Maqámák (tételek egy része)

1. al-Hamadání élete és munkássága.
Badi’ al-Zamān al-Hamadāni or Badi’ al-Zamān al-Hamadhāni (967 – 1007; Arabic: بديع الزمان الهمذاني‎) was a tenth century master of Arabic prose. His main work was the maqamat, a collection of 52 episodic stories of a rogue, Abu al-Fath al-Iskandari, as recounted by a narrator, ‘Isa b. Hisham. He was also known as “Badi uz-Zaman” (the wonder of the age). Hamadhani was born and educated at Hamedan, the ancient capital of the Medes and Persians known in antiquity as Ecbatana, in what is now Iran. In 990 he went to Jurjan, where he remained two years; then passing to Nishapur, where he rivalled and surpassed the learned Khwarizmi. After journeying through Khorasan and Sijistan (modern Sistan), he finally settled in Herat under the protection of the vizir of Mahmud, the Ghaznevid sultan. There he died at the age of forty. He was renowned for a remarkable memory and for fluency of speech, as well as for the purity of his language. He was one of the first to renew the use of rhymed prose both in letters and maqamas. His letters were first published at Constantinople (1881), and with commentary at Beirut (1890); his maqamas at Constantinople, and with commentary at Beirut (1889). A good idea of the latter may be obtained from Silvestre de Sacys edition of six of the maqamas with French translation and notes in his Chrestomathie arabe, vol. iii. (2nd ed., Paris, 1827). A specimen of the letters is translated into German in A. von Kremers Culturgeschichte des Orients, ii. 470 sqq.

2. al-Harírí élete és munkássága.
Muhammad al-Qasim ibn Ali ibn Muhammad ibn Uthman al-Hariri (Arabic: محمد القاسم بن علي بن محمد بن عثمان الحريري‎), popularly known as al-Hariri of Basra (1054-1122) was an Arab poet, scholar of the Arabic language and a high government official of the Seljuk Empire.[1] Born in Basra in modern-day Iraq, he is best known for writing Maqamat al-Hariri (مقامات الحريري, The Assemblies of al-Hariri), a collection of classical Arabic poetry comprising 50 anecdotes written in stylized rhymed prose and Mulhat al-i’rab fi al-nawh, an extensive poem on grammar.[2] Some of his other works include a book on errors of expression in Arabic, Durrat al-ghawwāṣ fī awhām al-khawaṣṣ. The Assemblies of al-Hariri recounts in the words of the narrator, al-Harith ibn Hammam and al-Hariri’s several encounters with artist Abu Zayd al-Saruji.[2]

3. A maqáma műfaj általános jellemzői.
Maqāma (Arabic: مقامة‎; pl. maqāmāt, مقامات; literally “assemblies”) are an (originally) Arabic literary genre of rhymed prose with intervals of poetry in which rhetorical extravagance is conspicuous. The 10th century author Badī’ al-Zaman al-Hamadhāni is said to have invented the form, which was extended by al-Hariri of Basra in the next century. Both authors’ maqāmāt center on trickster figures whose wanderings and exploits in speaking to assemblies of the powerful are conveyed by a narrator. The protagonist is a silver-tongued hustler, a rogue drifter who survives by dazzling onlookers with virtuoso displays of rhetorical acrobatics, including mastery of classical Arabic poetry (or of biblical Hebrew poetry and prose in the case of the Hebrew maqāmāt), and classical philosophy. Typically, there are 50 unrelated episodes in which the rogue character, often in disguise, tricks the narrator out of his money and leads him into various straitened, embarrassing, and even violent circumstances. Despite this serial abuse, the narrator-dupe character continues to seek out the trickster, fascinated by his rhetorical flow. Manuscripts of al-Harīrī’s Maqāmāt, anecdotes of a roguish wanderer abu Zayd from Saruj, were frequently illustrated with miniatures.[1] al-Hariri far exceeded the rhetorical stylistics of the genre’s innovator, al-Hamadhani, to such a degree that his maqamat were used as a textbook for rhetoric and lexicography (the cataloging of rare words from the Bedouin speech from the 7th and 8th centuries). The maqama genre was also cultivated in Hebrew in Spain between beginning with Yehuda al-Harizi’s translation of al-Harīrī’s maqamat into Hebrew (ca. 1218 CE), which he titled mahberot itti’el (‘the maqamat of ‘Ittiel’). Two years later, he composed his own mahberot, titled Sefer Tahkemoni (‘The Book of Tahkemoni’). With this work, al-Harizi sought to raise the literary prestige of Hebrew to exceed that of Classical Arabic, just as the bulk of Iberian Jewry was finding itself living in a Spanish-speaking, Latin or Hebrew reading environment and Arabic was becoming less commonly studied and read. Later Hebrew maqamat made more significant departures, structurally and stylistically, from the classical Arabic maqamat of al-Hamadhani and al-Harīrī. Yosef ibn Zabara (end of 12th-beginning of 13th c. CE), a resident of Barcelona and Catalan speaker, wrote the Sefer sha’ashu’im (‘Book of Delights’), in which the author, the narrator, and the progonist are all ibn Zabara himself, and in which the episodes are arranged in linear, not cyclical fashion, in a way that anticipates the structure of Spanish picaresque novels such as the anonymous Lazarillo de Tormes (1535) and Guzmán de Alfarache (1599) by Mateo Alemán.

4. Arany János „A poloska” c. versének elemzése maqámaként.
rímes próza; A szöveg verssorokra tagolódik, a sorvégek összecsengenek, de a szöveg minden (vagy csaknem minden) egyéb vonatkozásában prózai. Az arab irodalomban született; babits, tóth árpád, juhász gyula;

5. Az anekdota az arab irodalomban.
kedvenc időtöltés a beduin sátraktól kezdve az Adásszida kalifátus irodalmi szalonjaiig Bagdadban
az anekdoták válfajai különbözőek
humoros v sajnálatos események, fontos esemény, irodalmi kriticizmus, szójáték, nyelvtani megjegyzés, egy jól kifejezett religious homily
igaz, vagy igaznak van bemutatva
önmagában teljes, önálló egész
a gyűjtemények a hadital kezdődnek
al-Jahiz: kitáb al-bukhalá: book of misers
al-Dinawari: akhbar al-tiwal (tales of long-lived men)
at-Tanukhi: nishwar al-muhadarab (desultory conversations)

6. A szadzs’ térhódítása az abbászida korban.
(sadzs a wikiről: Saj‘ is a form of rhymed prose in Arabic literature. It is named so because of its evenness or monotony, or from a fancied resemblance between its rhythm and the cooing of a dove. It is a highly artificial style of prose, characterized by a kind of rhythm as well as rhyme. It is a species of diction to which the Arabic language, because of its structure, the mathematical precision of its manifold formations and the essential assonance of numerous derivatives from the same root supplying the connexion between the sound and signification of words, peculiarly lends itself.)
új sadzs: fominálja a prózaírást
al-Mubarrad kettéválasztja a prózairodalmat khutab, kalam manthur-ra (unadorned prose), és sadzsra (rímes próza)
insha: chancery style, kancellária-stílus; nem könnyű ettől a sadzsot elválasztani
Ibn Nubatah: használja a beszédeiben
al-Kwarazmi: riszála díszített levéllés válik (levél sallangokkal), ornate epistle
ebben az időszakban a sadzs vallásos és politikai tartalommal rendelkezik
al-Hamadhani: a sadzsot anekdotázásra használja, amit al-Tanukhi összegyűjtött
egy szereplő szerepel az összesben: Isá b. Hisham
megerősíti a karaktert és a narratíva egységét
a gyűjteményémek neve Maqamat (Standings): 52 db-ból áll

7. Hamadzání maqámáinak szerkezeti rendezetlensége.
a különböző kiadások különböő számú történetet tartalmaznak (a három fő kiadás 51, Kairó és Istambul 52)
a narrátor Isá b. Hisham, de a főszereplő Abu ’Fath al-Iskandiri, némelyikben a narrátor a főszereplő, és a másik csak mellék
Madirah: ebben Iszkandiri jelen van, de második narrátorként
egy vagy kettő két különböző epizódból van összevágva, úgy, hogy a részek csak köszönőviszonyban vannak egymással, és Iszkandiri csak a végén jelenik meg
ez lehet annak a következménye, hogy a gyűjtemény befejezetlen
jó kérdés, hogy revideálni akarta-e azokat a részeket, ahol Iszkandiri meg se jelenik, hogy főszereplővé tegye
Mattock szerint viszont a mű befejezett, és az abnormalitások irodalmi célja a meglepetéskeltés
Kilito azt mondja, hogy a hallgatóságtól irányába elvárás, hogy felismerje, hogy a szerző milyen új maqáma-típusokat vezet be
a kérdés, hogy a Maqamat tartalma mennyire Hamadhani önálló munkája
ugyanilyen típusú személy jelenik meg at-Tanukhi al-Faradzs ba’ad al-shiddah c. munkájában (Relief after distress)

8. A Banú Szászám és a Mawáma szászánijja (ez a második kimaradt, bocs).
az abászzidák korában romantikus érdeklődés ébredt a társadalom peremén élő embere iránt, valszeg az abászszida udvar kifinomult kultúrája ellenében
ez a underworld neve a Banu Sasam; aminek nincs köze a szászánida dinasztiához
Bosworth: Medieval Islamic Underworld
ez a kif magába foglalja a mindenféle társadalmon kívüli elemeket: utazók, zsebtolvajok, lótolvajok, vagabond, hedge-preachers (wu’’az qussas)
ez már Jahiznál is megjelenik
al-Khazradzsi kászidája róluk szól
néhol a Maqamatban is megjelennek hasonló ízek, de távol van abu dulaf különös történeteitől
al-Sasanijjah mégis erről szól
monroe megjegyzi, hogy a maqamat morális alapelveken áll: a homiliák (szentbeszédek) és haditokat parodizáló

9. A Maqáma armánijja elemzése.
Ibá b. Hisham mondja a következő mesét: egyszer Örményországba utaztunk, és a sivatagban utazva rablókkal találkoztak; erőszakkkal kényszerítették a tevéinket; aztán órák hosszat kellett álldogálnunk nappal, majd éjjel elindultunk kifelé a sivatagból
Margághanban mindenki utazótársat választott, így kerül mellé Iszkandiri
Iszkandiri bement egy pékhez, sót kért tőle, majd azt mondta neki: hadd álljak fel a kemencére, mert fázom
miközben a kemencén állt, a sót a kenyerekre szórta, a pék megátkozta és kidobta a kenyereket, amiket Iszkandiri összeszedett
ezután Iszkandiri a tejeshez ment, és megkérdezte, milyen íze van a tejnek, mire tejes azt mondta, h kóstolja meg, mire ó beledugta az ujját, mintha beleejtett volna valamit, és közölte, hogy nem tud fizetni – megihatták a tejet
másnap visszakapták, mert egy faluban, ahol tejet kértek, adtak nekik dögivel, és mikor megkérdezték, hogy miért ilyen bőkezűek, kiderült, hogy beefulladt egy egér

10. Harírí maqámáinak nyelvi jellegzetességei.
a következő évszázadban öt szerző ír maqámát, de ezek csak sadzs ruhába öltöztetett kuthabok
Hariri maqámái etalon lettek
Hariri grammatikus, pedagógiai jelleg
tankönyv
nyelvezete egyszerű
narrátor: Abu Zayid al-Saruri b. Hammám; jól definiált karaktere van, szemben Hammadáni főhősével
Hariri sokkal inkább használja rímes prózát

11. Harírí hatása.
nagyon nagy hatása volt
Solomon Harizi (Héber maqámák)
Muhammad al-Muwaylihi: Hadith Isa b. Hisham (19o6)

25. A maqámák előzménye – Ibn Durayd vagy at-Tanúkhí?
Ibn Duraid ابن دريد الأزدي (Abu Bakr Mahommed ibn al-Hasan ibn Duraid al-Azdi) (837-934), Arab poet and philologist, was born at Basra of south Arabian stock. Here he was trained under various teachers, but fled in 871 to Oman at the time Basra was attacked by the Zanj, under Muhallabi. After living twelve years in Oman he went to Persia, and, under the protection of the governor, `Abdallah ibn Mahommed ibn Mikal, and his son, Ismail, wrote his chief works. In 920 he went to Baghdad, where he received a pension from the caliph Moqtadir. The Maqsurah, a poem praising Ibn Mikal and his son, has been edited by A. Haitsma (1773), E. Scheidius (1786), and N. Boyesen (1828). Various commentaries on the poem exist in manuscript (cf. C. Brockelmann, Gesch. der arab. lit., i. 211 ff., Weimar, 1898). The Jamhara fi ‘l-lugha is a large dictionary written in Persian (published in Hyderabad, India, 4 vol. 1926-30). Another work is the Kitab ul-Ishtiqaq (“Etymology”), edited by F. Wüstenfeld (Gottingen, 1854); it was written in opposition to the anti-Arabian party to show the etymological connection of the Arabian tribal names.

30. A bakhíl, tufajlí és a káröröm.
hívatlan vendégek (tufaylis) vagy okos őrült férfiak ( uqala al-majanin)

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: