Történettudomány 3

Carr, E. H.: Mi a történelem? Századvég Kiadó, Budapest, 1993; ford. Bérczes Tibor; 7-28

A történész és a tények

– mi a történelem?
– Lord Acton: egyedülálló alkalom, hogy lejegyezzük a teljes tudásanyagot; túl tudunk lépni a hagyományos történetíráson;minden információ hozzáférhető; minden problémához kezünkben a kulcs (1896)
– George Clark: a történész abban reménykedhet, hogy munkáját meghaladják; a múltról való ismeret emberi elmék szűrőjén jutott el hozzánk; ez feldolgozás; nem állhat változatlan atomokból; a múlt feltárása végtelen folyamat; egyetlen, a történelemre vonatkozó kijelentés sem mentes a szubjektivizmustól és az érdekektől, objektív történeti igazság nincs (hatvan évvel később)
– a két vélemény közötti különbség a világnézet változását tükrözi: Acton: pozitivizmus, késő Victoria-kor, az értelemre támaszkodó önbizalom, a haladásba vetett töretlen hit, G. Clark: a beatnemzedék zavarodottsága és kába szkepticizmusa
– a válaszunk a mi a történelem? kérdésre az időben elfoglalt helyünket tükrözi vissza, és utal arra, hogy hogyan tekintünk arra a társadalomra, amiben élünk
– a 19. század a tények kora; Ranke 183o-ban a moralizáló történelemmel szemben azt írja, hogy a történész feladata az, hogy megmutassa, mi volt; ténykultusz; gyűjtsd össze a tényeket, és vond le belőle a megfelelő következtetéseket; Angliában ez tökéletesen beleillik abba az empirista hagyományba, amely Locke-tól Bertram Russelig a filozófia meghatározó irányvonalának számított;
– az empirista ismeretelmélet alapja a szubjektum és a tények teljes szétválasztása; a tények kívülről érik az embert, a tudatától függetlenek, a befogadás folyamata passzív
– a történelem a felderített tények összessége
– a tény szent, a vélemény szabad (C. P. Scott) – a tény és a vélemény különválasztása
– kérdés a tények természete; mi a történelmi tény? milyen kritérium alapján lehet meghatározni a történelmi tényeket?
– nem minden múltbeli esemény történelmi tény
– alapvető tények: hastingsi csata 1o66 – a probléma az, hogy a történészt nem ezek az alapvető tények izgatják; a pontosság köteleség, nem érdem (Housman); a történész munkájának szükséges része, de nem alapvető funkciója
– ma már mindenki tudja, hogy a vélemény leginkább a megfelelő tények kiválogatása és elrendezése révén befolyásolható (vs. Scott)
– annak idején az gondolták, hogy tények magukért beszélnek, de ez nem igaz, mert a történész dönti el, melyik tény jusson szóhoz, milyen sorrendben, milyen kontextusban, és abból milyen összefüggéseket lehet kiolvasni
– a hastingsi csata azért fontos, mert a történésze fontosnak tartják
– milliók keltek át a Rubiconon, de mégis csak Caesar átkelése történeti tény
– a történésznek mindenképp szelektálni kell, a tények nem léteznek objektíven
– hogyan lesz a múltbeli tényből történeti tény?
– a történeti tény státusa az értelmezés függvénye, az értelmezés minden történeti ténybe belekerül
– pl. a görög történelemről bennünk kialakult kép az athéniak egy kis csoportja hagyományozásának eredménye, szűrőn keresztül látjuk, akik csak a szemléletmódjukba beleillő tényeket tartották meg
– a 19. sz. történészei megelégedtek a tényekkel, és nem tettek fel kellemetlen kérdéseket
– az angol történészek nem hittek a történelem jelentésében, mert azt hitték, hogy ez a jelentés nyilvánvaló
– a mi a történelem? kérdésre a 19. sz. 8o-9o-es éveiben próbáltak először válaszolni, Angliában figyelemre sem méltatták azokat, akik ezzel bajlódtak, majd Itália kezd el ezzel foglalkozni
– az egész történelem kortárs történelem (Croce); a történelmet a jelen szemüvegén, problémái keresztül látjuk; a történész fő feladata az értékelés
– Angliában Collingwood foglalkozott a témával: a történetfilozófia tárgya se nem a múlt önmagában, se nem a történész múltról alkotott képe önmagában, hanem a kettő a maga kölcsönhatásában
– a történész által vizsgált múlt bizonyos értelemben még mindig a jelenhez tartozik, minden történelem a gondolat történelme; rekonstrukciós folyamat
– 1. a történeti tények nem tiszták: a lejegyző véleményét tükrözik
– 2. a történésznek rendelkeznie kell az általa vizsgált emberek gondolkodásának és cselekedeteik mögött rejlő szándék képzelőerővel megáldott megértésére
– 3. csak a jelen szemüvegén keresztül érthetjük meg a múltat – a nyelvhasználat is kizárja a semlegességet
– Collingwood: a jelentések végtelen lehetősége
– C. hipotézise szerint a tények nem fontosak, az értelmezés a lényeg
– mi a 2o. sz. közepi történetíró feladata a tényekkel kapcsolatban?
– 1. lehetőség szerint fel kell tárni minden ismert, és a témával kapcsolatban levő tényt
– 2. szakadatlan párbeszéd a múlt és jelen, tények és értelmezés között

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: