Indológia – kötelező olvasmányok 1.

Puskás Ildikó: Lélek a körforgásban; Balassi, Bp., 2000. 1-79. old.

Bevezetés

a. az elnevezés

– szubkontinens
– Dareiosz nevezte el az Indus folyóról, mikor birodalmához csatolta; a folzó neve Szindhu, a terület neve Szindh
– Szkülax kapitány Dareiosz megbízásából végighajózik az Induson, és periphust (teljes útleírást) ír róla; ezt ismerhették meg a görögök a perzsa királyi levéltárból; sok indiai mese ekkor kerül először nyugatra; Hekataiosz, Hérakleitosz

b. földrajzi határok

– É: Hindukús, Himalája, Szulajmán-Kithar-hg.,
– Ny: hágó, Thar-sivatag
– K: Alacsony-Himalája, Nága-Manipuri-Mizóhegyek; majd az Irrawaddy dzsungelje

c. Népek és nyelvek:

1. indoeurópai nyelvcsalád
– K: indoiráni IV. ée-től (ősárja)
– iráni – 15-13. sz. Mitanni, Hurri államok nyelve (ők nem hurrik)
– avesztai (Aveszta)
– óperzsa (feliratok)
– méd (szórványemlékek)
– szkíta (sze.)
– párthus (pahlavi, manicheus párthus)
– középiráni
– újiráni
– – – dard – núrisztáni, káfiri
– árja – óind – védikus ind, szanszkrit, páli
– középind
– újind – urdú, pandzsábí, hindí, bihárí, rádzsásztání, kharí bolí, bengálí, orijá, asszámí, nepálí, kasmirí, gudzsarátí, maráthí, stb.
– írások: dévanágí, gurmukí, szindhí, gudzsarátí, stb.

2. dravida nyelvcsalád – dél

3. munda nyelvcsalád – ausztralo-ázsiaihoz tartozik – É-i, D-i, Ny-i

4. sino-tibeti, tibeto-burmai

Az Indus civilizáció vallása

a. Tudománytörtneti előzmények

– 1920 – Marshall – Harappá
– 1922 – Mohendzsó Dáró
– a feltárás elkezdődik a 2. vh. előtt, de igazán jelentőssé azután válik
Kálibangan – kettős osztatú város, árvíz elleni erődítés, terrakotta anyaistennő-szobrok, pecsételő, indus írás, ekével szántott földdarab, terrakotta eke-modell, tűzoltár-gödrök marhacsontokkal és aganccsal
– összese kb. 700 lelőhely 3 térségben: 1. Csólisztán; 2. Szatladzs-Dzsammá; 3. Szaraszvatí-Ghappar régió

b. Az Indus civilizáció virágkora

– nem öntözéses gazdálkodás, hanem az áradástól függ (búza, árpa, borsó, szezám, gyapot, dinnye, datolya, füge)
– állattartás: zabú-marha, bivaly, elefánt
– kézművesség: kerámia, csíszolt kőszerszámok, réz- és csontbalták, kisplasztika, ezüst-edények, ezüst- és arany ékszerek, kőplasztika, pecsételő, gyöngy, égetett agyagtégla, tervezett vérosok, fürdőszoba, csatornázás, fürdő (M.D)
– tervezett városok: a. citadella (kultuszközpont); b. alsóváros

c. Az Indus civilizáció vallása

– kettősség: népi és teologizált vallás
– kezdetben anya-termékenység-kultusz
– Nagy Anya: Vizek úrnője, vegetáció, élet, halál
– atyai mag: az anyaistennő társa; fallikus ábrázolások; ekkor lesz közösségi (a családiból) a vallás; kozmius apa – kultusz – papság – tudomány – hatalom – szakrális teendők felértékelése – adminisztráció – a papság világi és szellemi tulajdonossá válik – írás – birodalom-szervezés – társadalom hierarchizálódása – istenek hierarchizálódása
– Anya-Istennő: Szaraszvatí, korábban folyamnév (Brahmá társa) – Tára (buddhizmus) – Mahávidjá (tantrizmus) – Brahmanaszti (Brahmá lánya, Szóma i. felesége) – szent fája az asvattha (füge), ld. a buddha
– szím-fa és istennője: Durgá (Tigris-istennő, Siva társa), a bivalydémon-megölő (a bivaly Brahmá szimbóluma)

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: