Goldziher: A Pogány arabok költészetének hagyománya (tételek)

1. A pogánykori arab költészet, mint történeti forrás
dzsahilijja, barbárság ideje; hiányos és bizonytalan ismeretek; déli arabok, északi arabok, közép-arabok; sivatagi vagy városi; költészet csak a középarabok között maradt fent írásban; egy primitív nép realisztikus költészete; az élet valós viszonyairól; nem teljesen megbízható hagyomány

2. Az arab költészet kezdetei
az iszlám teljesen megszakította a régi viszonyokat, eltűntek a régi idők hiteles emlékei; a költemények nevéből lehet következtetni arra, hogy mi volt a költő hivatása; ; al-Mutfaddal al-Dabbi gyűjtemény; al-Meidani – közmondások gyűjteménye és vonatkozások;

3. A jemeni al-Dabb története egy közmondás magyarázatára
al-Dabb eltévedt a sivatagban, és a Hamdán törzs fogadta be; Amra iránt szerelem; de nem mehet hozzá csak költőhöz, kuruzslóhoz vagy forrástalálóhoz; elkergetik, majd amikor egyszer kínjűban verset ír, visszafogadják;

4. Természetfölötti befolyás a költőre
dzsinn sugallata; Hasszán ibn Tábit története a dzsinnel – ráült a mellére;

5. A sa’ir és az ’arraf
sa’ir: tudó, javas, jós; ’arraf: tudó, kuruzsló, jelenre vonatkozó tudás, pl. hol van a másik tevéje; orvos is arráf;

6. A qafiya szó eredeti jelentése
rím, qfy – követni; követő; a rím kövtei a verset, a rímek egymás után következnek, a költő követni tartozik a rímet; magát a verset; káfiyatot mond rá; qfy – q’f – követés; ká’if: lábnyomokat követő; kijáfat: kuruzslás, jóslás;

7. A gúnyvers – hidzsa
versekkel háborúskodnak egymás ellen – Dávid és Góliát; ; két törzs, vagy két egyén;

8. Az átokmondás szerepe
a költők által mondott szó átokhozó hatású; keszem, akszama; bűvölő mondás, ráolvaás; hadzsá: szatára elmondása; hé-gimmel-hé: mormogni;

9. A káhin és a sa’ir viszonya
káhin (kohén): hivatásszerűen gyakorolja a vallásást; dzsinn, daimonion, ami megszállja a költőt; nincs mögötte intézmény; a káhin a jövőt látja; állandó orákulum;

10. A prózarím (sadzs) szerepe és használata
galambturbékolás; pénteki imában; Mohamed használja ezt a formát; káhinok használták a kinyilatkoztatásokra;

11. A sadzs, qafiya, hidzsa kapcsolata
a hidzsában is használják;

12. A radzsaz költészet
átmeneti; 3-5 soros versszzakok, minden egyes sora ugyanazon rím; jambikus séma: musz-táf-i-lun 3x, vagy choriambus: fai-la-tun; átmenet a rímes prózából a versbe, a sadzsnál már kötöttebb forma;

13. A versek írásbafoglalása
az iszlám ii-iii. sz.ban; korábban is lehettek leírt versek, gyűjtemények, írásbeliség biztosan volt; a költő azonban nem olvas, hanem mond, a közönség nem olvas, hanem hall;

14. A régi költészet egybegyűjtése
viii. sz. elején; Hammád ar-Ráwija; beduin adatközlők, beduin fogság al-Azhari; az egyes törzseknek voltak gyűjteményei; egymástól ellopkodtak; Hudejl trzs gyűjteménye (al-Szukkari)

15. A Mu’allaqat gyűjtemény
hét költő versei; Hammadnak tulajdoítják; Imru’ al-Qais, Tarafa, Zuhayr, Labid, ‘Antara Ibn Shaddad, ‘Amr ibn Kulthum, and Harith ibn Hilliza.

16. A versek szókincsének vizsgálata
a költeményekben sokszor dialektikus, vagy elavult szókincs; nyelvi és tárgyi exegesis; lexikológiai kísérletek;

17. A pogánykori versek hitelességének kérdése
egy gazdátlan verset vagy töredéket beillesztettek; Zuhayr költeményébe al-Havvat; Imrul Qays és Tabatta Sarran műveiben is; al-Szujjuti: al-Muzhirban egy fejezet a mesterségesen csinált verseknek;

18. Hammad és Halaf
ix. sz. vége; régi gyűjteményekbe betette a maga kászidáit;

19. IX. sz. irodalomtudósok
al Aszmá’i, Bászra 83o – tudományos igazság, az általa terjesztett hagyományok megbízhatósága; tanítványa al-Sidzsisztáni, 868 – rámutatott, hogy mik az interpolációk; Ibn Durejd 933; al-Mubarrad, 898; al-A’rábi, 845 – szigorú tudósok, a hagyományok hitelességén munkálkodtak; glosszák, amelyek egy költeményről, vagy a költemény egyes részeiről szólnak; kritikai tanulmányozás, Theodor Nöldeke

20. Az iszlám kifejezései a versekben és a hitelesség
anakronizmusok; taszbih: isten magasztalása; muszallá: imahely; Mohamed előtt az arabok nem ismertek imarítust; predestináció ismeretlen a pogánykorban – meg van írva a sors, maktúb, ez elképzelhetetlen; a pogány arab istenek, Manáják lenyilazták ádozatukat; Manája szövés; fard és szunna; becsületesség és tisztességtelenség kifejezése régen is az út-szimbólummal; pogány bűn: ithm, atham – tisztaság, tisztátalanság; birr: tisztaság; A becsületesség (birr) egészség (bur). engedelmesség: iszlám; Rahmán: muszlim; Nöldeke szeritnaz ilyenkifejezések vagy későbbi betoldások, vagy módosítások; Allátu helyett Allahu; wal-’amá’imi a lá wa’Á’imi (fejfedő a nem, Á’imra helyett); al-Aszmái a fahajáki Vadduni: éltessen Vadd! helyett rabbi; csak ezzel az a baj, hogy ez nem istent jelent, hanem királyt; monotheisztikus korrektúra;

21. Pogány istenek
al-Lát és al-Uzza (ibn Hadsar); Manáják, amint szövik a sorsot; Alláh; Á’im – Aümos – nabateus haurán feliratok; fahajáki Vadduni: éltessen Vadd!

22. Teológiai cenzúra a régi versek közreadásakor
a pogány istennevek kiirtását természetesnek találták; al-Aszmái a fahajáki Vadduni: éltessen Vadd! helyett rabbi; csak ezzel az a baj, hogy ez nem istent jelent, hanem királyt; monotheisztikus korrektúra; Imru-l
Qays: la ammu dsaddi – ősöm tiszteletére mondom; – la ammu bika volt eredetileg, ami pogány vallásos eskü, amit behelyettesítettek azzal, hogy wa-rabbi abika, amit nem mondhatott egy pogány;

23. Változtatások a régi versekben
ibn Hisám: e kászidában két szót megváltoztattunk, mert a költő a prófétát csúfolja; Hasszán kászidájából három sort kihagytunk, mert éktelen kifejezések vannak benne; csere, kihagyás; cél a vallás diadala; Ibn Hisám leírja ezt a folyamatot

24. Közbeszúrások a régi versekben
ld. fent.

25. Labid diwanja
a pogány világ kimúlásának egyik szemtanúja; a hét Mu’allakat egyike; egy időre eltűnt a kézirat, majd Juszuf al-Khálidi, jeruzsálemi polgármesternél a diwan első része; sok kiforrortt muszlim tanítás; egyesek szerint ez azért van, mert Labidnak Mohamed előtt is monoteisztikus eszméi vannak; ezek azonban interpolációk; a vérbő pogány hangulatú versek nem találnak a muszlim kegyességgel; semmi szerves összefüggés nincs a versek eleje és vége között;

26. Az átmeneti kor költői – muhadram
Zuhayr;

27. A régi költészet népszerű hagyománya
keleten a költészet elitista; népies elbeszélések és rege-ciklusok; Ezeregy éjszaka; Antar-regény

28. Az Antar-regény
Antara legendás története, a keresztes hadjáratok korából; Absz-törzs, egy fekete rabszolganő gyereke; ebben benne van az a vers, amely a Mu’allakatban, mert Antara elismeréséhez a törzsben ez nagyban hozzájárult, így a regényből sem maradhatott ki;

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: