Klasszikus arab – 2oo9. o9. o8.

Brünow-Fischer: Cím

–          „a megszerzés megkönnyítése” = تسهيل التحيل

–          szójáték = جِناس

–          az arab könyvcím két részből áll: a cím (rendszerint irreleváns), utána في, utána a magyarázat

–          megkönnyíteni; II. maszdar = سهل

–          megszerezni; II. maszdar = حصل

–          a gondok elűzése = تَسْلَية الخَوَاطِر

–          في منتخبات اُلمَلَح والنَوَادِر

–          elűzni a gondot; maszdar = سلي

–          amik foglalkoztatják az agyat = خاطرة

–          kiválasztott dolog = مُنَتَخبات

–          vicc; tsz = مُلْحَة

–          anekdota; tsz = نَادِرة

–          a gondok elűzése: vicces történetek és anekdoták válogatása (antológiája)

–          أدْخَلَ يَدَهُ

–          I. bemegy = دخل

–          IV. bemeneszt = أدْخَلَ

–          „bemenesztette a kezét” = beletette a tálba, kivette és evett kézzel (kult. vonatkozás)

–          a mondat az arab nyelvészet szempontjából 4 szó, noha az írásképben csak kettő látható; a ragok szavaknak számítanak

–          أدْخَلَ هو يَدُهُ

–          parazita, élősködő = طُفَيْلِيٌ

–          kicsi fiú = طِفْل

–          az idegent megkínálják (ez automatikus), de nem szabad elfogadni (nem illik)

–          قَوم ياكُلُنَ

–          nép, törzs, emberek csoportja = قَوم

–          nincs egyesszáma; people; gyűjtőnév

–          Evelyn  …..: Mysticism; 1911

–          a قَوم lehet nőnemű és hímnemű nyelvtanilag, de csak hímneműek gyülekezetére használják; TSZ-t vagy ESZ/nn-t egyeztetnek hozzá

–          odalép az élősködő …-hoz

–          az ige jelentését megváltoztatja a prep. – vonzatos ige; de a prep. mindig a következő névszóhoz tartozik, nincs olyan mondat, ami prep.-ra végződik; ha mégis, akkor a névszó, amire vonatkozik, az „én”; rám vonatkozik;

–          دخل طفيلى على قوم ياكلون

–          magyarul vonatkozó mellékmondat, beleértendő az „akik”

–          határozatlan névszó nem előzhet meg igét; egy kivétel van a József szúrában:

–          فَصَبْر جميلٌ

–          hiányos mondat, ahol határozatlan névszóval kezdődik; ez az egyetlen ilyen példa

–          enni = اكل

–          akik ettek = ياكلون

–          ha az lenne, hogy أَكَلُوا, akkor a fordítás: akik már befejezték az evést

–          ha فعل   alak a főmondatban, és يفعل alak a mellékmondatban, akkor a mellékmondat egyidejűséget fejez ki (még tart a cselekvés)

–          ha فعل  alak a főmondatban, és  فعل  alak a mellékmondatban, akkor a mellékmondat cselekvése már befejeződött

–          vonatkozó mellékmondat (shift) elcsúsztatja az igeidőt 1-gyel

–          a … igealak neve = … ; de csak a ….-t használják

–          Noam Chomsky: Mondattani szerkezetek – Nyelv és elme; Osiris, Budapest, 193

–          171 nyelvtani elnevezés és kifejezés, amit tudni kell; nem egyenértékűen a magyar kifejezésekkel; terminus technicusok

–          az elbeszélő szövegben a … szinte mindig jelenidő, az összetett mondatokban azonban ritkán

–          يفعل  igealak neve = المضارع المفوع

–          فعل = الماضي

–          a modern arabban 2 vessző vagy 2 zárójel közötti rész kiemelés, nevek, pl.

–          mit esztek? = ما يَكُلونَ

–          ma már nem használják = ما

–           سمّاً (itt értelmileg kettőspont) فقالوا من بُغْضِهِ

–          utálat = بُغْض

–          méreg = سمّاً

–          azt mondták, utálva őt: mérget

–          változás, kihagyás = ف

–          a و és a ف különbsége:

–          دجل احمد ومحمّد

–          Ahmed és Mohamed bejöttek. (nem tudni, melyik jött előbb, nem is fontos)

–          دجل احمد فمحمّد

–          Előbb bejött Ahmed, majd Mohamed. (lényeges a sorrend)

–          rengeteg jelentése van a klasszikus arabban  ما

Advertisements

4 thoughts on “Klasszikus arab – 2oo9. o9. o8.

Add yours

  1. Ez az a klasszikus arab, amely – mint Robert Gravesnél olvastam – nem engedi meg a Mohamed koránál későbbi szavak használatát?

  2. ez azért túlzás :) de kétségtelen, hogy a Korán nyelve a mérvadó. A klasszikus kor az ókortól (amiről nincs írásos emlék) tart a modern korig, amikor elkezdett kialakulni a ma használatos modern standard arabic, ami szintén irodalmi nyelv. Ezen kívül vannak a nyelvjárások, amit ténylegesen beszélnek is az emberek.

  3. nem egészen. Van a Korán, ami a Kureis törzs nyelvén (többé-kevésbé) íródott. Utána óriási nyelvészeti mozgalom indult, aminek során teljesen logikussá tették a nyelvet (nincsenek benne kivételek), ami irodalmi nyelv lett, és elvált a nyelvjárásoktól, és így élt 12oo éven keresztül, ami után elkezdték a klasszikus nyelvet modernizálni, és a modern világ használatára alkalmassá tenni, ebből lett a modern irodalmi nyelv. A nyelvjárásokkal senki nem foglalkozott, az európaiakat kivéve. Arab szemszögből a nyelvjárások nem számítanak, csak az irodalmi nyelv.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: