Történettudomány 9.

Bevezetés a társadalomtörténetbe; szerk. Bódy Zsombor-Ö. Kovács József; Osiris, Budapest, 2oo6;

Czoch Gábor: Mentalitástörténet; 473-499

– az Annales körül csoportosuló történészek munkájához kapcsolódó fogalom, program
– terminológiai problémák
– azt kutatja, ami személytelen az egyén tudatában
– 1. kollektív viselkedésre helyezi a hangsúlyt
– 2. nagy figyelmet szentel a kimondatlan, a mindennapi történéseket meghatározó automatizmusoknak, és azok mozgatórugóinak, mint a kidolgozott elméleteknek
– 3. a hiedelmek struktúrája és tartalma foglalkoztatja, a gondolkodás kategóriái, szimbólumai, metaforái

A mentalitás fogalma

– mentalité primitive (Lévy Bruhl)
– negatív felhangja van a kifejezésnek, hiába hangsúlyozza, hogy semmi természetbeni különbség nincs a fejlett és primitív népek között
– marginális csoportok kutatása, és a közös társadalmi vonások keresése (boszorkányok, bűnözés, eretnekség, stb.)
A francia mentalitástörténet kialakulása
– Durkheim és köre kétségbe vonta, hogy a történettudomány megfelel a tudományos kritériumoknak, aminek csak a szociológia felel meg; abban a pillanatban, hogy a történetírás összehasonlításba kezd, semmi sem különbözteti meg a szociológiától
– cél nem az egyéb, hanem a kollektív
– a történettudomány nem egységes: pozitivisták – Ch. Seignobos: forráskritikai módszerek, a tények rendezése
– Berr kétségbe vonta, hogy a történetírás egyetlen feladata a kollektívum tanulmányozása, minél fejlettebb egy társadalom, annál nagyobb szerepet játszik benne az individuális tényező
– történelem és pszichológia szoros kapcsolata
– Annales: Febvre és Bloch egyetértettek abban, hogy a társadalmak kialakulása és fejlődése csak a kollektív jelenségek figyelembevételével képzelhető el; a törttud. alapjában véve összehasonlít
– Durkheimtől vették át a kollektív reprezentáció fogalmát, merítenek az etnológiából, fontos szerepet tulajdonítanak a pszichológiai tényezőknek
– emellett hatással volt az eszmetörténet, és ennek kritikája

A mentalitás megközelítése Febvre és Bloch munkásságában

– Febvre nagyobb hangsúlyt fektet a pszichológiai tényezőre, a tudatos megnyilvánulás formáira, Bloch a szociológiára és a kollektív viselkedés mélyebb értelmére
– F. szerint B. túl nagy hangsúlyt fektet a szociológiára, ami az absztrakció igen csábító formája
– B. olyan dolgok felé fordul, amelyek kevésbé tudatosak: időérzékelés, mérés, mérhetőség, fizikai ellenálló képesség
– F nagyobb figyelmet fordított a kulturális jelenségek és korabeli gyakorlatuk vizsgálatára
– 1. megkérdőjelezte, hogy minden tekintetben tudatos kapcsolat lenne az alkotók szándéka és alkotásuk között
– 2. kétségbe vonta, hogy a szellemi, esztétikai alkotásokat kizárólag az egyéni invenció és alkotói szabadság eredményének tulajdonítsák
– 3. nem tartja kielégítőnek azokat a magyaázatokat, amelyek a művészi hasonlóságokat az átvételekkel, egymásra gyakorolt hatással, korszellemmel magyarázzák

A mentális eszköztár

– F. kontextusba helyezett elemzés
– mentális eszköztár fogalma: mindazon percepciós, konceptuális, nyelvi, kifejezésbeli, cselekvésbeli kategóriák összessége, amely strukturálja és meghatározza az egyéni és kollektív tapasztalatot
– ide tartozik a nyelv, a logikai keret (mértékrendszer), rítusok, ceremóniák, mítoszok
Az első mentalitástörténetek Franciaországon kívül
– Huizinga: A középkor alkonya
– Mannheim,Elias

A mentalitástörténet az 5o-es és 6o-as években

– a tört. érdeklődése a gazdaságtörténet felé fordul
– történeti demográfia, időérzékelés-kutatások, születésszabályozás, mint mentalitásváltás
– a mentalitástörténet a hétköznapival, az automatiksan ismétlődő cselekvésekkel foglalkozik
– egyén és csoport közötti viszony kutatása, a repreentációs rendszerek elfogadása
– szociálpszichológia más időkeretek között
– Braudel 3 lépcsője: emberöltő, ciklikus mogásba illeszkedő társadalmi folyamatok, longue durée

A mentalitástörténet kritikái

– az időstruktúra nem magyarázza az átmenetet

Reklámok

2 thoughts on “Történettudomány 9.

Add yours

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: