Goldziher-teszt névlista első részlet

forrás: Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története; Kőrösi Csoma társaság, Budapest, én.;

A nevek melletti számok a könyv oldalszámait jelölik, ahol az adott íróról olvasni lehet. A kettőspont utáni kettős szám az illető halálozási dátumát jelöli, az első a Hiǧra szerint, a második a Gergely-naptár szerint. A nevek átírásban szerepelnek.

nem a vizsgák, hanem névsor szerint az első. azt már találja ki mindenki, hogy melyik kell az első részletre, és melyik nem (egyébként a 189. oldalig kell)

Abū l-Fidā’ 215: 732/1331; történész, az ayyūbida család tagja, ḥamāi fejedelem; nagy történelmi munkája a Muhtaṣar tārīh al-bašar (Az emberiség történetének rövid összefoglalása); ebben iszlám előtti és utáni történetek, a történelem kezdeteitől a 729/1328. évig; munkájában a Prófáta élete is bele van foglalva, ez az első eredeti arab forrás az életéről, amely Európában is ismertté vált; geográfiai mjunkája a Taqwīm al-buldān (Az országok felmérése), amelyben mindenhol meghatározza a földrajzi hosszúságot és szélességet

ad-Dahabī

Bakrī 173, 174: 487/1094-ben. Spanyolo-i tudós. Műve: Mucǧam mā istacǧam (A nehezen értehtő dolgok szótára). Földrajzi helynévi szótárat állított össze régi költőkkel kapcsolatban.

Balāḏūrī 179, 181, 182: 279/892. A történelmet a maġāzī szempontjából vizsgálta. Művei: Kitāb futūḥ al-buldān (Az országok meghódítása) – az iszlám hódítás hatását mutatja be; Kitāb ansāb al-ašrāf (A nemesek genealógiái).

Battānī 156: 9317/929-ben. Más néven Albategnius. A ṣabeus csillagászati táblák fűződnek a nevéhez. Egy másik műve Európában Opus astronomicum néven vált ismertté, a trigonometrikus függvények használatát vezette be a tudományba.

Bīrūnī 169, 184: 44o/1o84; a korszak egyik legnagyobb tudósa; perzsa származású matematikus, csillagász, orvos, történész; Ibn Sīnā kortársa, akivel tudományos levelezést folytat; közös vonás bennük a tudományos sokoldalúság; történelmi-kronológiai munkája az al-Āṯar al-bāqiya can al-qurūn al-hāliya (Megmaradt nyomok az elmúlt korszakokból); több évig utazik Indiában, amit épp akkor hódítanak meg, és erről könyvet írt Tārīh al-Hind (India történelme) címmel, amely korszakalkotónak számít;

cAlī Paša Mubārak 229: megh. 1893-ban. Oktatási miniszter volt Egyiptomban, összefoglaló művet írt al-Ḥiṭaṭ at-tawfīqiyya al-ǧadīda (A Tawqīf khedivének ajánlott új topográfia) néven, amelyben felsorolja Egyiptom városait, és az abban nyugvó sznet életű nőket és férfiakat.

Damīrī 226: 8o8/1405. Egyiptomi, az Azharban volt ḥadīṯ -tanár. Műve: Ḥayyāt al-ḥayawān (Az állatok élete) – az állatvilág felsorolva ábécé-sorrendben, leírásuk, Qur’ānban, ḥadīṯokban való előfordulás, szerepük ezekben és az arab költészetben, mesékben, tudományban, babonákban, álmokban, orvoslásban. 590 prózai, 199 költői idézet; nagy az adab-jelentősége.

Fārābī, Abū Naṣr 1o7, 149, 15o: 339/95o; közép-ázsiai török származású filozófus; Bagdadban tanult, majd Aleppoban élt; hírét különösen Arisztotelszé logikai munkáihoz írt kommentárjai határozták meg; mellékneve al-Mucallim aṯ-ṯānī, a második tanító (ti. Arisztotelész után); számos matematikai, zeneelméleti munkát írt; tárgyalja a politikai és állami élet filozófiai aspektusát; leghíresebb műve: Ārā’ cahl al-madīna al-fāḍila (A kiváló társadalom embereinek véleményei), amelybe lélektani és etikai tanításai is belefoglalta; életfelfogása közel jár a ṣūfī tanításokhoz;

Fīzūzābādī 224: 814/1414. Ṧīrāzban (Perszepolis mellet, Iránban) született; Irak, majd Damaszkusz, ott Taqī ad-Dīn as-Subhī tanítványa. Később Indiába megy, majd Mekkába, Jemenbe, ahol főbíró lesz. Nyelvet gyűjtött. 60 kötetes szótári munkát írt, de ez elveszett. Ennek kivonata a Qāmūs al.muḥīṭ (Világtenger), ami alapszótár.

Haǧǧī Halīfa 222: 1o68/1657. Kātib Čelebī néven is ismert. Az egész muszlim, de elsősorban arab irodalmat foglalta össze a Kašf aẓ-ẓunūn fī asāmī al-kutub wa-l-funūn (A téves vélemények felfedése a könyvek és tudományszakok neveiről) c. művében.Török nyelven több földrajzi és történelmi munkát írt.

Hunayn b. Ishāq 144: 26o/874. A korszak egyik legnevezetesebb fordítója, orvosi munkákat, Platónt, Porphürioszt, Arisztotelészt fordított, magyarázott. Ezzel iskolát alapított, hatással volt saját családjára, akik közül több fordító került ki.

Hwārizmī, Abū Ǧacfar Muḥammad 155, 156, 162: 235/849 k., matematikus, asztronómus; Az első algebra írója, csillagászati táblák szerkesztője. Al-Ma’mūn kalifa meghívta a Dār al-ḥikmába tanítani.

Ibn al-Hatīb 2o1: 776/1374-ben. Granada vezírje. Ellenségei halálra ítéltették, így Afrikába szökött a marínidák udvarába, de végül visszakerül egy granadai börtönbe, ahol megöletik. Éjszakánként írt, ezért mellékneve Ḏū l-cumrayn, kétéletű ember. Költő, stiliszta, történetíró. Fő műve: al-Iḥāṭa fī tārīh Ġārnāṭa (Granada átfogó története), ebben önéletrajza is.

Ibn an-Nadīm 143, 222: 385/995. 987-ig összegyűjtötte minden arab ill. arabra lefordított mű címét és valami infot róluk (Lajstrom – al-Fihrist). Tartalma a görögből fordított művekre is kiterjed.

Ibn al-Aṯīr, cIzz ad-Dīn 7o, 188, 215: 63o/1232-ben. Usd al-ġāba (Az erdő oroszlánjai) c. munkájában 75oo, a Prófáta társait illető hagyományt állított össze betűrendben; másik munkája az al Kāmil fī t-tārīh (A tökéletes történelemről), amely aṭ-Ṭabarī munkájának kivonatát adja a IV/X század elejéig, de onnan kezdve saját forrásokból dolgozik saját koráig.

Ibn Baǧǧa 152: 533/1138; filozófus, orvos, természettudós. Más néven Avempace. Sevillában, Fezben az almorávida udvarban élt. Orvos- és természettudománnyal foglalkozott, fő műve: Tadbīr al-mutawaḥḥid (A magányban élőnek életmódja), amely a köznéptől visszavonuló nemes gondolkodó világfelfogását mutatja be.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: