Goldziher teszt névlista harmadik rész

forrás: Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története; Kőrösi Csoma társaság, Budapest, én.;

A nevek melletti számok a könyv oldalszámait jelölik, ahol az adott íróról olvasni lehet. A kettőspont utáni kettős szám az illető halálozási dátumát jelöli, az első a Hiǧra szerint, a második a Gergely-naptár szerint. A nevek átírásban szerepelnek.

nem a vizsgák, hanem névsor szerint a harmadik. azt már találja ki mindenki, hogy melyik kell az első részletre, és melyik nem (egyébként a 189. oldalig kell)

Ibn Sīnā 15o, 151, 157, 158, 169: 428/1036, Avicenna. Közép-Ázsiában, Afšāhánban, Buhārā mellett született, Perzsiában élt, vezír is volt. Korának legegyetemesebb elméje; Minden témában írt (vallástudomány, filozófia, orvoslás, csillagászat, matematika). Két fő műve: al-Qānūn fī ṭ-ṭibb (Az orvostudomány kánonja) – a középkor egyik legfontosabb orvostudományi munkája, az eu-i orvoslás alapja is, Kitāb aš-šifā’ (A gyógyítás) – mindenről szólt, ami feljebb fel van sorolva, ennek kivonata az Kitāb an-naǧāt (Üdvözülés).

Ibn Taymiyya 21o: 728/1327-ben. Szíriai ḥanbalita tudós. Munkáiban al-Ašcarī hívei ellen szólt (tőle indult a majdani wahhābita mozgalom). Többször került börtönbe, a damaszkusziban halt meg.

Ibn Ṭufayl 152, 153: 581/1185-ben. Más néven Abubacer. Granadában volt tisztviselő, majd Marokkóban az almohád uralkodó vezíre, orvosa. Fő műve: Risālat Ḥayy Ibn Yaqẓān (A természetes ember).

Ibn Zaydūn 198: 463/1070-ben. Andalúz költő. Élete nagy részét Córdobában töltötte, viszony fűzte a leghíresebb andalúziai költőnőhöz, al-Wallādához.

Idrīsī 167, 168: 561/1165-ben. Fezi uralkodói családból származik (idrīsidák). Utazott Córdobába, Észak-Afrikába, Kis-Ázsiába. II. Roger szicíliai uralkodó arra kéri, hogy a birtokában levő ezüst térképhez írjon magyarázatit. Műve: Nuzhat al-muštāq fī ihtirāq al-āfāq (A világtájak átszelésére vágyakozónak gyönyörködése – Roger könyve, Kitāb Rūǧār) – a korszak legfontosabb műve Eu-ban is.

Ihwān aṣ-Ṣafā’ 148: „az őszinteség testvérei”. X. századi titkos társaság Bagdadban, Baṣrában. Az újplatonizmus követő, céljuk, hogy ezt az iszlámmal összhangba hozzák.

Iṣṭahrī 165: 34o/951 k. írt; földrajztudós

Kalbī 176, 181: 2o4/819; ő és az apja nagy szorgalommal gyűjtötte össze mindazt, amit a régi arabok viszonyairól, genealógiájáról és vallásáról az ő idejében még tudni lehet;

Kindī 149, 181: 259/872. A filozófia első önálló mívelője az arab irodalomban. A Kinda törzsből származott. Kb. 200 bölcsészeti, zenei, orvostani, csillagászati, asztrológiai, matematikai munkát írt.

Maqaddasī

Maqqarī 2o2: 1o41/1631. Műve: Nafḥ aṭ-ṭīb min ġuṣn al-Andalus ar-raṭīb (Illatok lehelete Andalúzia viruló ágából). Algériából, Oránból származik, Fezben tanul, Egyiptomban él. 7-szer zarándokolt Mekkába. ḥadīṯ tudós volt, tanított.

Maqrīzī 218, 229: 845/1441-ben. Haṭib (prédikátor) és tradíció-tanár volt Kairóban, hazája történetéről írt. Műve: al-Mawāciẓ wa-l-ictibār fī ḏikr al-hiṭaṭ wa-l-āṯār (Intelmek és példázatok a kerületek és maradványok felsorolásáról) Egyiptom története , néprajza, művészete az ókortól kezdve az iszlám térfoglaláson keresztül; az összes dinasztia ismertetése.Ez a forrása Egyiptom történetének, gazdasági és művelődéstörténetének is.

Mascūdī 183, 185, 188: 345/956. Bagdadból, családját Mascūdra (a Próféta egyik társa) vezeti vissza. Sokat utazott (Perzsia, Kaszpi-tó, India, Ceylon, Madagaszkár, Egyiptom). Műveiben néprajzot, más vallásokat ír le. Muruǧ aḏ-ḏahab wa-macādin al-ǧawāhir (Aranyvirágok és drágakő bányák) – 947-ig világtörténet, különös tekintettel a művelődéstörténetre. Műveiben sok az anekdota élvezetes. Történelmi és földrajzi műve: Kitāb at-tanbīh wa-l-išrāf (A figyelmeztetés és vizsgálás könyve).

Miskawayhi 149: 421/1030-ba. Rayyban született, iráni származású filozófus, történész. Szerinte a legnagyobb jelentősége az erkölcsnek van, erről szól műve is: Tahḏīb az ahlāq qw-taṭīr al-aerāq (Az erkölcsök megjavítása és a vérerek megtisztítása), mely görög hagyományokat követ.

Qālī 196: 356/966. Örmény számrazású. A nyelvtudomány Spanyolországi megteremtője. Műve: al-Amālī (A diktálások).

Qazwīnī, Zarariyyā 16o, 197: 682/1283. Damaszkuszban élt. Munkája: cAǧā’ib al-mahlūqāt wa-āṯār al-bilād (A teremtmények csodái és az országok nevezetességei). Ez égitestekről, állatokról, növényekről, ásványokról, országokról, városokról szól.

Qustā b. al-Lūqā 143, 144: 22o/835 k. A fordításokkal tűnt ki (arisztotelészi, plutarkhoszi iratok, matematika, asztronómia, Euklédesztől az Elemek).

ar-Rāzī ,Fahr ad-Dīn 72: 6o6/1209. Az iszlám egyik legnagyobb, legsokoldalúbb tudósa. Tafsīrja a Qur’ān legteljesebb magyarázata muctazilita szemszögből (Mafātiḥ al-ġayb – A rejtély kulcsai). teológiai viták fontos forrása.

Šacrānī 212: 973/1566; Fusṭāṭ-ban (Ó-Kairóban) élt, és taṣawwuf néven nagyszámú irodalmi munkát hagyott ránk; alkotott a misztikus tudományok, a szentek életrajza, a misztikusok vallási tanai, a fiqh témakörében.

Suyūṭī 69, 2o7, 226-227: 911/1505. Polihisztor, Kairóban sok helyen tanított, minden témában írt: 300 tafsīr, ḥadīṯ, fiqh, nyelvtudomány, történelem, adab, ṣūfī művek. Művei: al-Itqān fī culūm la-Qu’rān (Tökéletesítés a Qur’ān tudományairól) – 8o fejezetben tárgyalja azokat a kérdéseket, amik a Qu’rānnal kapcsolatban szóba jöhetnek; Ṭabaqāt al-mufassirīn (A Qur’ān-magyarázók osztálya) – a magyarázók rövid életrajza; Tafsīr al-Ǧalālayn (A két Ǧalāl) – magyarázat; Ṭabaqāt an-naḥwiyyīn wa-l-luġawiyyīn (A nyelvtudósok osztályai) – a nyelvtudósok és lexikográfusok osztályai ; al-Muzhir fī culūm al-luġa (A virágzó a nyelv tudományairól) – az arab nyelvtudomány kérdéseiről; Tārīh al-hulafā’ (A kalifák története); Ḥusn al-muḥāḍara fī ahbār Miṣr wa-l-Qāhira (Egyiptom, Kairó története).

Tabarī 72, 132, 179-183, 188, 215 : 31o/922. Az arab történelem atyja. Nagy tafsīr munkája is van. Történelmi munkája: Tārīh ar-rusul wa-l-mulūk (A próféták és királyok évkönyve). Évről évre halad a világ teremtésétől bibliai és perzsa történeteket, az iszlám születésén át 914-ig. Minden adatot isznáddal, ḥadīṯ-szal támaszt alá, de ezek gyakran ellentétesek egymással, így mindkettőt bemutatja. Nagyon alapos. A környező népek (perzsák, zsidók) történetét is leírja.

Ṯābit b. Qurra 144, 145, 155, 162: 288/900. Eredetileg pénzváltó volt, mad Bagdadba ment, ahol többek közt matematikát, ptolemaioszi geográfiát is fordított, maga is írt vagy 150 munkát. A rokonai is írtak, polihisztorok voltak.

Usāma b. Munqiḏ 187: 584/1189. Szíriai, uralkodói családból. Damaszkuszba megy, a frankok ellen harcol. Műve: Kitāb al-ictibār (Okulás könyve) – saját élettörténetét írja le.

Waqidī 177, 178, 181: 2o7/822. Medinában született. Összegyűjtötte a Próféta háborúiról szóló történeteket. Bagdadban rāwī lett. Műve alapmű. Összegyűjtött minden a társakra (aṣḥāb) vonatkozó dolgot ḥadīṯ alakban, ezeket tanítványa, Ibn Sacd is átvette.

Yacqūbī 164, 182, 188: 278/891. Sokáig élt Örményorszában, Horāsānban, Indiában, Egyiptomban, Észak-Afrikában, Szíriában, Magrebben. Vizsgálta az országokat és lakosaikat. Műve: Kitāb al-Buldān (Az országok könyve). Ezenkívül történetíró is volt.

Yāqūt 173-175: 626/1228-ban. Görög rabszolgaként Bagdadba érkezett, itt iszlám nevelést kapott. Sokat utazott, erről írt egy 6 kötetes enciklopédiát: Mucǧam al-buldān – Az országok alfabetikus szótára – minden iszlám helységről és történetükről. Sok könyvtárat használt, van info a helységek költőiről, lakóiról, nyelvükről. Irodalomtörténeti munkája is van: Mucǧam al-udabā, ebben az írók, költők betűsoros rendben vannak.

Zabīdī 224: 12o5/1790-ben. ḥadīṯ-tudós, nyelvész. A Qāmūs-t bővítette és kommentálta (A menyasszony diadémja a Qámús drágaköveiből). Al-Gazálit is magyarázta – Itḥāf as-sāda al-muttaqīn (Az istenfélő urak megajándékozása).

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: