Iszlám misztika – Szaffi jegyzete

2009.02.10.

A félév témája: az eszméket valló emberek. Külön kiemelve Ibn ’Arabi (1165-1240) munkásságát.

Az iszlám misztika történetét két szakaszra bonthatjuk:
Ibn ’Arabi előtt- 800-1200 között: erre a korszakra tehető a nagy eszmék kialakulása és a jelentős személyiségek megjelenése.
Ibn ’Arabi után-1200-2000 között: kialakulnak az eszméket követő csoportok, rendek. Már nem születnek nagy eszmék, viszont az eddig létrejövők hatalmas tömegeket vonzanak. Tehát kialakulnak a különböző utak.

Létezik-e a szent az iszlámban?
wáli=szent

A szent kifejezés inkább a keresztény világban állja meg a helyét, mint muszlim környezetben. Ezért a magyarul szúfi szentként emlegetett személyt sokkal inkább nevezhetjük Isten barátjának. Ugyanis a wáli szó is barátot jelent. Az arabok pedig saját vallásuk körein belül nem használják a szent kifejezést. Csak akkor alkalmazzák, ha a mondanivalójuk a keresztény vallásokhoz köthető.
Hogyan változott a szentek élete, tevékenysége?

Itt három fontos kifejezést kell kiemelni:
– Bölcsesség: az iszlám előtt is létező dolog.
– Karamá: isteni kegy- Isten előnybe részesíti a szúfikat. Ezt a szót csodának fordítjuk. (az arabban a csoda szó nem létezik. A csoda, mint olyan Prófétai csodatételként létezik, ami elnémítja az embert. A szúfinak ilyen csodája nem lehetett, mert nekik csak Istentől kapott kegyeik vannak.
– Baraka: áldást, öröklődő kegyet jelent. Nem kifejezetten szúfi terminus, tőlük függetlenül jelen van az arab világban.
Az illatos kert (A kegyes emberekről szóló történetek)- mindennek 2db címe van. A díszcím és a tárgyilagos cím.

Jáfi’i-14.század
– Történet az asszonyról és a fiáról (ahogy általában a muszlimok hiszik=az iszlám szerint)
A muszlim ember halála után a két világot elválasztó „területre” kerül, ez az úgynevezett barzakh. A muszlim világban kevés volt a szentéletű (misztikus) nő. Ők pedig a Próféta feleségei illetve a kalifák feleségei és lányai közül kerültek ki.
abb-abbid=vallásos (rabszolga, ezt azonban nemcsak vallási értelemben használják, hanem a házimunkát végző rabszolgára is)
muta’abbid=mélyen vallásos

Mahiya vagy Bahiya (nem tudom pontosan, mert egyszerűen nem értettem mit mond Iványi) meghal és a két világ között lévő közegbe kerül. Fia álmot lát, arról, hogy milyen lehet a sírban lenni. Innentől kezdve a fiú minden péntek éjjel kimegy a temetőbe és a Koránból olvas az édesanyjának és imádkozik is érte. A bazakh-ot ellepik a különböző illatok. Jelen esetben az illat a halál ellentéteként jelenik meg.
Vajon ebben az állapotban az anyának szüksége van még valamire?

Nem, nincsen, mert örömmel tölti el a fia érkezése és a Korán olvasás.

Az arabok körében terjed el a sírlátogatás és itt alakulnak ki az ezzel kapcsolatos történetek is. Aki előbb hal meg az meglátogatja a másikat és elmeséli az élményeit. Ebből származik az intések műfaja-a bűnösöket megriasztani, hogy mi vár rájuk a halál után- ez iszlám tanítás. Ez a szúfiknál nem jelenik meg mert ők nem beszélnek a rosszról, csak a pozitívumokat ragadják meg. A negatívumokban a fenyegetés jelenik meg, míg őket csak az „isteni szép” érdekli. A 14.században Szíriában felmerül a kérdés a sírlátogatás jogosságáról, holott az előbbi történet is pont erről a területről származik.

Ibn Tajimijja-vallástudós (9 évig élt szúfi közösségben, de kiábrándult)

„A halottaknak nagyon jót tesz, ha imádkoznak értük és felolvassák nekik a Koránt!”
Attár (12. század):
– a neve illatszerárust jelent
– neki tulajdonítható az első perzsa nyelvű irat
– afgán határnál élt
– kifosztás történetének leírása

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: