyiptom újraegyesítése, a székhely és vallási központ Théba, Memphisz adminisztratív központként funkcionál tovább egészen a Ptolemaiosz-korig. Hadjáratok Núbiába.

2004                 III. Mentuhotep (Szanhkaré, 2004-1992) trónralépése. Regnálása idején expedíció Puntba.

1992                 IV. Mentuhotep (Nebtauiré, 1992-1985) trónralépése. Valószínűleg uszurpátor, mert hiányzik a királylistákról. Expedíció Wadi Hammamatba (Amenemhat vezír vezetésével).

1985-1773         XII. dinasztia

1985                 I. Amenemhat (Szehotepibré, 1985-1956) trónralépése. Uralkodása alatt a központ áthelyezése Amenemhat-itj-tauiba. Harcok az ázsiaiak ellen, hadjárat Núbiába és uralkodásának végén Líbia területére. Ez utóbbit fia, Szeszósztrisz vezette, aki társuralkodó is volt. Valószínűleg meggyilkolták.

1956                 I. Szeszósztrisz (Szenuszert, Heperkaré, 1956-1911) trónralépése. A 10. és 18. évben hadjáratok Núbiába, az új határ Buhen. Valószínűleg ő alapítja a karnaki templomot.

1911                 II. Amenemhat (Nebkauré, 1911-1877) trónralépése. Expedíció Kusba és Puntba regnálása idején.

1877                 II. Szeszósztrisz (Szenuszert, Haheperré, 1877-1870) trónralépése. Békés uralkodás. A fajjúmi öntözőrendszer kialakítása.

1870                 III. Szeszósztrisz (Szenuszert, Hakauré, 1870-1831) trónralépése. Hadjáratok Núbiába a 6., 8., 10., 16. és 19. évben, legalább egy hadjárat Palesztinába. Közigazgatási refom.

1831                 III. Amenemhat (Nimaatré, 1831-1786) trónralépése. Békés uralkodás, kulturális virágzás.

1786         IV. Amenemhat (Maaheruré, 1786-1777) trónralépése.

1777         Szobeknoferuré (Szobekkaré, 1777-1773) trónralépése.

A társuralkodói rendszer (korégencia) bevezetése. A korszakra vonatkozó legfontosabb források: Noferti próféciái (I. Amenemhat), Amenemhat tanításai, Hekanaht-levelek, átokszövegek (I. Szeszósztrisz), évkönyvek (II. Amenemhat), valamint Merikaré intelmei, Szinuhe története, az illahuni papiruszok. A túlvilági élet „demokratizálódása”.

1773-1650 utánig      XIII. dinasztia

Kb. 70 király rövid uralkodási idővel. Közülük az ismertebbek: Ugaf (Hutauiré), II. Szobekhotep, Ihernofret Noferhotep (Szanhtaui Szehemré), Ameni Antef Amenemhat (Szanhibré), Hór (Auibré), Hendzser (Uszerkaré), III. Szobekhotep (Szehemré Szuadzstaui), I. Noferhotep (Haszehemré), Szihathor, IV. Szobekhotep (Haneferré), V. Szobekhotep, Ay (Merneferré). A főváros Itj-taui maradt. IV. Szobekhotep uralkodására Núbia függetlenedik az egyiptomi ellenőrzés alól, a birodalom lassan széthull.

1773-1650         XIV. dinasztia

Kisebb királyok, valószínűleg párhuzamosan uralkodtak a XIII. és XV. dinasztia királyaival.

kb. 1650-1550    II. Átmeneti kor

XV. dinasztia (hükszósz)

XVI-XVII. dinasztia

1650-1550         XV. dinasztia (hükszósz)

Szalitisz/Szekerher

1600 körül Hian (Szeuszerenré) trónralépése.

1555 körül Apepi (Apóphisz, Aauszerré) trónralépése.

Hamudi

A hükszósz főváros Avarisz. A Széth-kultusz felemelkedése. A II Átmeneti korra vonatkozó főbb források: Torinói kánon, Sallier I papirusz, Rhind matematikai papirusz.

1650-1580         XVI. dinasztia (thébai)

Thébai királyok egyidejűleg a XV. dinasztiával (a korszak elején a központ Itj-tauiból Thébába kerül). Harcok a hükszószokkal. Halottak könyve (Mentuhotep királyné koporsójában először).

1580-1550         XVII. dinasztia

Rahotep, I. Szobekemszaf, VI. Antef (Szehemré), VII. Antef (Nebheperré), VIII. Antef (Szehemré Herihermaat), II. Szobekemszaf, Sziamon (?)

1560 körül  Taa (Szenahtenré/Szekenenré) trónralépése. Uralkodása alatt harc a hükszószokkal, az egyik csatában esett el.

1555         Kamosze (Uadzsheperré, 1555-1550) trónralépése. A 3. év körül expedíció Buhenbe és Avariszba, háború a hükszószokkal (Apepi).

kb. 1550-1069    Újbirodalom

XVIII-XX. dinasztia

1550-1295         XVIII. Dinasztia

1550                 I. Jahmesz (Amószisz, Nebpehtiré,1550-1525) trónralépése. Uralkodása alatt a Két Ország egyesítése. Expedíció Buhenbe. A 18-22. év között foglalják el Avariszt, a hükszószok végleges kiűzése. Hadjárat Palesztinába, Saruhen ostroma (3 évig). Az utolsó 5 évben építkezési programok.1525          I. Amenhotep (Amenóphisz, Dzseszerkaré, 1525-1504) trónralépése. Hozzá kötik a Deir el-medinei munkásfalu megalapítását. 8. év: expedíció Núbiába a 2. kataraktáig. Uralkodásának végére kialakulnak a XVIII. dinasztia főbb karakterjegyei.1504             I. Thotmesz (Thutmószisz, Aaheperkaré, 1504-1492) trónralépése. 2/3. év: a núbiai hadjárata jelenti Kus és Kerma végét, sikerek a 3-4. kataraktánál. Az első hadjárat Szíriába, de kerüli a Mitannival való összeütközést.1492              II. Thotmesz (Aaheperenré, 1492-1479) trónralépése. Déli lázadás megtorlása az 1. évben.1479        III. Thotmesz (Menheperré, 1479-1425) trónralépése. Mivel kiskorú volt, mostohaanyja, Hatsepszut uralkodott helyette régensként.1473              Hatsepszut (Maatkaré, 1473-1458) trónralépése (korégenciában III. Thotmesszel). Minden korábbit felülmúló építkezései program. Hadjáratok Núbiába, a 9. évben expedíció Puntba.1458           III. Thotmesz önálló uralkodásának kezdete. A megiddói csata a Mitanni-koalíció ellen. A 42. évig folyamatos háború a palesztinai, libanoni, dél-szíriai területekért Mitanni (Naharin) és vazallusai ellen, összesen 17 hadjárat. A leghíresebb a megiddói csata és 33. évben a 8. hadjárat, amelyben Thotmesz átkel az Eufráteszen. Ajándékok a nyugat-ázsiai uralkodóktól, Egyiptomot elismerik nagyhatalomként.  Núbiai hadjárat, valószínűleg Napata alapítása. Az 51. évben fiát, II. Amenhotepet társuralkodóvá tette.

1427                 II. Amenhotep (Aaheperuré, 1427-1400) trónralépése. 7. és 9. év: hadjárat Szíria-Palesztinába. Uralkodása alatt stabilitás és kulturális virágzás.

1400                 IV. Thotmesz (Menheperuré, 1400-1390) trónralépése. Béke Mitannival, és diplomáciai házasság (Artatama lányával). Hadjáratok Dél-Palesztinába. Azonosítja magát a napistennel.

1390                 III. Amenhotep (Nebmaatré, 1390-1352) trónralépése. Béke, jólét, bőség, a dinasztia csúcsa. 5. év: núbiai hadjárat. Már életében megistenült. Hangsúlyozott szoláris teológia. Diplomáciai házasságok (Babilón, Mitanni). A legfőbb forrás a külpolitikai kapcsolatokra az Amarna-levelek (382 levél).

1352                 IV. Amenhotep (Ehnaton, Noferheperuré Uaenré, 1352-1336) trónralépése (a társuralkodás vitatott). Uralkodása az Amarna-kor. 5. év: nevét Ehnatonra változtatja, szakít a fővárossal és a hagyományos vallással, elkezdi építtetni az új központot, Ahet-Atont (El-Amarna). 9. év: az Aton-kultuszt kizárólagossá teszi, megkezdődik a többi isten nevének eltüntetése, a templomaik bezárása és a kultuszaik felszámolása a hadsereg segítségével. 12. év: núbiai lázadás leverése. Konfrontációk Előázsiában, a hettiták térhódítása az egyiptomi vazallusok között (I. Suppiluliuma). Horemheb felemelkedése.

1338                 Szemenhkaré (Anhheperuré, 1338-1336) trónralépése. Személye és uralkodási ideje vita tárgya.

1336                 Tutanhamon (Tutanhaton, Nebheperuré, 1336-1327) trónralépése. Az első évben elhagyja Amarnát, Memphiszt teszi fővárossá, és nevét Tutanhatonról Tutanhamonra változtatja. Régense Horemheb. Háború a hettitákkal a szíriai-palesztinai területekért. A restaurációhoz a legfontosabb források: Restaurációs sztélé, Horemheb Koronázási szövege és a Karnaki ediktum.

1327                 Ay (Heperheperuré, 1327-1323) trónralépése. A Zannanza-epizód, a hettita herceg halála miatt komoly megtorlás, harcok Szíria-Palesztinában, egyiptomi vereség és pestisjárvány kitörése, ami aztán a hettita király és a trónörökös halálát okozza.

1323                 Horemheb (Dzseszerheperuré, 1323-1295) trónralépése. Katonafáraó. 10. év: Kades és Amurrú sikertelen visszahódítási kísérlete. Politikai, vallási és gazdasági konszolidáció. A XIX. dinasztia fáraói őt tekintették a dinasztiájuk alapítójának.

1295-1186         XIX. dinasztia

1295                 I. Ramszesz (Menpehtiré, 1295-1294) trónralépése. Katonafáraó, a szilei erőd parancsnoka. Uralmával megkezdődik a Ramesszida-kor, amely a XX. dinasztia végéig tart.

1294                 I. Széthi (Menmaatré, 1294-1279) trónralépése. 1. év: hadjárat Dél-Palesztinába. A további hadjáratok északabbra nem érnek el tartós sikert. Líbiai törzsek hatolnak be a Deltába. A Horemheb által megkezdett restauráció folytatása. Abüdoszi királylista (III. Amenhotepet Horemheb követi). Uralkodásának végén kinevezi Ramszeszt társuralkodóvá, aki az utolsó évben hadjáratot vezet Núbiába.

1279                 II. Ramszesz (Uszermaatré 1279-1213) trónralépése. 4. év: 1. szíriai hadjárat (Amurrúért). 5. év: a kádesi csata. További harcok a szíriai-palesztinai területek visszaszerzéséért, átmeneti sikerekkel. 16. év: hettita trónviszály, Urhi-Tesup Egyiptomba menekül. 21. év: hettita-egyiptomi békeszerződés. Erődépítés a Deltában a líbiaiak ellen. 34. év: diplomáciai házasság Hattival. 44. év: núbiai akció. Kulturális virágzás, gyümölcsöző kereskedelem. Uralkodása alatt a főváros Per-Ramszeszbe kerül.

1274         A kádesi csata.

1213                 Merneptah (Baenré, 1213-1203) trónralépése. Uralkodásának első éveiben számos katonai expedíció Núbiába és Palesztinába. Az Izrael-sztélé. 5. év: líbiaiak és a tengeri népek betörése. Halála után örökösödési vita II. Széthi és Amenmessze között.

1203         Amenmessze (Menmiré, 1203-1200?) trónralépése.

1200         II. Széthi (Uszerheperuré, 1200-1194) trónralépése.

1194                 Sziptah (Akehnré Szetepenré, 1194-1188) trónralépése. Gyerekként kerül trónra, anyja, Tauszert volt a régens.

1188                 Tauszert (Szitré Meritamon 1188-1186) trónralépése. A hatalmat Bay ragadja magához.

1186-1069         XX. dinasztia

1186                 Széthnaht (Uszerhauré Meriamon, 1186-1184) trónralépése. Polgárháborús időszak Bay uralma alatt, akit Széthnaht űz el.

1184                 III. Ramszesz (Uszermaatré Meriamon, 1184-1153) trónralépése. 5. év: a líbiai törzsek betörnek a Nyugat-Deltába és eljutnak a központi Nílus-ágig. 8. év: csata a tengeri népek ellen. 11. év: újabb líbiai harcok. Uralkodása alatt expedíció Puntba. Nagy földadományok a papságnak. Gazdasági krízis. 29. év: a történelem első szervezett sztrájkja. Uralkodásának végén hárem-összeesküvés.

1153                 IV. Ramszesz (Hekamaatré Szetepenamon, 1153-1147) trónralépése. További gazdasági hanyatlás, az Amon-papok befolyása nő.

1147                 V. Ramszesz (Uszermaatré Szeheperenré, 1147-1143) trónralépése. Himlőben fiatalon elhunyt.

1143                 VI. Ramszesz (Nebmaatré Meriamon, 1143-1136) trónralépése. Zavargások.

1136                 VII. Ramszesz (Uszermaatré Szetepenré Meriamon, 1136-1129) trónralépése. A gabonaárak a magasba szöknek.

1129                 VIII. Ramszesz (Uszermaatré Ahenamon, 1129-1126) trónralépése.

1126                 IX. Ramszesz (Neferkaré Szetepenré, 1126-1108) trónralépése. Növekvő instabilitás. 8-15. év: a líbiaiak fosztogatják Thébát, zavargások, sztrájk, a sírrablások első hulláma.

1108                 X. Ramszesz (Hepermaatré Szetepenré, 1108-1099) trónralépése.

1099                 XI. Ramszesz (Menmaatré Szetepenptah, 1099-1069) trónralépése. Uralkodásának utolsó 10 évére hatalma Alsó-Egyiptomra csökken. Éhség, fosztogatások, sírrablások, civil háború. A núbiai alkirály és csapatainak behívása a helyzet stabilizálására, de Panehszi konfliktusba kerül Amenhoteppel, a thébai Amon-főpappal. A 17-19. évre a konfliktus eldurvul, Panehszi kifosztja Közép-Egyiptomot. A fáraó csapatai Pianh vezetésével kiűzik Egyiptomból. Pianh államcsínyt követ el, és Ramszesz 19. évétől az éveket saját uralkodása szerint számozza. Ramszesz 28. évében Pianh meghal, örököse Herihór, aki XI. Ramszesz halála után fáraói címeket vesz fel. Ramszeszt északon Szmendész követi, és megalapítja a XXI. dinasztiát.

III. Ramszesz után Egyiptom elveszíti az ellenőrzést Szíria-Palesztina és Núbia fölött. Az Amon-theokrácia megerősödése. A XIX-XX. dinasztia alatt válik jellemzővé a személyes vallásosság. A korszakra vonatkozó legfontosabb források: Torinói jogi papirusz, Torinói sztrájkpapirusz, Harris-papirusz (IV. Ramszesz), „Necropolis Journal”, sírrabló akták (IX. Ramszesz).

1069-664           III. Átmeneti kor

XXI-XXIV. dinasztia (Líbiai kor)

XXV. dinasztia (etióp uralom)

1069-945  XXI. dinasztia

1069                 Szmendész (Neszubanebdzsed, Hedzsheperré Szetepenré, 1069-1043) trónralépése. Központ: Tanisz. Herihór központja délen Théba.

1043                 Amenemniszu (Noferkaré, Nepherkerész, 1043-1039) trónralépése.

1039                 I. Pszuszennész (Paszebahaemniut, Aaheperré Szetepenamon, 1039-991) trónralépése. Ő a thébai parancsnok, I. Pinudzsem fia, akinek másik fia, Menheperré Felső-Egyiptomot ellenőrizte. Házasságok a thébai és taniszi ág között, de a megosztottság megmarad.

993           Amenemope (Uszermaatré Szetepenamon, 993-984) trónralépése.

984           Oszorkon, az Idősebb (Aheperré Szetepenré, 984-978) trónralépése. Új uralkodócsalád sarja a Deltában, a maswasák vezetőjének, Sesonknak a fia (líbiai).

978                   Sziamon (Netjerheperré Szetepenamon, 978-959) trónralépése. Egyik lányát Salamonhoz adta.

959                   II. Pszuszennész (Titheperuré Szetepenré, 959-945) trónralépése. Thébai főpap (thébai ág).

A líbiaiak egyre jelentősebb és már megkerülhetetlen erőt képviselnek az egyiptomi vezetésben. A dinasztia elejére vonatkozó forrás a Wenamon utazása.

945-715    XXII. dinasztia

945                   I. Sesonk (Hedzsheperré, 945-924) trónralépése Taniszban. A maswasák vezetője (líbiai). Expanzionista külpolitika, építkezési program. Fiát, Juputot teszi meg Amon-főpapnak Thébában, hogy egész Egyiptomot ellenőrizhesse. 925 körül katonai hadjárat Gáza, Megiddó, valamint Izrael és Júda ellen (1Kir 14:25-6, 2Krón 12:2-9), Jeruzsálem kifosztása. Fontos forrásul szolgálnak a Bubasztiszi kapu feliratai (Karnak).

924                   I. Oszorkon (Szehemheperré, 924-889) trónralépése. Decentralizációs folyamat. Thébában Harsziésze Amon-főpap kikiáltja magát királynak. Az északi törekvések a Théba feletti uralomra erőszakba torkollnak.

890 körül   II. Sesonk (Hekaheperré) trónralépése.

889           I. Takelóth (889-874) trónralépése.

874           II. Oszorkon (Uszermaatré, 874-850) trónralépése.

850           II. Takelóth (Hedzsheperré, 850-825) trónralépése. Fontos forrás az Oszorkon herceg krónikája (Karnak, Bubasztiszi kapu).

825                   III. Sesonk (Uszermaatré, 825-773) trónralépése. A deltai fejedelemségek önállósodása.

773           Pimay (Uszermaatré, 773-767) trónralépése.

767           V. Sesonk (Aaheperré, 767-730) trónralépése. (IV. Sesonk: XXIII. dinasztia.)

730                   IV. Oszorkon (Aaheperré, 730-715) trónralépése. (III. Oszorkon: XXIII. dinasztia.)

Decentralizáció, először Théba szakad ki az átmeneti egységből, majd északon is kiválnak fejedelemségek. 730-ra függetlenedik Bubasztisz, Leontopolisz, Hermopolisz, Herakleopolisz, Szaisz. Főbb forrás: Gebel Barkal sztélé (Peye, Núbia, 747-716). A VIII. század második felére a kusi uralkodók felemelkedése. Peye elfoglalja Felső-Egyiptomot, és Memphiszig jut.

818-715    XXIII. dinasztia

Párhuzamosan a XXII., XXIV. és XXV. dinasztiával. Központja Théba. A korszakban a főbb központokban (Théba, Hermopolisz, Herakleopolisz, Leontopolisz, Tanisz) egyidejűleg más-más uralkodókat ismertek el. A kronológia vitatott, a főbb királyok: I. Petubasztisz (Uszermaatré), I. Juput, IV. Sesonk, III. Oszorkon (Uszermaatré), III. Takelóth (Uszermaatré), Rudamon (Uszermaatré), Peftjaauibaszt, II. Juput (Uszermaatré).

727-715    XXIV. dinasztia

727                   Tefnaht (Sepszeszré, 727-720) trónralépése (központ: Szaisz). Hatalmát kiterjeszti a Nyugat-Deltára és Memphiszre.

720           Bokkhórisz (Bakenrenef Uahkaré, 720-715) trónralépése.

747-656    XXV. dinasztia (etióp uralom)

(Baines-Málek korszakolása szerint a Későkorhoz tartozik)

747                   Peye (Pianhi, Menheperré, 747-716) trónralépése. Núbia és a thébai terület. Kivonulása miatt a korábbi egyiptomi helyzet virtuálisan változatlan marad.

716                   Sabaka (Neferkaré, 716-702) trónralépése. Új inváziót indít, uralom Núbia és egész Egyiptom felett. A központ Memphisz. Thébában az Amon-főpap uralma csökken, felemelkedik az Amon isteni felesége cím politikai jelentősége.

702                   Sabataka (Sebitku, Dzsedkauré, 702-690) trónralépése.

701           Az egyiptomi csapatok és Taharka herceg személyes jelenléte az eltekei csatában (Asszíria vereséget mér a szövetségesekre, [Szín-ahhé-eriba]).

690                   Taharka (Nofertumhuré, 690-664) trónralépése. Egyiptom érdekeinek védelme Asszíria terjeszkedésével szemben.

674           Assur-ah-iddina (Asszíria) kísérlete Egyiptom meghódítására.

671                   Assur-ah-iddina második egyiptomi hadjárata, amelyben kifosztja Memphiszt és kiűzi Taharkát Egyiptomból. Az asszír sereg kivonul, de a deltai fejedelmeket hűségesküre kötelezik, hogy meggátolják a kusiták újbóli uralmát. A szaiszi Nekó fiát, Pszammetiket Ninivébe hurcolják, majd vazallusként visszaengedik Athribiszba. Taharka visszanyeri az uralmat Egyiptom felett.

667           Assur-bán-apli egyiptomi hadjárata, Taharka ismét Núbiába menekül.

664                   Tanutamon (Tanutamani, Bakaré, 664-656) trónralépése. Legyőzi a deltai asszír vazallus fejedelmeket.

663           Assur-bán-apli behatol Egyiptomba és kifosztja Thébát. Tanutamani Núbiába menekül. A kusita hatalom meggyengül, az asszír vazallus, Pszammetik Szaiszból veszi át az irányítást.

664-332             Későkor (Shaw)

más korszakolás (pl. Baines-Málek) szerint 712-332 (XXV.dinasztiától)

XXVI. dinasztia (Szaiszi kor)

XXVII. dinasztia (I. Perzsa kor)

XXVIII-XXX. dinasztia (független dinasztiák)

II. Perzsa kor

664-525    XXVI. dinasztia (Szaiszi kor)

(672-664   I. Nekó uralkodása.)

664                   I. Pszammetik (Pszammétikhosz, Uahibré, 664-610) trónralépése. Uralmáról fontos forrás a Nitókrisz adoptációs sztélé. Építkezések, expanziós külpolitika. Uralkodásának végére előázsiai hódításai messzebbre nyúlnak, mint I. Thotmesz vagy III. Thotmesz idején. A káldok miatt uralkodásának végén Asszíria és Egyiptom összefog. Fontos forrás a Szakkara sztélé (11. év, líbiai kapcsolatok).

663           Asszír invázió (ld. feljebb).

658           Gügész (Lüdia) segítsége az asszírokkal szemben.

656 körül   Egyiptom egyesítése szaiszi irányítással.

655-630     Asdód ostroma (sikeres).

616           Egyiptom a mai Irak területén harcol a káldok ellen.

610                   II. Nekó (Uhemibré, 610-595) trónralépése. Uralkodása alatt csatorna a Nílus és a Vörös-tenger között.

609           Hadjárat a káldok ellen az Eufrátesztől keletre, Jósiás (Júda) legyőzése.

605           Karkemisi vereség, majd Egyiptom visszavonul a keletről.

595                   II. Pszammetik (Noferibré, 595-589) trónralépése. Harmadik évében núbiai expedíció. Negyedik évében hadjárat Palesztinába.

589                   Apriész (Haaibré, 589-570) trónralépése. Zedékiás (Júda) és a föníciaiak segítségével a káldok elleni támadás. A káldok betörnek Egyiptomba az 580-as évek végén.

574-570     Hadjáratok Fönícia és Ciprus ellen.

570                   II. Jahmesz (Amaszisz, Hnumibré, 570-526) trónralépése. Negyedik évében visszaveri a káldok egyiptomi invázióját. Uralkodása alatt kisebb expedíció Núbiába.

559                   Kürosz trónralépése. Szövetség a perzsák ellen Egyiptom, Spárta, Lüdia és a káldok között.

526           III. Pszammetik (Anhkaenré, 526-525) trónralépése.

525                   Perzsa invázió Kambüszész vezetésével. A péluszioni csatában III. Pszammetik fogságba esik.

525-404    XXVII. dinasztia (I. Perzsa kor)

525                   Kambüszész (525-522) trónralépése. A források ellentmondásosak az egyiptomi tevékenységét illetően.

522                   Kambüszész halálát követően egyiptomi lázadás a perzsa uralom ellen. I. Dareiosz (522-486) trónralépése.

519-518     Dareiosz visszaszeri az ellenőrzést Egyiptom felett. Templomépítés és restauráció.

510-497     A II. Nekó által megkezdett csatorna befejezése.

486           Felkelés Egyiptomban.

I. Xerxész (486-465) trónralépése.

484           Megszilárdul a perzsa ellenőrzés egész Egyiptom felett.

465           I. Artaxerxész (465-424) trónralépése.

460 körül   Az Inarósz-felkelés.

424           II. Dareiosz (424-405) trónralépése.

405           II. Artaxerxész (405-359) trónralépése.

404           Amürtaiosz lázadása.

404-399    XXVIII. dinasztia

404           Amürtaiosz (404-399) trónralépése.

399-380    XXIX. dinasztia

399           I. Nepheritész (Nefaarud, 399-393) trónralépése. Építkezések.

393                   Hakórisz (Hnummaatré, 393-380) trónralépése. Fontos forrás a Démotikus krónika.

385-383     Khabriasz háborúja.

380 körül   II. Nepheritész trónralépése.

380-343    XXX. dinasztia

380           I. Nektanebosz (Heperkaré, 380-362) trónralépése. Látványos építkezések.

362           Teósz (Irmaatenré, 362-360) trónralépése.

360                   II. Nektanebosz (Szenedzsemibré Szetepenanhur, 360-343) trónralépése. Egyiptom utolsó nemzeti fáraója.

351           Artaxerxész támadása Egyiptom ellen.

343           Péluszion elesik. Nektanebosz Meroéba menekül.

343-342     Egyiptom perzsa inváziója.

343-332    II. Perzsa kor

343           III. Artaxerxész Ókhosz (343-338) trónralépése.

339-338     A Hababas-felkelés.

338           Arszész (338-336) trónralépése.

336           III. Dareiosz Kodomannosz (336-332) trónralépése.

332           Nagy Sándor elfoglalja Egyiptomot.

332-Kr. u. 395   Görög-római kor

Makedón dinasztia

Ptolemaiosz dinasztia

római császárok

332-305    Makedón dinasztia

332           III. Alexandrosz (Nagy Sándor, 332-323) elfoglalja Egyiptomot.

331                   Nagy Sándor megalapítja Alexandriát, ami a Ptolemaiosz Egyiptom központja lett.

323                   Philipposz Arrhidaiosz (323-317) trónralépése. Nagy Sándor szellemileg visszamaradott féltestvére. Perdikkasz lett a kormányzó és felosztották a birodalmat: Ptolemaiosz, Lagosz fia kapta Egyiptomot, Líbiát és Arábia egy részét.

323           Ptolemaiosz mint szatrapa kormányozza Egyiptomot 323-305-ig. Fontos forrás: Szatrapa-sztélé (312-311).

321-301     Az örökösödési háború (Diadokhoszok háborúja) első szakasza az egység-pártiak (pl. Perdikkasz) és az elszakadni akarók (köztük Ptolemaiosz) között.

317                   IV. Alexandrosz (317-310, csak névlegesen: 310-305) trónralépése.

312                   Gázai csata.

305-30                Ptolemaiosz dinasztia

305           I. Ptolemaiosz I. Szótér (305-285) trónralépése.

301                   Az ipszoszi csatával (Antigonosz halála) véget ér a Diadokhoszok háborújának első szakasza.

301-280     A Diadokhoszok háborújának második szakasza. Területbővítés. Egyiptom a kelet-mediterráneumi görög központok felé és Szíria-Palesztina térségében hódít. 301-ben Ptolemaiosz az Eleutherosz-folyóig hódít.

285                   II. Ptolemaiosz Philadelphosz (285-246) trónralépése. Ő kezdi meg a dinasztiára jellemző testvérházasságok sorát. Reformok. Egyiptom ekkor a leggazdagabb és a legstabilabb.

274-271     Az első szíriai háború I. Antiokhosz (Szeleukida) ellen.

273           Egyiptom követeket küld Rómába.

260-253     A második szíriai háború II. Antiokhosz ellen.

246           III. Ptolemaiosz I. Euergetész (246-221) trónralépése. A reformok folytatása.

246-241     A harmadik szíriai háború.

221                   IV. Ptolemaiosz Philopatór (221-205) trónralépése. Uralkodásának elején véres események, kegyencek kerülnek hatalomra (Szoszibiosz és Agathoklész).

219-217     A negyedik szíriai háború III. Antiokhosz ellen.

217 jún. 22.       Rafiai csata: a szíriai háború döntő csatája, amelyben a szorult helyzetben levő Ptolemaiosz fordítani tudott, és amelynek köszönhetően Egyiptom visszaszerezte Koilé-Szíriát.

206-200     Dél-Egyiptom: nagyszabású felkelések Théba központtal. Vezető Harvennofer (ellenkirály).

205                   V. Ptolemaiosz Epiphanész (205-180) trónralépése. Kiskorúsága miatt zavaros helyzet. Uralma alatt a birodalom külső területeinek nagyrésze (beleértve Koilé-Szíriát) elveszett. Megmérgezték. Fontos forrás: Rosette-i kő (196).

203                   Felkelés Alexandriában. Meggyilkolják Agathoklészt és családját.

202-195     Az ötödik szíriai háború.

200-186     A déli felkelés folytatása Aahvennofer ellenkirály vezetésével.

196           V. Ptolemaiosz nagykorú lett, koronázás ősi rítusok szerint.

195           Béke a Szeleukidákkal. Dinasztikus házasság.

180                   VI. Ptolemaiosz Philometor (180-164, 163-145) trónralépése. Kiskorúsága miatt helyette anyja, Antiokhosz lánya, I. Kleopátra kormányzott régensként 176-ig. Ezután két régens kormányozza Egyiptomot.

170                   Egyiptom megtámadja a Szeleukida-birodalmat, de alulmarad IV. Antiokhosszal szemben (hatodik szíriai háború).

VIII. Ptolemaiosz II. Euergetész (Phüszkón, 170-163, 145-116) trónralépése. Hármas társuralkodás: VI. Ptolemaiosz, neje, II. Kleopátra, és VIII. Ptolemaiosz.

IV. Antiokhosz csapataival elárasztja a Deltát, a két régens megbukik. Alexandria ostroma.

169                   Belpolitikai nehézségek miatt Antiokhosz feladja a Deltát és csapataival kivonul Egyiptomból.

168                   IV. Antiokhosz ismét elfoglalja a Deltát és Fajjúm környékét, lehet, hogy meg is koronázzák. Róma beavatkozik Egyiptom javára. Egyiptom külpolitikailag Róma vazallusa lesz, a római befolyás az actiumi csatáig folyamatosan erősödik, szűkül Egyiptom mozgástere.

165           Dionüszosz Petoszarapisz lázadása.

Felkelés Thébában és Panopoliszban. A felkelések miatt a gazdaság súlyos helyzetbe kerül.

164           VIII. Ptolemaiosz elűzi VI. Ptolemaioszt és II. Kleopátrát

163                   A nép visszahívja VI. Ptolemaioszt. VI. Ptolemaiosz Philometor (180-164, 163-145) trónralépése.

156-155     Gyilkossági kísérlet VIII. Ptolemaiosz ellen. A száműzetésben végrendeletet készít, hogy amennyiben nincs trónörökös a halálakor, Egyiptomot Rómára hagyja.

145                   Hetedik szíriai háború. Koilé-Szíria visszafoglalása. VI. Ptolemaiosz halála.

VII. Ptolemaiosz Neósz Philopatór trónralépése. Személyéről kevés adat, valószínűleg kiskorú volt és VIII. Ptolemaiosz ölette meg.

VIII. Ptolemaiosz II. Euergetész (Phüszkón, 170-163, 145-116) trónralépése. Feleségül veszi az özvegy II. Kleopátrát és annak lányát is, megöleti VI. Ptolemaiosztól származó fiait.

141-140     Hármas uralom: VIII. Ptolemaiosz – II. Kleopátra – III. Kleopátra.

140           Puccs-kísérlet (Kalaisztész).

132                   VIII. Ptolemaiosznak menekülnie kell, III. Kleopátra követi, a hatalom Alexandriában II. Kleopátra kezében marad. Hamarosan VIII. Ptolemaiosz visszatér Egyiptomba, délre, és II. Kleopátra elmenekül Szíriába.

127-126     VIII. Ptolemaiosz visszatér Alexandriába.

124           Egyezség: ismét hármas uralom (VIII. Ptolemaiosz – II. Kleopátra – III. Kleopátra). Nyugodt időszak VIII. Ptolemaiosz haláláig (nem jelöl meg trónörököst, a két várományos Ptolemaiosz Szótér és Ptolemaiosz Alexandrosz).

116                   IX. Ptolemaiosz II. Szótér (116-107, 88-81) trónralépése. Ismét hármas uralom: II. Kleopátra – III. Kleopátra – IX. Ptolemaiosz. 116 végétől kettős uralom, mert II. Kleopátra 57 év uralkodás után elhunyt.

114-113     Ptolemaiosz Alexandrosz kikiáltja magát Ciprus királyának. Ciprus elszakad Egyiptomtól.

107                   III. Kleopátra puccsa, amelyben elűzi Ptolemaiosz Szótért. Ptolemaiosz Alexandrosz csapataival bevonul Alexandriába. X. Ptolemaiosz I. Alexandrosz (107-88) trónralépése. Kettős uralom: III. Kleopátra – X. Ptolemaiosz. IX. Ptolemaiosz Ciprus uralkodója lett.

104           Egyiptom beleavatkozik a szíriai polgárháborúba annak reményében, hogy sikerül visszaszerezni Koilé-Szíriát. Átmeneti sikerek, de X. Ptolemaiosz fenyegetése miatt a csapatokat ki kell vonni és a háború eredménytelen.

101                   Feszült lesz a viszony X. Ptolemaiosz és III. Kleopátra között. III. Kleopátra halála.

96            Egyiptom elveszíti Kürénét. (Végleges csatolása Rómához 75-74-ben történik.)

91            Felkelés Thébában.

88                    Az alexandriaiak elűzik X. Ptolemaioszt. X. Ptolemaiosz a későbbiekben végrendeletében Rómára hagyja Egyiptomot. IX. Ptolemaiosz II. Szótér (116-107, 88-81) trónralépése. Keményen lesújt a lázadókra, 3 év alatt leszámol Thébával, amely ezután elveszíti politikai jelentőségét és csak kisebb falvak formájában él tovább.

81                    IX. Ptolemaiosz II. Szótér halála. Kleopátra Bereniké (81-80) trónralépése, egy évig egyedül uralkodik.

80                    Róma beavatkozása: Sulla Egyiptom trónjára Kleopátra Bereniké mellé X. Ptolemaiosz fiát, Alexandroszt ülteti. XI. Ptolemaiosz II. Alexandrosz trónralépése. A kettős uralom 18-19 napig tart, és Kleopátra Bereniké halálával végződik. Alexandriában lázadás tör ki, amelyben megölik XI. Ptolemaioszt.

XII. Ptolemaiosz Neósz Dionüszosz (Aulétész, 80-58, 55-51) trónralépése.

76                    XII. Ptolemaioszt egyiptomi rítusok szerint is fáraóvá koronázzák Memphiszben.

65            Róma: Crassus hivatalosan javaslatot tesz Egyiptom bekebelezésére. A javaslatot nem fogadják el, Egyiptom független marad.

63            Egyiptom bekebelezése ismét napirenden Rómában, de nem történik lépés.

59            Róma bekebelezi Ciprust, ezzel elvész Egyiptom utolsó külső birtoka is.

58                    Ciprus bekebelezése miatt az alexandriaiak elűzik XII. Ptolemaioszt. Ptolemaiosz Rhodoszra, majd Rómába ment. IV. Bereniké (58-55) trónralépése. Társuralkodója férje, Pontosz uralkodója, Arkhelaosz lett.

55                    Arkelaosz halála. XII. Ptolemaiosz Neósz Dionüszosz (Aulétész, 80-58, 55-51) trónralépése. Római légiók Alexandriában.

51                    XII. Ptolemaiosz halála. VII. Kleopátra Philopatór (51-30) trónralépése.

50                    XIII. Ptolemaiosz (50-47) trónralépése, kettős uralom nővérével. Kettejük belviszálya miatt Kleopátra elhagyja Egyiptomot.

48            Caesar Alexandriában. XIII. Ptolemaiosz és VII. Kleopátra látszatkibékülése. Az alexandriai háború a rómaiak ellen, amelyben leég az alexandriai könyvtár. XIII. Ptolemaiosz halála.

47                    XIV. Ptolemaiosz (47-44) trónralépése, társuralkodás VII. Kleopátrával. Kaiszarion születése.

46-44        VII. Kleopátra Rómában.

44            Caesar meggyilkolása.

XIV. Ptolemaiosz halála. XV. Ptolemaiosz Kaiszarion (44-30) trónralépése.

41-40                Antonius Alexandriában.

35            Antonius és VII. Kleopátra házassága.

34                    Az arméniai háború után diadalmenet Alexandriában. A birodalom felosztása Kleopátra és gyermekei között. Egyiptom utolsó fénykora (34-31), ismét nagyhatalom.

31 szept. 2        Az actiumi csata Octavianus ellen. Egyiptom veresége.

30                    Antonius öngyilkossága. Kleopátra öngyilkossága. Egyiptom elveszíti függetlenségét.

30-Kr.u. 395      római császárok

Egyiptom római provincia lett. Uralkodók és évszámok a Római-birodalom történetének megfelelően.

Kr. u. 395-640   Bizánci uralom

Kr. u. 640  Arab foglalás.

Kislexikon

Actiumi csata     31 szept. 2. Az ókor leghíresebb tengeri ütközete Octavianus, valamint Antonius és VII. Kleopátra között. Ez az ütközet döntötte el a két nagyhatalom, Róma és Egyiptom harcát Róma javára.

Ahet-Aton          Tell el-Amarna. Főváros a XVIII. dinasztiában Ehnaton idején, az új államvallás központja. Innen kerültek elő 1887-ben az ún. Amarna-levelek: III. Amenhotep, Ehnaton és Tutanhamon levelezései a közel-keleti uralkodókkal.

Kádesi csata      1274. Direkt összecsapás Egyiptom (II. Ramszesz) és a II. Muwatalli vezette hettiták között. A leghíresebb ókori közel-keleti csata, Ramszesz heroikus küzdelme. Az eredmény Egyiptomra nézve a legjobb esetben döntetlen. Egyiptom területeket veszít Szíriában.

Megiddói csata   1458. III. Thotmesz harca a kádesi koalíció ellen. Taktikai csellel Egyiptom legyőzi a szövetségeseket, óriási zsákmány. Megiddó ostroma végül 7 hónapig tartott. III. Thotmesz hódításainak nyitánya.

Memphisz          Az I. dinasztiától kezdve fontos közigazgatási központ, ebben a funkciójában később, a Ptolemaioszok alatt Alexandria váltotta fel. Főváros a XVIII. dinasztia második felében.

Théba               A legfontosabb vallási központ. Főváros a XVIII. dinasztia első felében. Felemelkedése az I. Átmeneti korban kezdődött és a Későkorig nagy befolyással bírt. A végső csapást IX. Ptolemaiosz II. Szótér mérte rá.

Zannanza-epizód        1327 körül. (Dahamunzu-epizód) Tutanhamon halála után özvegye, Anheszenamon, hogy Egyiptom megmeneküljön a hettita fenyegetéstől, a hettita uralkodótól, I. Suppiluliumától kért férjet magának. Hosszas tanácskozás után Suppiluliuma elküldte egyik fiát Egyiptomba, akit az odavezető úton meggyilkoltak. Az incidens súlyos következményeket vont maga után, Hatti újult erővel támadta Egyiptom szíriai birtokait.

Felhasznált irodalom

Shaw, I. (ed.): The Oxford History of Ancient Egypt. Oxford, 2000.

Baines, J. – Málek, J.: Az ókori Egyiptom atlasza. Budapest, 1992.

Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest, 1998.

Ürögdi György: Kleopátra. Budapest, 1983.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: