Germanus Gyula: Középkori arab földrajzírók – tételek első részlet

kiegészítve a Goldziher-névjegyzék és a Wikipédia alapján.

1. Az ókori szerzők a tengerekről és szárazföldekről – Két irányadó tanítás. Az ún. homéroszi iskola, amelynek hívei közé tartozott Eratoszthenész és Sztrabón, az ókorban ismert három szárazföldet egybefüggő szigetnek képzelte, amit világtenger ölel át. Marinosz és Ptolemaiosz ezt tagadják, azt hitték, hogy az Indiai-óceánt és az Atlanti-óceánt föld határolja, és ezek a tengerek kicsik.  Ez a tévedés Poszeidónosztól származik. 126 vs. 229 fok.

2. Az ókori szerzők a Földről és a Napról – Püthagorasz a Földet gömbölyűnek tartotta, mert a gömb a legtökéletesebb test. Arisztotelész ezt kísérleti úton bizonyította, mert holdfogyatkozáskor a Föld árnyéka kör a Holdon. Tacitus nem ad hitelt ennek a medállapításnak. Az első térkép Anaximandrosz és Hekataiosz munkája, aki a Földet laposnak képzelte. Türoszi Marinosz veszi először figyelembe a szélességi és hosszúsági vonalakat. Az eredeti művek elvesztek, de Mascūdī a Kitāb at-tanhib című munkájában mint ismertekre hivatkozik. Marinoszra és Hipparkoszra támaszkodik Ptolemaiosz, akinek Megalé Szüntaxisz és Geographiké Hüphégészisz c. munkái a középkor földrajzi munkáinak alapjai.

3. Az ókori szerzők a hegyekről – A hegyeket túl maganak becsülték, viszont felismerték a földkéreg időleges és állandó változásait, a vulkánokat a Föld belsejében levő tűz csöveinek tartották. Arisztotelész a földrengéseket a Föld beljesében levő barlangokból kiáramló léglökéseknek tulajdonította.

4. Az ókori szerzők az állat- és növényvilágról – A sarktól való távolsággal magyarázzák az állat- és növényvilág változatait. Minél távolabb a sarktól, annál nagyobb (orrszarvú, elefánt, pálma). Az emberi rasszokat is ennek alapján magyarázták.

5. Az ókori szerzők a folyókról és összefüggéseikről – azt hitték, hogy csak a Nílusban van krokodil, így minden folyó, amiben még van, összefügg a Nílussal.

6. A földrajztudomány kialakulásának oka az iszlám világban – az iszlám hódítás előtt is kereskedelemmel foglalkoztak, az iszlám hódítás után megváltozott a társadalom szerkezete; az eddig egymással háborúzó törzsek a szomszédos termékeny területek ellen fordultak; a földrajztud. kialakulásának okai: az új gazdasági helyzet, az elfoglalt népek kulturális hatása, a zarándoklat (és az utazás lejegyzése), a birodalmi közigazgatás, a postaszolgálat, a kereskedelmi utak ellenőrzése,

7. Hwārizmī, Abū Ǧacfar Muḥammad 155, 156, 162: 235/849 k., matematikus, asztronómus;  Az első algebra írója, csillagászati táblák szerkesztője. Al-Ma’mūn kalifa meghívta a Dār al-ḥikmába tanítani; földrajzi műve a Kitāb ṣūrat al-Arḍ ( كتاب صورة الأرض , A föld képe), mely valószínűleg Mutaszīm kalifa uralkodása alatt nyerte el végső alakját, mert már szerepel benne Szamarra városa, a kalifa új székhelye;

8. Ptolemaiosz és hatása az arab szerzőkre – Marinoszra és Hipparkoszra támaszkodik Ptolemaiosz, akinek Megalé Szüntaxisz és Geographiké Hüphégészisz c. munkái a középkor földrajzi munkáinak alapjai. Ptolemaiosz geológiai munkája volt az alapkönyv. Első tanulmányozója Abū l-Abbās an-Nairizi (923), a fordítás eredete nem tisztázott. Ezt többek között Hunayn b. Ishāq , Tābit b. Qurra és Muhammad al-HwārizmĪ is feldolgozta. A nagy kiterjedésű kalifátus kormányzása szükségessé tette, hogy a központi kormányzat tisztában legyen a népesedési, adózási, és egyéb társadalmi viszonyokkal.  A postaforgalom miatt is szükséges volt, hogy pontos adataik legyenek a földrajzi viszonyokról. A postaintézmény az cabbāsida korban tökéletesedett ki.  A tartományok fővárosaiban a helytartó mellett működött a postaigazgató, akinek politikai jelentéseket is kellett küldenie Bagdadba, a központi postahivatalba. Itt a postaügy egy külön államhivatalban összpontosult.  Ez a postaügy és szervezete a geográfiai feljegyzések legelső mozgatórugói voltak. Nem lehettek meg a különböző helységek közti távolságok adatai nélkül, stb. Ilyen közigazgatási szükségletek teremtették meg az első földrajzi feljegyzéseket, melyekből aztán az országok és lakosságuk ismertetésére is kiterjedő irodalom fejlődött ki, majd a tudományos ország- és útleírások színvonalára emelkedett.

9. Ibn Hurdāḏbih 163: 28o/893. Perzsa származású, Bagdadban zenei és adab műveltséget szerez. Postaigazgató a perzsa Media tartományban. 844-848 között az újonnan létesített Szamarra fővárosban élt. Műve: Kitāb al-masālik wa-l-mamālik (Utak és tartományok) – ez korának útjairól, adózásról szól. Összefoglalja benne a fő kereskedelmi utakat, leírja a távoli országokról, Kínáról, Koreáról, Japánról szóló tudósításait. Csak kivonat maradt fenn.

10. Balhí 156, 165: 933. Földrajztudós volt. Ő készítette az első térképeket.

11. Mascūdī 183, 185, 188: 345/956. Bagdadból, családját Mascūdra (a Próféta egyik társa) vezeti vissza. Sokat utazott (Perzsia, Kaszpi-tó, India, Ceylon, Madagaszkár, Egyiptom). Műveiben néprajzot, más vallásokat ír le. Muruǧ aḏ-ḏahab wa-macādin al-ǧawāhir (Aranyvirágok és drágakő bányák) – 947-ig világtörténet, különös tekintettel a művelődéstörténetre. Műveiben sok az anekdota élvezetes. Történelmi és földrajzi műve: Kitāb at-tanbīh wa-l-išrāf (A figyelmeztetés és vizsgálás könyve).

12. Al-Muqaddasi, Muḥammad ibn Aḥmad Šams ad-Dīn (Arabic: محمد بن أحمد شمس الدين المقدسي‎), also transliterated as Al-Maqdisi and el-Mukaddasi, (c. 945/946 – 1000) was a notable medieval Arab geographer, author of Ahsan at-Taqasim fi Ma`rifat il-Aqalim (The Best Divisions for Knowledge of the Regions). Jeruzsálemi születésű, bejárta az iszlám országait, Indiát és Spanyolországot. 13. Az égövekre osztás

14. Bīrūnī 169, 184: 44o/1o84; a korszak egyik legnagyobb tudósa; perzsa származású matematikus, csillagász, orvos, történész; Ibn Sīnā kortársa, akivel tudományos levelezést folytat; közös vonás bennük a tudományos sokoldalúság; történelmi-kronológiai munkája az al-Āṯar al-bāqiya can al-qurūn al-hāliya (Megmaradt nyomok az elmúlt korszakokból); több évig utazik Indiában, amit épp akkor hódítanak meg, és erről könyvet írt Tārīh al-Hind (India történelme) címmel, amely korszakalkotónak számít; tudott szanszkritül; műveinek jegyzéke: Critical study of what India says, whether accepted by reason or refused (Arabic تحقيق ما للهند من مقولة معقولة في العقل أم مرذولة) – a compendium of India’s religion and philosophy; The Remaining Signs of Past Centuries (Arabic الآثار الباقية عن القرون الخالية) – a comparative study of calendars of different cultures and civilizations, interlaced with mathematical, astronomical, and historical information. The Mas’udi Canon (Persian قانون مسعودي) – an extensive encyclopedia on astronomy, geography, and engineering, named after Mas’ud, son of Mahmud of Ghazni, to whom he dedicated; Understanding Astrology (Arabic التفهيم لصناعة التنجيم) – a question and answer style book about mathematics and astronomy, in Arabic and Persian; Pharmacy – about drugs and medicines; Gems (Arabic الجماهر في معرفة الجواهر) about geology, minerals, and gems, dedicated to Mawdud son of Mas’ud; Astrolabe; A historical summary book; History of Mahmud of Ghazni and his father; History of Khawarazm

15. Bakrī 173, 174: 487/1094. Spanyolo-i tudós. Műve: Mucǧam mā istacǧam (A nehezen értehtő dolgok szótára). Földrajzi helynévi szótárat állított össze régi költőkkel kapcsolatban.

16. Ibn Ǧubayr 171: 614/1217. Spanyolországi, háromszor zarándokolt. Járt Szíriában, Irakban, Egyiptomban., Szicíliában. Egyik 3 éves útjáról írt egy részletes útleírást (Riḥla). (1145-1217; Arabic: ابن جبير‎ ) was a geographer, traveler and poet from al-Andalus. A mekkai zarándoklata alkalmával mindent pontosan feljegyez, naplószerűen, ami arab nyelvterületen ritka. Leírásához nem használ más forrásokat, mint Ibn Baṭṭūta. Egyiptomban a gazdasági és társadalmi kérdések, az Arab-félszigeten a vallási élet foglalkoztatta, Szíriában a politika,  a muszlimok és keresztények közötti viszony, csakúgy, mint Szicíliában.

17. Idrīsī 167, 168: 561/1165. Fezi uralkodói családból származik (idrīsidák). Utazott Córdobába, Észak-Afrikába, Kis-Ázsiába. II. Roger szicíliai uralkodó arra kéri, hogy a birtokában levő ezüst térképhez írjon magyarázatit. Műve: Nuzhat al-muštāq fī ihtirāq al-āfāq (A világtájak átszelésére vágyakozónak gyönyörködése – Roger könyve, Kitāb Rūǧār) – a korszak legfontosabb műve Eu-ban is. Ezt sokan Sztrabón művéhez hasonlítják. 1619-ben jelent meg latin fordításban.

18. Yāqūt 173-175:  (Yaqut ibn-‘Abdullah al-Rumi al-Hamawi) (1179-1229) (Arabic: ياقوت الحموي الرومي) 627/1229. Kisázsiai görög rabszolgaként egy hamavi törzsből származó kereskedő vette meg, így lett az al-ḥamawi a mellékneve. Bagdadba érkezett, itt iszlám nevelést kapott. Ura megbízásából sokat utazott, ennek halála után pedig átvette kereskedelmi tevékenységét, kielégítette az özvegyet, és felszabadult. Utazásairól 6 kötetes enciklopédiát írt: Mucǧam al-buldān – Az országok alfabetikus szótára – minden iszlám helységről és történetükről. Utazott Tebrizbe, Moszulba, Szíriába, Egyiptomba, Damaszkuszba, Najszapurba, Mervbe. A siítákkal való ellentéte miatt sokáig Mervben élt, itt érte a tatárok felvonulásának híre, akik elől Aleppóba menekül. Sok könyvtárat használt, van info a helységek költőiről, lakóiról, nyelvükről. Irodalomtörténeti munkája is van: Mucǧam al-udabā, ebben az írók, költők, tudósok, könyvészek, levelezők betűsoros rendben vannak.

Yāqūt, Ahmed ibn Abi: 897; siíta szakadár, a khoraszáni Tāhir fejedelem udvarában élt; műve, a Kitāb al-Buldān magában foglalja Bagdad, Szamarra, Irán, Turán és a mai Afganisztán területét. Közli a városok lakosságának számát, megfigyeli a népszokásokat, vallásokat, ipart, gazdálkodást. Az Indiáról, Kínáról, és a Bizánci Birodalomról szóló rész elveszett.

19. Qazwīnī, Zarariyyā 16o, 197:  (أبو يحيئ زكريا بن محمد القزويني) 682/1283. Damaszkuszban élt. Munkája: cAǧā’ib al-mahlūqāt wa-āṯār al-bilād (A teremtmények csodái és az országok nevezetességei). Ez égitestekről, állatokról, növényekről, ásványokról, országokról, városokról szól. Leírja a ptolemaioszi iskola szerint hét égövre osztott Föld sajátosságait. Kitér számos európai ország ismertetésére, Németország, Franciaország városaira.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: