Goldziher teszt névlista második részlet

forrás: Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története; Kőrösi Csoma társaság, Budapest, én.;

A nevek melletti számok a könyv oldalszámait jelölik, ahol az adott íróról olvasni lehet. A kettőspont utáni kettős szám az illető halálozási dátumát jelöli, az első a Hiǧra szerint, a második a Gergely-naptár szerint. A nevek átírásban szerepelnek.

nem a vizsgák, hanem névsor szerint a második. azt már találja ki mindenki, hogy melyik kell az első részletre, és melyik nem (egyébként a 189. oldalig kell)

Ibn Baṭṭūta 171: 779/1377; Tangerből származó tudós; azzal a céllal indul el, hogy teljesítse a mekkai zarándoklatot, de aztán eljut Ázsiába, Afrikába és Dél-Európába (Arábia, Szíria, Perzsia, Mezopotámia, Zanzibár, Dél-Oroszország-kipcsakok, Afganisztán, Indus-völgy, Kína, Malabár, Maldív-szigetek, Ceylon, Granada, Szudán, Timbuktu)

Ibn Faḍlān 166, 167: 921-ben részt vett a volgai bolgárokhoz küldött szövetségben, leírta az ott és útközben látottakat; ez a legfontosabb forrás erről a területről; főleg az oroszokról.

Ibn Ǧubayr 171: 614/1217. Spanyolországi, háromszor zarándokolt. Járt Szíriában, Irakban, Egyiptomban., Szicíliában. Egyik 3 éves útjáról írt egy részletes útleírást (Riḥla).

Ibn Haldūn 22o, 221: 8o8/1406-ban. Tuniszban született, a család a Kinda törzsből származik. Jó diplomata volt, gyakran volt követ. Miután Egyiptomba bent, mālikita főkádi lett. 8o3/1400-ban részt vett a Timúr Lenk elleni hadjáratban, majd békekövet. Nagy történelmi munkája: al-cIbar wa-dīwān al-mubtada’ wa-l-habar fī ayyām al-carab wa-l-caǧam wa-l-barbar (A példák és a kezdet és hír gyűjteménye – az arabok, perzsák és berberek napjairól). Ez korszakalkotó mű, mert pl. a berberek származásáról ő ír először, a bevezetőben tendenciákat próbál kimutatni az emberi fejlődésben; az első arab történelmi gondolkodó.

Ibn Hallikān 188, 223: 681/1282-ben. Az iszlám 865 fontos személyének életrejzát írta le a Kitāb wafayāt al-acyān wa-anbā’ az-zamzān (A kitűnő emberek halálnapjai és az idő fiainak hívei) c. művében. Szíriában és Egyiptomban volt šāficita főkádi.

Ibn Ḥamdīs 199, 2oo: 527/1132-ben. Szicíliai költő. 471/1078-ban a normannok elfoglalták Szicíliát az araboktól, így Spanyolországba menekült al-Muctamid udvarába, akit fogságába is elkísért. Egy nagy dīwānja maradt fenn.

Ibn Hānī al-Andalusī 198: 362/973. Sevillai születésű andalúziai költő, az ismācilita tanokat terjesztette. Egy dīwānja maradt fenn.

Ibn Ḥawqal 165: 367/977 k. írt; földrajzi munkája a Kitāb al-masālik wa-l-mamālik (Utak és tartományok)

Ibn Ḥayyān 2oo: 469/1076. a legnagyobb középkori andalúziai, córdobai történész; Két nagy műve van: al-Muqtabis (A tűzből parazsat kivevő = aki más műveiből másol ki részleteket) – egészben megmaradt; al-Matīn (A szilárd) – a saját koráról írt munka, elveszett, de rekonstruálható.

Ibn Ḥazm 195: 456/1063-ban. Córdobából származott, vezír lett. Szemben állt a mahabokkal, a ẓāhirita maḏhab irányt követte (szó szerinti értelmezés);a többit támadta, ezért sok ellensége volt. 2 fő műve: al-Muḥallā fī l-fiqh (Az ékesített) – a törvénytudományi rendszeréről, és a Kitāb al-milal wa-n-niḥa (A vallásfelekezetekről és pártokról) – kritika az iszlámról és más vallásokról; sokan elítélték.

Ibn Hišām 177, 194, 214: 151/833. Átdolgozta Ibn Isḥāq művét a Próféta életrejzáról.

Ibn Hurdāḏbih 163: 28o/893. Perzsa származású, Bagdadban zenei és adab műveltséget szerez. Postaigazgató a perzsa Media tratományban. Műve: Kitāb al-masālik wa-l-mamālik (Utak és tartományok) – ez korának útjairól, adózásról szól.

Ibn Isḥāq 177: 151/768-ban. Medinából származik, Irakba költözött. Al-Manṣūr kalifa mellett volt, az ő buzdítására írta meg Sīrat Rasūl Allāh c. művét (a Próféta első életrejza).

Ibn Qayyim al-Ǧawziyya 21o: 751/1350-ben. Ibn Taymiyya tanítványa és tanainak továbbvivője, ḥanbalita.

Ibn Quzmān 2oo: 555/1160-ban. Az andalúz költészet legeredetibb, legnagyobb alakja. A helyi nyelvjárásban írt, újlatin elemeket tartalmazó, strófikus költészet (zaǧal) mestere volt, hatással lehetett az eu-i trubadúrköltészetre is. Jellemző rá a qaṣidában elő nem forduló refrén. Versei csak egy, nehezen kiolvasható és értelmezhető kéziratban maradtak fenn.

Ibn Rušd 89, 153: 595/1198-ban. Más néven Averroës; történész, orvos, bíró. Marokkóban volt orvos. Arisztotelész magyarázatával foglalkozott, akinek eredeti műveibe számos olyan tanítást csempésztek a fordítók, amit Averroës nem akart Arisztotelész tanításainak elismerni; nála Arisztotelész valódibb, mint elődeinél, de azért nála is megmaradnak neo-platonikus elemek; eredeti valójában próbálja lefordítani, az arab torzítástól mentesen. al-Ġazālī műve ellen, a filozófia védelmében írta Tahāfut at-Tahāfut (A cáfolat cáfolata) c. művét, amire a XV. században írtak kritikákat.

Ibn Rusta 165: 29o/902 u. Kitāb al aclāq an-nafīsa (A nagybecsű dísztárgyak) c. enciklopédia földrajzi részét írta, bevezetőjében pedig csillagászati ismereteit.

Ibn Sīda 197: 458/1065-ben. Murciai tudós, műve a legnagyobb Spanyolo-i szótári munka: al-Muhaṣṣaṣ fī l-luġa (A szakosított mű a szókincsben) – az arab szókincset fogalmi csoportokba rendezve tárgyalja, 17 kötet.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: