A szufizmus – Bevezetés

Nicholson, Reynold A.: Az iszlám misztikája; Farkas Lőrinc Imre Kiadó

1. Bevezetés
– az isteni valóságok megértése
– a görög misztikus szó megfelelője az arabbal, perzsában és törökben a sūfi
– a legtöbb szufi a tisztaságból vezeti le – szívében tiszta, a kiválasztottak egyike
– európai tudósok egy része: σοφος;
– Nöldeke: gyapjú; a keresztény remeték ruhája
– az első szúfik aszkéták és kvietisták, akik az Íéletnaptól és a pokoltól bűntudatosan féltek
– másrészt viszont a Koránban predestináció, miszerint a megváltás Allah kifürkészhetetlen akaratától függ
– a Korán bizonyos tételeinek túl nagy jelentőséget tulajdonítottak
– irányzatok az iszlámban:
– murdzsiták: akik a hitet a cselekedetek fölé helyezik, és az isteni szeretetet és jóságot hangsúlyozzák
– kvadariták: az ember felelős a tetteiért
– dzsabariták: az ember nem felelős a tetteiért
– mutazziliták: racionális teológusok, akik tagadták, hogy Allah tulajdonságai összeférnének egységével, és a predestináció igazságával
– ashariták: az iszlám skolasztikus teológusai
– alapeszméi: a Fény, a Tudás, a Szeretet
– panteisztikus hit, mely szerint Allah mindenütt jelen van, és akinek a trónusa inkább az emberi szívben van – ez ellentétben áll az ortodox iszlámmal
– a kereszténység a szerzetesi mozgalmakon és a misztikán keresztül gyakorol hatást a szúfizmusra
– keresztény remete: rāhib
– a neoplatonizmusból – noha tudomásuk van Arisztotelészről és Plótinoszról – inkább Porpyüriosz és Proklosz rendszere hatott rájuk
– pszeudo-Dionüsziosz, valszeg szíriai szerzetes;
– emanáció, illumináció, gnózis, eksztázis
– gnoszticizmus
– buddhizmus: a muzulmán legendákban a trónját elhagyó és vándordervisnek álló Balkh-i herceg alakja, Ibrāhīm ibn Adham története mennyire hasonlít Buddháéhoz; olvasó
– a személyes én feloldódása az egyetemes énben
– a fanā nem azonosítható feltétel nélkül a nirvanával, de sok rokon vonást mutat
– a fanā-t a baqā, az Istenben való öröklét kíséri
– az isteni szépségben elmerül szúfi elragadtatása ellentétben álla az arhat személytelenségével, intellektuális higgadtságával
– a fanā etikai aspektusa: magába foglalja minden vágy és szenvedély kioltását
– leginkább az istenkép áll szemben az ortodox iszlám képével
– a szufizmus nem ért volna el ilyen nagy sikert, ha az ortodox skolasztikusok nem degradálják az isteni természetet egy tisztán formális, változatlan, abszolút egységgé, puszta akarattá, amely a végletekbe menően mentes minden érzelemtől és ragaszkodástól, rettenetes és kiszámíthatatlan, akivel nem lehet személyes kapcsolatot létesíteni
– istinbāt: az intuitív dedukció egy formája, az isteni kinyilakoztatás rejtelmes beáramlésa a megtisztított, és Isten gondolatával eltöltött szívbe

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: