A zsinagóga

1. a zsinagóga környezete
– ahol van zsinagóga, azt egy telep közepén, egy háztömbön belül, körülötte iskola, rabbilakás, téli imahely, tanulószoba, vágoda, sütöde, mikve – ritulási fürdőhely; később a főtérre kerül a kiegyezés idején
– nincsenek zsinagógaépítési hagyományok; Dán.6,1o – Jeruzsálem felé tájolás, ablakai legyenek, a hagyomány nem engedi azt, hogy lakott tér legyen felette, illetve hogy a lakóházaknál magasabb legyen; az államhatalom részéről érkező megkötöttségek miatt nincs torony, szerény külső, nem utcai front, a bejárati fronton kőtáblák, a bejárat fölött felirat

2. a zsinagóga belseje – a jeruzsálemi templom mintájára
– előtér, kézmosóhely (bronz medence), adománygyűjtő persely
– imahely, tórafelolvasás (szentély)
– aron ha-kodes – szent szekrény, ahol a tóratekercseket tartják (szentek szentje)
– oszlopok: baloldali: boáz, jobboldali – jákin
– kelti fal: Jeruzsálem felé; az aron ha-kodes két oldalán két oszlop
– parokhet – függöny az aron ha-kodes
– előimádkozó előtt állvány – amúd, tetején sivviti-tábla: zsolt.16,8 – az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam
– a tóra szekrény előptt örökmécses nér tamíd, az Örökkévaló jelenlétét szimbolizálja
– a tóra öltöztetése külön szertartás
– aron ha-kodes baloldalán a rabbi helye – a zsinagógai szertartásban nem túl sok dolga van, évente 2 alkalommal szövegmagyarázat, őszi és tavaszi ünnepi időszak elején, a rendszeres prédikáció a 19. sz. első felétől, általánosan a második felétől
– menora – hétágú gyertyatartó; jeruzsálemi templom; hanuka – makkabeus-lázadás idejéből; az olajat megszentségteleníttték, a kis olajjal világított hosszú ideig, amíg meg nem érkezett a tiszta olaj
– hanukia – nyolc ágú gyertyatartó a hanuka ünnepén
– Titus diadalívén látható egy menora
– ez az egész egy pódiumon – dukhan, ebből van a kifejezés, hogy dühenolni (papi áldás osztása, a közösségben lev kohenek áldják meg a közösséget)
– mizrah, kelet
– ortodox zsinagógában középen, neológban elől másik megemelt hely, a bima, rajta asztal – sulhan, erre lehet rátenni a tóra-tekercset
– a tóra-tekercset heti szakaszokban történik, kb. 6 fejezet egy alkalommal
– a rabbi-magyarázat az adott heti szakaszról
– a tóra pontozatlan, nem szabad hozzáérni, külön ember mutatja mutatóval; táblácskákra áldás, amit az elején és végén mondanak
– az ülőhelyek személyhez rendeltek, vettek benne az ember ülőhelyeket, hogy fel lehessen építeni a zsinagógát
– régről fennmaradt ülőhely-nyilvántartások
– az ülőhelyeken dobozok, ahol benn tarthatja mindenki a imakellékeit
– szombaton munkavégzésnek számít, ha az imakellékeit cipeli magával (a lakáskulcsot is)
– a nők helye a zsinagógában; ezrat nasim; karzat, vagy elkülönített hely; a rács, fügöny – mehicá
– a nők mentesek az időhöz kötött parancsolatok alól, mert a gyereknevelés, idősápolás a feladata, ez könnyítés az időhöz kötöttségek alól;
– előtér: kézmosó – kijjor
– itt van az imaidő tábla; a nap járásához igazodnak, és ehhez igazodik az imaidők
– adománygyűjtő persely: kuppa (kóf váv pé táv)
– huppa – esküvői sátor; a neológia beviszi a belső térbe
– neológ zsinagógában szokott lenni orgona
– a jeruzsálemi templomban volt zene
– szószék – nem szokták használni
– szekrényke emlékmécsesekkel, a nyugati falon, a halálozási évfordulókor szokás meggyújtani

3. öltözködési szokások, résztvevők
– imaszíjj – tefillin (fej és kéz)
– imasál –
– férfiak – kippa, kappedli (kötelező befedni afejet), a házas nőknek is
– saliah cibbur – a közösség küldötte, hazzan – kántor – vezeti az imádságot
– ima: minimálisan tíz férfi – ez a minján; 13. évét betöltött; bar micva után, teljes jogú és kötelességű tagjai; a parancsolat fia; ha nincsenek tizen, akkor is lehet imádkozni, de a liturgiának nem minden részét lehet; a tóra felolvasásához is szükséges ez a létszám; az imák egy része otthon is elmondható, de nem pontosan ugyanúgy, mint a közösségi imakor
– derasa – szövegmagyarázat
– a rabbi szükséges az esketéshez és temetéshez
– samesz (sammas) – templomszolga; mai templomgondnok
– gabbaj – adminisztratív, pénzügyi hatáskör, az adományok gyűjtője, a zsinagógai élet szervezője
– kohén: ároniták, az ő segítői a léviták; férfi ágon öröklődik, egyébként az anya a meghatározó
– kohen-kéztartás; az áldás előtt kézmosás, a léviták öntik, ezért jelük a kancsó

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: