Az őskori India

2009. február 25.
A legkorábbi India (hipotézis)

Állattartó modell

– őskor: nemek közötti munkamegosztás; vadászat: férfimunka; mert a nők gyereket szülnek; a vadászat sikerét súlyosan befolyásolja a gyerek ottléte; a harc detto; gyűjtögetés dominánsan női feladat; majd ezt a neolitikumban felváltja a földművelés (n) és pásztorkodás (f);
– amiben nem használunk állatot, az tipikusan női tevékenység, mindmáig
– állattartás: eleinte nomadizálás;
– a világ vallási leképezése: olyan problémák megoldása, mit nem vallásilag nem tud megoldani; pl. a halál;
– nomád pásztorok problémái: veszélyek, amik a nyájat fenyegetik; alföld-szerű helyek, árvíz; jégeső, préritűz, vihar; meglepetésszerűen támadó természeti erők – ebből meglepetésszerűen támadó, harcias, hozzá hasonló férfiak képe, mint isten, egymástól teljesen függetlenek; megpróbál vele békében lenni, ami vendéglátás: hús, alkoholos folyadék (ami nem poshad meg); ahol intézményesedik: áldozat, rítus
– ezek az istenek az égben laknak – tűzáldozat, mert a füst magától felmegy az égbe; tűzbe hús, háj, alkohol; lehet, hogy láthatatlanok, és személyesen lejöhetnek; ülőhely az isteneknek: fűvánkos; a tűz hívja oda az isteneket; tűz: az istenek papja; églakók: déva, deus – div: ég, nappal, villám;
– a gazdálkodás főszereplői a férfiak; a nyáj az övék; a főistenek férfiak, a nők csak feleségek, vagy még azok sem; a rítus résztvevői férfiak, a papok férfiak; férfi-problémákra válaszolnak a rítusok; a vagyonát a fiára akarja örökíteni; az apaság biztosítása egyetlen módon lehetséges, a nő bezárásával; házasság; egy irányban monogám házasság, csak a nőre érvényes; sok, egymástól nem függő, politeista istenkép; nyoma sincs az egyistenhitnek; dominánsan antropomorf;
– a vadászóknál még nem, ott állatformájúak
– ez a kultúra szeret mesélni az istenekről; himnuszok, könnyebb megjegyezni; költő és szent azonos
– a vendéglátás közösségi esemény
– halál után az istenek között akar tovább élni; útravaló a walhallába: élelem, fegyver, kutya, ló, feleségek

Földműves modell

– folyamvölgyi kultúrák, trópusok – nőelvű társadalom: létfenntartás, szaporodás, szakralitás
– új élet létrehozásának képessége; föld: nőnemű; analógia; intuitív-konceptuális párhuzam
– földműves problémák: a természeti jelenséges kezelhetők, amit a nomádok nem tudnak befogadni; a legnagyobb probléma a föld termékenysége; ebben a fogalomban minden összefoglalható; hajlamos a kultúra a monizmusra, egyetlen tényező a Föld-anya, nem antropomorf, nagyon absztrakt; vénuszok: nincs arca, csúnya; 3 női dolga van: cici, popsi, punci, jele a fordított háromszög, termékenység-jel; nem szubsztanciális szemlélet; absztrakt; nincs túl sok mesélnivaló, nincsenek cselekedetei, nem lehet megszólítani
– amikor nem személyként képzelik el az istenséget, akkor erők; ez a kezelési technika a mágia;
– istentisztelet: személyekkel való kommunikáció; mágia: erők befolyásolása; tudós tevékenység; gyógyít, mérgez; van benne valami, ami képesség, születni kell; nem feltétlenül öröklődik; átviteli mágia – érintkezéssel; hasonlósággal; szómágia: a dolog/ember igazi nevének ismerete; az ember igazi neve titkos;
– tipikusan titkos és privát
– a mágus a legképzettebb értelmiségi: csillagászat – naptár; idő, mint ciklus; évciklus; holdciklus; női ciklus; körszimbólum; nap, hónap, év; vannak nagyobb ciklusok is; születés-halál; lehet, hogy nem ér véget a halállal – újjászületés
– újjászületéshez kell a földanya – temetés, magzati pozícióban; anyaméh-szerű valami, korsó, amfóra;
– termékenység és halál gondolata összekapcsolódik (menstruációs, szülési vérzés), mindkettő női arcot visel; a föld-anya a halál is egyben, és azért nincs szeme, hogy nehogy rám nézzen
– ezt a modellt alapvetően kiszorította a paraszti társadalom, az állatos földművelés; a szántásnál megjelenik a férfi, és megjelenik a férfi-hatalom a matriarchális társadalomban

Két tényezős modell

– termékeny föld és termékenyítő princípium; dualitás; termőföld és ásóbot maggal
– a lényeges elem a férfi-princípium lesz; a búzamagból búza; férfia lélek-princípium; anyag: női princípium; a férfi-p viszonylag passzív, mert a folyamatot nem ő csinálja; Indiában passzívnak lenni luxus (mert meleg van), az ind szent ember mozdulatlanul ül; az aktivitás a női oldalra kerül

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: