Történettudomány 1o

Anthony D. Smith: A nacionalizmus és a történészek; in Nacinalizmuselméletek; szerk. Kántor Zoltán; Rejtjel, Budapest, 2oo4;

–          csak konkrét formákban mutatkozik meg, azokban a formákban, amikbe támogatóink és kritikusaink öltik számunkra, ezért par excellance történelmi mozgalom

–          a világot különböző közösségek egymásra hatásának eredményeképp látja; ezek olyan közösségek, amelyeknek egyéni karaktere van, meghatározott eredettel rendelkezik, és meghatározott fejlődés eredménye

–          magyarázat a nemzet történetére (Michelet, Burke, Müller, Karamazin, Palacky)

–          a történészek a legélesebb kritikusok is a II. vh. óta

–          a történészek doktrínaként, elvként vagy érvelésként tekintenek a nacionalizmusra, és ezt gyakoran rögeszmének tekintik, vagy azonosítják a nemzethez tartozás érzésével

–          az a legelőnyösebb, ha az emberek saját maguk kormányozzák magukat (liberális doktrína); ezzel szemben a nacionalizmus kontinentális és romantikus változata szerint az egyéneket olyan megváltoztathatatlan közösségek tagjainak tekintik, amelyek csak akkor lehetnek szabadok, ha önmagukat kormányozzák – ellenségeskedés az etnikailag vegyes területeken

–          két új szempont: a nemzet konstruált természete, kitalált kategória, nem gyökerezik a történelemben; a nacionalizmus modernsége: mitikus múlt, a nemzet csak a nacionalizmus sikerének pillanatától létezik

–          közeli kapcsolat van a között, ahogy a történészek a nacionalizmust értékelik, és a saját történelmi helyzetük között

–          a nemzeti gondolat korai történészei a nemzeti szabadság biztosítékaként tekintettek a nemzetre (Michelet); „csupán egyetlen társadalom van és mindenki számára közös rendelkezések; mindenki testvérként tekint az addigi ellenségére”

–          a hazaszeretet vallása; Renan: a nemzetek léte biztosítja a szabadságot

–          Renan: „egyetlen roppant szolidaritás, melynek lényeges alkotóelemei azok az áldozatok, amelyeket őseink hoztak a nemzet oltárán, és amelyeket mi is készek vagyunk meghozni a jövőben”

–          Lord Acton: „felülírja a lakosok jogait és vágyait, fiktív egységbe foglalja széttartó érdekeiket, sokféle hajlamukat és kötelességüket feláldozza a nemzet magasabb rendű szükségleteinek oltárán, eltipor minden természetes jogot és elfogadott szabadságjogot saját maga érvényesítése érdekében” – a többnemzetiségű birodalmak felsőbbrendűek a nemzeteknél

–          Weber: a nemzet az érzés közössége, a nemzet közösség, mely saját állam létrehozására törekszik; célja a kultúrjavak megőrzése; a közösség legendái a primitív népek mondáit helyettesítik

–          Carr: a. korai modern nacionalizmus; b. fr. forradalomtól 1914-ig; 19. sz.-tól a ii. vh-ig

–          Snyder: eur. osztódó nacionalizmus;  afrikai faji fekete; közel-keleti politikai-vallási; EÁ. olvasztótégely; ázsiai antikolonista; latin-amerikai populista;

A nemzetek mint nacionalista konstrukciók

–          Salo Baron: a nacionalizmus kialakulása a vallással áll összefüggésben; a nacionalizmust nem lehet megérteni a vallási összefüggések nélkül

–          Kedourie: „azt a szükségletet elégítik ki, hogy mindnyájan egy koherens és stabil közösséghez tartozzanak”

–          noha a nemzet modern jelenség, kialakulásának okai a középkorba nyúlnak vissza; a két korszak egymásrahatását kell tanulmányozni ahhoz, hogy megértsük, hogy a nemzetnek miért van olyan nagy ideológiai vonzása

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: