Mezopotámiai névjegyzék II. – Újaszír kor, Újbabiloni kor

Újasszír kor (Kr.e. 911—612)

II. Adad-nirári (Kr.e. 911—891) asszír király trónralépése. Ezzel az évvel indulnak azok az egészen Kr.e. 648-ig folyamatos limmu listák, amelyek az újasszír kori (és az egész közel-keleti) kronológia alapját szolgáltatják. Ő az az asszír király, aki elkezdi Asszíria hatalmát kiterjeszteni az ezredfordulón Észak-Mezopotámiába bevándorló és ott államokat aálkotó arámi törzsekre. Vele kezdődik meg az asszír történelem ún. újasszír korszaka (Kr.e. 911—612). A Szinkronisztikus Krónika szerint uralkodása idején legyőzte Babilón királyát, Samas-mudammiqot. Ezután I. Nabú-suma-iskun ült a babilóni trónra de az asszír király őt is legyőzte. Ezután kölcsönösen egymáshoz adták lányaikat és békét kötöttek. 91o Az asszír király első uralkodási évében Qumánu országába vezet hadat és legyőzi Iluját, Qumánu királyát. Ezután a mai örményország területére, Nairi országok (Urartu) szomszédságába, Habhu országába vezetett sikeres hadjáratot. 901 Az asszír király sereget vezet Hanigalbat ország (Felső-Mezopotámia, Asszíriától nyugatra, az Euphratész szíriai kanyarján belül) területére, ahol a Kasijári-hegység lábánál, Pauza városa melletti ütközetben legyőzte a Temannu arámiak királyát, Núr-Adadot. 900 Az asszírok ismét Hanigalbat területére vonulnak és ismét, ezúttal Naszipánunál megütköznek Núr-Adad csapataival. 899 Az asszír király harmadik hanigalbati hadjáratán elfoglalja Huzirina városát. A Kasijári-hegység lábánál elfoglalja egy másik Temannu arámi törzsfő, Mamli városait. 898 Negyedik hanigalbati hadjáratán II. Adad-nirári megostromolja és elfoglalja egy újabb Temannu arámi törzsfő, Muquru városát, Raqammatut. 897 Az asszír király ötödik hanigalbati hadjárata. 896 Hatodik hanigalbati hadjáratán Naszibina (Niszibisz) városában ostrom alá veszi és foglyul ejti Núr-Adadot, a Temannu arámiak királyát. 895 Az asszír seregek Habhu ország területére vonulnak Kummu város megsegítésére. 894 Az asszír király ismét Habhu területére küldi seregeit Kummu város megsegítésére. Négy várost ostromol meg Kummu környékén, amelyek visszatartották az asszíroknak lovakban fizetendő adót. Visszatértében az asszír király Guzanához (Bít-Bahiáni arámi törzs királyának, Abi-szalamunak a városához) vonult, majd átkelt a Hábúr-folyón és átvette az arámiak hatalmas adóját. Ezután végigvonult Hábúr mentén és adót szedett Arnabánu, Tabitu, Sadikanni, Kisziru, Qatnu, Dúr-Katlimmu, Hindánu városaitól és Laqú országától.

II. Tukulti-Ninurta (Kr.e. 890—884) asszír király trónralépése. Uralkodása idején áthelyezi Asszíria fővárosát Assurból (Qalat-Serqat) Kalhuba (Nimrud). 886 Az asszír király északi irányba Nairi (örmény hegyvidék) területére vezeti seregeit. Átkel a Szubnat-folyón és a Kasijári-hegységen. Megostromlja az arámi Bít-Zamáni ország királyának, Amme-Ba’álinak a fővárosát, Patiskunt, és hatalmas zsákmányt szerez. 885 II. Tukulti Ninurta egy expedíciós sereggel a Tigris mentén déli irányban Babilóniába vonul. Érinti Dúr-Kurigalzut, Szippart, Rahimmut, Rapiqut, majd az Euphratész mentén északnyugati irányba fordul, és Anat (Szuhu ország), Hindánu és Sadikanni érintésével a Hábúr mentén tér vissza Asszíriába. A katonai expedíció útjának részletes leírását őrzi a Tukulti-Ninurta eposz.

II. Assur-nászir-apli (Kr.e. 883—859) asszír király trónralépése. Uralkodása idején Kalhuban felépítetti új királyi palotáját, amelyet a régészeti terminológia Északnyugati Palotának nevez. Trónralépésének évében az asszír király az északi hegyvidékre vonult. Érintette Kirrurut és Habhu országát. Számos várost megostromolt és sok csatát nyert. Ugyanebben az évben a Nipur-hegy érintésével Katmuhu országba vonul. Bít-Halupe országban megostromolja és beveszi a lázadó Ahi-iababa városát, Szúrut. 882 Az asszír király Halziluha város lázadó ura Hulája ellen vonul. Érinti a Szubnat-folyó forrásvidékét, Átkel a Kasijári-hegységen és beveszi Hulája városait. Ezután továbbvonul Nairi területére, majd Subriába és Tusha városába. Itt veszi át Bít-Zamáni királya, Amme-Ba’áli adóját. Továbbvonulva elfoglalta Habhu országát és átvette Bít-Iahiri, Bít-Bahiáni, Hatti és Hanigalbat ország királyainak adóját. 881 A Zagrosz-hegység nyugati oldalán fekvő Zamua tartomány Núr-Adad vezetésével fellázad Asszíria ellen és egy erős fallal zárja el a Bábitu városánál található hegyi hágót. Az asszírok csatát vívnak a hágóban és megölnek 1460 ellenséges katonát. Az asszír sereg a hadjárat további részében is az iráni hegyvidéken, a Niszir-hegy környékén hódít:négy nagyvárost (Larbuszu, Dúr-Lullumu, Buniszu és Bára), illetve azok 150 kisebb városát foglalja el. 880 Az előző évben meghódított zagroszi területek megtagadták az adófizetést, így az asszír király ismét Zamuába vonul. Kalziból indulva átkel az Alsó-Záb, Radánu és Turnat folyókon, majd a Bábitu-hágón. Az egész hadjárati szezon alatt itt folytat hadműveleteket és számtalan várost ostromol meg. Ezalatt Hudun, Hartisu, Hubuskia és Gilzánu Kalhuba, a fővárosba küldi adóját. A király a Zagroszban újjáépíti Atlila lerombolt városát és átkereszteli Dúr-Assurra. Királyi palotát építtet a városban. 879 Az asszír király Katmuhi országába vonul seregével. Elfoglalja Matiatu városát és az ostrom során megöl 2800 védőt. Elébe hozzák Habhu ország adóját. A Kasijári-hegységen átkelve másodszor vonul Nairi ország területére (Örményország), ahol beveszi a négy fallal körülkerített Madara városát. Innen Tusha városába vonul, ahol felszenteli királyi palotáját. Dirru hegyi városát úgy veszi be, hogy felgyújtja. Eközben Bít-Zamáni asszír vazallus királyát, Amme-Ba’álit nemesei megölik. Amikor a király odavonul a lázadók hatalmas sarccal engesztelik ki II. Assur-nászir-aplit: nagyszámú felszerelt harcikocsit, 460 lovat, 2 talentum aranyat, 2 talentum ezüstöt, 100 talentum ónt, 100 talentum bronzot, 300 talentum vasat, 100 bronzüstöt, 3000 bronzedényt, 1000 díszes vászonruhát, elefántcsont tárgyakat, 2000 ökröt és 5000 juhot. 878—877 Ebben az évben az asszír seregek átkeltek a Tigrisen és végigvonultak nyugati hódításaik területein. A vazallusoktól beszedték az adót (Sadikanni, Qatnu, Dúr-Katlimmu, Bít-Halupé, Szirqu, Hindánu, stb.), az ellenszegülők városait pedig megostromolták: Szuhu ország kormányzója, Kudurru például Szúru városánál babilóni csapatoktól támogatva megütközött az asszír királlyal, de vereséget szenvedett. Később a három Euphratész menti ország, Szuhu, Laqú és Hindánu fellázadt az asszírok ellen, így az asszír királynak újabb véres csaták során kellett hatalmát megszilárdítania. A hadjárat további stratégiai célja azonban már Karkemis és Bít-Adini nagy észak-szíriai államai voltak. Sarcot kapott Bít-Bahiáni királyától, Bít-Adini királyától, Ahunitól, Karkemis királyától, Szangarától. Karkemistől nyugatra indult az Amanusz-hegység és a Libanon irányába és bevonult Kunuluába (Kinaluába). A Földközi-tenger partjára érve megmosta fegyvereit tengerben. Adót kapott Türosztól, Szidóntól, Büblosztól, Arwadtól és több tengerparti várostól. A Libanonban cédrust vágott. 866 Az asszír hadsereg átkel az Euphratészen és bevonul Hatti országba és Kummuhu országba (Anatólia). A korábbi hadjárataihoz hasonlóan, II. Assur-nászir-apli ebben az esetben is végigvonult seregével a birodalom katonai érdekszférájába tartozó területeken, és a hűséges vazallusoktól adót szed, a lázadók városait (pl. Damdammusza) pedig megostromolja.

III. Sulmánu-asarédu (Kr.e. 858—824) asszír király trónralépése. 856 Az asszír seregek Észak-Szíriában elfoglalják az Euphratész keleti partján fekvő Til-Barszipot, Bít-Adini arámi állam királyának, Ahuninak a fővárosát és Kár-Sulmánu-asarédu névre keresztelik át. Ez a város lesz szíriai hadjárataik támaszpontja. Hazatértében elfoglalja Aramu urartui király fővárosát, Arzaskunt, valamint Gilzánut és Hubuskiát. 855 Az asszír király elfogja Ahunit és ergész családját, és Assurba hurcolja őket. 854 Az asszír seregek betörnek a Kasiari-hegységbe és Subriába. 853 Az asszír seregek az Orontész menti Qarqarnál megütköznek az asszír ellenes szíriai koalíció („tizenkét király szövetsége”) seregeivel. A koalíció tagjai voltak többek között Hadad-ezer (Adad-idri), Damaszkusz királya, Irhuleni, Hamat királya, Áháb, Izrael, királya, Matinu-Ba’alu, Arwad királya, Adinu-Ba’alu, Sián királya, valamint Irqanata, Uszanata, egyiptomiak, kilikiaiak, az arab Gindibu és az ammóni Básá is. Az ellenség soraiból 14.000 ember esett el a csatában. A háború azonban ezzel még nem ér véget. Az asszír seregek 848-ban és 845-ben is harcolnak a koalíció ellen. 852 Egy hadjárat során az asszír király seregével eljut a Tigris forrásához, ahol felállíttatja hatalmas szobrát, amelyre felvéseti hőstetteit. 851 Az asszír király egy babilóni trónviszályt kihasználva Babilón királya, Marduk-zákir-sumi segítségére siet és bevonul Babilóniába, és elűzi a lázadó testvért, Marduk-bél-uszátét. A két király közötti szerződéses kapcsolatról tanúskodik egy néhány évvel későbbi asszír tróntalapzat domborműve, amelyen a két uralkodó éppen kezet fog. 850 Az asszír király a lázadó Marduk-bél-uszáte nyomában délre vonul Babilóniába, legyőzi a lázadót és áldozatot mutat be Babilónban, Borszippában és Kutában. 849 Az asszír seregek már nyolcadszor átkelve az Euphratészen elfoglalják Szangara (kb. Kr.e. 872—849), Karkemis királyának országát. 848 Az asszír király serege ismét a „tizenkét király szövetségének” koalíciós serege ellen harcol és ismét győzelmet arat. 845 Az asszír sereg harmadszor ütközik meg Észak-Szíriában a „tizenkét király szövetségével” és ismét győzelmet arat. 844 Az asszír király seregével ismét eljut a Tigris forrásához, ahol felállíttatja hatalmas szobrát, amelyre felvéseti hőstetteit. 843 A perzsák (Parszua) első megjelenése az asszír forrásokban. Az asszír királyfelirat a Zagrosz északi részén azonosítja a népet. 841 Az asszír seregek ismét a szíriai koalíció ellen vonultak, amelyet azonban ekkor már Damaszkusz új királya, Házáél vezet. Az asszírok Damaszkusz közelében csatát nyernek (1121 harcikocsit és 470 lovast zsákmányolnak), a várost ostrom alá fogják, majd betörnek Izraelbe, ahol Jéhu, Izrael királya adót fizet nekik. Az eseményt a British Museumban látható Fekete Obeliszk egy jelenete is megörökíti. Az asszír király 838-ban tett még egy kísérletet Damaszkusz bevételére de ekkor sem járt sikerrel. 840 Az asszír seregek betörnek Urartu területére (Kelet-Törökország és Örményország) és elpusztítanak két urartui várost, Szuguniát és Arzaskunt. 839 Az asszír seregek már harmadszor jutnak el az Amanusz-hegységig (az előző két alkalommal (842 és 840) cédrusfát vágtak) és először jutnak el Que (Kilikia) területére, ahol városokat foglalnak el. 838 Az asszír seregek a király 21. uralkodási évében már 21-edszer kelnek át az Euphratészen és elfoglalják Hazaél damaszkuszi király négy városát. 837 Az asszír király a délkelet-anatóliai Tabal országba vezet hadat. Ezt a hadjáratot a következő évben is megismétli. 835 A médek (Madai, Amadaiia) első megjelenése az asszír forrásokban. A király a Zagrosz-hegységbe vezeti seregét, ahol Namri ura, Ianzú, sok más környékbeli uralkodóval együtt behódol neki. A király Harhar városában felállíttatja a szobrát. 834—833 A király vezette asszír seregek mindkét évben átkelnek az Amanusz-hegységen, és Que (Kilikia) országába érve városokat hódoltatnak és óriási zsákmányt halmoznak fel. Eljutnak Tarszosz (Tarzi) városáig. 832 Az asszír sereg Urartu ellen vonul. A sereget Dajján-Assur turtánu (főparancsnok) vezeti, és egy csatában legyőzi Szarduri (Széduru) urartui királyt (ez I. Szarduri urartui király első említése az asszír királyfeliratokban). A következő négy évben a már 30 éve trónon ülő III. Sulmánu-asarédu a fővárosban, Kalhuban maradt, és a turtánu vezette helyette a sereget: 831-ben az Amanusz-hegységben fekvő Pattina ország fővárosa, Kinalua, 830-ban Habhu ország, 829-ben a Zagroszban fekvő Hubuskia és Mannai országok ellen. 828-ban Dajján-Assur ismét Hubuskia, Gilzánu, Mannai és Muszaszir ellen vonul. 828 Assur-dánin-apla, a király legidősebb fia vezetésével Asszíria összesn 27 városában robban ki lázadás a király ellen. Assur-dánin-apla, a trónörökös talán megsértődött, hogy őt háttérbe szorítva már évek óta a turtánu vezette helyette az asszír sereget. A főváros, Kalhu kivételével Asszíria szinte minden nagyobb városa (Ninive, Assur, Arrapha, Arbailu és Hindánu) is csatlakozik a lázadáshoz. A lázadást csak III. Sulmánu-asarédu halála (Kr.e. 824) után sikerül leverni.

V. Samsi-Adad (Kr.e. 823—811) asszír király trónralépése. Bár nem ő volt a legidősebb fiú, mégis sikerül a trónt megszereznie és a lázongó városokat pacifikálnia. Valószínűleg apja babilóni szövetségese, Marduk-zákir-sumi siet a segítségére. Ennek azonban ára volt. V. Samsi-Adad szerződésben kénytelen elismerni a babilóni király fölérendelt szerepét. 822 1. hadjáratán Urartu ellen vonul. 821 2. hadjáratán Mutarrisz-Assur, a főeunuchja és bizalmi embere, a harcedzett parancsnok Urartu ellen vezeti az asszír sereget. Az asszír források ekkor említik először Ispuini (Uspina) (kb. Kr.e. 830—811) urartui királyt 820 3. hadjáratán a Zagrosz északi területeire vezette az asszír sereget. Sarcot kapott Hubuskiától, Mannaitól és a perzsáktól (Parszua). Bevonult a médek (Mataia) területére és csatában megölte a méd Hanasziruka 2300 katonáját. 819 4. hadjáratán átkelt a Zábon és bevonult Babilóniába. Elfoglalta Mé-Turnatot. Ezután ostrom alá vette Dúr-Papszukkal városát, ahol az ostrom során 13.000 katonát ölt meg. Marduk-balasszu-iqbi Káldea, Elám, Namri és Arám seregeit összevonva megütközött az asszírokkal a Daban-folyó mentén. Az asszírok 5000 emberét megölték, 2000-et pedig fogságba hurcoltak. 810 Menua (kb. Kr.e. 810—790) urartui király trónralépése. Uralkodása alatt Urartu sikeres terjeszkedik Asszíria északi határa mentén keleti (Mannai) és nyugati irányba, Anatólia belseje felé. 813 Az asszír király megtámadja Babilónt és azzal köszörüli ki a becsületén esett csorbát (rövid időre Marduk-zákir-sumi vazallusa lett), hogy legyőzi, majd fogságba hurcolja Marduk-zákir-sumi fiát, Marduk-balasszu-iqbit, majd a következő évben annak utódját, Baba-aha-iddinát is. Elfoglalja Dért, Lahirut, Gananátit, Dúr-Papszukkalt és Mé-Turnatot, és áldozatot mutat be Kuthában, Babilónban és Borszippában.

III. Adad-nirári (Kr.e. 810—783) asszír király trónralépése. A király kiskorúsága idején, öt éven keresztül anyja, V. Samsi-Adad özvegye, Szammuramat (Szemirámisz) ül az asszír trónon. A hagyomány az ő nevéhez köti a függőkertek megépítését. 806 Az asszír király seregei Damaszkuszig vonulnak és a városban ostrom alá veszik Márit, Damaszkusz királyát, aki 100 talentum aranyat és 1000 talentum ezüstöt fizet hadisarcként. Az asszírok emellett hadisarcot kapnak Szidóntól, Türosztól, Edómtól, a filiszteusoktól és Izrael királyától Jóástól (Iu’asu). 797 Hatalmas birtokadományt és több tartományt ajándékoz Nergal-érisnek, Rasappa és Hindánu helytartójának, akinek hatalma jelentősen megnő a királyság rovására.

Urartu

I. Argisti (Kr.e. 789—766) urartui király trónralépése. Apja Menua nyomdokain járva keleti és nyugati irányba is terjeszkedik. Nyugaton kiterjeszti befolyását Gurgum, Kummuh és Meliddu újhettita királyságaira, és Észak-Szíriában veszélyezteti Asszíria befolyási övezetét. Az asszír királyok helyett az a nagyhatalmú Samsi-ilu vette fel vele a harcot és győzte le, aki három asszír király alatt is (Kr.e. 810—755) betöltötte a turtánu rangot.

II. Szarduri (Kr.e. 765—733) urartui király trónralépése. Uralkodása alatt érte el Urartu legnagyobb kiterjedését. Keleten az Urmia-tó környéke, nyugaton pedig Észak-Szíria jelentős része is befolyása alá került. Nyugati hegemóniáját majd csak III. Tukulti-apil-Ésarra (Kr.e. 745—727) asszír királynak sikerült megtörnie (Kr.e. 743).

I. Rusza (Kr.e. 732—714) urartui király trónralépése.

IV. Sulmánu-asarédu (Kr.e. 782—773) asszír király trónralépése. Mindössze két felirata ismert, és mindkettő egy-egy nagyhatalmú hivatalnokának, Samsi-ilunak (turtánu) és Bél-Harrán-béli-uszurnak (nágir ekalli, palotahírnök) dicsőségét zengi. Ez utóbbi még egy várost is elnevezett magáról. Samsi-ilu hadjárata I. Argisti urartui király ellen. 773 IV. Sulmánu-asarédu nagyhatalmú turtánuja, Samsi-ilu Damaszkusz ellen vezet hadjáratot.

III. Assur-dán (Kr.e. 772—755) asszír király trónralépése. Mindössze egy építési felirata ismert, illetve valószínűleg neki tulajdonítható egy töredékes, Samsi-ilu limmujára (Kr.e. 770) keltezhető„istenlevél”, amelyben talán a babilóniai Marad elleni hadjáratról emlékezik meg. 770 Samsi-ilu limmujában az asszír hadsereg a babilóniai Marad ellen vonul.
763. június 15. Teljes napfogyatkozás volt látható Ninivéből.

V. Assur-nirári (Kr.e. 754—745) asszír király trónralépése. Uralkodásáról alig tudunk valamit. II. Szarduri egy feliratában azt állítja, hogy legyőzte őt, és ismert egy Mati’iluval, Arpad királyával kötött töredékes szerződése. Hatalmának egy katonai hatalomátvétel vet véget, amely III. Tukulti-apil-Ésarrát segíti az asszír trónra.

Nabú-nászir (Kr.e. 747—734) Babilón királya.

III. Tukulti-apli-Ésarra (Kr.e. 745—727) asszír király trónralépése. Valószínűleg egy lázadás során, katonai hatalomátvétellel szerezte meg az asszír trónt. 744 Az asszír seregek Namri és a Zagrosz északi részére vonulnak, mélyen betörnek a hegyvidékre és számos várost megostromolva egy évszázadra kijelölik Asszíria keleti befolyási övezetének határait. 743 Az asszír király seregei Arpad (Észak-Szíria) ostromát félbehagyva Kummuh (Délkelet-Anatólia) területén, Kistan és Halpi térségében legyőzik Sulumal, Meliddu királyának, Tarhulara, Gurgum királyának és II. Szarduri urartui király koalíciós seregét. Az urartui királyt egészen fővárosáig, Turuspáig (Tuspa) üldözik, és a város előtt még csatát nyernek az urartuiakkal szemben. 741 Az asszírok Mati’ilu városát, az észak-szíriai Arpadot három évi ostrom (Kr.e. 743—741) után elfoglalják. 740 Az asszír hadsereg Észak-Szíriában elfoglalja Unqi fővárosát, Kinaluát. 739 Az asszír király Ulluba (az Asszíriától északra fekvő hegyvidék) ellen vezet hadjáratot és az ország 29 erődjét sikerül elfoglalnia. 738 Az asszír seregek Észak-Szíriában kijutnak a Földközi-tenger partjáig. Itt egészen Türoszig hódoltatják a föniciai városokat (Arwad, Szidón), amelyek ettől kezdve vazallusi függésbe kerülnek Asszíriától. Menachem, Izrael királya (Kr.e. 743—738) ekkor 100 talentum ezüstöt fizetett az asszír királynak, amelyet adó formájában szedett be Izraeltől: minden tehetős embertől 50 sékelt (2Kir 15:17-20). Ugyanebben az évben a király egyik eunuchja a Záb-folyón túl élő Ahlamu arámiakat hódoltatja. 737 Az asszír király a keleti arámiak és Média ellen vezet hadjáratot. Ennek során az asszírok 14 nagyvárost és a környékükön fekvő több száz kisebb települést foglalnak el. 735 Az asszír seregek Urartu ellen vonulnak és több, mint 30 várost ostromolnak meg. 734 Az asszír király seregei élén Fönícia érintésével Izrael ellen vonul. A királyságról levágja és tartománnyá szervezi a tengerparti Dórt, majd a filiszteus városok (Ekron, Asdód, Askelón, Gáza és Gát) hódoltatásával az egyiptomi határig jut. Ezzel több, mint 100 évre kijelöli az Asszír Birodalom és Egyiptom határát. Izrael királya Pekach (Kr.e. 737—732) behódol. Izrael lakosságának jelentős részét Asszíriába hurcolják (2Kir 15:29). 733 Izraelről levágják Megiddót és Gileádot és asszír tartománnyá szervezik. Júda Asszíria vazallusa lesz. 732 Az asszírok elfoglalják Damaszkuszt, és területét tartományokra osztják: Szubite, Manszuate, Damaszkusz, Karnaim és Hauran. Izrael maradéka Szamaria központtal bábállam lesz. Pekachot, Izrael királyát Hóseá (Kr.e. 732—724) megöli és behódol az asszíroknak (2Kir 15:30). 731—729 Az asszír király Babilóniába vonul, hódoltatja az arámi törzseket és elfogja Nabú-mukin-zérit (Kr.e. 731—729) Babilón királyát. Púlu néven elfoglalja a babilóni trónt.

V. Sulmánu-asarédu (Kr.e. 726—722) asszír király trónralépése. 724 Az asszír király ostrom alá veszi Izrael fővárosát, Szamariát, és bár Izrael királya, Hósea (Kr.e. 732—724) behódol, a város két évi ostrom után elesik.

II. Sarrukín (Kr.e 721—705) asszír király trónralépése. Szamaria ostroma. Marduk-apla-iddina (Kr.e. 721—710) elfoglalja a babilóni trónt. 721 Az asszír király seregei élén nyugatra vonul, hogy leverje a szíriai—föniciai—izraeli koalíció lázadását. Először Qarqarnál legyőzte a Iaubi’di vezette koalíciós sereget (Hamat, Arpad, Szimirra, Damaszkusz és Szamaria seregeit), majd a Földközi-tenger partvidékén délre vonulva és Gázát érintve elérte az egyiptomi határt, ahol Raphia (Rapihu) mellett legyőzte a Re’e tábornok vezette egyiptomi sereget. Ezzel újabb évtizedekre megszilárdította az asszír-egyiptomi határt. Hazafelé vonulva megostromolta Szamariát, amivel kezdetét vette Izrael népessége Asszíriába hurcolásának hosszú folyamata (2Kir 17:5-41). 720 Az asszír seregek a Tigris bal partján délre vonulva Babilóniát fenyegetik ahol az asszír uralkodóváltás idején Bít-Jakin káld törzsfőnöke, Marduk-apla-iddina elfoglalta a babilóni trónt. Dér mellett az asszír sereg megütközött az I. Humban-nikas (Kr.e. 743—717) elámi király vezette elámi sereggel. Az asszír királyfelirat ugyan győzelemről szól, de a hadjárat nem folytatódott, és az asszírok tíz éven keresztül nem jöttek Babilóniába. A babilóni seregek lekésték a csatát. 719 Az asszírok megostromolják Suandahult és Durdukkát. 718 Az asszír sereg Szinuhtut ostromolja. 717 Az asszír király seregei elfoglalják Karkemist. Pisziri, Karkemis királya ugyanis jó kapcsolatokat ápolt Midásszal, Phrügia királyával, Asszíria ellenségével. Az asszírok ezzel egy esetleges szír-phrüg-urartui koalíció létrejöttét igyekeztek megakadályozni. Ebben az évben kezdi el Sarrukín építtetni az új asszír fővárost, Dúr-Sarrukínt (Khorszábád), az új asszír főváros építésének kezdete. 716 Az asszír király Mannaion keresztül Média ellen vonul. Számos várost (Izirtu, Bít-Kilamzah, Ganunguhtu, Kiseszim, Harhar) megostromol és gazdag zsákmánnyal tér haza. 715 Az asszír király ismét Mannai és Média ellen küldi a főemberek vezette sereget, de elfoglalják Urartu 5 tartományának 9 új erődjét is. Az asszírok eközben Que (Kilikia) tartományban is háborúznak. Legyőzik Midászt és visszafoglalnak tőle több várost. Ezzel egy időben az asszír-föníciai flotta Kilikia partjainál elsüllyeszt egy ión görög flottát, amely valószínűleg Midásszal összehangolt hadműveletet végez. 714 II. Sarrukín leghíresebb, 8. hadjárata során harmadszor vonult Mannai területére. Az asszír vazallus állam nyersanyag forrásként és az Urartu és Média területe között elfoglalt stratégiai fekvése folytán nagyon fontos volt Asszíria számára. Az asszír expedíciós sereg Mannaiból ismét elküld egy különítményt Médiába, hogy beszedje a sarcot, majd Az Uaus-hegynél megütközik II. Rusza urartui király seregével és vereséget mér rá. Az asszír királyfelirat szerint a vesztes csata után Rusza öngyilkos lesz. Az asszír seregek betörnek Urartuba, de elfoglalják és kirabolják Muszaszirt, és az urartui királyok koronázó szentélyét, a Haldi-szentélyt. Hatalmas zsákmánnyal térnek haza. 713 Az asszír király Karallába vonul és legyőzi Amitasszit, Karalla királyát. Ugyanebben az évben II. Sarrukín legyőzi és Asszíriához csatolja Tabal országát (Délkelet-Anatólia), amelynek asszír vazallus királya, Ambarisz korábban követséget küldött Asszíria ellenségeihez, II. Ruszához, Urartu királyához és Midászhoz, Phrügia királyához. Az asszírok Melidduban (Délkelet-Anatólia) is hadakoznak és hadjárat során legyőzik Tarhunazit, Til-Garimmu királyát. Egy asszír sereg Filiszteába vonul és megostromolja Azuri városát, Asdódot. Asdód bábállam lesz. 712 Az asszír hadsereg ismét Filiszteába vonul a lázadó Jamani ellen és Asdód mellett megostromolja Ekront és Gátot is. Asdód asszír tartomány lesz. 711 Az asszír király Babilóniába vonul a régi lázadó, Marduk-apla-iddina ellen. A hadjárat során az asszírok az Uqnu-folyó menti csatában legyőzik a Gambulu törzs csapatait, de Jadburu területén Sutur-nahhundi elámi király erődjeit is beveszik. 710 Az asszír király Babilóniában legyőzi Marduk-apla-iddinát és megostromolja fővárosát, Dúr-Jakint. Eközben egyik eunuchja, Que (Kilikia) tartomány helytartója legyőzi Midászt, Phrügia királyát. Ugyanekkor egy a király eunuchjai által vezetett sereg Melidduban és Kummuhban (Délkelet-Anatólia) harcol és legyőzi Mutallut, Kummuh királyát. Egy további sereg, amelyet 7 eunuch vezet, a Zagrosz-hegységben fekvő Ellipi területét folytat hadműveleteket. 709—708 Az asszír seregek Babilóniában folytatnak hadműveleteket, és beveszik Dúr-Jakint, Marduk-apla-iddina támaszpontját. 707 Felavatják Asszíria új fővárosát, Dúr-Sarrukínt (Khorszábád). A templomokba beköltöznek az istenek. Egy asszír expedíciós sereg partra száll Cipruson. Járvány tör ki Asszíriában. 705 Az asszír király Anatóliába, Tabal országba vezeti hadseregét, de egy csatában életét veszti és a holtteste sem kerül elő. A birodalom számos területén asszír ellenes lázadások robbannak ki. Babilóniában ismét Marduk-apla-iddina, Szíria-Palesztina területén pedig Júda királya, az Egyiptom támogatását is élvező Hiszkija áll a lázadás élére.

Szín-ahhé-eriba (Kr.e. 704—681) asszír király trónralépése. 703 Uralma megszilárdítása céljából Szín-ahhé-eriba hozzálát a lázadások leveréséhez. Először Babilóniába vonul, ahol egy hatalmas koalíciós sereggel kerül szembe. A sereg Marduk-apla-iddina, Imbappa és Tannanu, két elámi turtánu, 10 elámi parancsnok, Nergál-nászir a Szutu törzs főnöke, Baszkunu, az arabok királynőjének, Jati’ének a fívére, valamint a káldok és arámiak 80.000 íjászából és több ezer lovasából állt. Az asszír főemberek először vereséget szenvednek Kis város kapui előtt, de az asszír királyi sereg megostromolja Kuthát, majd a Kis városa mellett vívott csatában legyőzi a koalíciós sereget. Ezután Bít-Dakkuri, Bít-Sza’alli, Bít-Amukkanni és Bít-Jakin káld törzseinek összesen 88 fallal körülvett városát, és több száz kisebb települését foglalja el. Összesen 208.000 embert telepít át Asszíriába. A babilóni trónra egy helyi embert, Bél-ibnit (Kr.e. 702—700) ülteti. 702 Az asszír király az iráni Zagrosz-hegységbe vonul seregével és hódoltatja Kassú országot, Jaszubigallai törzset, Bít-Kilamzah városát és Ispabara Ellipi királyának két városát, Marubistit és Akkuddut. 701 Az asszír seregek a lázadás másik központja a levantei partvidék (Szíria-Palesztina) azon belül is Júda ellen vonulnak. A föniciai tengerparton, Szidón, Szarepta, Türosz, Akzib és Akkó érintésével vonulnak Júda felé. Luli, Szidón királya Ciprusra menekül. Júdába érkezve az asszír király – mint az a palotadomborművein is látható – Lákis alatt építteti fel táborát és hozzálát a város ostromához. A hadjárat során Júda 46 városát (köztük Timnát, Libnát, Gátot és Ekrónt) ostromolja meg és pusztítja el. A Hiszkija felmentésére érkező egyiptomi (núbiai és egyiptomi) sereget Eltekénél legyőzi, és a ráb saqé (főpohárnok), turtánu (tábornok) és ráb sa-rési (főeunuch) vezetésével sereget küld Jeruzsálem alá, amely ostromgyűrűbe fogja a várost. A Biblia szerint azonban az ostrom nem sikerül és az asszírok hazavonulnak. Az asszír királyfeliratok mellett a Biblia is részletesen tárgyalja az eseményeket (2Kir 18-20; Iz 10:28-32, 36-37; 2krón 32:1-23). 700 Negyedik hadjáratán az asszír király ismét Babilóniába vonul és Bittuttunál legyőzi Marduk-musézib (Suzubu) káld törzsfőt. 699 Szín-ahhé-eriba Babilónban meneszti Bél-ibnit, a város asszír vazallus királyát és helyette Assur-nádin-sumit, saját trónörökös fiát ülteti a babilóni trónra. 698 Az asszír seregek Sulmu-béli limmujában (eponümátusa idején) Que tartományba (Kilikia, asszír Hilakku) vonulnak és legyőzik a helyi csapatokat és a tartományba betörő görögöket (iónokat). Ugyanekkor a kilikiai partok mentén elsüllyeszt egy görög flottát is. 697 Az asszír király 5. hadjáratát északi irányba, a Nipur-hegyhez vezeti. 695 Az asszír seregek Assur-bél-uszur limmujában (eponümátusa idején) Tabal országba (Délkelet-Anatólia) vonulnak és Til-Garimmunál győzelmet aratnak. A legyőzött ellenség soraiból több tízezer embert soroznak be az asszír hadseregbe. 694 Hatodik hadjáratán az asszír király föníciai vazallusai által épített és kezelt hajókon lehajózik az Euphratészen a Perzsa-öbölbe és partra száll Elámban. Itt az Ulaj-folyó mellett nagy csatát vív az elámi hadsereggel és győzelmet arat. Az elámi király, Hallusu-Insusinak azonban azt kihasználva, hogy az asszírok a Perzsa-öbölnél táboroznak, Déren keresztül betör a csaknem védtelenül hagyott Babilóniába, elfoglalja Szippart és a babilóni trónról elhurcolja az asszír trónörököst, Assur-nádin-sumit. Helyére saját emberét Nergál-usézibet (Suzubut) ülteti. 693 Az asszírok a Perzsa-öböltől visszatérve bevonulnak Urukba. Nergál-usézib az elámi sereggel ellenük vonul, de Nippur tartományában vereséget szenved tőlük és fogságba esik. Babilón trónját Musézib-Marduk foglalja el. Az elkövetkező két évben Elámnak két királyát is elűzik. 692 Hetedik hadjáratán az asszír király Déren keresztül ismét Elám ellen vonul és a határ mentén 34 elámi várost ostromol meg és vesz be. Az asszír sereg végigdúlja az elámi határt. A hátában, Babilóniában azonban újabb lázadás robban ki. 691 A babilóni (káld és arámi) illetve elámi koalíció seregei (150.000 ember) Babilónia felől Asszíria ellen vonulnak, és a Tigris mentén, Halulénál megütköznek az asszír sereggel. A babilóni és elámi koalíciós sereget a káld Musézib-Marduk (Suzubi), ekkor Babilón királya, és Umman-menanu, Elám királya vezeti, de csatlakozik hozzá Parszuas, Anzan, Paseru, Ellipi országa, Iazan, Lakabra, Harzunu, Dummuqu, Szulai és Szamuna törzsei, valamint az időközben meghalt Marduk-apla-iddina fia, továbbá Bít-Adini, Bít-Amukkani, Bít-Szillana, Bít-Szalatutu-akki Puqudu, Gambulum, Halatum, Ru’ua, Ubulum, Malahu, Rapiqu, Hindaru, Damunu törzsei és Lahiru városa. Az asszír királyfelirat szerint a csatában az asszírok megállították az elámi támadást, bekerítették az ellenséget ée megtizedelték őket. Humban-undasa, az elámi tábornok főembereivel együtt elesett. A menekülőket az asszír lovasság és a harcikocsizók vágták le. A Babilóni Krónika szerint a csatát a babilóni koalíció nyerte. 689 Az asszír király a lázadásokért és fiának elhurcolásáért úgy állt bosszút, hogy ostrom alá vette Babilónt, és miután 15 havi ostrom után elfoglalta, lerombolta a várost és templomait, köztük az Észagilát, Babilón főistenének, Marduknak a templomát. Az istenszobrokat összetörette, a város palotáit és házait is leromboltatta, sőt, néhány csatornán keresztül a város területét az Euphratész vizével is elárasztotta. A törmelékből a birodalom minden részébe küldött elrettentésül. Babilón királyát, Musézib-Mardukot (Kr.e. 692—689) Asszíriába deportálták. Babilónnak nyolc éven keresztül nincs királya. A következő évekről szinte alig van adatunk. 683 Az első asszír trónörökös, Assur-nádin-sumi Kr.e. 694-es elhurcolása és Elámban bekövetkezett halála után a következő legidősebb fiú valószínűleg Arda-Mulisszi volt, akit vagy kineveztek trónörökösnek, vagy joggal reménykedhetett abban, hogy őt fogják kinevezni. Ebben az évben azonban Szín-ahhé-eriba a negyedik legidősebb fiát Assur-ah-iddinát nevezte ki trónörökösnek, aki felvette az Assur-etelli-iláni-mukin-apli nevet, amit ritkán használt. A trónörökössé való kinevezésben valószínűleg kulcsszerepet játszott anyja, Zakútu (Nakia). 681 Idősebb testvéreinek sikerül a királyt a már trónörökössé kinevezett Assur-ah-iddina ellen fordítaniuk, aki száműzi őt (Kr.e. 681. I. hó, valószínűleg északnyugatra, talán a turtánu tartományába). Hogy Arda-Mulisszi ezután végre megkapta-e a trónörökösi címet, vagy sem, nem tudjuk. Az azonban a Bibliából ismert (2Kir 19:37), hogy miközben Szín-ahhé-eriba egy templomban (Niszroch-templomban) imádkozott, két fia, Adrammelech (Arda-Mulisszi) és Szarecer karddal leszúrta (Kr.e. 681. X. 20.). Assur-ah-iddina azonnal hazaindult. Az apagyilkos fívérek serege átállt hozzá, a bűnösök pedig a Biblia szerint Ararát (Urartu) földjére menekültek. A hatalomátvételt leszámolás követte.

Assur-ah-iddina (Kr.e. 680—669) asszír király trónralépése. 680 Első uralkodási évében azonnal hozzálátott Babilón és a Marduk-templom, az Észagila újjáépítéséhez. Nabú-zér-kitti-lisir, Marduk-apla-iddina, Tengerföld ura ellen vezet hadjáratot. Nabú-zér-kitti-lisir az asszírok elől Elámba menekül, ahol megölik. Testvére, Ná’id-Marduk megszökik Elámból és behódol Assur-ah-iddinának, aki nekiadja testvére egykori tartományait (Kr.e. 677). 679 Az asszír király elfoglalja az egyiptomi határon fekvő Arzát, ami az asszírok egyiptomi politikája változásának biztos előjele. Királyát Aszuhilit bilincsbe verve Asszíriába viszik. Ugyanebben az évben Hubuskia országban (Anatólia) legyőzik a kimmereket. 678 Az Assur-ah-iddina Krónika szerint babilóni hadjáratán legyőzi és kivégzi Samas-ibnit, Bít-Dakkuri káld törzsének fejét. Valószínűleg ugyanebben az évben győzelmet arat Mannai, a gutik (Zagrosz-hegység) és a szkíta király, Ispaka’a seregei felett. 676 Az asszír király nyugati hadjáratán megostromolja a föniciai Szidón városát. Szidón királya, Abdi-milkutti a tengeren menekül, de az asszírok elfogják és lefejezik. Az asszírok elfoglalják Szidón összes birtokát, és megostromolnak16 várost. A tengerparton új várost alapít Kár-Assur-ah-iddina („Assur-ah-iddina kikötője”) néven. 675 Babilóni hadjárat. Az elámiak betörnek Babilóniába és megtámadják Szippart. Kilikiai hadjáratán az asszír király 21 erődített várost vesz be ostrommal, Melidduban (Anatólia) pedig ostrom alá veszi Meliddu királyát, Mugallut. 674 Az egyiptomi hadjáratra készülve Assur-ah-iddina megnemtámadási szerződést köt Urtakuval, Elám királyával, aki visszaad néhány Babilóniából elhurcolt istenszobrot (Agadei Istár). A Babilóni Krónikából tudjuk, hogy az asszír király már ebben az évben sikertelen hadjáratot indít Egyiptom ellen. 673 Talán még az apagyilkos asszír hercegek nyomában megtámadja Subriát. Az asszír király istenlevele részletesen leírja Subria fővárosának, Uppumunak az ostromát, a város elestét és pusztulását, illetve Subria királyának, Ik-Tesupnak kétségbeesett alkudozását, majd halálát. 673. XII. 5-6-án (Kr.e. 672. február 7.-én) meghal Ésarra-sarrat királyné, Assur-ah-iddina felesége. 672 Ez év tavaszán Assur-ah-iddina megbetegszik, és emiatti aggodalmában, illetve saját trónrakerülésének nehézségeire gondolva örökösödési szerződésében (Kr.e. 672. II. 12) megosztja a hatalmat két fia között: Assur-bán-apli a kisebbik fiú lesz Asszíria trónörököse és majd Asszíria királya, idősebb fia, Samas-sum-ukin pedig a babilóni trón örököse és majd Babilón királya, aki azonban alárendeltje az asszír királynak. Kedvenc fiának és trónörökösének, Assur-bán-aplinak Tarbiszu városában palotát építtet. Megesketi Asszíria főembereit és az összes vazallusát az örökösödési szerződésre. Három méd városúr (bél áli) eljön Ninivébe és behódol Assur-ah-iddinának. 671 Tizedik hadjáratán Assur-ah-iddina seregei betörnek Egyiptomba. Valószínűleg ennek a hadjáratnak során elfoglalja Türosz városát, és királyát Ba’álut fogságba hurcolja. (Assur-ah-iddina korábban szövetséget kötött Ba’áluval (ennek a töredékes táblája fennmaradt), de később Ba’álu Taharqával (Tarqú) (Kr.e. 690—664) Egyiptom és Kús (Núbia) fáraójával szövetkezett, és ezzel megszegte az asszír királynak tett hűségesküjét.) A korábbi egyiptomi hadjárat kudarcára emlékezve Arábia minden királyának összes tevéjét elhozzák az expedícióra. Az egyiptomi határon legyőzi az egyiptomi sereget és Taharqát és seregét 15 napon át a sivatagon keresztül egészen Memphiszig üldözi. Taharqa megsebesül, fővárosát, Memphiszt pedig az asszírok fél nap alatt beveszik. A trónörököst, Usanahurut és testvéreit, Taharqa egész családját Asszíriába hurcolják. Talán az egyiptomi hadjáratokhoz köthető esemény, hogy Assur-ah-iddina visszaküldi az araboknak az asszír udvarban nevelkedett királynőjüket, Tabúát és elhurcolt istenszobraikat. Amikor Házáél, az arabok királya meghal, fiát, Iata’át ülteti a helyére, és amikor lázadás robban ki az új arab király ellen, az asszírok a segítségére sietnek. 670 Asszíriában összeesküvést szőnek Assur-ah-iddina ellen, aki azonban felfedi a tervet és kivégezteti a lázadókat. Ezután ismét megbetegszik. 669 Az asszír király ismét Egyiptomba vonul, mert az ország ismét Taharqa uralma alá került. Kr.e. 669. november 1.-én azonban meghal és a hadjárat félbemarad.

Assur-bán-apli (Kr.e. 668—627) asszír király trónralépése (669 Kiszlimu hava). 668 Ez év tavaszán Samas-sum-ukint (Kr.e. 668—648) Babilón királyává koronázzák. 667 Assur-bán-apli már első uralkodási évében folytatja apja félbemaradt egyiptomi hadjáratát, Egyiptom és Núbia (Kús) királya, Taharqa (Tarqú) ugyanis visszafoglalta Memphiszt. Az asszír király 22 szíria-palesztinai vazallus királyával együtt, tengeren és szárazon vonult Egyiptomba. Kár-banitinél az asszírok csatát nyernek, mire Taharqa Memphiszből Thébaiba menekül. A még Assur-ah-iddina által a deltavidék városainak trónjaira ültetett 18 egyiptomi vazallus uralkodót (köztük, Nékót, Memphisz és Szaisz urát), akik Taharqa elől elmenekültek, visszaültette a trónjukra. Ugyanebben az évben csatában legyőzi az elámi királyt, apja egykori szövetségesét, Urtakut, aki életét veszti. Trónját egy uzurpátor, Teumman (Temp-Humban-Insusinak) foglalja el. Urtaku három fia, Ummanigas (Humban-haltas), Ummanappa és Tammarítu Teumman gyilkos haragja elől a győztes Assur-bán-aplihoz menekült. 666 Az asszír király hazatérte után azonban az egyiptomi vazallus királyok is fellázadtak és követséget küldtek Taharqához. A követet a helyi asszír erők elfogták. Valószínűleg ezekben az években, Assur-bán-apli uralkodásának első éveiben, az egyiptomi hadjáratokhoz kapcsolódóan történt, hogy az asszír király Ba’álu, Türosz királya ellen vonult és szárazon és vizen is ostromzár alá vette a szigetet. Ba’álu végül behódolt és leányát elküldte Assur-bán-apli háremébe. Példáját követte a térség többi nagy uralkodója is. Behódolása jeleként bőséges hozomány kíséretében az asszír király háremébe küldte leányát Mugallu, Tabal ország (Délkelet-Anatólia) királya és Szandasarme, Hilakku (Kilikia) királya is. Jakinlú, Arwad királyának halála után tíz fia is behódolt az asszíroknak., de még a kimmerektől szorongatott Gügész, az anatóliai Lüdia királya is segélykérő követséget küldött Ninivébe. A lüd király ezután (valószínűleg asszír segítséggel) legyőzte a kimmereket. 665 Az egyiptomban állomásozó megszálló asszír sereg parancsnokai leverik a lázadást és a hűtlen vazallusokat Ninivébe küldik. Asur-bán-apli Nékó kivételével mindenkit kivégeztet. Az elámi sereg betör Babilóniába de hamar kiverik őket. 664 Meghal Taharqa és Tantamani (Tandamane) (Kr.e. 664—657), Sabakó fia foglalja el utána a thébai trónt. Ostrom alá veszi a memphiszi asszír helyőrséget és a város mellett legyőzi az egyiptomi vazallus hercegek seregét (ekkor hal meg I. Nékó, Szaisz ura). 663 Az asszír király seregével ismét Egyiptomba vonul. Tantamani Memphisz alól Thébaiba menekül, de az asszír sereg ide is utána vonul és elfoglalja a fővárost. Az asszírok hatalmas zsákmánnyal térnek haza. 660 k. Az asszír seregek Mannai királya, Ahseri ellen vonulnak, aki fővárosából, Izirtuból elmenekül, de népe fellázad ellene és megöli. Fia Ualli lesz helyette a király, aki behódol az asszíroknak. A hadjárat során az asszír seregek Média 75 erős városát foglalják el. 655 Pszammetikosz egyiptomi asszír vazallus király (Szaisz ura) lüd zsoldosok segítségével kiszorítja az asszírokat Egyiptomból. Az asszírok a Babilóniát érő ismételt elámi betörés és a rövidesen kirobbanó babilóni lázadás miatt már nem tudnak reagálni és feladják Egyiptomot. Gügész lüd király elfelejtette az asszíroknak tett hűségeskűt, sőt, segítséget küldött Egyiptomba Pszammetikosznak (Pisamilki). Assur-bán-apli ezután az istenekhez fohászkodott, hogy büntessék meg a hitszegő Gügészt. Kérése beteljesült: a kimmerek csatában megölték Gügészt és csontjait szétszórták (Kr.e. 652?). Utódja Ardüsz azonnal segítséget kért az asszíroktól és behódolt Assur-bán-aplinak (Kr.e. 650 körül?). 653 Az asszír seregek az Uláj-folyó menti döntő csatában legyőzik Teumman elámi király seregét. Teumman a csatában elesik, levágott fejét az asszír udvarba viszik (a British Museumban található asszír palotadomborművek drámai jelenetekkel ábrázolják a csatát). Az elámi trónra az asszír király Urtaku egyik hozzá menekült fiát Ummanigas (III. Humban-haltas) ülteti. Egy másik menekült elámi herceget, Tammaritut Hidalu ország trónjára ülteti. Hazafelé legyőzi Elám babilóniai szövetségesét, az arámi Gambulu törzs főnökét, Dunanit. Khsathrita méd király ebben az évben támadást akar indítani Asszíria ellen, de az asszír szövetségben álló szkíták már útközben szétverik a seregét és magát a királyt is megölik. A király nélkül maradt Média 28 évre a szkíták uralma alá kerül. 652 Samas-sum-ukin, Babilón királya fellázad öccse, Assur-bán-apli asszír király ellen. A lázadásban támogatja őt Ummanigas (III. Humban-haltas) elámi király, akit az asszírok az előző évben segítettek az elámi trónra, de mellette állnak a Babilóniai arámi és káld törzsek, valamint az arabok is. Az asszírok oldalán áll a Babilóniai városok nagy része. Samas-sum-ukin megtámadja Kutha városát és kiszorítja onnan az asszírokat. A harcok ettől számítva 4 éven keresztül folynak. Eközben az asszírok által trónra ültetett, de ellenük fellázadt Ummanigast testvére, Tammaritu csatában legyőzte és megölte. Ő is a lázadó Samas-sum-ukin pártjára állt, de egyik főtisztje, Indabigas legyőzte őt, mire ismét Asszíriába menekült, ahol Assur-bán-apli megbocsátotta pártütését. 650 Babilón ostromának kezdete. 648 A lázadás Babilón hosszú ostromával és kiéheztetés utáni elestével véget ér. Samas-sum-ukin palotája lángjai közé veti magát. Babilónban ezután egy Kandalánu (Kr.e. 648—627) nevű hivatalnok gyakorolja a hatalmat. Egyes elképzelések szerint maga Assur-bán-apli ült ezen a néven a babilóni trónra, de az is lehet, hogy Kandalánu egy helyi babilóni vazallus volt. Eddig az évig áll rendelkezésünkre az évnek nevet adó asszír hivatalnokok (limmu, eponümosz) Kr.e. 911-től folyamatos listája. 647 Az asszír király büntetőhadjáratot vezet Elámba. Elám királya, Ummanaldas elmenekül, az asszírok pedig Tammaritut ültetik helyette a trónra. Tammaritu azonban megint fellázad, mire az asszírok kirabolják és felgyújtják Szúzát. 644—643 Az asszír seregek büntetőhadjáratot vezetnek a babilóni lázadást szintén támogató arabok ellen. Bár a királyfeliratból ez nem derül ki egyértelműen, az asszírok a qedári arabok több királya ellen, és több fronton is harcolnak. Uaité’t, a lázadó asszír vazallust az asszír seregek légyőzik, mire katonái fellázadnak ellene, és a király az asszírok kezére kerül. Egy másik királyuk Ammuladdin Moáb és Edóm területén lázadt Asszíria ellen, de Kamashalta, Edóm asszír vazallus királya asszír segítséggel legyőzte őt. Az asszír király Damaszkuszból vonult a harmadik lázadó király, Abijate (és testvére Ajamu) ellen. Hosszú üldözés és kiéheztetés után csatában legyőzte és elfogta őket. 640 körül Az asszírok Kilikiában legyőzik Lügdamisz (Dugdamme) kimmer király seregét. 639 Assur-bán-apli hadai ismét Elám királya, Ummanaldas ellen vonulnak. Módszeresen és véglegesen elpusztítják a már északról a perzsák által is szorongatott Elámot. Lerombolják a templomokat, elhurcolják az elámi királyok szobrait, a földet pedig felsózzák.Ezzel véget ér Elám több, mint kétezer éves állami léte. Behódol az asszír királynak Kürosz (Kuras), az Elámmal szomszédos Ansan (mai Fársz) tartomány perzsa királya.

Assur-etelli-iláni (Kr.e. 631—627) asszír király trónralépése. Egy birtokadomány szövegéből tudjuk, hogy amikor apja, Assur-bán-apli „sorsára ment” (a kifejezés értelme vitatott), Szín-sum-lisir, a főeunuch volt az, aki a királyi sereggel biztosította az ő hatalomra jutását. Uralkodásáról nem sokat tudunk, de valószínűsíthető, hogy öccse, Szín-sar-iskun valamikor 627-ben talán már harcol ellene a hatalomért Babilóniában, sőt esetleg az is elképzelhető, hogy Szín-sum-lisir, a főeunuch is elfoglalja a trónt egy rövid időre Assur-etelli-iláni után.

Szín-sar-iskun (Kr.e. 627—612) asszír király trónralépése. Ebben az évben hal meg Babilón helytartója Kandalánu, és egyes elképzelések szerint Assur-bán-apli is.

Nabú-apla-usur (Kr.e. 626—605) babilóni király trónralépése. Már trónralépése előtt, káld törzsfőként és Tengerföld asszírok által kinevezett uraként is harcban állt az asszírokkal. Ebben az évben az asszír csapatok ellene vonulnak, és Nippurból kénytelen Urukig visszavonulni, ahol sikerül megállítania az asszírok előrenyomulását. Babilónnál a babilóniak legyőznek egy asszír csapatot. Nabú-apla-uszur ezután VIII. (Arahszamnu) hónap 26. napján (Kr.e. 627. november 22/23.) elfoglalja a babilóni trónt. 626 Nabú-apla-uszur Urukból visszaküldi Elámba azokat az elámi istenszobrokat, amelyeket még az asszírok raboltak el Kr.e. 643-ban és 639-ben. Az asszírok bevonulnak Szallat városába. Az ellenük vonuló Nabú-apla-uszur visszavonul a felmentő asszír sereg elől. 625 Az asszír hadsereg ismét Babilóniába vonul és a Banitu-csatornánál letáborozik. Támadást indít ugyan Nabú-apla-uszur ellen, de nem ér el eredményt. 624 Dér városa fellázad az asszír király ellen. Szín-sar-iskun asszír király bevonul Nippurba, majd váltokozó sikerű harcok után visszatér Ninivébe. 620 Az asszírok elveszítik Szippart, a várost Nabú-apla-uszur kezére kerül. 618 Szín-sar-iskun sikeres hadjáratot vezet Médiába és gazdag zsákmánnyal tér haza. 617 Nabú-apla-uszur csapatai bevonulnak Nippurba és Asszíria számára elvész a város. 616 Az Euphratész menti Szuhu és Hindánu tartományok behódolnak Nabú-apla-uszurnak. A babilóni sereg Qablinu területén legyőz egy asszír sereget. A csatában sok asszír és mannai-beli előkelő esik fogságba. A hazatérő babilóni sereg kirabolja Hindánut. Egy asszír – egyiptomi sereg egészen Qablinuig üldözi a babilóniakat, de eredmény nélkül kénytelen hazatérni. Az Arrapha tartományban, Badánu városában megvívott csatában a babilóni sereg legyőzi és az Alsó-Záb folyóig üldözi az asszír sereget. 615 Nabú-apla-uszur ezután ostrom alá veszi Assurt, de az asszír mozgósítás hatására a Tigris mentén egészen Takritig. Az asszírok 10 napig ostromolják a városban a babilóni helyőrséget, majd dolguk végezetlenül hazatérnek. A médek megtámadják Arraphát. 614 A médek királya Küaxarész (Umakistar) Ninive ellen vonul, de nem sikerül bevennie a várost. Sikerül viszont elfoglalnia a közeli Tarbiszu városát, majd a Tigris mentén délre vonulva megostromolja és elfoglalja Assurt. Nabú-apla-uszur késve, Assur eleste után érkezik a helyszínre, és szövetséget köt Küaxarésszel. 613 Szuhu ország fellázad Nabú-apla-uszur ellen. A babilóni sereg megostromolta az Euphratész szigetén fekvő Rahilu városát, de Anati (Ana’) várost már nem sikerült elfoglalnia, mert Szín-sar-sikun asszír király serege felmentette a várost. 612 Küaxarész és Nabú-apla-uszur koalíciós serege Ninive ellen vonul, és 2 havi ostrom után beveszi a várost. Ninivét elpusztítják és hatalmas zsákmányt ejtenek. Szín-sar-iskun, Asszíria királya életét veszti (?) az ostromban. A médek hazatérnek, a babilóni sereg pedig Naszibináig tör előre nyugati irányban. Harrán városában (II.) Assur-uballit foglalja el az asszír trónt.

Újbabilóni kor (Kr.e. 612—539)

Nabú-apla-uszur és babilóni sereg az Euphratész felső folyása mentén, Asszíria északi területein hódít és megostromol több várost (Hazazu, Rugguliti), majd hazatér. 610 Nabú-apla-uszur serege Asszíriába vonul ahol egyesül a médek beérkező seregével és együtt vonulnak Harrán ellen. Az asszír és egyiptomi (?) sereg elhagyja a várost és az Euphratészen átkelve Szíriába vonul. A babilóni—méd sereg bevonul Harránba és kifosztja azt. Helyőrséget hagynak maguk után és hazatérnek. 609 II. Assur-uballit asszír király asszír és egyiptomi seregével átkel az Euphratészen és ostrom alá veszi Harránt. A városból kitörő helyőrséget legyilkolja, de az ostrom nem sikerül. Ennek ellenére nem vonul el a város alól. Nabú-apla-uszur csapatai segítségére siet de nem támadja meg a város alatt állomásozó asszír—egyiptomi sereget, hanem északra fordul és a hegyvidéken hódít. A babilóni sereg (vagy a médek serege?) betör Urartuba. II. Nékó egyiptomi fáraó seregével Szíriába vonul. Útközben Megiddónál legyőzi Jósija júdai király seregét. Jósija elesik az ütközetben. 608 A babilóni csapatok Urartu határvidékén hódítanak. 607 Nabú-apla-uszur a babilóni sereggel és trónörökös fiával, Nabú-kudurri-uszurral, valamint annak seregével északra vonul hódítani. A trónörökös a meghódított országban marad, a király pedig visszatér Babilónba. Nabú-kudurri-uszur befejezi a hegyvidék meghódítását és visszatér Babilónba. Nabú-apla-uszur az Euphratész felső folyása mentén fekvő Kimuhu városa ellen vonul. Átkel a folyón és beveszi a várost, helyőrséget hagy benne, majd hazatér. 606 Az egyiptomi sereg Kimuhu alá vonul, és négy hónapi ostrom után beveszi a várost. A babilóni helyőrséget megölik. A babilóni sereg Nabú-apla-uszur vezetésével az Euphratészhez vonul és a folyó partján fekvő Quramati városában üt tábort. A folyón a szíriai oldalra átkelve elfoglal három várost. A kiráyl ezután hazatér, de a Karkemisnél állomásozó egyiptomi sereg átkel az Euphratészen és kiszorítja Quramatiból a babilóniakat. 605 Nabú-apla-uszur Babilónban marad, de a trónörökös Nabú-kudurri-uszur Karkemisnél szétveri az egyiptomi sereget. A menekülő egyiptomiakat Hamatig üldözi és egy újabb csatában ismét legyőzi, majd meghódítja Hatti országot (Észak-Szíriát). Babilónban meghal Nabú-apla-uszur babilóni király (Kr.e. 605. augusztus 16.). Nabú-kudurri-uszur Ululu hónap 1. napján (Kr.e. 605. szeptember 6-7.) elfoglalja a babilóni trónt. Ezután visszatér Szíriába és folytatja a hódítást.

II. Nabú-kudurri-uszur (Kr.e. 604—562) uralkodásának kezdete. A király Szíria-Palesztinába vonul és az egyiptomi határig elfoglalja Asszíria egykori birtokait. Megostromolja és elfoglalja Asqalont. 603 II. Nabú-kudurri-uszur és a babilóni sereg Hatti országban (Szíriában) hadakozik. 602 II. Nabú-kudurri-uszur és a babilóni sereg ismét Hatti országban (Szíriában) hadakozik. Júda királya Jójákim (Kr.e. 609—598) behódol II. Nabú-kudurri-uszurnak és babilóni vazallus lesz (2Kir 24:1). 601 A babilóni király seregeivel Egyiptom ellen vonul, ahol egy nagy mezei ütközetben hatalmas veszteségeket okoztak egymásnak és a babilóniak kénytelenek voltak visszavonulni. 600 A babilóni király nem vezetett hadjáratot, hanem hatalmas mennyiségű harcikocsit és lovat szerelt fel – talán az előző évi egyiptomi veszteségek pótlására és további hadjáratok céljából. 599 A babilóni sereg ismét Szíriába vonul és expedíciós csapatokat küld ki a sivatagba az arabok ellen harcolni. 598 II. Nabú-kudurri-uszur Kr.e. 601-es egyiptomi kudarcán felbátorodva Jójákim, Júda királya fellázadt Babilón ellen (Kr.e. 600). Amíg II. Nabú-kudurri-uszur serege újjászervezésével volt elfoglalva (Kr.e. 600), addig is helyi babilóni erőkkel, arámi és moábi vazallusainak csapataival (2Kir 24:2, Jer 35:11) zaklatta Jójákimot (Kr.e. 599). Kr.e. 598-ban végül a babilóni uralkodó Júdába vonul és decemberben ostrom alá veszi Jeruzsálemet. Jójákim, Júda királya meghal az ostromlott városban (valószínűleg megölik, Jer 22:18, 36:30). Utódja tizennyolc éves fia, Jójákin (Kr.e. 598—597) lett (2Kir 24:8). 597 Jeruzsálem három havi ostrom után, Kr.e. 597. március 16.-án elesik. A királyt, az anyakirálynőt, a főhivatalnokokat és a városi előkelőket a babilóni király Babilónba hurcoltatja (2Kir 24:10-17). Júda új királyává Jójákin nagybátyját, Cidkijját (Mattanjá) (Kr.e. 597—587) nevezi ki. 596 A babilóni király serege Karkemisig vonul és ott folytat hadműveleteket. 595 A babilóni király a Tigris partjára vonul, hogy elhárítsa az elámi fenyegetést. Amikor a babilóniak a Tigris partján, az elámiaktól egy napi járóföldre letáboroznak, az elámi sereg visszavonul. 594 II. Nabú-kudurri-uszur Babilónban marad mert lázadás robban ki ellene. A lázadás leverése során rengeteg katonáját kivégezteti, amiből arra következtethetünk, hogy katonai lázadás robbant ki ellene. Még ebben az évben Szíriába vonult. 593 A babilóni király ismét Szíriába vonul. A Biblia szerint a babilóni zavargások után Edóm, Moáb, Ammón, Türosz és Szidón követei is összeültek Jeruzsálemben, hogy egy esetleges lázadás lehetőségét megfontolják (Jer 27:3). A lázadásból azonban nem lett semmi, Cidkijjá követeket küldött (Jer 29:3) vagy maga ment (Jer 51:59) Babilónba, hogy a királyt hűségéről biztosítsa. 589 Cidkija, Jeruzsálem babilóniák által kinevezett király is fellázad. Ebben talán Egyiptom II. Pszammetikoszt (Kr.e. 594—589) követő új fáraója, Apriész (Kr.e. 589—570) támogatta, de Szíriában csak Türosz állt mellé és Ammón. 588 II. Nabú-kudurri-uszur babilóni serege azonnal Júdába vonul (2Kir 25:1; Jer 52:4) és ostrom alá veszi Jeruzsálemet (Jer 21:3-7). Az ország minden városát elfoglalja. Az év végére már csak Lákis és Azéká áll (Jer 34:6). Az év nyarán egy egyiptomi felmentő sereg érkezik Júdába, így az ostrom is szünetel, de ezt a sereget a babilóniak gyorsan visszaverik. 587 Az év nyarán (júliusban), egyévi ostrom után a babilóniak áttörik Jeruzsálem falait, és egy hónapon belül az egész város elesik (2Kir 25:2; Jer 52:5). Cidkijjá menekülni próbál, de a Jordánnál elfogják, Riblába, II. Nabú-kudurri-uszur főhadiszállására hurcolják és megvakítják. Jeruzsálemet és a Templomot lerombolják, az ország lakosságának nagy részét Babilóniába hurcolják („babilóni fogság”). Az ország élére a babilóni király Gedalját, aki Cidkijjá uralkodása alatt „első miniszter” volt. Őt azonban Jiszmáél, a királyi család rokona meggyilkolta. 586 Türosz 13 évig tartó ostromának kezdete. Türosz egy a part közelében fekvő sziget volt. Ostroma – mivel tengeren könnyen el tudta látni magát – hosszú ideig elhúzódott és kompromisszumos megoldással zárult. 582 Júdai zsidó lakosság újabb deportálása. 573 Türosz ostroma II. Etbaál király lemondásával, de a névleges függetlenség megőrzésével ér véget.

Amél-Marduk (Kr.e. 561—560) babilóni király uralkodásának kezdete.

Perzsia

Nagy Kürosz (Kr.e. 559—530) perzsa király uralkodása.

Nergál-sar-uszur (Kr.e. 559—556) babilóni király uralkodása. 557 Nergál-sar-uszur Appuasu, a kilikiai Pirindu tartomány ura ellen vonult, aki nagy sereget toborzott és Babilón nyugati tartományait fenyegette. A babilóni király a hegyek között egy völgyben ütött rajta az ellenség gyalogságán és lovasságán. A menekülő Appuasut székvárosáig, Urá’ig üldözte, majd a várost bevette. Ezután Kirsu várost vette be a menekülő Appuasu nyomában, majd hajókon átkelt egy földközi-tengeri szigetre, ahol megostromolta a lázadásban részt vevő 6000 katonának menedéket nyújtó Pituszu városát. Ezután Lüdia határáig feldúlta a környéket. Appuasu elmenekül. 556 A király visszatér Babilónba.

Nabú-na’id (Kr.e. 555—539) babilóni király uralkodása. Már első uralkodási évében egy lázadást kell levernie. 554 Nabú-na’id Hamat országba vezet hadjáratot. 553 A babilóni sereg nyugatra vonul, és Amurru országban illetve Edómban hadakozik. Nabú-na’id felirata szerint ugyanebben az évben történt, hogy Kürosz (Kuras) Ansan királya (perzsa uralkodó) legyőzi az ellene vonuló Asztüagész (Istumegu) méd királyt (kb. Kr.e. 585—553), Küaxarész fiát. A méd uralkodó serege a perzsák ellen vezetett hadjáraton átállt Kürosz perzsa uralkodóhoz és átadta neki Asztüagészt. 550 A Babilóni Krónika szerint Kürosz ebben az évben győzi le Asztüagészt. 549 Nabú-na’id babilóni király az Arábiai-félsziget északi részén, a Temá’-oázisban tartózkodott. A trónörökös, a főemberek és a sereg Babilóniában maradt. A király távollétében az újévi ünnepeket nem tartották meg. 547 Nabú-na’id babilóni király az Arábiai-félsziget északi részén, a Temá’-oázisban tartózkodott. A trónörökös (Bél-sarri-uszur), a főemberek és a sereg Babilóniában maradt. A király távollétében az újévi ünnepeket nem tartották meg. Ebben az évben meghalt a király anyja, Adda-guppi’ (a harráni Szín-szentély papnője, aki saját, Harránban előkerült felirata szerint 104 évet élt és még Assur-bán-apli uralkodása alatt született). Kürosz perzsa király Arbela alatt seregével átkelt a Tigrisen és nyugatra vonult Lüdiába, ahol legyőzte Lüdia királyát Kroiszoszt és bevette Szardeiszt, a lüd fővárost. 546 Nabú-na’id babilóni király az Arábiai-félsziget északi részén, a Temá’-oázisban tartózkodott. A trónörökös, a főemberek és a sereg Babilóniában maradt. A király távollétében az újévi ünnepeket nem tartották meg. 539 17. uralkodási évében Nabú-na’id babilóni seregei a Tigris mentén Opisz (Upi) városnál megütköztek Kürosz perzsa seregeivel és vereséget szenvedett. Szippar harc nélkül a perzsák kezére került. A Gobrüász (Ugbaru), Gutium ország perzsa helytartója vezette perzsa és tartományi alakulatok harc nélkül bevonulnak Babilónba és körbeveszik az Észagilát (Marduk-templomot). Október 29.-én Kürosz is bevonult Babilónba. A foglyul esett Nabú-na’idból keleten, Karmániában perzsa helytartó lesz.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: