at-Tanukhi

1. at-Tanúkhí élete.
– apja: Abul-Qasim ’Ali ibn Abi al-Fahm at-Tanukhi (281/893, Antakiya – 342/953 Baszra), 3o6-ban Bagdadba megy al-Mu’tadid kalifával, hogy jogi tanulmányokat folytasson;
– Abu Hanifa madhabja szerint tanulmányozta a vallásjogot, és hadithokat hagyományozott tőle
– fiatal korában kinevezték al-Ahwaz főbírájává, majd egyéb fontos pozíciókat töltött be
– híres volt emlékezőtehetségéről, nagy mennyiségű ayagot tudott a nyelvtanról, nyelvről, jogtudományról, teolgiáról, logikáról, építészetről, stb.
– voltak saját művei is
– nagybátyja Abu ’Ali at-Tanukhi szintén kádi és író
– úgy tűnik, apai nagyapja szintén foglalkozott irodalmmal
– ez a tudományos környezet hatott at-Tanukhira
– tanárai:
– hagyományok: Abu Bakr as-Suli
– költészet: Abu Dzsa’far
– fiqh: al-Atram, an-Niswi, Muhammad ibn al-Hasan ibn Dzsumhur (bászrai író és költő), Abul-Faradzs al-Isfahani (Bagdadban)
– Abu ’Ali al-Muhassin ibn Abi al-Qasim at-Tanukhi (327/938 Baszra – 384/994 Bagdad)
– a történeti források nem rendezik hivatalai ellátásának pontos idejét
– életéről a legtöbb híradás a Niswarból való
– leírás közöl róla Yaqut al-Hamawi, at-Ta’alibi, Ibn Hallikan, Gars an-Ni’ma as-Sabi
– fiatal korában vallási tudományok, Korán, vallásjog, adab (nem csak irodalom, hanem udvari finom modor és az írnoki mesterség szabályai)
– 346/956 – állami szolgálat Huzisztánban, Suq al-Ahwaz pénzverdéjéban, ahol a pénz és súlymérték ellenőre
– Ahmad Ibn Sayyár kádi hivatásos tanúja
– al-Muhallabi bagdadi kalifa (apja barátja) kinevezi bíróvá Saqá al-Furátban, Bab al-Qasrban és Bábilban
– al-Mut’i kalifa bíró tisztet adományoz neki al-Ahwaz közelében
– 36o/97o k. újra Bagdadban, hatalmi harcok miatt munkanélküli, majd ismét bíró (Wasit)
– 366 írnok és waqf-ügyeket intéz Bagdadban
– 367/973 – megkezdődik kapcsolata ’Adud ad-Daulával, aki kora legnagyobb ura, költő és író, irodalmi szalont vezet, aho, at-Tanukhi különleges megbecsülésnek
– örvend, diplomáciai és házasságkötési ügyeket intéz
– többször kegyvesztett
– utolsó 1o évében az írásnak sznteli magát

2. at-Tanúkhí művei.
– 1. Kitāb al-Mustağād min Fa’alāt al-Ağwād (dzs = ğ) – ez a legrövidebb könyve, híreket gyűjt össze benne a pogány kortól saját koráig, nem használ benne köznapi kifejezéseket
– 373/983-tól
– 2. Al-Farağ ba’da aš-Šidda – olyan történeti gyűjtemény, amely szeint a csapások után valami jó következik
– 3. ’Unwān al-Hikma wa-Bayān – bölcs mondások gyűjteménye
– 4. Dīwān
– 5. Nišwār al-Muhadara

3. A Niswár al-muhádara címe, műfaji besorolása.
– Élelemkészlet a társalgáshoz (a cím nem adható pontosan vissza a Nišwār fordítási problémái miatt)
– történet-gyűjtemény, főként a X. századi ’abbászida procedúrákról
– egy professzionális társalgó és udvaronc kézikönyve
– Fähndrich szerint nem rendes anekdota-gyűjtemény, mert sok történet nem tesz eleget az anekdota általános definíciójának (az anekdota olyan történet, amely egy történelmi személyt egy adtt pillanatban mutat be, amikor az valamit mond vagy tesz)
– okai, amiért nem anekdota-gyűjtemény: a. egyes részei nem törtélmi szmeélyiségekről szólnak, hanem versek és verstöredékek, ezen kívül vannak állatmesék is; b. történelmi személyiségekről, de nem elég kidolgozottak, viccek és aforizmák; c. időbeli kiterjedésük miatt átlépik az anekdota kereteit

4. A Niswár al-muhádara leírása a koráról.
– a könyv célja (bevzetőben), hogy leírást adjonaz emberekről különböző csoportjaik, kulturális hátterük, foglalkozásuk, társadalmi helyzetük, erkölcsi színvonaluk szerint; azt szerette volna, ha könyve a kor tükre
– a. műveltségi-kulurális helyzet; fontos, hogy bibliográfiát ad kora irodalmi személyiségeiről
– b. a politikai helyzet – kalifák, emírek, vezírek életkörüményei, viselkedése – történeti adatok fontossága
– c. társadalmi helyzet – elit, középosztály, köznép – szokások és viselkedésminták, tolvajok – edge-romantika, rablányok – úr és rabszolga viszonya, szerető és szeretett
– d. gazdasági helyzet: mesteremberek, mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó közigazgatás (iqtā’), abóbérlők (multazimok), kereskedők, pénzérmék és pénzverdék
– e. gazdagok és szegények

5. A Niswár al-muhádara forrásai.
– adatközlők, kivétel a költészet, de sok olyan trténet, amelyneél megszegi ezt a szbélyt és írott forrásokból merít
– szóbeli hagyományozók: al-Mawşilī, Abūl-Fahm, al-Baġdādī, al-Anbārī, In Dāsi, Abū ’Abdullāh
– versek: As-Sūrī, Al-Banġā, stb.
– írásos források: 1. beszámolók, dokumentumok, jegyzetek; 2. korábban már létező könyvek; 3. költők dīwānjai
– személyes tapasztalat: 1. hallottak, személyes tanú; 3. másokról való megemlékezések

6. A Niswár al-muhádara történeteinek a szerkezete.
– nem fejezetek szerint rendezi a könyvet, ennek okai: a könyv több olyan történetet tartalmaz, amelyet több fejezet alá be lehet osztani; célja, hogy felkeltse az olvasó érdeklődését, hogy az olvasó ne ismerje a történet végét; 3. vannak olyan verssorok, amiket sehova nem lehet besorolni, ezért külön fejezete kellett volna csoportosítani
– nincs időbeli elrendezés, nem említ évszámokat, hír szerinti (és nem történészi) hagyományozó
– egymáshoz kapcsolódó híek: a szerző azokat a híreket mutatja be egy ömbben, amelyek: egy téma körül forognak; 2. ugyanarról a személyről szólnak, ugyanaz az isnād-juk
– egymáshoz nem kapcsolódó hírek: nem akar hozájuk magyarázatot fűni, nem akarja egy sajátos értelmezés szerint összerakni, nem voltak a szerző előtt nagyobb törénelmi folyamatok
– amikor magyarázatokat fűz hozzá: felvilágosítva vagy hangsúlyozva
– amikor elagyja a magyarázatot: mert mindenki előt ismert a történet, mert számára ismerős a kifejezés, mert a versek is ismertek voltak

7. A Niswár al-muhádara történeteinek típusai, példákkal illusztrálva.
– 1. Furcsaságok és érdekes történetek – Az emberről, aki magas helyről esett le, épen maradt, majd hazafele menet a küszöbben megbotlott éa meghalt
– 2. Kincs találása – A ktésziphoni halász, aki kincset talál, és ezért cserébe a halászat jogát kéri
– 3. Vallás, Korán – „Jaj neked, te tán még Allahnál is előkelőbb vagy?” (a nő, aki kicserélte a nafsi szót a ruh szóra, mert a nafsot nem használják az előkelők)
– 4. Álmok és jóslás – Abū Ğa’far és Nūbaht, a mazdaita csillagász (vö. József a börtönben)
– 5. Összejövetelek – aš-Šarīf és Ibn al-Mādirā’ī, amikor Abū Zanbūrnál ittak
– 6. Kiváló tulajdonságok – hogyan kapott egy férfi és egy nő száz-száz dínárt Abūl-’Abbāstól
– 7. Rossz tuajdonságok – Asad ibn Ğuhūr, aki háromszor kért vzet a tintatartójába
– 8. Bűnözők – Bilāl, aki 1oooo dirhemért vásárolta meg saját halálát
– 9. Bölcsességek, mondások – „Jobb elviselni azt a fájdalmat, amit valaki ismer, mint újat keresni magának, amit nem ismer”
– 1o. Szó- és névmagyarázatok – at-Tallāğ (a jeges?)
– 11. Egyéb történetek – orvosság a lódarázs csípésére (pohár hideg víz)

8. Az al-faradzs ba’da s-sidda irodalom at-Tanúkhí előtt.
– nem lehet műfajként kezelni
– farağ – megszabadulás, enyhülés, happy end
– csak akkor van létjogosultsága, ha a vallással kapcsolatos
– at-Tanukhi nem elégedett meg ezzel a magyarázatta
– önálló műfajjá válását al-Madā’inī – nek köszönheti, aki az első ilyen gyűjteményt összeállította – Allah a legnagyobb szükségben váratlanul segítséget küld
– eredete lehetsége a Koránból, a haditból, de perzsa hatásokra is visszavezethető

9. Az Ezeregyéjszaka összevetése at-Tanúkhí művével.
– jellemzőjük a kerettörténetes elbeszélés (€ez indiai sajátosság), ezek lehetnek anekdoták, legendák, tanító szánékkal írt történetek, mesék, humoros történetek, álatmesék, kalifák történetei
– a két gyűjtemény történetei között a felűnő különbség a nők helyzete

10. al-Faradzs ba’da s-sidda keletkezése, forrásai.
– 984-ben kezdi írni, egyes történeteket a Nišwār-ból ide tett
– alkalmazza a hadith-technikát, ahol lehetséges
– sanad: névláncolat
– a történetek nagy réze ismerőseitől származik
– források: aș-Șūli, stb.

11. Az elbeszélő technika (narráció) al-Faradzs ba’da s-sidda c. műben.
– narrátor, függő beszéd, a narrátor nem mondja el, mit gondoljunk, nem kommentálja a történetet

12. Az első három fejezet rövid ismertetése.
– 1: Korán-idézetek, amelyek at-Tanukhi szerint a műbe kívánkoznak; a nehézségek mindig együtt járnak valami pozitív változással;
– aki rábízza magát a gondviselésre, azt Allah biztosan megsegíti
– Bibliai alakok szeencsésen végződő trténetei a Koránból
– 2. hadíth-válogatás, olyan történetek, ahol a bajt enyhülés követte
– 3. egyéb történetek

13. Mutasson be öt történetet az al-Faradzs ba’da s-sidda c. műből (Bisztrán Ágnes fordításai alapján).
– 1. 18. sz. Az elefánt tulajdonosa és az írnok (recitáld hajnali ima közben a nem láttad-e, mit tett urad az elefánt gazdival szúrát)
– 2. 24. Aki elrejt egy muszlimot, azt Allah is elrejti, aki egy bajban levő emberről leveszi a terhet, aról Allah is leveszi
– 3. 79. hogyan panaszolta be Ibn Yazdādot Abū Ayyūb írásban Allahnál
– 4. 158. A bizánci keresztény nagyapa találkozása arab unokájával
– 5. 177. Amiben al-Ma’mūn kalifa ötmillió dirhemhez akar jutni

14. Mutasson be öt történetet az al-Faradzs ba’da s-sidda c. műből (Pálovics Ede fordításai alapján).
– 1. 11. Jeremiás és Dániel találkozása az oroszlánok vermében
– 2. 16. Egy mondat, amely megszabadít, 1oooo dirhemért
– 3. 122. A. Az énekes, aki megkönyörült a rabon
– 4. 122. C. A szolga, aki az egész ételt a király fejére borította
– 5. 235. Nagy Sándor esete a kínai császárral

15. Elemezze részletesen az al-Faradzs ba’da s-sidda c. műből (Pálovics Ede fordítása alapján) a 269.-es (pp. 57-62.), a 341.-es (pp. 65-72.) és a 342.-es történetet (pp. 72-78.).
– 269. A férfi, aki megesküdött, hogy soha többet nem fogad el meghívást és nem vesz részt temetésen
– 341. A beszédszövő története
– 342. Én vagyok az apád

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: