Mezopotámiai névjegyzék I. – A kezdetetktől az újasszír korig

Lagas

Meszalim, Kis királya meghúzza a két városállam, Umma és Lagas között a határt.

Ur-Nanse, Lagas királya azonban legyőzi Ummát és Urt. Ekkor épülnek Lagas városának falai és templomai.

Éannatum, Ur-Nanse unokája ismét legyőzi Ummát (valamint Urukot, Urt, Márit, Szúzát és Elámot), ahogy azt híres feliratáról, a Keselyű-sztéléről tudjuk.

Enannatum, Éannatum utódja, a testvére is legyőzi Ummát (királya Urlumma), majd az ő fia,

Entemena is győzelmet arat a rivális felett. Entemena helyreállíttatja a két városállam közötti határcsatornát.

Uruinimgina, Lagas következő híres uralkodója gazdasági-társadalmi reformokat hajtott végre.

Umma

Lugalzaggeszi (Kr.e. 2359—2334) Umma királyának trónralépése. Legyőzi az ősi riválist Lagast, majd megszerzi Uruk királyságát is. Felirattöredékei szerint a Felső-tengertől (Földközi-tenger) az Alsó-tengerig (Perzsa-öböl), valamint az Euphratész és a Tigris mentén minden területet meghódít. Az összes sumer városállam a kezére kerül. A korai dinasztikus kor vége.

Kis – Agadei dinasztia

Sarrukín (Kr.e. 2334—2279) agadei uralkodó trónralépése. Miután Lugalzaggeszi legyőzte Kis királyát, Urzababát, Sarrukín, akit kitett gyerekként Urzababa kertésze nevelt és az udvarban egészen a pohárnokságig vitte, megszerzi Kis trónját és dinasztiát alapít (Agadei dinasztia, Kr.e. 2234—2154). Egy Uruk melletti csatában legyőzi Lugalzaggeszit, Uruk királyát, aki eddigre már meghódította a sumer városok jelentős részét. Új fővárost épít és Agadénak nevezi. Felirata szerint háromszor nyer Ur mellett és a várost is beveszi, falát lerombolja. Ugyanígy nyer Lagas és Umma ellen is. Larsza mellett kétszer nyer csatát. A Közel-Keletet a Felső-tengertől (Földközi-tenger) az Alsó-tengerig (Perzsa-öböl) meghódítja: Mári, Ebla és Elám is Agade függésébe kerül. Összesen 34 várost hódít meg és falaikat lerombolja.

Rímus (Kr.e. 2278—2270) agadei uralkodó trónralépése. Szolgái „pecsétjükkel” megölik.

Manistusu (Kr.e. 2269—2255) agadei uralkodó trónralépése. Felirata szerint 32 város uralkodója lázad fel ellene, senki nem marad a hűségén, de ő két részre osztja seregét és leveri őket.

Narám-Szín (Kr.e. 2254—2218) agadei uralkodó trónralépése. Hódításaival a Felső-tengertől (Földközi-tenger) az Alsó-tengerig (Perzsa-öböl) hódoltatja a Közel-Keletet. Meghódítja az Amanusz-hegységet, Armant és Eblát. Hódol neki északon Subartumtól délen Maganig minden állam. Hivatalnokai istennek nevezik, ami a mezopotámiai hagyományban néhány kivételes példától eltekintve szokatlan.

Sar-kali-sarri (Kr.e. 2217—2193) agadei uralkodó trónralépése. Baszarban (Dzsebel-Bisri) legyőzi az amurrúkat.

Dudu (Kr.e. 2189—2169) agadei uralkodó trónralépése.

Su-Turul (Kr.e. 2168—2154) agadei uralkodó trónralépése. Halálával elbukik az Agadei dinasztia. Dél-Mezopotámiában jó időre a gutik hegyvidéki (zagroszi) félnomád törzse veszi át a hatalmat.

Lagas

Gudea (Kr.e. 2144—2124), Lagas enszijének trónra lépése. Gudea egy Elám elleni hadjáratáról is tudunk, de hírnevét inkább Girszuban végrehajtott templomépítkezései őrzik.

Uruk

Utuhegál (Kr.e. 2119—2113) Uruk királyának hatalomra kerülése. Ő volt az, aki legyőzi a gutik királyát Tirigant és kiszorítja Sumer és Akkád területéről a guti törzseket. A korabeli források szerint Utuhegál azonban csúf véget ért: „kezét városa ellen gonoszul emelte: a folyó [elvitte] a holttestét” (Komoróczy Géza fordítása). Ő volt az azonban, aki Úr város élére katonai helytartóként kinevezte Ur-Nammut (talán a fia volt), a III. Ur-i dinasztia alapítóját.

Ur – III. Uri dinasztia

Ur-Nammu (Kr.e. 2112—2095) Ur királyának, a III. Ur-i dinasztia megalapítójának trónralépése. Sikerül egész Sumert és Akkádot egyesítenie. A birodalom határait az Eufrátesz és a Tigris mentén messze északra, Máriig, (sőt Észak-Szíriáig) illetve Ninivéig tolja ki. Délkeleten elfoglalja Elámot és Lagas legyőzésével ővé lesz a Perzsa-öböl partvidéke is. Közigazgatási reformján kívül építkezései, azon belül is az általa épített négy ziqqurratu (Nippur, Uruk, Ur és Eridu) teszi híressé.

Sulgi (Kr.e. 2094—2047) Ur királyának trónralépése. Hódításai során a dinasztia függésébe kerül északon Szubartutól keleten a Zagrosz-hegység államain keresztül délen Elámig szinte minden terület. Az ő nevéhez fűződik a legkorábbi ismert törvénygyűjtemény. Sulgi megkezdi közigazgatási reformját, amelynek keretei között a birodalmat három részre osztotta: a bala adót fizető magterületre, a gun-mada adót fizető perifériára és a szövetséges államok övezetére.

Aram-Szín (Kr.e. 2046—2038) Ur királyának trónralépése.

Sú-Szín (Kr.e. 2037—2029) Ur királyának trónralépése. Sú-Szín megépítteti a „Martu-falat”, egy az Eufrátesz és a Tigris között húzódó falat, amelynek az lett volna a feladata, hogy az Észak-Szíria felől a Folyóközben dél felé vándorló nomád Amurrú törzseket megállítsa.

Ibbi-Szín (Kr.e. 2028—2004) Ur királyának trónralépése. 2026 Ibbi-Szín ellen fellázad Esnunna. 2025 Ibbi-Szín ellen fellázad Szúza. 2023 Ibbi-Szín elveszíti Ummát. 2022 Ibbi-Szín elveszíti Girszut. 2020 Ibbi-Szín elveszíti Nippurt.

Iszin

Isbi-Erra (Kr.e. 2017—1985) Iszin királyának trónralépése. Isbi-Erra Ibbi-Színnek, Ur királyának főembere volt, akit királya nagy mennyiségű ezüsttel Urból északra küld, hogy gabonát vásároljon az éhező Ur városának. Isbi-Erra északra, valószínűleg Iszinbe utazik és kezdetben kifogásokat keres, majd nyiltan szakít urával, Ur királyával. Iszint teszi meg fővárosává és dinasztiát alapít. 2004 Kindattu elámi uralkodó csapatai betörnek az éhező Ur városába. A III. Ur-i dinasztia utolsó királyát Ibbi-Színt elhurcolják, a várost pedig kirabolják. 1995 Isbi-Erra csapatai kiűzik az elámiakat Urból.

Sú-Ilisu (Kr.e. 1984—1975) Iszin királyának trónralépése. Isbi-Erra fiaként visszaszerzi Úr főistenének, Nannának Elámba (Ansan) hurcolt kultusszobrát, felveszi az Úr királya címet és isteni rangra emeli magát.

Iddin-Dagan (Kr.e. 1974—1954) Iszin királyának trónralépése.

Ismé-Dagan (Kr.e. 1953—1935) Iszin királyának trónralépése.

Lipit-Istár (Kr.e. 1934—1924) Iszin királyának trónralépése. Lipit-Istárt törvénykönyve tette híressé.

Larsza

Zabája (Kr.e. 1941—1933) Larsza királya uralkodásának kezdete. A városban újjáépíti Samas (napisten) templomát.

Gungunum (Kr.e. 1932—1906) Larsza királya uralkodásának kezdete. Gungunum Zabája fívére volt. Sikeres hadjáratot vezet Elám ellen, és valószínűleg elfoglalja az egyik legfontosabb vallási központot, Nippur városát is.

Babilon – Óbabiloni dinasztia

Szumu-abum (Kr.e. 1894—1881) Babilón királyának trónralépése. Ő az I. vagy óbabilóni dinasztia (Kr.e. 1894—1595) megalapítója. Vele indul az ún óbabilóni korszak.

Szumu-la-Él (Kr.e. 1880—1845) Babilón királyának trónralépése.

Szabium (Kr.e. 1844—1831) Babilón királyának trónralépése.

Apil-Szín (Kr.e. 1830—1813) Babilón királyának trónralépése.

Samsi-Adad Ila-kabkabi Amurrú törzsfő fiaként apja városából, Terqából először Babilónba megy (talán Mári királya, Jahdun-Lim elől menekül). Babilónból már fegyveres kísérettel indul tovább és elfoglalja az Assurtól északra fekvő Ekallate városát. Három évvel később már sereggel veszi be Assurt és elfoglalja a trónt.
Narám-Szín, Esnunna királya nyugati hadjáratai során elfoglalja Assurt, és II. Érisum néven saját fiát ülteti a trónra.

Assur

I. Samsi-Adad (Kr.e. 1813—1781) Assur királyának trónralépése. Ő az óasszír kor legfontosabb uralkodója. 1796 I. Samsi-Adad elfoglalja családja ősi riválisának a városát, Márit. Jahdun-Lim családjából csak egyik fia, Zimri-Lim menekül meg, aki Aleppóba szökik. Hatalmát kiterjeszti a Zagroszban fekvő vad hegyvidéki Tukris országra, és úgy tűnik, hogy uralkodása kezdetén Hammurapi is a vazallusai közé tartozott. Máriban Jaszmah-Adadot (Kr.e. 1796—1780), Ekallatéban pedig idősebb fiát, Ismé-Dagant ültette. Nyugati hadjárata során eljutotta Földközi-tengerig, ahol az Amanusz-hegységben grandiózus assuri építkezéseihez cédrusfát vágatott. Halála után fia, Ismé-Dagan egy ideig még őrizte Assur függetlenségét, de később a birodalom elvesztette hódításait és egy időre Hammurapi birodalmának része lett.

Babilon

Szín-muballit (Kr.e. 1812—1793) Babilón királyának trónralépése.

Hammurapi (Kr.e. 1792—1750) Babilón királyának trónralépése. 1791 Hammurapi kiadja ítéletgyűjteményét. 1787 Hammurapi csapatai meghódítják Urukot és Iszint. 1786 A babilóni seregek Emutbál ország ellen vonulnak. 1784 Hammurapi megsemmisíti Malgium ország hadseregét. 1783 Hammurapi seregei beveszik Rapiqum és Salibi városokat. 1764 Hammurapi seregei legyőzik Elám, Szubartu, Gutium, Esnunna és Malgi koalícióját. 1763 Hammurapi legyőzi Rím-Színt (Kr.e. 1822—1763) Larsza királyát. Hatalma alatt egyesíti Sumer és Akkád országát. 1762 Hammurapi seregei legyőzik Esnunna és Gutium országait és Szubartu országát a Tigris mentén messze északra. 1761 Hammurapi megépítteti azt a csatorna, amely „Nippur, Eridu, Ur, Larsza, Uruk, Iszin városoknak örökké bőséges vizet juttatott.” Újjáépíti Sumer és Akkád országát, de seregei még ugyanebben az évben legyőzik Mári és Malgi városokat. Mári királya, Zimri-Lim (Kr.e. 1779—1757) Hammurapi vazallusa lesz. 1757 Hammurapi leromboltatja Mári városát. 1756 A babilóni seregek legyőzik Turukkum, Kakkum és Szubartu ország seregét. 1755 Hammurapi vízzel árasztja el és ezzel elpusztítja Esnunna városát.

Szamszuilúna (Kr.e. 1749—1712) Babilón királyának trónralépése. Ő már nem tudta sokáig fenntartania apja birodalmát. 1740 A birodalom déli területei fellázadnak Szamszuilúna ellen és II. Rím-Szín (Kr.e. 1740—1736) néven új királyt ültettek a larszai trónra. Szamszuilúna az Eufrátesz vizének elterelésével kiéheztette, majd legyőzte ellenfeleit és elpusztította városaikat.

Abí-ésuh (Kr.e. 1711—1684) Babilón királyának trónralépése.

Ammiditána (Kr.e. 1683—1647) Babilón királyának trónralépése.
Ammiszadúqa (Kr.e. 1646—1626) Babilón királyának trónralépése. Az uralkodása alatt lejegyzett csillagászati megfigyelések (Vénusz-táblák) jelentik az óbabilóni kor abszolút kronológiai támpontjait.

Szamszuditána (Kr.e. 1625—1595) Babilón királyának trónralépése. I. Murszili hettita király hódítása és Szamszuditána halála az óbabilóni korszak végét jelenti.

Hettiták – hettita óbirodalom (Kr.e. 1650—1400)

I. Hattusili (Kr.e. 1650—1620) hettita király trónralépése.

I. Murszili (Kr.e. 1620—1590) hettita király trónralépése. Babilóni hadjárata előtt elfoglalja a szíriai Aleppó városát. 1595 I. Murszili hettita serege az Eufrátesz mentén délre vonulva elfoglalja Babilónt és ezzel véget vet az óbabilóni kornak. Babilón trónját a későbbiekben a kassú dinasztia foglalja el.

I. Hantili (Kr.e. 1590—1560) hettita király trónralépése. I. Hantili apósa I. Murszili megölésével került a trónra. Harcokat vív a Hattusast is elfoglaló hurrikkal. 16. század közepe III. Puzur-Assur asszír király szerződést kötött I. Burna-Buriassal, Babilón királyával, amelyben kölcsönösen elismerték a két ország közötti határt.

Telipinu (Kr.e. 1525—1500) hettita király trónralépése. Uralkodása alatt jelenik meg a történelem színpadán Kizzuwatna királysága (Dél-Anatólia), melynek királyával, Iszputahszuval Telipinu szerződést köt. A két hettita gyűléssel, a tulijával és a pankuval is elfogadtatja a trónöröklés mindenkori rendjét szabályozó rendeletét. 15. század első fele – Parattarna, Mitanni királya kiterjeszti hatalmát Észak-Szíria jelentős területeire. Aleppó elűzött királya, Idrimi hét év száműzetés után kiegyezik Parattarnával és ezért megkapja Alalah trónját.

Középasszír kor (Kr.e. 1430—911)

II. Enlil-nászir (Kr.e. 1430—1425) asszír király trónralépése. Csak egy töredékes építési felirata ismert.

II. Assur-nirári (Kr.e. 1424—1418) asszír király trónralépése.
Assur-bél-nisésu (Kr.e. 1417—1409) asszír uralkodó trónralépése. Az asszír király szerződést kötött Kara-indassal, Babilón királyával, amelyben kölcsönösen elismerték a két ország közötti határt. Mindössze egyetlen töredékes építési felirata ismert Assurból.

Assur-rém-nisésu (Kr.e. 1408—1401) asszír király trónralépése. Mindössze egyetlen felirata ismert, amelyben megemlékezik Assur város falának újjáépítéséről.

Assur-nádin-ahhé (Kr.e. 1400—1391) asszír király trónralépése. Csak assuri palotájából származó bélyeges téglákon maradt ránk felirata.

I. Eriba-Adad (Kr.e. 1390—1364) asszír király trónralépése. Neki is csak két rövid építési felirata ismert Assurból.

I. Assur-uballit (Kr.e. 1363—1328) asszír király trónralépése. Két levele is fennmaradt az el-amarnai levéltárban, amelyek közül az egyiket III. Amenhotepnek, a másikat pedig valószínűleg IV. Amenhotepnek (Ehnatonnak) írta.

Babilon

II. Burna-Burias (Kr.e. 1359—1333) babilóni király trónralépése. I. Assur-uballit asszír király unokája volt, de amikor az egyiptomi fáraó (III. Amenhotep) fogadta az asszír király követeit, panaszt tett a fáraónál, hogy miért ismeri el független államnak Asszíriát.

Hettita újbirodalom

I. Muwatalli hettita király meggyilkolása a hettita óbirodalom végét és az újbirodalom kezdetét jelenti. I. Tudhalija nyugati irányba, Anatólia nyugati felébe Arzawa és Asszuwa országok területei ellen vezeti hadait. Eközben északról Kaska törzsek támadják meg és fosztják ki Hatti földjét, de Tudhalija vissztérve hazájukba űzi vissza a betolakodókat. Keleten Mitanni megtámadja a hettita vazallus Isuwa országát, amelynek visszahódításában Tudhalija csak ideiglenes sikereket ér el. Kortársa, I. Szaustatar, Mitanni királya, III. Thotmesz egyiptomi fáraó szíriai hadjáratai után kirabolja Assurt, majd visszafoglalja Észak-Szíriát. Tudhalija válasza sem késik, legyőzi Aleppó és Mitanni szövetségét. I. Szaustatart I. Artatama követi a Mitanni trónon, aki békét köt IV. Thotmesz (Kr.e. 1398—1390) egyiptomi fáraóval. A béke Mitanninak juttatja Észak-Szíriát.

III. Tudhalija (Kr.e. 1360—1344) hettita király trónralépése. A Kaska törzsek támadása elől Szamuhába menekül, de később sikerül a Hattusast is felgyújtó betolakodókat kiűznie Hatti földjéről.

I. Suppiluliuma (Kr.e. 1344—1322) hettita király trónralépése. Uralma kezdetén megtámadja a Mitannitól északra fekvő Isuwa országát. Ez konfliktusba keveri Mitannival, amelynek új királya, II. Suttarna állhatott amögött, hogy III. Tudhalija idején Isuwa területeket szakított el a hettitáktól. Mitanniban trónviszály alakul ki az új király, Tusratta és a trónkövetelő (II.) Artatama között. Tusratta, ahogy azt egy III. Amenhotepnek (Kr.e. 1390—1336) írt leveléből megtudjuk, visszaver egy az Eufráteszen Isuwa országába átkelő hettita sereget. Az I. szír háborúban I. Suppiluliuma ismét megtámadja Isuwát, majd délre fordulva betör Mitanniba. Tusratta kitér előle és feladja fővárosát, Wassukannit, amelyet a hettiták kirabolnak. I. Suppiluliuma nyugatra fordul, átkel az Eufráteszen, és Karkemis kivételével Mitanni minden szíriai vazallusát hódoltatja, sőt, még az egyiptomi vazallus Qádes is a kezére kerül. Az egyéves szíriai háborúban elfoglalja Aleppót, és fiát Telipinut ülteti a trónjára. Hosszú ostrom után Karkemis is elesik. Trónjára másik fiát, Pijassilit ülteti,aki felveszi a Sarri-Kusuh trónnevet. Tutankhamon (Kr.e. 1336—1327) fáraó halála után annak özvegye I. Suppiluliumától kér férjet. A hettita király elküldi egyik fiát, Zananzát Egyiptomba, akit azonban útközben megölnek. Egy az egyiptomi hadifoglyok által behurcolt járványban meghal I. Suppiluliuma. 1333 Kassú csapatai fellázadtak Karahardas babilóni király (uralk. Kr.e. 1333) ellen, aki I. Assur-uballit lányának, Muballit-Séruának volt a fia. Lázadó csapatai megölték a babilóni királyt és Nazi-Bugast ültették helyette a trónra. I. Assur-uballit Babilónba vonult, hogy megbosszulja unokája halálát. Megölte Nazi-Bugast, és Burna-Burias fiát,

II. Kurigalzut (Kr.e. 1332—1308) ültette helyére a trónra.

II. Arnuwanda (Kr.e. 1322—1321) hettita király trónralépése. Apja, I. Suppiluliuma halálát követő egy éven belül ő is ugyanannak a járványnak esik áldozatul.

II. Murszili (Kr.e. 1321—1295) hettita király trónralépése. I. Suppiluliuma legfiatalabb fiaként hatalma megszilárdítására hadjáratot vezet nyugatra, Arzawa, északra pedig a Kaska törzsek ellen. Egy szíriai lázadást pedig bátyja, Sarri-Kusuh, karkemisi alkirály ver le.

II. Muwatalli (Kr.e. 1295—1272) hettita király trónralépése. Nyugat-Anatóliában kiterjeszti a hettita hatalmat Arzawára és Wiluszára (Trója körzete) is. Királysága székhelyét áthelyezi a dél-anatóliai Tarhuntassába. 1274 Qádesi csata. II. Muwatalli httita király hadserege Qádesnél megállítja II. Ramszesz fáraó (Kr.e. 1279—1213) seregének előrenyomulását. A csata után a hettiták kezén marad Amurrú, Qádes, sőt, délen Egyiptomtól elveszi Aba országát is. II. Ramszesz 8. és 9. évében gyors hadjáratokkal próbálja leverni a kanaáni vazallusai között kirobbant lázadásokat.

Urhi-Tesub (III. Murszili, Kr.e. 1272—1267) hettita király trónralépése. II. Muwatalli fiaként visszahelyezi a fővárost Hattusába. Nagybátyja, Hattusili (II. Muwatalli öccse) azonban megdönti hatalmát és száműzi őt.

III. Hattusili (Kr.e. 1267—1237) hettita király trónralépése. III. Hattusili hettita király és II. Ramszesz egyiptomi fáraó az I. Sulmánu-asarédu jelentette állandó asszír fenyegetés hatására békét köt. Ez nem csak a Hettita Birodalom nemzetközi helyzetét javítja, de elismeri III. Hattusili fiainak trónöröklési jogát a száműzött és Egyiptomba menekült Urhi-Tesub (III. Murszili) trónigényével szemben.

IV. Tudhalija (Kr.e. 1237—1228, 1227—1209) hettita király trónralépése. 1228 Kurunta (Kr.e. 1228—1227) hettita király rövid időre magához ragadja a hatalmat Hattusában, de IV. Tudhalija visszafoglalja a várost és újból trónra ül. 1227 IV. Tudhalija (Kr.e. 1237—1228, 1227—1209) második uralkodási periódusa. Megszállja ugyan Ciprust, de I. Tukulti-Ninurta asszír seregei állandó veszélyt jelentenek a számára.

III. Arnuwanda (Kr.e. 1209—1207) hettita király trónralépése.

II. Suppiluliuma (Kr.e.1207—1176??) hettita király trónralépése. Uralkodásának vége a Hettita Birodalom bukását jelenti.

Asszíria és Babilon

II. Kurigalzu (Kr.e. 1332—1308) babilóni király trónralépése.

Enlil-nirári (Kr.e. 1327—1318) asszír király trónralépése. Szilli-Adad limmujában a Tigris menti Szugagánál szétverte II. Kurigalzu babilóni király seregét. A békekötés részeként két egyenlő részre osztották a földet maguk között, és megszabták a határ vonalát.

Arik-dén-ili (Kr.e. 1317—1306) asszír király trónralépése. Uralkodása alatt hadjáratot vezetett Nigimhi ország Arnuna nevű városa ellen. Egy hatalmas faltörő kossal lerombolta a bekerített város kapuját és foglyul ejtette a város urát Eszinit. 1313 Aleppó és Karkemis hettita alkirálya is meghal. Szíriában felkelés tör fel, az asszírok pedig elfoglalják Karkemist.

Nazi-Muruttas (Kr.e. 1307—1282) babilóni király trónralépése.

I. Adad-nirári (Kr.e. 1305—1274) asszír király trónralépése. Egy összegző felirata szerint a következő területeket hódította meg:Qutu, Lullumu (Zagrosz vidék), Subaru (örmény hegyvidék), Lubdu, a Kasijári-hegység, és az Euphratész nyugati partján fekvő Karkemisig terjedő területek. Uralkodásának két eseményét ismerjük részletesebben: Uralkodása alatt Kár-Istárnál csatát vívott Nazi-Maruttas (Kr.e. 1307—1282) babilóni uralkodóval és legyőzte őt. Táborát és hadijelvényeit elzsákmányolta, majd közös megegyezéssel meghúzták a két ország határát a Tigris túlpartján fekvő Pilaszqutól egészen Lullumu országig. Amikor I. Sattuara, Hanigalbat (Mitanni) királya fellázadt ellene az asszír király elfogta, Assurba hurcolta és vazallusi esküt tettetett vele. Ezután hazaengedte Sattuarát országába. Sattuara halála után fia, Waszasatta (Uaszasatta) fellázadt az asszír király ellen és Hatti országtól (a hettita királytól) kért segítséget. A hettiták azonban nem küldtek neki segítséget, így védtelen maradt az asszír király támadásával szemben. Az asszír seregek elfoglalták Hanigalbat ország királyi városait, Taidut, Wassukannit és Irridut, valamint számos más várost, így Amaszakut, Kahatot, Súrut, Nabulát, Hurrát, Suduhut, valamint Szudut, Harrán városának erődjét. Waszasattát és családját az asszír király fogságba hurcolja. Asszíria újabb virágzását a király számos építési felirata bizonyítja.

I. Sulmánu-asarédu (Kr.e. 1273—1244) asszír király trónralépése. Hadjáratainak pontos kronológiáját sajnos nem ismerjük, csak összegző felirata tanúskodik cselekedeteiről. Az asszír király első uralkodási évében Urartu ellen vonul. Három nap alatt elfoglalja Urartu 8 országát, és 51 városát ostromolja meg. Valószínűleg ezen a hadjáraton foglalja el és rombolja le Arinu (a hettita napisten Arinna?) szent városát. Meghódítja Muszri (Délkelet-Anatólia) egész országát. Hanigalbat (Mitanni) ellen vonul, amelynek királya Sattuara a hettiták (III. Hattusili) és az Ahlamú arámiak segítségével megszállta a Kasijári-hegység Hanigalbatba vezető hágóit és az itatóhelyeket. A hanigalbati sereg rátámadt a szomjazó és fáradt asszírokra, de az asszír király ellentámadásba lendült és szétverte Sattuara seregét. 14.400 hanigalbati, hettita és Ahlamú katonát ejtett foglyul, Sattuarát pedig egészen napnyugtáig üldözte. 9 erődített szent városát foglalta el, és 180 egyéb várost döntött romba. Elfoglalta Ta’idu, Irridu, Eluhat, Szúdu és Harrán városait, valamint az ország egész területét Karkemisig. Háborút vívott a Zagrosz-hegységben élő Qutuk ellen, akiket északon egészen Urartu és Katmuhu határaiig szétszórt. Asszíria sikerességét számtalan, a fővárosban, Assurban végrehajtott építkezése tanusítja.

I. Tukulti-Ninurta (Kr.e. 1243—1207) asszír király trónralépése. Hadjáratainak kronológiáját sajnos nem tudjuk rekonstruálni, így csak az eseményeket földrajzi tagolásban tárgyaló felirataiból rekonstruálhatjuk. Uralkodásának első évében hadjáratot vezetett a Zagrosz-hegységben található Uqumenu és Qutu országok hegyi népei ellen. A nehezen járható hegyek között győzelmet aratott seregeik felett, városaikat pedig lerombolta. A qutuk behódoltak, sőt, amikor az asszírok Sarnida és Mehru hegyei közé vonultak, a qutukat küldték fel a hegyek közé épületfát vágni. Katmuhu területére indított hadjáratán az asszír király elfoglalta az ország öt nagy lázadó városát. Subaru és a Kasijári-hegység lázadó országai Alzu országgal az élen egyesítették seregeiket az asszír király ellen. Az asszírok legyőzték a koalíciót vezető Ehli-Tesubot, aki kíséretével együtt Nairi (Urartu) területére, egy ismeretlen országba, seregének maradéka pedig a sziklás hegyek közé menekült. Az asszírok elfoglalták Purulimzut, az ország kultuszközpontját. Leromboltak 180 várost, és Asszíriához csatolták Alzu, Amadanu, Nihanu, Alaia és Tepurzu országokat. Nairi (Urartu) 40 királya szövetkezett, hogy megállítsa az asszír előrenyomulást. Az asszír király azonban vereséget mért rájuk, így sikerült hatalma alatt egyesítenie az Asszíriától északnyugatra (Katmuhu, Alzu) északra (Subaru, Nairi) és keletre (Qutu, Lullumu) húzódó hegyvidéket. Hadjáratot vezetett a babilóni Kassú dinasztia uralkodója, IV. Kastilias (Kr.e. 1232—1225) ellen. Az asszír király a csatában elfogta IV. Kastiliast, és ezzel megszerezte egész Babilóniát. Kezére kerültek fontos Euphratész menti városok: Mári, Hana és Rapiqu is. Építési felirataiból tudjuk, hogy Assurban számos templomot felújíttatott, árépíttette I. Sulmánu-asarédu palotáját is és egy árkot ásatott a városfal elé. A Tigrissel keleti partján, Assurral átellenben, felépíttette új fővárosát, Kár-Tukulti-Ninurtát. Itt új palotát épített magának, amelyet az „univerzum házának” nevezett el. A városban számos templom

IV. Kastilias (Kr.e. 1232—1225) babilóni király trónralépése.

Adad-suma-iddina (Kr.e. 1222—1217) babilóni király trónralépése.

Adad-suma-uszur (Kr.e. 1216—1187) babilóni király trónralépése.

Assur-nádin-apli (Kr.e. 1206—1203) asszír király trónralépése. Uralkodásának eseményeiről nem sokat tudunk. Egyetlen felirata arról szól, hogy a főváros, Assur mellett a Tigris elhagyta medrét és új medre hatalmas területen tette tönkre a mezőgazdasági területeket. A király imával és szobra felállításával próbálta a folyót visszatéríteni a medrébe.

III. Assur-nirári (Kr.e. 1202—1197) asszír király trónralépése. A Szinkronisztikus Krónikából tudjuk, hogy harcolt Adad-suma-uszur (Kr.e. 1216—1187) babilóni uralkodóval.

Enlil-kudurri-uszur (Kr.e. 1196—1192) asszír király trónralépése. A Szinkronisztikus Krónikából tudjuk, hogy ő is harcolt Adad-suma-uszur babilóni uralkodóval.

Ninurta-apil-Ékur (Kr.e. 1191—1179) asszír király trónralépése. A Szinkronisztikus Krónikából tudjuk, hogy uralkodása idején Adad-suma-uszur babilóni uralkodó Assur városa ellen vonult, hogy megostromolja. Az asszír király azonban visszaverte a támadását.

Melisipak (Kr.e. 1186—1172) babilóni király trónralépése.

I. Assur-dán (Kr.e. 1178—1133) asszír király trónralépése. 1158 I. Assur-dán asszír király Babilóniába vonult. Legyőzte Zababa-suma-iddina (uralk. Kr.e. 1158) babilóni királyt, elfoglalta Zabbant, Irriját és Ugarszallut, és hatalmas zsákmánnyal tért haza.

I. Marduk-apla-iddina (Kr.e. 1171—1159) babilóni király trónralépése.

Asszíria és Babilon – Kassu dinasztia

Enlil-nádin-ahi (Kr.e. 1157—1155), a babilóni Kassú dinasztia utolsó uralkodójának trónralépése. A Babilónia feletti hatalmat 1155-től az ún. II. Iszini dinasztia királyai gyakorolják. 1133 Ez alatt az egy év alatt két asszír király – Ninurta-tukulti-Assur és Mutakkil-Nuszku – váltotta egymást az asszír trónon.

Assur-résa-isi (Kr.e. 1132—1115) asszír király trónralépése. Annales típusú felirata sajnos nem maradt ránk, így uralkodásának eseményeit csak egy összegző feliratából ismerjük. Ebből a feliratból tudjuk, hogy harcolt az Ahlamú-arámiak ellen, és a Zagroszban, az iráni hegyvidéken győzedelmeskedett Lullumu és Qutu országa felett. Egy az ő uralkodásának eseményeiről szóló rövid krónikatöredék szerint hadjáratot vezetett Babilón királya Ninurta-nádin-sumi (Kr.e. 1131—1126) ellen. Az ütközet Arbelánál zajlott le és az asszír király győzelmével végződött.

i.Nabú-kudurri-uszur (Kr.e. 1125—1104) babilóni király trónralépése. Uralkodása alatt hadjáratot vezetett Asszíria ellen, és ostrom alá vette Asszíria egyik erődjét, Zanqit. Assur-résa-isi asszír király ellene vonult, mire I. Nabú-kudurri-uszur felgyújtotta ostromgépeit, majd visszavonult. A babilóni király ezzután egy másik asszír erődöt, Ídut vette ostrom alá. Assur-résa-isi ismét sereget küldött ellene, amely legyőzte a babilóniakat, és még a babilóni tábornokot, Karastut is foglyul ejtették.

I. Tukulti-apil-Ésarra (Kr.e. 1114—1076) asszír király trónralépése. Annales típusú felirata sajnos nem maradt ránk, így hosszú, 40 éves uralkodásának eseményeit, csak földrajzi tagoláson alapuló összegző felirataiból ismerjük. Annyit tudunk, hogy első öt uralkodási évében 42 királyt győzött le az Alsó-Zábon túli területektől egészen a Hatti országban fekvő Karkemisig, illetve a Van-tóig. Trónra lépésének évében átkelt a Kasijári-hegységen és Katmuhu ország területén megütközött Musku (Phrügia) öt királyának 20.000 fős seregével és legyőzte őket. Az ő uralkodása vetett véget a Hettita Birodalom területén születő Phrügia korai kelti expanziójának. Meghódítja Katmuhu egész országát, és legyőzi a segítségükre érkező Kili-Tesubot, Paphu királyát. Urratinas királyától, Sadi-Tesubtól hadisarcot kap. Összesen két hadjáratot vezet Katmuhu országba. Egy babilóni krónikatöredék szerint amikor Katmuhuba vezetett hadjáratot, akkor az arámiak egészen a Tigris partjáig betörtek Asszíriába és elpusztították a termést. Asszíria lakossága a hegyekbe menekült. Meghódítja Subaru országát, amely korábban Asszíria vazallusa volt, de a Hatti országból érkező 4000 Kasku és Urumu harcos megszállta. Meghódítja az északi hegyvidéken fekvő kiterjedt Paphu ország városait. Hadjáratot vezet Adaus, Szaraus, Iszua és Daria országokba. Az Alsó-Zábon átkelve Murattas és Szaradaus országát. Habhu ország meghódítása során megütközik a helyiek 6.000 fős seregével. Az Euphratészen átkelve megütközött Nairi országok (későbbi Urartu, mai Örményország) 23 királyával. A csatában 120 harcikocsijukat zsákmányolta el, és a menekülő ellenséget egészen a Felső-tengerig (Van-tó) üldözte. Nairi összes királyát foglyul ejtette, és hatalmas sarcot, 1200 lovat és 2000 marhát kapott tőlük. Hadjáratot vezetett Hanigalbat országba Milidia (Meliddu) városa ellen. Az Euphratészen átkelve a délen fekvő Szuhu országtól az Euphratész mentén egészen a nyugaton, Hatti ország területén fekvő Karkemisig végigüldözte az Ahlamú arámiakat. Meghódította az anatóliai Muszri országát és legyőzte Qumánu országnak a segítségükre érkező seregét. Következő alkalommal ismét megütközött Qumánu seregével, amely ekkor 20.000 harcost számlált. Muszri ország területén nagy győzelmet aratott felettük, az ország fővárosát, Kipsunát pedig megostromolta. Hadjáratot vezetett a Libanon-hegységbe. Innen továbbindulva meghódította egész Amurrú országot. Adót kapott Büblosz, Szidón, Arvad királyától, valamint Ini-Tesubtól, Hatti ország királyától. Kétszer is hadjáratot vezetett Kardunias országba (Babilónia). Mindkét alkalommal az Alsó-Záb mentén állította fel seregét. A második alkalommal legyőzte Marduk-nádin-ahhét, Babilón királyát. Meghódította Babilónt, Dúr-Kurigalzut, Szippart és Opiszt.

Marduk-nádin-ahhé (Kr.e. 1099—1082) babilóni király trónralépése.

Marduk-sápik-zéri (Kr.e. 1081—1069) babilóni király trónralépése.

Asaréd-apil-ékur (Kr.e. 1075—1074) asszír király trónralépése.

Assur-bél-kala (Kr.e. 1073—1056) asszír király trónralépése. Az ő uralkodása alatt vált az Észak-Mezopotámiára nehezedő arámi nyomás nyomasztóvá. Ez az arámi nyomás okozta az asszírok számára a Kr.e. 10. század utolsó harmadáig a legnagyobb problémát. Uralmának elején harcolt Marduk-nádin-ahhéval, Babilón királyával. Nem kronologikus felirataiból tudjuk, hogy hadjáratot vezetett Urartu (Uruatri) területére, és átkelve az Euphratészen Szuhu ország Anat városától egészen a babilóniai Rapiqu városáig legyőzte az arámiakat. Ebben az övezetben több éven keresztül harcolt még Tukulti-Mérrel, Mári királyával is. ??? Assur-[…] limmujában a Hábur-folyótól indulva egészen Karkemisig végigpusztítja az arámi területeket. Ezután átkel az Euphratészen és betör Hatti országába. Ugyanebben az évben súlyos harcokat vív az arámi törzsek ellen. ??? Assur-rém-nisésu limmujában az asszír király Babilóniában elfoglalta Dúr-Kurigalzu városát és foglyul ejtette Kadasman-Buriast, a terület kormányzóját. MardukSúlyos harcokat vívott a Kasijári-hegység lábánál, Hanigalbat, Habhu és Harrán területén az arámiakkal is. ??? Ili-iddina limmujában Dúr-Katlimmunál, és az Euphratész menti Szangaritu városánál harcol az arámiakkal. 1068 Marduk-sápik-zéri Babilón királyának halála után Adad-apla-iddina (Kr.e. 1068—1047) lett Babilón királya. Assur-bél-kala feleségül vette Adad-apla-iddina lányát és a két ország népét egyesített.
Adad-apla-iddina (Kr.e. 1068—1047) babilóni király trónralépése.

II. Eriba-Adad (Kr.e. 1055—1054) asszír király trónralépése.

IV. Samsi-Adad (Kr.e. 1053—1050) asszír király trónralépése. Néhány rövid töredékes felirata csak az assuri Istár-templom újjáépítését említi.

I. Assur-nászir-apli (Kr.e. 1049—1031) asszír király trónralépése.

II. Sulmánu-asarédu (Kr.e. 1030—1019) asszír király trónralépése.

IV. Assur-nirári (Kr.e. 1018—1013) asszír király trónralépése.

II. Assur-rabi (Kr.e. 1012—972) asszír király trónralépése.

II. Assur-résa-isi (Kr.e. 971—967) asszír király trónralépése. Mindössze egyik vazallusának, Bél-Érisnek, a Hábur-folyó partján fekvő Sadikanni urának feliratából tudjuk, hogy a folyó partján parlag földeket vontak művelés alá és megnyitottak egy régi öntözőcsatornát is.

II. Tukulti-apil-Ésarra (Kr.e. 966—935) asszír király trónralépése.

II. Assur-dán (Kr.e. 934—912) asszír király trónralépése. Első uralkodási évében Ekal-pí-nári városánál visszaveri a Jauszu törzs támadását. Sajnos a király ránk maradt kisszámú felirata mind összegző felirat, így uralkodásának belső kronológiája nem ismert. Csak azt tudjuk meg belőlük, hogy harcolt a Záb-menti Ruqahu törzs, az arámi Jahánu törzs ellen. Az asszír seregek már Katmuhu területére is eljutnak, ahol legyőzik Kundibhalé királyt és helyére egy az asszírokhoz hű vazallust ültetnek. Uralkodása alatt a meghódított területeken éhínség lehetett, mert többször is említi a kimerült, éhező lakosság áttelepítését, új földek ekével történő feltörését.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: