Történettudomány 6.

Noiriel, Gerard: A történetírás „válsága”; Napvilág Kiadó, Budapest, 2oo1; 69-114

Egy tudományág kialakulása

– a történettudomány csak akkor lett képes a szellemi élet önálló részévé válni, amikor elutasította a filozófiai általánosításokat, és az empirikus kutatás terepén helyezte el önmagát
A történetírás-művészettől a történetírás-tudományig
– egy tudományos paradigma feltételezi a tudomány kutatói közül kikerülő kutatók közösségének létrejöttét, olyan kutatókét, akik azonos képzésben részesültek, s ennek révén elsajátították az azonos módon kezelt közös szakirodalmat; diszciplináris mátrix (Kuhn)
– egy paradigma történetének tanulmányozása itt annak kimutatásában áll, hogy hogyan jött létre egyszerre a diszciplináris mátrix, és az a tudományos közösség, amely ennek fennmaradását irányítja

A történész feladata

– a felvilágosodás filozófiáját elutasítja Németország új filozófus-történész nemzedéke
– Herder: minden nép önmagában álló entitás, amely kialakítja saját kultúráját és kollektív identitását, senki sincs felhatalmazva, hogy ezt kívülről megítélje
– a napóleon-ellenesség arra serkentette ezt az iskolát, hogy felértékelje a a régi jogi szokásokat (szemben a Code Civil-lel), ez a múlt iránti lelkesedés segítette elő a forráskritikát
– szövegvizsgálat technikáinak páratlan fejlődése: összehasonlító nyelvtan, filológia, hermeneutika, régészet
– Niebuhr: történeti módszer: tények megállapítása, csoportosítása, következtetés
– Hegel: a történelem filozófiai értelmének megállapításához elegendő a végső eszme megragadása; emanációs filozófia feltételezi a valóság mögötti metafizikai entitások létét
– ezzel szemben Ranke: empirikus kutatás, a dolgok valójában
– Humboldt: az egyetemeshez való legjobb hozzáférés az egyedi viszonyok tanulmányozása

A nemzeti szakmai közösségek kialakulása

Pozitivizmus

– Auguste Comte: minden tudomány törvényeket teremt és egységes módszer alá rendezhető; a filozófus feladta, hogy felkutassa a tudomány egyetemes ismérveit; a szociológia kidolgozásának szükségszerűsége;
– Marx: történelmi materializmus, hogy felszínre hozza a történelem törvényeit
– Spencer: darwinista evolucionista szociológia
– cél kizárólag a tények feltárása
– Taine négy munkamódszert javasol: analízist (a tények kikutatását és elkülönítését), osztályozást, meghatározást (a tények jellemző vonásai), a meghatározások közötti visoznyok felmutatását; ez utóbbi három művelet képezi a szintézist

A történettudomány hivatássá válása

– a tények mögötti eszme kutatása helyett az igazság önmagában való vizsgálata
– intézményesülés
– már nincs többé szüksége a filozófiára, nincs rá szükség, hogy polemizáljon vele
– a történettud. lényege a módszerében rejlik (Monod)
– kiemeli a forrásokkal való közvetlen kapcsolatot
– cél a mindenre kiterjedő kép, a különöstől az általánosig

A szakmai szolidaritás: gyakorlati megoldás a történeti tudás „objektivitásának problémájára”

– szakmai ideológia kialakulása
– már nem szerző, hanem tudományos munkatárs, nem a személyes mű, hanem a kutatók együttes munkájából szerezhető tudásrész válik fontossá
– a módszertanos történetírás az egységes nemzettudat kialakítását is szolgálja

A történettudomány első válsága

A két pozitivista kritika: a naturalizmus és a hermeneutika

– a történészek a tudományra mint adottra tekintenek, és ennek gazdagítására törekednek
– a szociológusok olyan tudományról beszélnek, amelyet meg szeretnének teremteni, amely feltételezi az eddigi tudományosságtól való elszakadást, és a társadalomtudományok más alapora helyezését
– Németországban a módszerekről folyik a vita
– Dilthey és a megértő eljárás: bele kell helyezkedni a múlt emberének gondolatvilágába, és megérteni

A neokantianizmus és a történettudományok logikája

– Németországban Max Weber hatására születik meg a szociológia, ott is a történettudománnyal való párbeszédben
– Max Weber azonban radikális empirizmust hirdet

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: