Taoizmus, buddhizmus

Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története II. Budapest, Osiris, 1997

Taoizmus

132. Lao-ce és a taoizmus
o a Tao Te Kinget nem írhatta Konfucius kortársa, alighanem a III. sz.-ban keletkezett
o a tao mindig nem cselekvő (wu-wei)
o sok olyan passzusa van, amely paradox módon épp az uralkodókhoz szól
o elítéli mindazt, amit Konfucius tanít: ha elvaszlódik a tao, megjelenik az erény, … igazságosság, … szertartásosság; a szertartásosság: a hűség és bizalom külső héja csupán; minden felfordulás kezdete
o tao: végső, megragadhatatlan, titokzatos valóság
o megközelíthetetlen az értelem számára
o a boldogság egyedül a teremtés kezdetekor adott, ezért a taoista igyekszik feléleszteni magában a nőit, hogy ezáltal a gyermeki állapotba térjen vissza
o utazás a dolgok Eredetéhez: a misztikus tapasztalat lényege
o Csuang-ce: az egyetlen tökéletes megismerés extatikus jellegű
o élet és halál: ugyanazon dolog két aspektusa
o cél: egyesíteni a végső valóság két megnyilvánulását (jin és jang)

Buddhizmus

155. Az egyszeri ember és a mérgezett nyíl
o a világ folyamatosan létezik, az emberek jó és rossz cselekedetei teremtik
o kategórikusan elutasítja az eméleti spekulációkat

156. a négy nemes igazság és a Középút
o minden szenvedés
o a szenvedés eredete a szomjúság (szomj, vágy)
o a fájdalomtól való megszabadulás a szomj kioltása
o az utak
o Középút, vagy a Nyolcas ösvény: helyes szemlélet, helyes gondolkodás, helyes beszéd, helyes cselekvés, helyes életmód, helyes erőfeszítés, helyes figyelem, helyes összpontosítás

157. A dolgok múlandósága és az anatta tana
o a dolgok nemlényegi volta: anatta
o osztozik a dolgok létmódjában
o minden, ami a Világegyetemben van, öt kategóriát alkot: 1. látszatok (az anyagi dolgok teljessége, az érzékszervek és ezek tárgyai); 2. érzetek (amelyek az öt érzékszerv által jönnek létre); 3. az ezekből származó képzetek; 4. lelki tulajdonságok; 5. gondolatok
o a megvilágosodás élménye a kimondhatóság és a gondolkodás szintján megfogalmazhatatlan – ezért nem beszél Buddha a klasszikus hiinduzimus problémáiról (átman, bráhman, végtelen, stb.)

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com.

Fel ↑

%d blogger ezt kedveli: