Iliász, Odüsszeia

Ókori Görögország

Görögország őskora

i. e. 2500 előtt

Ókori Görögország:

Minoszi civilizáció

i. e. 25001600

Mükénéi kor

i. e. 16001200

Görög sötét kor

i. e. 1200800

A poliszok kora

i. e. 776323

Hellenizmus

i. e. 323146

Római Görögország

i. e. 146330

Bizánci Birodalom

3301453

Oszmán Görögország

14531832

Modern Görögország

1832 után

Az ókori Görögország fogalmát a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja. A fogalomnak alapvetően két értelme lehet:

Az első. A mai Görögország területe az ókorban. A terület ókori történelme az i. e. 3. évezredtől, a minoszi civilizáció kialakulásával kezdődik és a Római Görögország időszakával fejeződik be. A korszak végét a Római Birodalom bukása jelenti (i. sz. 476).

A másik. Az ókori görög civilizáció. Amikor a hétköznapi szóhasználatban azt mondjuk, hogy “már az ókori görögök is”, akkor általában az i. e. 8. századtól, a görög írásbeliség újbóli megjelenésétől a klasszikus Athén korszakán át a hellenizmusig, esetleg a római császárkor elejéig virágzó görög civilizációt értjük alatta. Ez az ókor egész görögül beszélő világát jelenti és több mint ezer évet ölel fel időszámításunk előtt. Az ókori görög civilizáció nemcsak a mai Görögország területét alkotó Peloponnészoszi-félszigetet és égei szigetvilágot foglalta magában, hanem kiterjedt a Földközi-tenger és a Fekete-tenger medencéjének nagy részére. Ide tartozott Thrácia, Ciprus, Kis-Ázsia Égei-tengeri partvidéke (abban az időben Iónia), Szicília és Dél-Itália (másképpen Magna Graecia) és az elszórt görög gyarmatok: Illüria, Gallia déli partvidéke, Ibéria, Kürenaika (a mai Líbiában), valamint a Fekete-tenger partvidéke a kaukázusi Ibéria és Taurisz partjai mentén. E területek közös jellemzője volt, hogy csupa etnikailag görög eredetű népesség lakta őket. A hellenisztikus Görögország ezeken kívül még magában foglalta Egyiptomot, egész Kis-Ázsiát, Szíriát és nagy ázsiai területeket egészen Indiáig, amely utóbbiak közül a baktriai királyság hosszú ideig fennállt. Az ókori görög civilizációt a legtöbb történész az egész európai civilizáció alapjának tekinti, hiszen a Római Birodalom továbbfejlesztette és elvitte Európa sok részére. Az ókori görög civilizáció roppant hatással volt a modern világ nyelvére, politikájára, oktatási rendszerére, filozófiájára, tudományára, művészetére és építészetére, táplálva a nyugat-európai reneszánszot, újjáéledve Európa és Amerika neoklasszicizmusában is a 18. és 19. században is.

Kronológia

Az ókori Görögország történetének nincs rögzített vagy általánosan elfogadott kezdeti és záró időpontja. A közhasználatban a Római Birodalom előtti egész görög történelmet jelenti, de a történészek ennél precízebbek. Egyes szerzők beleértik a görögül beszélő mükénéi civilizációt is, amely Kr.e. 1150 körül omlott össze, de a legtöbben úgy tartják, hogy az azt megelőző, nagy hatású minoszi civilizáció oly mértékben különbözött a későbbi görög kultúráktól, hogy azt külön kell kezelni.

A történettudomány erősen megkülönbözteti a mükénéi Görögország, a trójai háborúk korát a klasszikus Görögország vagy antik Görögország korától (a poliszok kora és a hellenisztikus Görögország), amelynek kultúrájából az európai civilizáció kifejlődött. A kettő közötti görög sötét korban ugyanis a kultúra annyira lehanyatlott, és olyan népcserék mentek végbe, hogy az írásbeliség eltűnt és új írást kellett átvenni a föníciaiaktól.

A modern görög tankönyvekben az „antik idők” egy nagyjából ezeréves időszak, ami Mükéné katasztrófájától a római hódításig tart, és amit négy korszakra bonthatunk művészeti stílusuk, kultúrájuk és politikájuk alapján. Az első a görög sötét kor kb. Kr.e. 1100-800-ig. Ebben a korban a művészek geometriai formákat – négyzeteket, köröket, vonalakat – alkalmaznak az amphorák és egyéb cserépedények díszítésére. Az archaikus időszak kb. Kr. e. 800 és Kr. e. 500 között azokat az éveket jelenti, amikor a művészek nagyobb szabadon álló, merev, szent tartású szobrokat készítenek álomszerű “archaikus mosollyal”. A klasszikus periódusban Kr. e. 500 és Kr. e. 323 között a művészek tökélyre fejlesztik azt a “klasszikus” stílust, amire azóta is példaként tekintünk (ld. Parthenón). A hellenisztikus korszakban ami Nagy Sándor hódításait és halálát (Kr. e. 323) követte a római hódításig (Kr. e. 146) a hellén civilizáció elemei elterjedtek Egyiptomtól Baktriáig.

Hagyományosan az ókori görög történelmet az első olümpiai játékoktól (Kr. e. 776) számították, de sok történész ma kiterjeszti a kezdetektől egészen Kr.e. 1000 körülig. Az önálló ókori görög történelem hagyományos vége Nagy Sándor halála Kr.e. 323-ban. A következő időszak a hellenizmus időszaka, majd Görögország beolvadása a Római Birodalomba Kr. e. 146-ban. Ez a történészek konvenciója, de néhány író a kereszténység 3. századi felemelkedéséig beszél önálló ókori görög történelemről.

Források

Az ókori Görögország vizsgálata a források gondos vizsgálatát igényli. Azok a történészek és politikai írók, akiknek munkái fennmaradtak, nevezetesen Hérodotosz, Thuküdidész, Xenophón, Démoszthenész, Platón és Arisztotelész többnyire athéniak vagy Athén-pártiak voltak. Ezért tudunk sokkal többet Athén történelméről és politikájáról, mint bármely más városéról, és amiért szinte semmit sem tudunk néhány város történelméről. Továbbá ezek az írók majdnem teljesen a politika-, had- és diplomáciatörténetre koncentrálnak, elhanyagolva a gazdaság- és társadalomtörténetet. Minden görög történelemvizsgálatnak meg kell küzdenie a források ezen korlátjával.

Történelem

Kezdetek

A minoszi civilizáció is az égei-tengeri civilizációk része volt, amely ugyan szerepel a görög mitológiában, de a népe nem volt görög. A görögök az akhájok majd a dórok bevándorlása után sok kulturális elemet átvettek a korábban ott lakó népekről, ezekről tanúskodik a sok jövevényszó is a görögben.

A görögök a tudomány mai állása szerint Balkán-félszigetre több hullámban vándoroltak be az Kr.e. 3. évezred végétől kezdve. Az utolsó ilyen hullám a dór vándorlás volt.

Mükénéi Görögország

A kb. Kr. e. 1600-tól mintegy Kr. e. 1100-ig tartó kor a mükénéi Görögország időszaka volt, ami Agamemnón uralkodásáról és a trójai háborúról, Homérosz elbeszéléséből ismert.

Sötét kor

Az Kr.e. 1100-tól az Kr.e. 8. századig tartó időszak “sötét kor”, amiről nem szól elsődleges forrás, és csak gyér régészeti leletek maradtak fenn belőle. Másodlagos és harmadlagos szövegek, mint Hérodotosz Hisztoriai, Pauszaniasz Görögország leírása, Diodórosz Bibliothéké és Szent Jeromos Khronikon c. munkája, rövid kronológiát és királylistákat tartalmaznak erre az időszakra vonatkozóan.

A poliszok kora

A Görög – Perzsa háborúk utáni időszakot Görögország s főleg Athén fénykorának szokták nevezni. A háborúk után megkezdődtek az építkezések. Először a lakóházakat, a városfalakat, a kikötőt majd az Akropoliszokat építették újjá. A tudományok egyre jobban fejlődtek, a poliszokban újabb színházi előadásokat játszottak és Spártában is visszatértek megszokott foglalkozásukhoz, a katonáskodáshoz. Minden szép volt, jó volt, míg a hellének nem kezdtek egymással háborúzni.

Hellenisztikus kor

A hellenisztikus kor i.e. 336-i.e. 30-ig tartott. Kezdetét Nagy Sándor uralkodásától számítjuk. Alexandrosz (vagyis Sándor) váratlan halála után az elhunyt uralkodó hadvezérei, a diadokhoszok akarták megszerezni., a hadvezérek fölosztották egymás közt a birodalmat, így 3 nagy és 1 kisebb egység jön létre: – A görögök és a makedónok függetlensége mellett, ahol az antigonidák voltak az uralkodó család, létrejön a szeleukoszok által irányított Szeleukída, ami Szíriából, Mezopotámiából és Kis-Ázsia részeiből tevődött össze. A harmadik nagy részegység pedig, Egyiptom lesz Ptolemaiosz vezetésével, itt a ptolemaidák lesznek az uralkodók. A hellenisztikus gazdaság és társadalom: A keleti és a görög kultúra összeolvadása jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. Előtérbe kerül az árutermelés, óriási metropoliszok jönnek létre, s ezek lettek az ipar, a kereskedelem és a kultúra központjai is, (pl.: Alexandria, Pergamon). Ezeket az államokat, despoták uralták, általánosan elterjedt államforma lesz a monarchia. Azonban ezekkel ellentétben megalapulnak görög lakosságú városok is, melyek kiváltságos helyzetet élveztek, s a hadsereg mellett az uralkodók támaszai voltak. E támogatás fejében belső önállóságot kaptak, ügyeiket maguk intézhették, leginkább ezekben a városokban virágzott föl a kultúra. Maga, a kultúra, az emberiség által létrehozott szellemi és anyagi értékek összessége. A görög kultúrában, minden tudományos eredmény a filozófia területén jelentkezik. A “filozófia” szó eredeti jelentése: a bölcsesség szeretete, ezen téren viszont a természet, a társadalom és az emberi gondolkodás legváltozatosabb törvényeinek tudományos magyarázata. Az első filozófusok, a materialisták, természet filozófusok voltak, az i.e. 7-6. században, ők a természet törvényeivel foglalkoztak. Matéria: anyag, a világ anyagokból jött létre és azokból is áll, legfőbb képviselőjük: Hérakleithosz volt, ő a tüzet őselemnek nevezte, megállapította azt is, hogy a dolgok és a jelenségek ellentétéből épül föl a világ ez a dialectica. Az i.e. 5. században Démokration már az atommal foglalkozik. A demokrácia létrejötte alaposan befolyásolta a filozófiai nézeteket is. Megjelennek a szófisták, akik azt vallották, hogy a Földön lévő dolgok nagyrészt emberi megállapodás eredményei: “Mindennek mértéke az ember.”, “Minden viszonylagos.”, “Mindennek az ellentéte is igaznak bizonyítható.”, “Tőlünk független objektív igazságok nincsenek.”. Az erkölcsi szabadságot hirdetik. Így kezdődött a görög filozófia, de maga, a hellenisztikus filozófiának az volt a lényege, hogy az emberi gondolkodás, az ember boldogsága kerül előtérbe. 2 fő irányzata: – a sztoikus filozófia: legfőbb képviselője Zenon, aki a Tarka Csarnokban fogadta tanítványait. Általános jellemzői: Légy hű magadhoz, élj az ész érvei szerint, a nagy érzelmeket el kell kerülni, ezek ésszerűtlen és értéktelen dolgok. El kell jutni az APÁTHIAba, szenvedélyességmentes állapot. A társadalmi tevékenységek során kell az érzelmeket levezetni, a világot el kell viselni, de ha valaki erre képtelen az megölheti magát. – epikureista filozófia: Megalkotója Epikurosz, olyan filozófiai irányzat, amely ellentétes a sztoicizmussal, és optimista felfogást hirdet. A boldogságra törekszik, ezt tűzi ki életcélul. Ezt egy pozitív úton lehet elérni, ami egyszerűbb: csupán az erényes életen keresztül valaki a kellemes életet eléri. Azonban van egy negatív út is, amelyben a zavaró mozzanatokat kell kiküszöbölni pl.: halálfélelem, vagy az istenekben való hit, ha ezeket sikerül leküzdeni akkor eljutunk a zavartalan lelki nyugalomba, az ATARAKSZIÁba. A bölcsek baráti társaságban társalogtak, politikai tevékenységektől elzárkózottan. “Élj elrejtőzve!”.

Római Görögország

Tudomány és technológia

Az ókori görögök sokat vettek át az őket megelőző keleti civilizációktól, de náluk sokall magasabb fejlettségi szintet értek el – az európai gondolkodás bölcsőjeként nevezhetjük. Ennek forrása a keleti despota államoknál szabadabb és haladóbb társadalmi rendszer, a demokratikus államok olyan táptalaj nyújtott a gondolkodásnak (amit kezdetben egyet jelentett a filozófiával) és az abból kinövő tudományoknak mint addig sehol másutt. Például a rabszolgákat ők is alkalmaztak, de ennek ellenére ők előszeretettel alkalmazták tudományos eredményeiket a termelésben.

Építészet

A görög városok fejlődésével azokat elkellett látni különböző közművekkel, védőfalakkal. Ezek során felgyülemlett tapasztalatok a mérnöki tudományok fejlődéséhez vezetett. Az építészet fejlődése serkentőleg hatott a geometriára, a statikára, a különböző emelők fejlődésére. Ennek Arkhimédész volt az egyik legnagyobb mestere: a rudak súlypontjával, rendszerek egyensúlyával és úszótestekkel foglalkozott. Az ő találmánya volt az úgy nevezett arkhimédeszi csavar. (Neki tulajdonítják a mondást : „ adjatok egy szilárd pontot és kimozdítom helyéből a világot”.) Ismerték és nagy hatásfokkal használták a csigákat. A kikötők védelmére akár 30 méteres mélységben is lefektetett hullámtörőket építettek, evvel példát adva a kikötő építésre. 12 000 férőhelyes színházak, amiket a völgybe építettek; mocsaras talajra épített súlyos épületek, hidak, csatornák, alagutak. Hogy milyen magas fokra jutott építészetük azt bizonyítják máig álló épületeik.

Matematika

Arkhimédész a sokszögekből való közelítés módszerét használta a π értéknek meghatározására

A matematika szorosan kötődött az építészethez: felosztották aritmetikára, sík- és térgeometriára, trigonometriára, később algebrára. Az egyiptomiak, a babiloniak és a föníciaiak ismereteire alapozva fejlesztették azokat tovább. Kitűnt a fogalmak és bizonyítások precíz pontossága, ami a többi tudomány számára is példát mutatott.

Csillagászat

A csillagászatot is már a matematikával próbálták megalapozni. Az alapjait Egyiptomból és Babilóniából tanulták el, de kiválasztották annak racionálisabb részét.

Tudták hogy a föld gömb alakú, kerületét meghatározták. (Eratoszthenész) Felismerték hogy a hold fénye csupán visszatükröződés. Arisztarkhosz azt is kimondta, hogy a Föld a Nap körül kering, miközben saját tengelye körül forog (de ez a nézete nem terjedt el).

I. e. 432-ben Metón naptárreformot tanácsolt: egy napév hosszát rendkívül egyszerű mérőeszközökkel 365 és 5/19 napnak határozta meg.

Térképeiken már használtak szélességi és hosszúsági köröket. Tengerészeik a Nap, a Hold, a csillagok és a széljárások alapján navigáltak, fontos műszerük volt a mélységmérő ón.

Orvostudomány

Az orvostudomány vált el először a többi a tudományágtól, az V. század végén. Hippokratész és iskolájának munkássága a leginkább kiemelkedő (a hippokrateszi eskü napjainkban is él). Orvostudományuk nagyrészt a tapasztaláson alapult de sokáig nem mentesült a filozófia spekulációktól (az betegség okozóját hideg, meleg, száraz, nedves egyensúlyának felborulásában keresték). De tapasztalásaikat egyre pontosabb kortörténeti gyűjteményekben foglalták, ami nagy előre lépés a világ eddigijéhez képest. Kialakították a prognózist, ami a betegség lefolyásán alapul. A kezelést vizsgálat előzte meg, az arcot, a tüdő zörejét szabad fülel, a belső szervek elváltozásait tapintás útján, ugyanígy következtettek a lázra; majd a váladékokat, salakanyagokat. Legkorábban a sebek és a törések gyógymódjait tapasztalták ki, így ez lett a legelőre haladottabb. Például, ha törött láb a másik lábbal nem egyenlő hosszúságúra forrt össze, azt már szégyennek tartották.

Belgyógyászat: tisztítószerek, fürdők, masszázs, életmód. A lélektani hatásoknak is nagy figyelmet szenteltek.

Fizika

  • tanulmányozták a hajókormányt, a vitorlákat, az evezők legmegfelelőbb elhelyezését
  • Héron leírt egy gőzgömböt (egy gömbön két ellenkező irányba néző hajlított cső helyezkedik el, a gömbbe forró gőzt engedve az vadul forogni kezd = a gőzgép korai elődje)
  • Akusztikában kiemelkedő sikereket értek el; felfedezték a húr hossza és a hang magassága közötti kapcsolatot, a hang a levegő rezgése által keletkezik, ezeket felhasználták az építészetben (színházak) is
  • ismerték „Héraklész ércének” erejét, amelyet lelőhelyéről a Magnészia hegységről neveztek el (mágnesnek). Foglalkoztak már a statikus elektromossággal is (Thalész rájött hogy a borostyán (görögül: élektron) száraz anyaggal dörzsölve apróbb tárgyakat vonz magához).

Kultúra

Az ókori hellászban már jóval Krisztus születése előtt kialakult a zene, sőt egyetlen korai civilizáció sem tartotta olyan nagy becsben a muzsika művelését, mint Görögország. Az ókori Hellászban a zene uralta a vallási, művészi, erkölcsi és tudományos életet. A művelt, előkelő embert “muzikális”-nak nevezték. A nagy drámaírók és a költők pedig mindannyian jártasak voltak a zene és a tánc művészetében. Saját hangszere is volt az országnak: a citera, ami nemzeti jelképnek számított. A legjobb citeraművészeket komoly társadalmi kiváltságok illették. A városállamok fénykorában, a virágzó athéni demokráciában pedig szinte mindenki számára nélkülözhetetlen volt a gondosan irányított zenei nevelés, mivel ők ismerték fel a zene szellemre, lélekre, jellemre gyakorolt hatását. Az első ismert zenei hangversenyre is Görögországban került sor: Kr. e. 586-ban Apolló templomában. És akárcsak a görögöknél, Indiában és Kínában is jelentős helyet foglalt el a társadalomban a zene.

forrás

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: