Bevezetés a vallásfilozófiába 1.

Tatár György – 2oo9. o9. 14.

– Ulrich von Moelendorf: Der Glaube der hellenen (A görögök hite); itt teszi fel a kérdést, hogy honnan vannak az istenek; következtetés: az istenek megvannak, és kész

– Hermann Usener: Götternamen; egyik csoportjuk nevét értjük, a másik csoportét nem, erre már az ókorban is sok érdekes megoldás született, mert már a görögök se értették, pl. Zeusz, Hádész

– Zeusz neve visszavezethető az -id tőre (ó-indo-germán): az, aminél fogva látunk, azaz világosság

– Hádész: a-id; fénytelen, nem látható; fekete sisak, ami láthatatlanná tesz

– fejlődéselmélet: egyiptomi démonnév: “egész éjjel bömbölő”

– a démonok neve érthető, ahogy istenné válnak, úgy válik a név érthetetlenné

– istenek: a démonok differenciálódnak, személyiségük komplexebbé válik; komplex isteni személyiség

– bibliai hit: Istenben hinni hebraizmus – אמן

– végérvényesen beleszilárdítja magát és attól többé nem tágít

– az Ábrahám számára tett ígéretek csak a távoli jövőben valósulnak meg, Ábrahámnak esélye sincs arra, hogy megláthassa az ígéretek beteljesedését

– hűség, hit: אמונה

– a bibliai héberben eltökélt szándékkal csinálja az ember

– Ábrahám megszólításának nincs előzménye, ez nagyon bibliai

– görögül a hit πιστις

– Peidho: a meggyőzés istennője, a réthorok, ügyvédek, bírák áldoztak neki

– credo: hitelezés (elhiszem, hogy vissza fogja adni a kölcsönt); credentia

– megtérés: שוב תשובה – visszafordul a rossz útról

– görögül: μετανοια; 18o fokos fordulat az életfelfogásban; az eredeti kereszténységben nincs értelme, mert szükségtelen volt a 18o fokos fordulat, ez csak a pogánykereszténységben értelmezhető

– Jézus, Sirák fia könyv görög szövegű; azzal kezdődik, hogy a nagyapja által írt héber szövegre hivatkozik; azért nem került be a kánonba, mert görögül van, a görögsége szinte tökéletes; Qumránban megtalálták a héber nagyapa eredetijét

– “könnyebb a tevének a tű fokán átmenni”; a héber teve arámiul hajókötél; csak írott szöveget lehet ennyire félreérteni, a szöveg feldolgozója nem tudott arámiul

– Homérosz eposzaiban van önarckép a költőről; a bibliai szerzőkről nem tudjuk sem a kontextust, sem a célközönséget

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: