iszlámjogi iskolák

A szunnita iszlámban négy nagy, és több kisebb jogi iskola határozza meg a fiqhet. Ezeket nem lehet leírni az Európában értett szigorú és liberális kategóriákkal, mert minden jogi iskola bizonyos kérdésekben szigorú, másokban pedig liberális az európai kategóriák szerint.

A mālikita jogi iskola megalapítása Mālik ibn Anas (711-795) nevéhez fűződik, aki medinai jogász. Mālik elsősorban a medinai hagyományokat és szokásokat dolgozza fel, és csak nagyon kis mértékben koncentrál a Medinán kívüli hagyományokra. Fő művében, a Muwaṭṭában olyan témákat dolgoz fel, mint az iszlám öt pillére közül négy (ima, alamizsna, böjt, zarándoklat), ǧihād, eskü, öröklés, házasság, válás, adásvétel, kölcsön, végrendelet, büntetés. Mālik nem elméleti tudós, hanem kazuisztikus gyűjteményt ad az adott területen, nyoma sincs benne a fogalmi tisztázásnak vagy az alapelvek kidolgozásának. Azt is mondhatni, hogy a Muwaṭṭa esettanulmányok gyűjteménye.

A hanafita iskola megalapítása Abū Ḥanīfa (699-765), iraki jogtudós nevéhez fűződik, aki sok tekintetben másképp vélekedett a fiqhről, mint kortársai, és éppen ezért a jogtudomány egyik legvitatottabb egyénisége. Irakban nem lehetett a prófétai hagyományokra hivatkozni, éppen ezért a jogi pluralizmus és az egyéni vélemény sokkal nagyobb szerepet kap itt, mint a medinai hagyományban. A kūfai felfogás egyik legfontosabb gondolata az, hogy attól, mert valami hagyomány, még nem biztos, hogy összhangban áll a Próféta tanításával. Medinában könnyen lehetett egyenlőségjelet tenni a kettő közé, Irakban azonban nem, mert Muḥammad soha nem járt Irakban. A hanafita jogi iskola helyezi a legnagyobb hangsúlyt az önálló véleményre.

A šāficita iskola Muḥammad Idris aš-Ṧāfici (767-820) nevéhez fűződik. Ṧāfici elméleti jogtudós, legjelentősebb hatása a jogtörténetre a hagyomány jogforrásként való megjelölése, ugyanakkor megalkotja az autentikus hagyományok körének fogalmát is. Erre a korra ugyanis annyi hagyomány gyűlik össze, hogy muszáj megejteni valamiféle válogatást; ennek elveit vázolja fel Ṧāfici. Ṧāfici az továbbá, ami az iszlám jog meghatározó kategóriáit megfogalmazza.

A hanbalita iskola megalapítója Aḥmad ibn Ḥanbal (780-855). Ḥanbal csak és kizárólag a Korán és a hagyományok szövegét használja, a racionalitást és a társak véleményét elutasítja.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: