görög-római istenek X. – Pallasz Athéné – Minerva – Menrva

– a bölcsesség, az igazságos háború, a jog, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés istennője

Athéné Zeusz és Métisz gyermeke. Métisz volt a bölcsesség istennője, a főisten első felesége. Egy jóslat szerint a születendő gyermek hatalmasabb és okosabb lesz, mint maga Zeusz. Zeusz dühében élve lenyelte a terhes Métiszt. Métisz férje gyomrában mellvértet és sisakot készített leányának. A főisten igen rosszul bírta felesége munkáját, és amikor az a sisakot kezdte kalapálni, Zeusz feje majdnem széthasadt a fájdalomtól. Ekkor a bölcs Héphaisztosz sietett apja segítségére, és kalapácsával ütést mérve Zeusz fejére, ahonnan kipattant Athéné. Zeusz fájdalmai elmúltak, és ahogy ott állt leánya talpig felfegyverezve, fénylő díszben, Zeusz azonnal megszerette. Még Héliosz is megállt a szekerével, hogy megcsodálja az új istennőt. Athéné lett ezután Zeusz legkedvesebb gyermeke, olyannyira, hogy Zeusz gyakran adta neki pajzsát, az aigiszt.

– Athénét mindig karddal és lándzsával ábrázolták, sisakban, és az anyja által készített gorgófős mellvértben. Ehhez készíttette apja Héphaisztosszal az Aigisz pajzsot, amelyet ha megrázott, a hadak földre estek. Szent állata a bagoly volt.

– Athéné oltalma alatt álltak a városok, amelyek közül az első volt Athén, amiért Poszeidónnal kellett megküzdenie: a városlakók elhatározták, hogy azé az istené lesz a város, amelyik a legjobb ajándékot adja lakóinak. A város lakói felmentek az Akropoliszra, ahová leszállt a két istenség is. Először Poszeidón ajándéka került sorra. A tengerek istene hozzáérintette háromágú szigonyát egy sziklához, amelyből egy forrás fakadt. A lakók igen elcsodálkoztak, és megörültek az életet adó víznek, ám hamar kiderült, hogy a forrás sós vizű, mint Poszeidón birodalma, így teljesen használhatatlan. Athéné az olajfát adta a városnak, ami nemcsak ételt és olajat, hanem faanyagot is nyújtott a városnak, így Athéné lett a város ura, és róla is nevezték el Athénnek.

– Athéné az igazságosság jegyében gyakran segített a mitikus hősöknek, így Odüsszeusznak is. Athéné szerette az embereket és tanította is őket. Az asszonyoknak megmutatta a szövés és a fonás technikáját, a férfiakat megtanította az építészetre, kovácsmesterségre, aranyművességre és kelmefestésre. A legenda szerint Athéné a fuvola feltalálója is. Az Erisz keltette viszályban az istennő is harcba szállt az aranyalmáért, és Párisznak cserébe az emberek között egyedülálló hatalmas tudást ajándékozott volna. Ám Párisz nem emellett döntött.

– Athéné ritkán volt bosszúálló igazságos természete miatt, de Arakhnét megbüntette szemtelen hivalkodásáért. A szépséges istennő nem ismerte a szerelmet , így ő is szűz maradt.

– Gyakori jelzőjévé vált a Pallasz, ami fegyverforgatót jelent. Ez utalt a harcok hevében is igazságot szolgáltató Athénére. Másik állandó jelzője a szűziességéből adódott: Parthenosz Athéné. Innen kapta nevét az Athénban tiszteletére emelt Parthenón.

– Glaukópisz – bagolyszemű

Egész Hellász területén nagy tisztelet övezte. Ha valamelyik városnak Palladionja volt, amely a pallasz szóból eredt, egy olyan szentélyt jelentett, amelyben ott állt Athéné szobra, a városról azt tartották, hogy bevehetetlen. Athénban tiszteletére rendezték meg a négy évente megrendezett Panathénaia nevű játékokat. Római megfelelője Minerva, etruszk megfelelője Menrva.

forrás: wikipédia

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: