Bibliai ünnepek

Oláh János:Judaisztika. Bookart, Budapest, 2oo5

Bibliai ünnepek
1. Jubileumi év: jovél – יובל
– 3Móz.25, 8-19
– nevét a kosról kapta, mert a kos szarvából készült kürt, a sófár hangja hirdette annak idején a szabadságot, az ötven évvel ezelőtti állapotok visszaállítását
– ma már nincs érvényben a jóvél

2. Elengedés éve – smitá – שמטה
– 3Móz.25,3-7, 5Móz.15,1-2
– hetedik év munkaszünet, szombatév
– a föld megművelésének tilalma, a magától nőtt vetés gazdátlannak nyilvánítása, az adósságok elengedése
– mindenki azonos jogokkal rendelkezik, nem kell jótékonykodni és jótékonyságot elfogadni
– a hatodik év utolsó napján (elul 29) minden kölcsön elévül
– minden zsidót fel kell szabadítani
– a banki élet beindulásával ezt úgy kerülték meg, hogy csak magánszemélyre vonatkozott a kölcsön elengedésének törvénye, de azt átruházták a bíróságra, így behajtható maradt
– jelenleg főleg a kibucokban tartják be

3. Újhold napja: rós hódes ראש חודש
– hónap feje
– ha harminc napos a hónap, két ünnepnap (két fejű)
– bibliai időkben sófárfújással
– az újholddal a zsinagógában az előimádkozó a megelőző szombaton hirdeti ki, Tórával a kezében, a közönség felé fordulva
– az újhold megújulásának a napján az újhold köszöntése előtt a zsinagógában bejelentik a Hold megújulását (molád)
– az újhold napját rendesen kis jom kippur (kátán), majd a hónap közepén a Hold megszentelése (kidus leváná)
– a hnap első napján áldozat-2Krón.2,3
– a hagyomány szerint sziván újholdkor érkeztek a zsidók a Színájhoz, niszán újholdkor pedig felállították a pusztai szentélyt (miskán)
– ádártábla: ádár újholdjának előestéjén; Ádár érkeztével sokasodik az öröm
– újhold napján nem szabad böjtölni
– háftárá: a Tóra után felolvasott prófétai szakasz

4. Nyugalom napja: sabbat – שבת
– péntek naplementétől szombaton a csillagok feljövetelétig
– 2Móz.2o,9-1o, 5Móz.5,12
– Misna 39 alapmunka (ávot melahot); a Talmud és a Háláhá rendszerzi, részletekbe menően magyarázza – rabbinikus tilalmak (midrábbánán)
– ezek azk a tevékenységek, amelyek a pusztai szentély felállításánál szükségesek (???)
– munka: meláhá
– létrehozás vagy előmozdítás, be- és kihordás, megjelölés betűkkel vagy jelekkel, vetés, sütés, mosás, írás, építés, tűzgyújtás, nyírás
– a származtatott munkák is tilosak
– vannak olyan dolgok, amiket szombaton nem érinthetünk – mükce – ceruza, olló, pénz
– könnyítés: tárgyak cipelés 12oo m a lakóhelyen, de a lakóhely fogalmát ki lehet terjeszteni
– meg lehet szegni, ha életmentésről van szó (pikuáh nefes) – a Tóra törvényei arra valók, hogy az ember éljen általuk és ne haljon meg miattuk
– már pénteken fel kel rá készülni
– a szombatot királynőnek személyesítette meg
– ki kell takarítani, meg kell fürödni (mikve), ünneplő ruhát kell ölteni, asztalt kell teríteni, oda kell készíteni minden szükségeset, hogy szombaton ne végezzünk semmiféle munkát
– pénteken a Talmud szerint el kell olvasni kétszer a Tra szombatra, a zsinagógai felolvasásra kijellöt szakaszát, és annak arám nyelvű fordítását (Targum), továbbá szokás az énekek énekét is olvasni
– fehér abrosz (manna), a fehér különben is a tisztaság szimbóluma; szombati kalács – bárhesz vagy hálá; fonott kelt tészta, kalácsszerűség, amelynek finomabb a tésztája, mint a hétköznapi kenyérnek
– két bárhesz – szombaton dupla adag manna hullott; ezt leterítik hímzett takaróval
– sótartó, mert a bárheszt meg kell sózni, mielőtt ennénk belőle – a só az állandóság, romlatlanság szimbóluma, a Szentélyben az áldozatot nem volt szabad só nélkül bemutatni 3Móz.2,13
– bor és mindenki számára egy pohár, ami az áldáshoz és imához (kidus) szükséges; a bor mindig az ünnepek itala, a jókedv és az öröm szimbóluma
– gyertyák: legalább kettő a sabbat bejövetele előtt, a naplemente előtt 18 perccel
– „a gyertyák a szombat örömei” – Rámbám, a háziasszony tiszte
– a gyújtás előtt egy odakészített perselybe adományt tesznek (cedáká)
– ezutén mindenki a zsinaggába,ahol megtörténik a hivatalos szombatfogadás
– férfiak: 92. zsolt. és a szombatot köszöntő dal után jön be (Lehá dodi); ezután a köszöntés a sabbat salóm!
– az esti ima (maariv) után a hazatérőket két angyal kiíséri el; szokás énekelni a jó angyal és a háziasszony tiszteletére
– az éneklés után áldás a gyermekekre, majd a kohanita áldás, ezután a szombat megszentelése (kidus), ezután áldás a borra,majd kézmosás (közben áldás), ami után már nem beszélnek, megáldja a bárheszt, mielőtt kissé bevágta, amit a családtagok megisznak és megesznek
– ezután evészet – hús és hal, majd áldás
– a szombat délelőtt a férfiak a zsinagógában töltik
– a Tóra 4 hetiszakaszra oszlik
– imák: reggeli (sáhárit), plussz ima (muszáf)
– a nők a Cenerenét olvassák (népszerű magyarázat a Tóra hetiszakaszaihoz)
– étkezés, pihenés, tanulás
– az esti ima később kezdődik, hogy hozzátegyenek a szombathoz
– hávdálá: a szombat búcsúzása; elválasztják a szentet a profántól; szükséges hozzá bor, pohár, illatos fűszerek, havdalagyertya
– nevezetes szombatok:

– 1. újhold szombatja – sábát ros hodes – azon szombatok amelyek egybeesnek az újholddal, ilyenkor más Tórát is olvasnak; Jes.66,23

– 2. újhold előtti szombat – sabbat mahar hodes – ha az újhold vasárnapra esik; háftárá I.Sám 2o,18-42

– 3. megtérés szombatja – sábát suva – rós hasáná és jom kippur közötti szombat, amelyik beleesik a tíz bűnbánó napba (ászeret jemé tsuvá)
– háftárá: Hósea14,2-3 (Suvá Jiszráél); a rabbi ilyenkor beszédet tart a megtérésről

– 4. félünnep szombatok – sábát hol hamoéd – amikor a szukkoth vagy pészah félünnepi napjai szombatra esnek; Szukkot – két Tórát veszünk ki a frigyszekrényből, az elsőből 2Móz.33,12-34,26; második Tórából az aznapra vonatkozó áldozatbemutatásokat (attól függően, hogy hányadik ünnepi napra esik a sabbat)
– háftárá: Jehezkél38,18-39,16; itt olvassuk a Prédikátor könyvét is;
– Pészah – két Tra: az elsőből 2Móz.33,12-34,26; a másodikból pészacháldozat – 4Móz.28,19-25
– háftárá: Jehezkél36,37-37,14 (a próféta látomásai)
– Énekek énekéből 8 fejezet

– 5. újrakezdés szombatja – sábár beresit – smini áceret utáni első szombat neve, amelyen újrakezdődik a Tóra felolvasása
– az első a teremtéstől Noéig
– háftárá: Jes.425-43,1o
– délutánonként szombati zsoltárok, melyek egész nagyszombatig tartanak (sabbat hagádol)

– 6. hanuká szombatja – sabbat hanuká – két Tórából; az elsőből a soros hetiszakasz, a másodikból a pusztai szentély felavatását (4Móz.7,1-12)
– háftárá: Zeh.4,6 – látomás a fényről, lámpásról, újjászületésről
– ha másik sabbat is beleesik: második Tóra pusztai szentély felavatása; háftárá: jeruzs. szentély felavatása (1Kir.7,4o-5o)

– 8. ének szombatja – sábát sirá – Mózes diadaléneke – 2Móz.15,18
– háftárá: Debóra éneke; bír.4,4-5,31

– 9. sekelek szombatja – sabbat skalim – ezzel kezdődik az a négy szombat, amelyikből kettő megelőzi, kettő követi a purimot (arba parasijot)
– az ádár hnap újholdját megelőzi, vagy egybeesik
– két sékel adó beszolgáltatásáról – 2Móz.3o,11-16
– háftárá: 2Kir.11,17-12,17 – Jóás adománygyűjtése az újjáépítésre

– 1o. emlékezés szombatja – sábát záhor – a purimot közvetlenül megelőző szombat; második Tórából: 5Móz.25,17-19; emlékezz meg arról, amit Amálék tett veled
– háftárá: 1sám15,1-34, amikor Saul nem öli meg a legyőzött amálekita uralkodót, és Sámuel bepistul; ezt a nők is kötelesek meghallgatni, mert az amalekiták gonoszságára való emlékezés a cselekvő parancsolatok közé tartozik (micvot ászé), ellentétben az időhöz kötött parancsolatokkal (micvot sehazman grama)

– 11. tehén szombatja – sábát párá – Második Tórából olyan mondatok, amelyek oluyan megtisztulásra vonatkoznak, amelyeket csak a vörös tehén hamva tisztíthat meg4móz.19,1-22
– háftárá: Jeh.36,16-38 – visszatérés és megtisztulás; új szív és új élet;

– 12. hónap szombatja – sábát hahódes – niszánt megelőző, vagy az újholddal egybeeső; harmadik Tórából pészavhra vonakoz szakasz – 2móz.12,1-2o; pészachi áldozat, az ünnep előkészítése, ehető és nem ehető, tiltott (hámec) ételek
– háftárá: Jeh.45,16-46,18 – az új szentélyről

– 13. nagyszombat – sabbat hagadol – pészachot megelőző; ekkor kezdődtek az gyiptomi kivonulás csodái
– háftárá: Mal.3,4-24
– szokás ilyenkor pészachi haggádát olvasni

– 14. látomás szombatja – sábát házon – áv9-et előzi meg, utolsó az ún. 3 feddő szombat közül
– háftárá: jes.1,1-27
– ekkor szokás, hogy nem öltünk szombati ruhát, nem iszunk a hávdálánál bort, a frigyszekrény függönyét, az előimádkozói és a Tóra-felolvasó asztal takaróját fehérre vagy dísztelenre cseréljük

– 15. vigasztalás szombatja – sabat nahamu – av9-et (tiá beáv) követő szombat; ekkor kezdődik a hét vigasztaló szombat
– háftárá: jes.4o,1-26, Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet

5. Újév napja: ros hasana –
– az év feje
– tisri 1,2
– rós hasánákor minden élőlény elvonul az Ö. előtt (ítélkezés napja – jóm hádin)
– harsogás napja: sófár megfújása Izsák megközöttségének emlékére
– az ünnep alatt 1oo+1oo sófárhangot kell meghallgatni
– eltakarás napja – rós hákeszen, ugyanis mindig egybeesik az újholddal
– emlékezés napja – jóm hazikaron, mert az Ö. mindenkiről megemlékezik ezen a napon
– jom hara olám – a világ születésének napja
– a második szentély idejében ettől a naptól kezdték bemutatni az áldozatokat, Ezra ekkor olvasta fel a törvényt és újította meg a szövetséget (Neh.8,12)
– szokások: újévi üdvözletek, fogadalmak feloldása, adománok adása, kimenetel a cedákák sírjához, halotti köntös (kitli – nős férfiak); a zsinagógában fehér takarók (áron hakódes – frigyszekrény, takaró fggöny – párohet, Tóra-köpeny – möil, Tóraolvasó asztal – sulhán)
– újévi bőséges estebéd, kerek bárhesz, most mézbe mártják, gránátalma, mert 613 magja van, mint parancsolatok
– Tóra: Izsák születése és megkötözése, háftárá: Sámuel szletése (1ám.1,1.2,1o), második napon Jirm.31,2-2o – megemlékezés és könyörület
– jókívánság: Jó évre legyetek beírva és bepecsételve! – Lesana tova tikatévu vetehatemu!
– Rós hasáná első napjának délutánján nem szokás lepihenni, hanem Tórát olvasni, nehogy elaludjuk a szerencsénket

6. Engesztelés napja: jom kippur –
– engesztelő nap
– sabbat sabbaton
– jom hakados – szent nap – ekkor dönt az Ö. minden halandó felől
– ekkor kötelesség böjtölni
– a főpap csak ezen a napon mehetett be a szentek szentjébe
– pecsételés napja – jóm hatima, mert a ros hasáná apjaiban hozott ítéletet megpecsételi az .
– hosszú nap – jom áron, mert még ráadás imát is kell mondani
– ekkor jött le Mózes a kőtáblákkal
– kápárá: megtisztulás, bűnből való mentesség, megszabadulás; korán reggel, férfiak: fehér kakas, nők: fehér tyúk; megforgatják 3x, és erre a célra előkészített szöveget mondanak;
– a délutáni ima előtt szokás fürdőbe menni (mikve)
– ígéretek feloldása 3 tanú előtt: bét din
– a délutáni (minhá) imában bűnvallás
– két gyertya: élők és halottak
– szombati tilalmak, plusz: enni és inni, tisztálkodni, testápolószerek, bőrből készült lábbeli, házasélet tilalma
– Kol-nidré (minden fogadalom)
– Tóra: 3móz.17,1-34 – jom kippuri szolgálatról
– háftárá: Jes.57,14-58,14 – üres és tartalmatlan böjtölés
– halottakról való emlékezés: mázkir
– muszáf ima (toldalék): a főpap szentélybeli szolgálatáról szóló rész is
– utolsó, rendhagyó ima (neilá – kapuk bezárása), amelyet a rabbi mond el, ezalatt nyitva marad a frigyszekrény

7. Sátrak ünnepe: szukkot –
– tisri15-től kezdve 7 nap
– sátrak ünnepe
– első két nap ünnep, többi félünnep
– hetedik nap: hosáná rábbá
– a pusztai vándorlás emlékére
– egyike a három zarándokünnepnek
– betakarítás ünnepe: hág haaszif
– az első szentély felavatása 96o k.
– vízmerítés ünnepe, mert ekkor mond ítéletet az Ö. az esővíz felett
– ekkor felolvasták a népnek az egész Tórát
– a pészach és a szukkot pontosan felezik az évet
– sátorban lakás hét napon át (szuká), termények: búza, árpa, datolya, olajbogyó, füge, szőlő
– kabbalista vendégek: Ábrahám, iZsák, Jákób, József, Mózes, Áron, Dávid
– ünnepi csokor: etrog-citromág, pálmaág-luláv, sűrűlombú fa(mirtusz)-hádász, fűzfa-árává; árbáát haminim – luláv-csokor, ezt kell lengetni 6 irányba; a luláv és az élet héber számértéke egyaránt 68
– Prédikátor könyvének felolvasása
– hosáná rábbá: az ítélet utolsó napja
– minden fehér a zsinagógában
– reggel fürdő, kitli
– körmenetek (hákáfót), amelyek a szentéy idejére emlékeztetnek; a lulávval 7x körbe a Tóra-olvasó emelvényt, közben hosana-kat mondva

8. Záróünnep: smini áceret –
– a szukkot nyolcadik, zárónapja
– Salamon ekkor engedte haza a templomünneplő sokaságot

9. megmenekülés napja: purim –
– ádár12, vagy második ádár14
– Eszter böjtje
– Eszter könyvének felolvasása
– ajándékozás: két olyan dolog, ami rögtön alkalmas az elfogyasztásra, a rászorulók megajándékozása;
– maskarába, jelmezbe öltözés, purimi játékok;

10. Egyiptomi szabadulás ünnepe: pészah –
– niszán15-22; első kettő és utolsó kettő ünnep, többi félünnep
– hág hapészach – elkerülés ünnepe
– hag hahérut – szabadság ünnepe
– hag hamacot – kovásztalan kenyerek ünnepe
– hag haaviv – tavasz ünnepe
– jom hadin – ítélet napja
– az első szentély oltárának felavatása, a második szentély felavatása 516
– mácá: pászka; csak vizet és lisztet tartalmaz, és 18 percen belül meg kell sütni, nehogy meghamecosodjon
– nem lehet a birtokunkban semmi hamecosodásra alkalmas dolog (gabona és víz találkozása legalább 18 percig)
– star mehirat hamec: hameces eladási szerződés; ha a vevő (nem zsidó) a vételárat 8 napon belül nem fizeti ki, az áru visszakerül eredeti tulajdonosához
– ház kitakarítása, hámec keresése gyertyával a kézben (bedikát hámec), niszán 14.én minden hamecet elégetünk
– pészah előtt mindenkinek hozzá kell járulni a szegények pészahi lisztjéhez
– niszán 14- az elsőszülöttek böjtje
– három zarándokünnep egyike
– szédereste – széder lél pészah
– őrködés éjszakája – lél simurim
– pszahi haggada – az ünnep forgatókönyve
– ünnepi asztal részei: szédertál, bor, pohár, egy nagy és díszes serleg (Illés), egy tálka sós víz, három darab mácá, legalább két ünnepi gyertya
– a széder vezetje kitliben
– szédertál: balra, felül egy sült tojás, jobbra felül egy darab sült hús, alatta középen a keserűfű (torma), jobbra alatta hároszet (alma, dió, fahéj és bor keveréke), balra alatta zöldség, legalul ismét keserűfű
– sós víz: egyiptomi szolgaság könnyei

11. Törvényadás ünnepe: sávuót –
– sziván6-7 – hetek ünnepe
– zsengék napja: jóm hábikurim
– ekkor mutatták be a szentélyben az új kenyeret, valamint terményeket vittek a szentélybe a papoknak, és azoknak, akik nem rendelkeztek földdel
– aratás ünnepe: hág hákácir
– a Tóraadás ideje: zmán mátán Tóraténu
– zöld lombok, ágak,
– Rut könyvének felolvasásakor született és halt meg Dávid
– lányok felnőtté avatásának ünnepe
– édes és tejes ételek

Advertisements

10 thoughts on “Bibliai ünnepek

  1. Tiszteletem!

    Az lenne a kérdésem, hogy nem-e eltérés az Isten rendelésétől az, hogy a Tisri 1,2 (7. hónap) az újév napja, amikor Isten egyértelműen az év elejét tavaszra teszi a Niszán=Abib hónapra, amikor a kivonulás megtörtént. Az parancsolja Mózes által:

    II Móz. 1. Szólott vala pedig az Úr Mózesnek és Áronnak Égyiptom földén, mondván: 2. Ez a hónap legyen néktek a hónapok elseje; első legyen ez néktek az esztendő hónapjai között. 3. Szóljatok Izráel egész gyülekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt.

    Üdvözletem

  2. Kedves Csilla!

    Ezt írja az említett helyen: “23. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: 24. Szólj Izráel fiaihoz, mondván: A hetedik hónapban, a hónap első napján ünnepetek legyen néktek, emlékeztető kürtzengéssel, szent gyülekezéssel.”

    Azért nem értek egyet, mivel itt nem látok az ÉV kezdésre vonatkozó utasítást, nem úgy mint az Abib hónapnál, ahol egyértelműen mondja, hogy ez legyen az ELSŐ az ÉV hónapjai közül. (Remélem Isten parancsaiban nincs kettősség, hogy egyszer ezt határozza meg elsőnek, másszor meg mást)

    Sőt, az áll itt, hogy ez a HETEDIK hónap. A hetedik nem lehet az ELSŐ. Vagy első hónap, vagy az év hetedik hónapja. Tehát itt is az eredeti évkezdéshez számolva van megadva a kürtzengés ünnepe, a hetedik hónap, hetedik újhold, a hetedik a Niszán (az első) hónaphoz képest:

    1. „a hónapok elseje; ELSŐ legyen ez néktek az ESZTENDŐ hónapjai között.”

    majd megy az év számlálása tovább a hetedik hónapig:

    7. “a HETEDIK hónapban, a hónap első napján ünnepetek legyen”

    Itt csak annyit ad parancsba, hogy ünnep legyen a hetedik hónaban. De hogy ez egy újabb évkezdés megharozás lenne, vagy egy újabb ELSŐ hónap, ebből nem következik. Tehát továbbra sem látom alátámasztva, hogy két évkezdés lenne, hanem ez olyan hagyomány, ami eltérés Isten örök rendtartásához képest.

    Üdv

  3. a rós hasáná azt jelenti, hogy az év feje, tehát a kezdete.

    itt van két link, ami eről szól:
    http://mek.niif.hu/04700/04744/html/naptarirendszerek0003.html

    http://judaisztikaportal.blogspot.com/2009/10/zsido-idoszamitas-naptar-evek-honapok.html

    a zsidók kétségtelenül úgy tudják, hogy a rós hasáná az év kezdete. márpedig bármilyen fura, mégis két kezdete van az évnek. ha belegondolsz, ez a keresztény hagyománytól sem idegen, mert van a profán év, és van az egyházi év, ezek kezdete nem esik egybe, de még a kereszténység irányzatain belül sem esik egybe.

    az pedig, hogy Isten ellentmond önmagának: elég sokszor van a Bibliában, hogy Isten meggondolja magát. De ha ez nem elég, ott van a Királyok és Krónikák könyvének összevetése, Mózes leírja saját halálát, két eltérő teremtéstörténet, stb.

  4. Kedves Csilla!

    Ne haragudj, nem kötekedni akarok, csak érdekel a téma, és úgy vélem ebben a zsidóság téved. Ez a tévedés ember által jött be, mint ahogy az általad ismert kereszténységben is nagyon sok ilyen bejött emberi hagyomány van, sőt pogányságól, bálványkultuszból innovált dolgok is.

    Szóval ha csak a Biblia szövegét veszem figyelembe, és nem az emberi hagyományokat, nem következik a szövegből az, hogy két kezdete lenne az évnek, hanem csak egy. A hetedik hónapban pedig egy ünnep van, ami nem eleje az évnek, mivel az a hetedik (7.) hónap, és nem az első. És semmi a szövegből nem utal arra, hogy a hetedik egyben egy új első lenne, vagy bárhol a hetedikhez képest számlálódna a többi ünnep. Ezen nem változtat semmilyen kigondolás, vagy belemagyarázás. Ha egy gyerek olvasná a szöveget, ugyanarra jutna, mint én, és én így állok Isten beszédéhez, hogy hiszek a prófétáknak, így Mózesnek is. Ami pedig nincs ott, nincs ott, az nem Istentől, hanem embertől. Csak azért írom ezt, hogy értsd hogyan gondolkodok.

    Naptárakoról:
    Az szerintem más kérdés, hogy a pogány világ hogyan is határozza meg a saját naptárát, ennek ismeretében vagyok, hogy a világ a római (szoláris) naptárat használja, és ezt világinak nevezi a kereszténység pl. (Mellesleg, ha jobban utána nézel, ott is volt egy eltérés, mert pl. nem véletlen van a római számokhoz képest elnevezve egy-két hónap. december. pl. 10 deca azaz nem a 12. hanem a 10 hónap és ez alapján is tavaszra esne az év eleje.) Csak az nekem furcsa lenne, ha Isten népe (Istenben hívők, akik ragaszkodnak parancsaihoz) bármilyen módon is a pogánysághoz igazodna (ha ismered a Makkabeusok könyvét tudod miről beszélek), vagy egy másik (ember általa kitalált) rendhez, így nem tudom elfogadni ezt az érvelést. Istenhez kell ragaszkodni, nem emberhez, véleményem szerint. Persze annak, aki az Övé, aki ismeri Őt.

    Azt sem tudom elfogadni, hogy Isten meggondolja magát. Istent olyan hatalmasnak vélem, aki mielőtt meglenne ismer minden tettet, nincs előtte meglepetés, nem bizonytalan, nem téved (és tévedését nem korrigálja), nem olyan mint a homok, hanem mint a Kőszikla. Azt írja Mózes az énekében, hogy Kőszikla, cselekedte tökéletes. Isten nem korrigálja tehát saját döntéseit, parancsait, mivel eleve csak tökéleteset tud alkotni, és parancsolni. Parancsolatai a tökéletességéből fakadnak, tehát nem lehet bennük ambivalencia. Az ilyen mindig az embertől jön, emberi, földi, de Isten meghatározta a tökéleteset, és úgy vélem ez az időkre és ünnepekre is igaz, ahogy mondja a zsoltáros, hogy teremtet holdat időknek, ünnepeknek mutatására és napot, mely legnyugvását tudja. Tehát Isten már a teremtéskor tisztában volt az ünnepekkel, és lefektette, eleve így teremtette az égitesteket, és idejüket, pályájukat úgy határozta meg, hogy az ünnepeket mutassák. Gondolod, hogy aki a teremtéskor mindezt már tudta, és a tökéleteset megalkotta, később gondolt egyet és csinált egy B. tervet? – Nos, én nem ilyennek ismertem meg az Örökkévalót.

    Üdv

  5. Kedves Csilla!

    Szerintem a hitbeli vitának is lehet értelme (bár nem hitről kezdünk először vitázni, hanem arról, hogy mit mond Isten törvénye, amit úgy gondoltam, te is alapnak veszel, hogy úgy igaz, ahogy írva van), még ha elsőre nem is tűnik hasznosnak, mert mindenki ragaszkodik a magáéhoz. Viszont, aki nyitott, és nem alapértelmezetten elutasító vitapartnere iránt, annak hasznára is lehet egy másik ember látása, véleménye, gondolata, mert közelebb viheti Istenhez, ha a mondókája Istentől van, és nem a magáét szólja csupán. Úgy gondolom Isten ma már nem küld prófétákat, hanem egyszerű emberek által szól, és aztán akinek kell, az hallja.

    Ödvülök, hogy beszélhettünk, Isten áldjon!

  6. Azért látom értelmethennek a vitát, mert:
    1. Én nem hiszek a Biblia szó szerinti értelmezésében, hanem egy hosszú folyamat által kialakított hagyományban, ami tele van filológiai, kronológiai és teológiai ellentmondásokkal, hagyományrétegekkel, a szerkesztés, a kanonizáció és a masszora során beleépült értelmezésekkel.
    2. Szerintem a zsidóság nem téved akkor, amikor a saját hagyományát úgy használja, ahogy; az egész alapfeltevésed téves; elsősorban az övék, és csak másodsorban a kereszténységé (és harmd és nem utolsósorban az iszlámé), és elfogadhatatlannak tartom azt a keresztény hozzáállást, miszerint a zsidóság “téved”; arról nem is beszélve, hogy a tisri-szó kezdetet jelent; emellett a kérdés szerintem teljesen lényegtelen, mármint az, hogy mikor van újév; számomra teljesen elfogadható, hogy van civil újév és egyházi újév, én ebben nem látok ellentmondást, és nem értem, hogy miért ne lehetne kettő, vagy akár négy, ahogy a Talmudban áll.
    3. nem hiszek az EGY igazságban, az egysíkú látásmódban, a hittérítésben, a hitigazságokkal való vagdalkozásban, a hitvitákban, az önjelölt prófétákban, akik nem tanulni akarnak, hanem meggyőzni és legyőzni a másikat a maguk vélt igaza nevében, és akiknek a “vita” nevében csak arra van szükségük, hogy az ellenfél megerősítse őket a maguk igazában.
    4. Emellett rettenetesen felháborítónak tartom, hogy ide jössz az én blogomba, és kioktatsz és prédikálsz nekem, és pontosan tudni véled, hogy nekem mit kellene gondolni, és amikor én ebben nem vagyok partner, akkor minősítesz. Szóval mivel ez az én személyes terem, ezennel a kommentelési lehetőséget lezárom ennél a posztnál. És ha máshova hasonló stílusban kommentelsz, ki is tiltalak, hogy tanulj egy kis udvariasságot és jó modort.

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: